Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 10. 15Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018-10-15-tól
Nagyszentjános Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a-h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Fertő-Hanság Nemezti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a község lakossága, a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnök Kamara, a Pannon-Víz Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága, az ÉNYKK Zrt., a GYŐR-SZOL Zrt., az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Győri Kirendeltsége és az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. §
(1) A rendelet célja Nagyszentjános község sajátos településképének – a település közösségével egyeztetett módon történő – védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség – területi és egyedi – védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával,
b) a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
c) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
d) településképi követelmények – területi és egyedi – meghatározásával,
e) településkép-védelem érvényesítési eszközeinek szabályozásával,
f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. A helyi védelem célja a védelemre kijelölt tárgyak és területek listázása. A védett örökség fenntartásával, használatával kapcsolatos szabályok és eljárások meghatározása a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának és karaktert teremtő értékeinek megóvása érdekében. A helyi kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek a hely identitásának alapjai.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település identitását legjellemzőbb módon meghatározó terület sajátosságának megőrzése.
(4) E rendelet alkalmazásában
1. védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
2. védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
3. védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
4. védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, településképi szerepük meghatározó, és amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
5. védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
6. védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
7. védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, kisebb műszaki alkotás, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
8. védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez kötődésénél fogva védelemre érdemes.
9. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
10. tagozatok: az épület falfelületeit díszítő, tagoló elemek – így különösen: falsávok, keretek, párkányok –, melyeket a történeti építészeti stílusokban általában plasztikusan, és gyakran eltérő anyagokból, eltérő felületképzéssel alakítottak ki.
11. utcakert terve: olyan léptékhelyes helyszínrajz, amely tartalmazza a tervezett utcakert méretét, a legközelebbi épülethez viszonyított elhelyezkedését és az elültetni szándékozott növények megnevezését.
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. §
(1) A helyi értékvédelem feladata
a) a helyi oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek
aa) körének számbavétele, meghatározása és dokumentálása,
ab) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,
ac) megőrzése, megőriztetése és
ad) a lakossággal való megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természeti személy kezdeményezheti a polgármesterhez benyújtott írásos indítvánnyal.
(3) A védelem alá helyezés kezdeményezésének tartalmaznia kell
a) a kezdeményező nevét/megnevezését és címét,
b) a védendő érték helyének címét és helyrajzi számát, területi védelemre vonatkozó javaslat esetén a terület lehatárolását,
c) a védendő érték leírását a védelemre okot adó tulajdonság kiemelésével, és
d) a védendő érték fényképét.
(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a kezdeményező nevét/megnevezését és címét,
b) a kezdeményezésben szereplő védett érték címét és helyrajzi számát, területi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat esetén a terület lehatárolását,
c) a védelem megszűntetésére vonatkozó javaslat indoklását, és
d) a kezdeményezésben szereplő védett érték fényképét.
(5) A polgármester a kezdeményezés befogadásáról értesíti a kezdeményezőt.
(6) A befogadott kezdeményezéseket a vonatkozó jogszabály szerint arra jogosultsággal rendelkező szakemberrel véleményeztetni kell.
(7) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell
a) a kezdeményezés szakmai megítélését a javaslat tárgya szerinti szakmai szabályoknak megfelelő dokumentálásával, és
b) a védelemre vonatkozó kezdeményezés pozitív megítélésé esetében kezelési javaslatot.
(8) Az értékvizsgálat készítésének költségeit az Önkormányzat fedezi.
(9) A kezdeményezést és az értékvizsgálatot az érintett ingatlanok tulajdonosának véleményezésre meg kell küldeni és elérhetőségét az Önkormányzat honlapján keresztül is biztosítani kell, lehetővé téve a település közössége részére is a véleménynyilvánítást. A vélemények beérkezésének határideje a tulajdonosok esetében a kézhezvételtől, a település közössége esetében a dokumentációnak a honlapon való megjelenésétől számított 15 nap.
(10) A kezdeményezés, az értékvizsgálat és a beérkezett vélemények alapján a Képviselő-testület dönt a kezdeményezés sorsáról – egyetértő fogadtatás esetén – jelen rendelet módosításával.
(11) A kezdeményezés befogadásától a Képviselő-testület döntéséig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(12) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kapott.
(13) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a módosító rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül értesíteni kell
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
c) az illetékes építéshatósági osztályt,
d) az érdekelt közműszolgáltatókat, és
e) a kezdeményezőt.
