(egységes szerkezetben a 22/1999. (XII. 16.), 14/2002. (XII. 20.), 23/2003. (XII.18.), 5/2005. (II.24.), 29/2008. (XII. 18.), 15/2009. (X.15.) Ör-el, valamint az 1. számú mellékletben szereplő 2011. évi díjakat megállapító 23/2010. (XII. 16.) Ör-el)

A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. tv. 53.§ (8) bekezdés e.) pontjában, valamint az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. tv-el módosított 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúszoboszló területén működő hőszolgáltató szervezetre és a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra.

2. §

(1) A távhőszolgáltató a fogyasztói hőközpontban, a szolgáltatói hőközpontban és a több épület távhőellátását szolgáló hőfogadó állomáson (továbbiakban együtt: átvevő állomás) a szolgáltatott távhő mennyiségét mérni és a mérés szerint elszámolni köteles.

Az elszámolásra szolgáló mérő (távhő mennyiségmérő) a távhőszolgáltató tulajdona, kivétel ahol ezt szerződés másként szabályozza.

(2) A több épület, épületrész távhőellátására szolgáló hőfogadó állomásról ellátott épületek tulajdonosai a mért távhőmennyiség elosztására, az ellátott épületek hőfelhasználási arányának megállapítására az ellátott épület, épületrész csatlakozási pontjánál saját költségükre mellékmérőt szerelhetnek fel. A mellékmérő tulajdonosa az épülettulajdonos, illetve tulajdonosok közössége, karbantartásáról, hitelesíttetéséről is ő gondoskodik.

(3) A mért távhőmennyiséget az ellátott épületen belül – amennyiben a felek külön erről nem rendelkeznek – a fűtött légtérfogat alapján kell megosztani.

A távhőszolgáltatási díjak tartalma

3. §

(1) A távhőszolgáltatási díjak

a./ mérés alapján történő elszámolás esetén alapdíjból és az átvevő állomáson mért (megállapított) távhő mennyiségért fizetendő hődíjból,

b./ nem mérés alapján történő elszámolás esetén alapdíjból és a fűtésért és a használati melegvíz szolgáltatásért fizetendő fűtési hődíjból áll, melyeket átalányban kell megállapítani.

(2)

a./ (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz (HMV) előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatornahasználat díját nem tartalmazzák, amennyiben azt a hidegvíz szolgáltató külön számlázza az épülettulajdonos felé.

b./ abban az esetben, ha a HMV előállítása a szolgáltatói hőközpontban történik, úgy a HMV a víz felmelegítési hődíján kívül a hidegvíz díját és a csatornadíját is tartalmazza.

4. §

(1) Az alapdíj éves díj, amelyet az üzemi fogyasztónak a vele kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után, a lakossági és az egyéb fogyasztónak az épület fűtött légtérfogata után kell fizetnie. Abban az esetben, ha az épületben a távhőt csak melegvíz célú felhasználásra vételezik, a melegvíz alapdíj összegének meghatározásához az épületnek személyek tartózkodására használt légtérfogatát kell alapul venni.

(2) A lakossági és egyéb fogyasztó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt,

- csak melegvíz felhasználásra vételezik, csak a melegvízre vonatkozó,

- csak fűtés felhasználásra vételezik, csak a fűtésre vonatkozó,

- fűtés és melegvíz felhasználásra vételezik, külön-külön alapdíjat kell alkalmazni. Az alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül személyek tartózkodására használt egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség nem tehető.

(3) Az alapdíj:

a./ a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási, valamint a tevékenységet terhelő általános költségéből,

b./ a távhőszolgáltató egyéb eszközeinek (pl.: a távhővezetékének és tartozékainak, az általa üzemeltetett átvevő állomásoknak, üzemi és egyéb épületeinek) az üzemeltetési és karbantartási összegéből,

c./ az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díjából és,

d./ nyereségből, mely az állóeszköz bruttó értékének maximum 5 %-a.

5. §

(1) A hődíjat a hőközpontban mért hőmennyiség (Ft/GJ) után kell fizetni.

