Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII.9.) rendelete
A szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2014. 01. 01- 2024. 03. 14
Harka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII.9.) rendelete
A szociális ellátások helyi szabályairól1
2014.01.01.
Harka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 32. § (1) és(3) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) bekezdésében, a 45. §-ában, az 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján az alábbi rendeletet alkotja:
E rendelet célja, hogy Harka Község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról valamint az ellátások mértékéről
(2) E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza
aa) aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély
ab) aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatás
ac) lakásfenntartási támogatás
ad) méltányossági ápolási díj
af) eltemettetéshez nyújtott önkormányzati segély
b) Természetbeni ellátások
(1) Jelen rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a Képviselő-Testület, a polgármester és a jegyző jár el.
(2) A Képviselő-Testület dönt: a méltányossági ápolási díjról és az önkormányzati segélyről
(3) A polgármester dönt az eltemettetéshez nyújtott önkormányzati segélyről, köztemetésről, és a méltányossági közgyógyellátásról
(4) A jegyző dönt az aktív korúak ellátásáról, a lakásfenntartási támogatásról.
3. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, illetve e rendelet mellékletét képező nyomtatványokon a jogosultság megállapításához szükséges igazolások nyilatkozatok csatolásával az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Harkai Kirendeltségén lehet benyújtani.
(2) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Korm. Rendelet 1. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
(3) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(4) A rendszeres támogatások esetében a felülvizsgálathoz szükséges okiratokat, iratokat, igazolásokat a jogosult és családtagjai az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon, külön felszólítás nélkül kötelesek benyújtani.
(5) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt lehet készíteni.
(6) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig banki átutalással vagy házipénztárból fizeti ki az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Harkai Kirendeltség ügyintézője.
4. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül – kivéve az egészségkárosodottnak minősülő személyek – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:
a.) A Sopron és Térsége Gyermekjóléti és Családsegítő Központnál (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és
b.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és
c.) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,
d.) kapcsolatot tart az együttműködésre kijelölt szervvel.
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:
a.) a beilleszkedési programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti,
b.) az együttműködésre kijelölt szervnél az
(1) bekezdés a.) pontjában meghatározott időpontig nem veteti magát nyilvántartásba,
c.) együttműködésre kijelölt szervnél az
(1) bekezdés b.) pontjában meghatározott időpontig a beilleszkedési programról írásban nem állapodik meg.
(4) A rendszeres szociális segély természetben és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él.
(5) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.
(6) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése stb.
(7) Szoctv. 37/C. §.
(4) bekezdésében meghatározott megállapodás megkötése a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
5. § (1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a Szt. 35. §. (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.
(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek kötelesek lakókörnyezetük rendezettségének biztosítása érdekében az Szt. 35. §.(2) bekezdése alapján az alábbi feltételeket teljesíteni:
a.) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban ingatlan) helyiségeinek higiénikus állapotban tartása,
b.) belső lakótér szükség szerinti tisztasági meszelésről való gondoskodás,
c.) az ingatlana előtti közterületet köteles tisztán, rendben tartani, az egészséget veszélyeztető gyomnövények eltávolításáról gondoskodni,
d.) az ingatlana elő- és oldalkertjét szilárd burkolattal (döngölt föld, beton, tér- illetve zúzott kő stb.) vagy maximum 20 cm magasságú növényzettel fedni (konyhakerti növény, díszfa, cserje megengedett) melyen lom, veszélyes hulladék, építési, bontási törmelék elhelyezése tilos.
Lakásfenntartási támogatás
(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában kell biztosítani.
(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy kérelmező személyt, aki az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságára, valamint higiénikus állapotára vonatkozó kötelességének nem tesz eleget, a hatóság a tudomására jutást követően – a Szt. 38. § (9) bekezdésében meghatározott módon – felszólítja kötelességének teljesítésére.
(4) A jogosult, illetve kérelmező személy, mint az általa életvitelszerűen lakott ingatlan tulajdonosának, bérlőjének a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatai:
a) a lakás rendeltetésszerű használata,
b) az ingatlan, a lakás szeméttől történő megtisztítása, rendben tartása,
c) az ingatlan hó- és síkosság mentesítése,
d) az ingatlan, továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóirtás,
e) az ingatlan határvonalától az út szegélyig elhelyezkedő közterületek gondozása
(kaszálás, gyomtalanítás, parlagfű-mentesítés, tisztántartás, hó eltakarítás és síkosságmentesítés),
f) az épület faláról, kerítésénél az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.
(5) Az
(3) bekezdésben meghatározott eljárásra bejelentés, környezettanulmány által tapasztaltak alapján kerül sor.
(6) A jegyző végzi a lakókörnyezet rendezésével összefüggő tevékenységek megjelölését, ellenőrzését.
(7) Amennyiben a lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségével összefüggő feladatainak a felszólítás ellenére nem tesz eleget, a jogosultsága megszüntetésre kerül.
7. § (1) A Sztv. 43./B.§.(1) bekezdés szerinti méltányossági ápolási díjat állapíthat meg a képviselő-testület annak a hozzátartozónak, ha 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) A méltányossági ápolási díjnak nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.
(3) A méltányossági ápolási díj mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(4) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-a, egyedülálló esetében 250%-a.
(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal útján ellenőrzi. Amennyiben az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szűntetni.
(6) Akkor nem teljesíti az ápolási kötelezettségét, ha az ápolandó személyről két, vagy több egymást követő napon nem gondoskodik:
a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, különösen a megfelelő étkezésről. (legalább napi egyszeri melegétel, és legalább kétszeri hideg étel biztosításáról.)
b.) gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásról,
c.) egyéb alapápolási feladatok ellátásáról,
d.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról.
8. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küldő személyek, valamint családtagok részére átmeneti segélyt nyújthat akkor, ha
a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni,
b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak (ilyen többletkiadás: betegség, elemi kár, egyedi tüzelőanyag beszerzés, közműdíj, gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzése)
(2) Átmeneti segély állapítható meg annak a
Sztv.4. §.(1)b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkező
a.) személynek, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, valamint
b.) egyedül élő személynek, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át.
(3) Az átmeneti segély alkalmanként megállapítható összege rászorultsághoz igazodva állapítható meg, a segély összege egyezer forinttól az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegéig terjedhet.
(4) Különösen méltánylást igénylő esetekben rendkívüli átmeneti segély adható jövedelemre tekintet nélkül, évente egy alkalommal, amennyiben a család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe kerül. (pl: családban bekövetkezett rendkívüli esemény, haláleset, természeti katasztrófa, baleset miatti rendkívüli kiadás.
(5) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a.) a kérelem erre irányul, vagy
b.) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésnek megfelelően történik.
(6) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.
(7) Átmeneti segélyben ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal részesíthető. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, a határozat rendelkező részében fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
(9) Az önkormányzati segély mértéke - rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege lehet.
Eltemettetéshez nyújtott önkormányzati segély
9. § (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segélyre jogosult az /1/ bek. szerint eltemettető,
a.) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.
b.) egyedülálló esetén az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 475%-át.
(3) Harka községben a legolcsóbb temetés költsége 125.000.- forint.
(4) A temetési segély összege 20.000.-forint
(5) A temetési segély iránti kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.
(6) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló – a kérelmező nevére kiállított – számla eredeti példányát, a kérelmező jövedelméről igazolást, valamint az elhunyt anyakönyvi kivonatának másolatát, ha a haláleset nem Harkán történt.
(7) A temetési segély odaítéléséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(8) Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény 16. §.- alapján temetési hozzájárulásban részesült. Erről a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.
III. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
Méltányossági közgyógyellátás
10. § (1) A Sztv. 50. §. (3) bekezdésére tekintettel a képviselő-testület méltányossági közgyógyellátást állapíthat meg, ha
a.) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-a.
b.) egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300%-a és
a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 20%-át.
(2) Amennyiben a felmerülő gyógyító ellátás költsége az
(1) bekezdés a.), és
b) pont szerinti mértéket nem ér el, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított önkormányzati segély formájában lehet gondoskodni.
IV. Hatásköri rendelkezések
(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a
Sztv. az irányadó.
(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályaira vonatkozó jogszabályokat is.
(3) E rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre vagy hivatalból adhatók.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) nyilatkozatot a lakásban együtt élő
Sztv. 4. §. (1)c.) pontja szerinti család, illetve
Sztv. 4. §. (1) e.) pontja szerinti egyedül élő személyek, (továbbiakban: együtt élő személyek), lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban élő személyek számáról.
b.) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításnál irányadó időszakra eső
Sztv. 4. §. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemről.
c.) az ellátás megállapításához szükséges, a
Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
a.) a havi rendszeres jövedelmet okmányokkal kell igazolni, ha az okmányok nem állnak rendelkezésre és azok beszerzése rendkívüli nehézségekbe ütközik, vagy nagyon hosszú időt vesz igénybe, helyettük a jogosult (kérelmező) által írásban tett nyilatkozat is elfogadható.
b.) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet – jövedelemforrásonként és személyenként – köteles a jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni.
(6) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat, felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot, egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.
Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése
(1) A
Sztv. 17. §.-ában foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten gondoskodásra szorulna.
(2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
V. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) Az önkormányzat által biztosított szociális alapellátás és személyes gondoskodás formái:
a.) házi segítségnyújtás
b.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
c.) családsegítés, gyermekjólét
d.) támogató szolgálat
(2) Az
(1) bekezdésben foglalt ellátásokat a Sopron és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás útján biztosítja.
(3) A szociális étkeztetésről a képviselő-testület külön rendelete foglalkozik.
(1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti a Harka Község Önkormányzata Képviselő-testületének A pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2009. (IV.21.) számú önkormányzati rendelete
1. melléklet a 9/2013. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez
önkormányzati segély megállapításához
Alulírott …………………………………(név) ……………………………(leánykori név)
lakcím: Harka, ……………………………………..........................................(utca, hsz.)
Születési hely, idő: …………………………., ………év……………..hónap……..nap
Kérem, hogy átmeneti segélyben részesíteni szíveskedjenek.
Kérelmem indoka:
……………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………….………………………………………………………………………………………
A kérelmező jövedelme: …………………………..Ft/hó
A kérelmezővel egy háztartásban élők adatai:
Név |
Szül.idő |
Rokoni kapcsolat |
Foglalkozás |
Jövedelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb jövedelmek: Gyermektartásdíj: ……………………….Ft
Családi pótlék: ……………………………Ft
Önkormányzati egyéb rendszeres támogatást: ………………….Ft
Együtt élők összes jövedelme: ………………………..Ft (ügyintéző tölti ki)
Egy főre jutó jövedelem: ……………………………..Ft (ügyintéző tölti ki)
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek és tudomásul veszem, hogy azok valódisága a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény alapján a NAV-nál ellenőrizhető.
Alulírott hozzájárulok, hogy személyi adataimat, illetve háztartásomban élők adatait a jogosultság
megállapítása és teljesítése céljából felhasználják.
Dátum: Harka, ……………………………………
……………………………………
kérelmező
A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmeiről szóló összes igazolást!