(14) A védelem alatt álló építményt, vagy természeti értéket táblával is meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(15) A mindenkori tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(16) Területi védelem esetén az Önkormányzat megjelölheti a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt – a környezethez igazodó – táblával.
3. A területi védelem meghatározása
3. §
A területi védelem e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott területeken
a) a településszerkezet,
b) a telekstruktúra,
c) az utcavonal-vezetés,
d) az utcakép vagy utcakép-részlet,
e) a település- és tájkarakter elemek
megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
4. Az egyedi védelem meghatározása
4. §
(1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott
a) építményekre, építményrészletekre
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra, és
h) utcabútorra
terjed ki.
(2) Az egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint terjed ki.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. §
(1) Az 1. sz. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség jókarbantartásáról, állapotának megóvásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. §
(1) A településképi szempontból meghatározó területek – a hagyományos lakóterület, az intenzív lakóterület és a településközpont – lehatárolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek a természet- és tájvédelemi területek is, melyek lehatárolását a TAK ábrái tartalmazzák. Ilyen területek az országos jelentőségű védett természeti területek, a Natura 2000 területek, az ökológiai hálózat területei és a tájképvédelmi szempontból meghatározó területek.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Egyedi építészeti követelmények
7. §
(1) Az épületek és építmények színezésénél nem megengedett
a) az elsődleges színek és az azokból kevert színek, és
b) az a) pont szerinti színek 8 fokozatú tónusskála szerinti első hat, sötétebb fokozatának használata a homlokzat 10 %-át meghaladó felületen, kivéve a földfestékeknek megfelelő színeket.
(2) Az épületek színezésénél nem megengedett festett tagozatok alkalmazása, vagyis a klasszikus tagozatoknak a falsíkban való mímelése.
(3) Az épületek homlokzatképzésénél nem megengedett a tagozatok kerámia lapokból, szabálytalan formájú kőlapokból való kirakása.
(4) Egy helyrajzi szám alatt lévő, utcáról látható épület színezése csak az egész épületen egyszerre végezhető, kivéve a sérülések javítását egy-egy homlokzati felület legfeljebb 10 %-án.
(5) Épületek üvegezett homlokzati nyílászáróin legfeljebb az üvegezett felület 5%-áig lehet szövegeket, képeket, piktogramokat elhelyezni.
8. §
(1) A gazdasági területek kivételével a magastetők héjazata nem lehet
a) bitumenes lemez,
b) táblás műanyag- és fémlemez szerkezet, és
c) a színskála vörös-barna-fekete sávján kívüli színű, vagy nyers fém felületű szerkezet.
(2) Magastetők utcai oldalán 1,5 méternél szélesebb tetőfelépítmény nem helyezhető el.
(3) A magastetők utcai oldalán elhelyezett tetőfelépítmények összes szélessége nem lehet nagyobb a tető szélességének egyharmadánál.
9. §
(1) A homlokzati ajtók nem lehetnek vésett-táblázatos szerkezetű faajtókat utánzó műanyag szerkezetek.
(2) Az utcai homlokzaton a redőnytokok nem lóghatnak be a nyílászárók üvegezett felületei elé és nem lóghatnak ki a homlokzati sík elé.
(3) Az épületek utcai homlokzatán és az utcáról látható homlokzatán a homlokzati sík előtt klímaberendezés, gázkémény, gépészeti berendezések és vezetékek nem helyezhetők el.
(4) Előkertben a terepszint alatt elhelyezett járműtárolóba vezető rámpa nem létesíthető.
10. §
(1) Az utcai kerítések legfeljebb 1,80 méter magasak, legalább felső kétharmadukban áttört szerkezetűek lehetnek. Az áttörtség azt jelenti, hogy az áttört felület legfeljebb 2/3-a lehet tömör anyag.
(2) Az (1) bekezdés áttörtségre vonatkozó szabálya alól kivétel akkor tehető, ha
a) a kerítés helyett, vagy annak részeként a telek lehatárolását sövény szolgálja, vagy
b) legfeljebb az utcai telekhatár 1/4-én a kerítésben lévő tartószerkezeti elemek tárolókat vagy mérőszekrényeket takaró szerkezeteket alakítanak ki, ha azok szerkezete illeszkedik a kerítés többi részéhez.
11. §
(1) Az ingatlanok előtti zöldsávokban utcakertek létesíthetők.
(2) Az utcakertekben tuják és más 1,5 méternél magasabbra növő növények nem ültethetők.
