1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Harka Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9422 Harka, Nyéki utca 34.

(3) Az önkormányzat telephelyei: az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

3. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat elismerő címet adományozhat. Az elismerő cím adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. § Az önkormányzatnak a hivatalos lapja: az Harkai Hírmondó.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő (ebből: 1 fő polgármester, 6 fő képviselő).

6. § Harka Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait

8. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-

10. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2)¹ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat tulajdonában lévő Tanácskozó terembe kell összehívni (9422 Harka, Nyéki utca 30.).

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. § A képviselő-testület üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentés alapján változhat.

13. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(7) A meghívót elektronikus úton a honlapon is meg kell jeleníteni.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg

18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek

20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint

22. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Az éves költségvetési, zárszámadási-, az előirányzat-átcsoportosításról szóló rendelet megalkotására, a hitelfelvételi kérelem elbírálására a Képviselő – testület előzetes véleményezése alapján kerülhet sor.

(3) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélravezetőbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.

(4) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása, határozati javaslat, és a határozati javaslat indokolása.

23. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

23. § -ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

25. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. § A ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.

29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

(2) Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

31. § (1) A képviselő-testület döntései

32. § (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

33. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, valamint az alpolgármester választásról.

(2)² A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Pénzügyi bizottság dönt.

(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:

36. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

38. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) b) pontja szerinti felvilágosítás kéréssel élni a testületi ülésen.

39. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

40. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. § (1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

42. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

43. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

44. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8)³ A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melyet 5 évig meg kell őrizni.

45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

46. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, a jegyző helyettese, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. § (1) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(2) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog meg-adásával egyezik meg.

49. § A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

52. § A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. § A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. §-a tartalmazza.

54. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezéséről és megszűnéséről a Mötv. 28-31 §-a rendelkezik.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével és az összeférhetetlenségi szabályokkal a Mötv. 36-37 §-a tartalmazza.

(3) Az önkormányzati képviselő méltatlanságával és a méltatlanság szabályaival az Mötv. 38. §-a foglalkozik.

(4) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a írja elő

55. § A képviselő-testület szervei:

56. § (1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi, méltatlansági eljárás szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. § (1) A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §; 69. § és 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

58. § (1) A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai

(2) A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

60. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre képviselő- testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(4) Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(5) Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § előírásait kell alkalmazni.

61. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

62. § A képviselő-testület állandó bizottsága:

63. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. § A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a tartalmazza.

65. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

66. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

67. § (1) A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

68. § (1) A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője látja el. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Közös Önkormányzati Hivatal ágfalvi irodájában dolgozó pénzügyi főtanácsos látja el a jegyzői feladatokat.

69. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Harka község önkormányzati képviselő- testületeivel. A Közös Önkormányzati Hivatal a székhely szerinti önkormányzat szerve.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal

70. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:

71. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

72. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működéséi Szabályzatról szóló 11/2014.(XI.27.) rendelete.