1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Harka Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9422 Harka, Nyéki utca 34.

(3) Az önkormányzat telephelyei: az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

3. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat elismerő címet adományozhat. Az elismerő cím adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

4. § Az önkormányzatnak a hivatalos lapja: a Harkai Hírmondó.

5. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma 7 fő (ebből: 1 fő polgármester, 6 fő képviselő).

6. § Harka Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait a Mötv. 41. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza.

(2)¹ A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat - és hatásköreit a 6. számú melléklet tartalmazza.

8. § A képviselőtestület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselőtestület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselőtestület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet a tárgyévre vonatkozóan minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza

10. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen

11. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az általános alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselőtestület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselőtestület ülését – főszabályként – az önkormányzat tulajdonában lévő Tanácskozó terembe kell összehívni (9422 Harka, Nyéki utca 30.).

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. § A képviselőtestület üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely a képviselőtestület tagjainak történő előzetes bejelentés alapján változhat.

13. § A képviselőtestület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. § (1) A képviselőtestület rendes ülésének összehívása – a polgármester által – írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselőtestületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(7) A meghívót a helyben szokásos módon kell közzétenni.

15. § (1) A képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselőtestületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16. § (1) A képviselőtestület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

17. § (1) A képviselőtestület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése a helyben szokásos módon történik

18. § (1) A képviselőtestület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

19. § (1) A képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.

20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

21. § (1) A képviselőtestület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

22. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Az éves költségvetési, zárszámadási-, az előirányzat-átcsoportosításról szóló rendelet megalkotására, a hitelfelvételi kérelem elbírálására a képviselőtestület előzetes véleményezése alapján kerülhet sor.

(3) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélravezetőbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.

(4) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelettervezet, rendelettervezet indoklása, határozati javaslat és a határozati javaslat indokolása.

23. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.

27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.

29. § A képviselőtestület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.

(2) Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

31. § (1) A képviselőtestület döntései

32. § (1) A képviselőtestület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

33. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselőtestület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, valamint az alpolgármester választásról.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi és Pénzügyi bizottság dönt.

(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.

34. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. § (1) A képviselőtestület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:

36. § (1) A képviselőtestület számozott határozata tartalmazza a képviselőtestület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. § (1) A képviselőtestület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

38. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) b) pontja szerinti felvilágosítás kéréssel élni a testületi ülésen.

39. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselőtestületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

40. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselőtestületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselőtestületnek, hogy a képviselőtestület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

41. § (1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

42. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

43. § (1) A képviselőtestület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

44. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f) - m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselőtestület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) A képviselőtestületi ülésről hangfelvétel készül, melyet 5 évig meg kell őrizni.

45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) A képviselőtestület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

46. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselőtestület tagja, a jegyző, a jegyző helyettese, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselőtestület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselőtestületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. § (1) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(2) A hozzászólási jog megadása a képviselőtestületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

49. § A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.

50. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

51. § (1) A képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.

(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.

(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

52. § A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. § A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. §-a tartalmazza.

54. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezéséről és megszűnéséről a Mötv. 28-31. §-a rendelkezik.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével és az összeférhetetlenségi szabályokkal a Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(3) Az önkormányzati képviselő méltatlanságával és a méltatlanság szabályaival az Mötv. 38. §-a foglalkozik.

(4) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a írja elő.

55. § A képviselőtestület szervei:

56. § (1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről a Mötv. 72. § a vagyonnyilatkozat tételi, méltatlansági eljárás szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

57. § (1) A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §, 69. § és 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

58. § (1) A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai

(2) A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

59. § (1) A polgármester dönthet a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

60. § (1) A képviselőtestület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre képviselőtestületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az általános alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.

(4) Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselőtestület állapítja meg.

(5) Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § előírásait kell alkalmazni.

61. § A képviselőtestület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

62. § (1) A képviselőtestület állandó bizottságai:

63. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

64. § A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a tartalmazza.

65. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Harkai Polgármesteri Hivatal látja el.

66. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

67. § (1) A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

68. § (1) A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 82. §-a alapján a polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, illetve tartós akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Harkai Polgármesteri Hivatalban dolgozó igazgatási főmunkatárs látja el.

69. § (1) A képviselőtestület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Harkai Polgármesteri Hivatal

70. § (1) A képviselőtestület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:

71. § (1) A képviselőtestület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

72. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2015.(VI.16.) rendelete.