(3) A telepíthető és tiltott növényfajok listáját az 5. sz. melléklet tartalmazza.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények a hagyományos lakóterület vonatkozásában
12. §
A 7-11. § előírásait ezen a területen is be kell tartani.
13. §
A területi építészeti településképi követelmény, hogy
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcai homlokzat mögötti épületrésznek ténylegesen az oldalhatáron és az előkert kialakult határvonalán kell állni, és
b) az épületek legfeljebb pince, földszint és tetőtér szintekkel épülhetnek.
14. §
(1) Az egyedi építészeti, lakóházakra vonatkozó településképi követelmény, hogy
a) a meglévő épülettömeg a főtömegnél nem nagyobb magasságú szárnyakkal bővíthető, legalább az utca felé néző homlokzatsíktól számított 6 méter távolságtól, vagy kivételesen az utcai homlokzat síkjában, illetve attól legfeljebb 1 méter mélyen,
b) a keresztszárnyak mellett 4 méternél kisebb szélességű oldalkert nem létesíthető, és
c) az utcai homlokzat feletti tetőidom az utca felé lejtő magastető lehet, úgy, hogy
ca) a tető hajlásszöge nem lehet kisebb, mint 30°,
cb) a tető hajlásszöge nem lehet nagyobb, mint 45°, és
cc) a szomszédos épület tetőhajlásszögétől legfeljebb 5°-kal térhet el, ha az megfelel a ca) és cb) alpontban foglaltaknak.
(2) Az (1) bekezdés alóli kivétel akkor tehető, ha az így kialakuló épülettömeg megfelel a (6) bekezdés előírásainak.
(3) Új épületek és meglévő sátortetős épületek utcai homlokzatán is létesíthető legfeljebb 7,50 méter szélességű oromzat, ha a homlokzat földszinti része is követi az oromzat miatt tagoltabb tömegformálást.
(4) Az utca felé lejtő kontyolás alsó csonkakontyként is kialakítható, ha a csonkakonty feletti oromzat magassága nem nagyobb a tető teljes magasságának 1/3-ánál, illetve 1,5 méternél.
(5) A tetőidom teljes magassága nem lehet nagyobb 5 méternél.
(6) Az utcai homlokzat tagolatlan hosszúsága legfeljebb 10 méter lehet.
15. §
A területen épülő, 200 m2-nél nem nagyobb, nem lakó rendeltetésű épületekre is be kell tartani a 14. § előírásait.
16. §
(1) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmény, hogy a területen adótorony, szélerőmű és szélkerék építését kerülni kell, magasságuk azonban semmiképp sem lehet nagyobb, mint az épületek magassága.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett berendezések előkertben nem helyezhetők el.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények az intenzív lakókörnyezet vonatkozásában
17. §
A 7-11. § előírásait ezen a területen is be kell tartani.
18. §
A területi építészeti településképi követelmény, hogy
a) a terület javasolt beépítési módja a csoportházas, sorházas és láncházas beépítés, vagy a tömeg- és homlokzatformálását tekintve az előbbiekre hasonlító többlakásos, zártsorú beépítés lapos vagy – a tető fő tömeget illetően – az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel, és
b) az épületek legfeljebb pince, földszint, egy emelet és tetőtér szintekkel épülhetnek, vagy lapostetős tömegformálás esetén a tetőtér helyett a beépített terület 1/2 részén második emelet is építhető.
19. §
Az egyedi építészeti, lakóházakra és lakást is tartalmazó vegyes rendeltetésű épületekre vonatkozó településképi követelmény, hogy
a) az épületek homlokzatformálásának – beleértve a színezést is – olyannak kell lennie, hogy a csoportházas jelleg felismerhető legyen, különösképp az ismétlődő elemek, felismerhető ritmusú formálás alapján,
b) a házcsoport egészére vonatkozó tervben kell bemutatni az egyes egységek felújítása, átalakítása esetén is a tervezett állapotot a közterületekre néző homlokzatokon,
c) a magastető hajlásszöge
ca) nem lehet kisebb, mint 30°,
cb) nem lehet nagyobb, mint 45°, és
cc) a szomszédos épület tetőhajlásszögétől legfeljebb 5°-kal térhet el, ha az megfelel a ca) és cb) alpontban foglaltaknak; és
d) a tetőidom magassága nem lehet nagyobb 5 méternél.
20. §
(1) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmény, hogy a területen adótorony, szélerőmű és szélkerék építését kerülni kell, magasságuk azonban semmiképp sem lehet nagyobb, mint az épületek magassága.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett berendezések előkertben nem helyezhetők el.
21. §
A területen épülő, 200 m2-nél nem nagyobb, nem lakó rendeltetésű épületekre a lakóépületekre vonatkozó előírásokat kell betartani.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények a településközponti terület vonatkozásában
22. §
A 7-11. § előírásait ezen a területen is be kell tartani.
23. §
(1) A terület beépítése heterogén, a még nem beépített telkeken épületek a szabályozási terven szereplő építési helyen helyezhetők el.
(2) A középületek esetében legfeljebb egy emeletes, tetőteres vagy lapos tetős tömegformálás esetén a beépített terület 1/2 részén kétemeletes épületek építhetők.
(3) A Park tér keleti felétől északra lévő egykori cselédlakások esetében a zártsorúan csatlakozó épületek esetében csak olyan átalakítások, bővítések lehetségesek, melyek a jelenleg – legalább tömegében – egységes tetőt nem bontják meg.
(3) A Park tér beépítésre szánt, a Fő utcától keletre lévő felén lakóépületek az intenzív lakóterületre vonatkozó szabályok szerint is építhetők, azonban az egykori Esterházy kúria nyugati homlokzata előtt legalább 20 méter mély parkosított zöldfelületet kell létrehozni és megtartani a Park tér többi részének beépítése esetén.
(4) A volt Esterházy kúria átépítése, bővítése esetén törekedni kell az eredeti tömegnek megfelelő tömeg kialakítására, és lehetőleg a homlokzatok eredeti karakterének helyreállítására.
(5) A Park tér nyugati térfalában lévő zártsorú beépítés további, a fő tömegre merőleges, azzal azonos tetőtömeg-formálású szárnyakkal – legfeljebb még kettővel – bővíthető.
24. §
(1) A településközponti területen adótorony, szélerőmű és szélkerék építése nem megengedhető.
(2) Parabola antenna az épületek utcai homlokzatán, vagy utcai oldali tetősíkján nem helyezhető el.
10. A helyi építészeti örökség területi védelemben lévő részeire
vonatkozó településképi követelmények
25. §
(1) A településképi szempontból meghatározó, helyi védelem alá helyezett területek jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. sz. melléklet szerinti védett területek fenntartása és fejlesztése a védelem leírásában lévő fenntartási javaslatok szerint történhet.
26. §
Védett területen a hulladéktárolókon kívül a műszaki infrastruktúrák semmilyen felszín feletti létesítménye sem helyezhető el, kivéve a vasútállomás esetében a vasútüzemhez tartozó berendezéseket.
11. A helyi építészeti örökség egyedi védelemben lévő részeire vonatkozó
településképi követelmények
27. §
(1) A település helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(2) Egyedi védelem alatt álló épületek átalakítását, bővítését az 1. sz. mellékletben lévő fenntartási javaslat figyelembevételével lehet végezni.
(3) Egyedi védelem alatt álló épületek felújítását a védelmi jegyzék fenntartási javaslatainak figyelembevételével, a műemlékvédelem szabályai szerint, rekonstrukciós szándékkal lehet végezni.
28. §
Egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatain és tetőzetén az épület építészeti megjelenését zavaró berendezés nem helyezhető el, így különösen a klíma kültéri egysége, kémény, vezetékek.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
29. §
(1) A tetőgerinceknél magasabb szélkerék, oszlop, torony – a középületek kivételével – belterületi magántelkeken nem létesíthetők, kivéve a gazdasági területeken elhelyezett technológiai építményeket.
(2) Az épületek új közműcsatlakozásai csak felszín alatti vezetékekkel létesíthetők, beleértve az elektromos vezetékeket is.
(3) Belterületi közterületeken elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteket épített paravánokkal, vagy növényzettel takarni kell.
(4) Belterületi utcákon, tereken a csapadékvíz elvezetést elsősorban felszín alatti csatornázással, másodsorban fedett, lehetőleg kis keresztmetszetű folyókákkal, árkokkal kell megoldani. Nyílt árkot lehetőleg széles, alacsony mélységű, füvesített keresztmetszettel kell létesíteni.
30. §
(1) Belterületi zöldterületeken légvezetékek nem létesíthetők.
(2) Belterületen – a gazdasági terület kivételével – víztorony, szélerőmű, adótorony nem létesíthető.
(3) A természet- és tájvédelmi lehatárolással érintett területeken nem lehet elhelyezni az energiaellátási és elektronikus hírközlési berendezések felszíni építményeit és műtárgyait.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
31. §
(1) Cégért, reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést – a környezettel összhangban – úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.
(2) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégérek, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20%-át.
(3) A közterületeken, utcabútoron elhelyezett hirdető berendezés és a reklám
a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet, és
b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb.
(4) Üzletenként legfeljebb 1 darab cégér helyezhető el, kivéve a saroképületet, amelynél a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(5) Közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváróban reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem megengedett, kivéve az utasváróval szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést.
(6) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.
(7) A kihelyezett reklámhordozón, reklámhordozót tartó berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
32. §
A település bármely területén a reklámok közzétételének és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó országos rendelkezésektől évente összesen 12 naptári hét időtartamra
a) az építési reklámháló kihelyezésekor, kizárólag az építési tevékenység időtartamára, vagy
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezésekor
lehet eltérni.
33. §
A reklámközzététel követelményi technológiája, módszere és eszköze tekintetében
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült és
b) egymást nem eltakaró
reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
34. §
(1) A reklámhordozók megjelenésének különös formai-műszaki követelménye, hogy
a) nem rozsdásodó,
b) állékony,
c) könnyen karbantartható és
d) élénk színeket nem használó
legyen.
(2) Reklámberendezésen és hirdetményen nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag.
35. §
(1) A reklámok, reklámhordozók elhelyezése miatti településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentési kérelemhez alkalmazandó formanyomtatványt e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
36. §
(1) A reklám, reklámhordozó bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytatja.
37. §
(1) Közterületen csak olyan kereskedelmi célú tájékoztató tábla helyezhető el, mely kizárólag a szolgáltatás nyitvatartási idejében kerül kihelyezésre. Ezeknek a tábláknak a mérete nem haladhatja meg egyenként az 1 m2-t.
(2) Épületek üvegezett nyílászáróin legfeljebb az üvegezett felület 5%-áig lehet tájékoztató szövegeket, piktogramokat, képeket elhelyezni.
14. Sajátos építményfajtákra vonatkozó településképi követelmények
38. §
V. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
39. §
(1) A R. 25. § (1) szerinti szakmai konzultáció és tájékoztatás a polgármesternél kérelmezhető.
(2) Szakmai véleményezésre kell benyújtani minden a 37. §-ban felsorolt épületfajtán végzett építési tevékenység nem építési engedély köteles terveit.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
40. §
Településképi véleményezési eljárásra kell benyújtani, ha építési engedély köteles
a) a közterületen folytatni szándékozott, nem önkormányzati beruházásban épülő létesítmény terveit,
b) a településképi szempontból meghatározó területeken és a helyi védelem alatt álló területeken, és egyedi védelem alatti ingatlanokon tervezett új épületek terveit, és
c) a meglévő épületek utcai megjelenését befolyásoló átalakításának, bővítésének a terveit,
d) a helyi egyedi védelem alatt álló épületeknek az épület adottságainak megfelelően részletezett felújítási terveit,
e) a 20 m2-nél nagyobb középületek terveit.
17. A véleményezési eljárás részletes szabályai
41. §
(1) A településképi véleményre vonatkozó kérelmet a R. vonatkozó előírásai szerinti tartalommal kell összeállítani és a polgármesternek benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza, és a kérelmező részére a R. vonatkozó előírásai szerinti határidőre megküldi.
(3) A véleményezés részletes szempontjai:
a) a tervezett építési tevékenység ne csökkentse, segítse a mellékletekben felsorolt értékek fennmaradását és értékeik megőrzését,
b) a tervezett építési tevékenység illeszkedjen a 3. sz. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területeken a meglévő környezetéhez, és
c) a tervezett középület magas színvonalon biztosítsa a tervezett használatot és reprezentálja a település közösségét.
VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
18. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,
rendeltetésváltozások köre
42. §
(1) Településképi bejelentési eljárásra kell bocsátani
a) nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítésének terveit talapzatával együtt,
b) közterület felőli telekhatáron álló kerítés terveit a településképi szempontból meghatározó területen és helyi védett ingatlanon, és
c) közterületre néző homlokzaton, vagy tetőn síkban elhelyezni kívánt napkollektor vagy napelem terveit a településképi szempontból meghatározó területen és helyi védett ingatlanon.
(2) Településképi bejelentési eljárásra kell bocsátani a 31. § (1)-(4) bekezdése szerinti reklámhordozókat és reklámokat.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
43. §
(1) A bejelentési eljárás az ügyfél kérelmére indul. A bejelentési dokumentációt a polgármester részére kell digitálisan és egy papír alapú dokumentációban benyújtani a kérelemmel együtt.
(2) A dokumentációnak tartalmaznia kell
a) az érintett homlokzatot,
b) az érintett alaprajzot,
c) a helyszínrajzot, és
d) a műszaki leírást a tervezett létesítmény megvalósításához szükséges információkkal.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt határozat megküldésével 15 napon belül értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a R.-ben meghatározott követelményeknek, és
b) a tervezett létesítmény illeszkedik a településképbe.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, elhelyezést elutasítja, és a bejelentőt határozat megküldésével 15 napon belül értesíti, ha a bejelentés nem elégíti ki a (3) bekezdésben felsorolt követelményeket.
(5) Az eljárás díjmentes.
(6) E §-ban szereplő határidők jogvesztő hatályúak.
(7) A polgármester – belátása szerint – véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(8) A polgármester határozata a Képviselő-testületnél fellebbezhető.
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
20. A településképi kötelezési eljárás
44. §
A településképi követelmények betartását a polgármester ellenőrzi és a követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására, a nem megfelelő munkák kijavítására figyelmezteti.
21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
45. §
(1) Amennyiben az elvégzett munkák a figyelmeztetés ellenére sem felelnek meg az előírásoknak az ingatlan tulajdonosa településképi bírsággal sújtható.
(2) A bírság mértéke
a) a 7-10. §-ban, a 12. §-ban, a 17-20. §-ban, a 22-23. §-ban, a 25. §-ban és a 27. §-ban fogllatak megsértése esetén legfeljebb 200.000,- Ft, és
b) egyéb, a rendeletben foglalt előírások megsértése esetében legfeljebb 100.000,- Ft.
(3) A bírság ismételten is kiszabható, amennyiben a kiszabás alapjául szolgáló okot az ingatlan tulajdonosa nem szüntette meg.
22. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
46. §
(1) A településképi bírságot a polgármester határozattal szabja ki.
(2) A meg nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.
IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
47. §
(1) Az Önkormányzat minden évben megrendezi az év terve pályázatot, amelyen az aktuális év március 31-ig elkészült és benyújtott építészeti tervek vehetnek részt.
(2) A benyújtott terveket az Önkormányzat legkésőbb egy hónapon belül elbírálja, és a legjobb terv építtetőjének az építés során szükséges közterületfoglalások díját elengedi.
(3) Amennyiben az építtető hozzájárul, az épület homlokzati és látványterveit az Önkormányzat saját honlapján bemutatja.
(4) Az Önkormányzat a legjobb terv díjat csak akkor adja ki, ha a beérkezett pályázatok közül van olyan, amelyik megfelel jelen rendelet előírásainak és építészeti minősége példamutató.
48. §
(1) Az Önkormányzat minden év május 15-től szeptember 15-ig négyzetméterenként havi 0,5 m3 bruttó víz és csatornadíj locsolási hozzájárulással támogatja az utcakertek létesítését és fenntartását, ha a kertet gondozó az jelen rendeletnek megfelelő utcakert tervét a közterület fenntartójának benyújtja, és a kertet ténylegesen gondozza.
(2) A közterület fenntartója ellenőrizheti az utcakert tervnek való megfelelőségét és gondozottságát. A tervnek megfelelő és gondozott utcakertek után a támogatás elszámolása a szezon utáni vízdíjak csökkentésével történik.
49. §
(1) Az Önkormányzat pályázati források rendelkezésre állása esetén támogatja a helyi védelem alatt álló ingatlanok, és a településképi szempontból meghatározó területen lévő, a terület arculatát meghatározó épületek értékőrző felújítását.
(2) A támogatás odaítélése pályázati alapon történik.
(3) A pályázatra a támogatandó felújítás tervét és költségvetési kiírását kell benyújtani.
(4) A megítélt támogatások elszámolása a felújítás elkészültét követően, a számlák benyújtása alapján történik.
(5) Az Önkormányzat jogosult a támogatott munkák elvégzését és a kivitelezés minőségét ellenőrizni.
(6) A támogatást csak a pályázati dokumentációnak megfelelően elvégzett munkákra lehet kifizetni.
(7) Az esetleges forrásmaradványt a következő évi pályázati kiíráskor maradéktalanul fel kell használni.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. Hatálybalépés
50. §
Ez a rendelet 2018. október 15-én lép hatályba.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezés
51. §
Hatályát vesztik Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Nagyszentjános Község Rendezési Tervéhez készült Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2010. (II. 25.) önkormányzati rendeletének 11. § (1)-(6) bekezdése.
Friderics Cecília Németh Dániel
polgármester jegyző