(2) (Az 5/2005. (II. 24.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve.)

(3) A fűtött légtérfogat meghatározásánál,

- alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területét,

- nem vehetők figyelembe a falsikon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok 0.5 m2-nél kisebbek,

- nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény) valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része,

- a fürdőszoba légterének csak a 60 %-a vehető figyelembe, ha az előirt hőmérséklet - műszaki tervek alapján – kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos vagy gáz hősugárzó) biztosítható.

(4) A hődíj, a fűtési hődíj és a melegvíz hődíj, mely

a./ az előállított távhő tüzelőanyag költségéből,

b./ a számítással meghatározott hálózati hőveszteségből,

c./ a szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből áll.

A távhőszolgáltatás díjtételei

6. §

(1) A város területén a szolgáltatott távhő legmagasabb díját ezen rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

(2) Abban az esetben, ha az egyéb fogyasztó maga üzemelteti és tartja fenn a távhővel ellátott épületének fogyasztói hőközpontját, az (1) bekezdésben meghatározott alapdíj összegét a fogyasztói hőközpont üzemeltetési és karbantartási költségeivel csökkenteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt,

- fűtési hődíjtételek egy napra jutó arányos részét kell átalánydíjas elszámolás esetén alkalmazni a pótfűtési időszak fűtött napjai,

- a lakossági fűtési hődíjtétel 60 %-át kell alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatára szolgáló helyiségei és légterei,

- az egyéb fogyasztó fűtési hődíjtételének 50 %-át kell alkalmazni a garázsok

vonatkozásában.

(4) Az 1. sz. mellékletben meghatározott díjak megváltoztatására a távhőszolgáltató tesz javaslatot. Az energiahordozók legmagasabb hatósági árának változásakor a távhőszolgáltatás megváltozó díját, az energiahordozók hatósági árváltozásával egyidőben kell megállapítani, amennyiben ez nem lehetséges abban az esetben a hatósági árak változásának bejelentését követő mérő leolvasástól lehet alkalmazni.

(5) Hatósági árváltozás nélküli ármódosítási javaslat beadására minden év november 30-ig jogosult a távhőszolgáltató, melyben a döntést november 15-ig hozza meg az Önkormányzati Testület a december 15-i alkalmazhatóság miatt. Az árváltozást a testületi döntést követően az önkormányzat a helyi lapban köteles közzétenni.

Távhőszolgáltatási díjak elszámolása

7. §

(1) Az éves alapdíjat havonta 12 egyenlő részletben kell megfizetnie:

az üzemi fogyasztónak és az épületet önállóan használó egyéb fogyasztónak a  lakossági fogyasztónak és a lakóépületben, valamint a vegyes célra használt épületben lévő egyéb fogyasztónak a számla esedékessége napján.

(2) A hődíjra,

az üzemi fogyasztó és az épületet önállóan használó egyéb fogyasztó a vele kötött szerződés szerinti összegnek megfelelően, a szolgáltatás hónapját követően a számla esedékessége napján.

(3) A távhőszolgáltató,

a./ az üzemi fogyasztóval és az épületet önállóan használó egyéb fogyasztóval havonta – a tárgyhót követő hónapban – számol el,

b./ lakossági fogyasztó részére havonta számláz utólag.

(4) Az éves alapdíjat a lakossági fogyasztónak és a lakóépületben, valamint a vegyes célra használt épületben lévő egyéb fogyasztónak a tárgyi évben havonta, 12 egyenlő részletben, a számla esedékessége szerint kell megfizetnie.

(5) A lakossági fogyasztó részére a melegvíz hődíjat a távhőszolgáltató a használati melegvíz mért mennyisége alapján köteles megállapítani.

Távhőszolgáltatási díjak áthárítása

8. §

(1) A lakossági és az egyéb fogyasztó a távhőszolgáltatás díjait az egyes lakások, helyiségek használóira a helyiségek fűtött légtérfogata alapján havonta hárítja át.

(2) Melegvíz mérővel ellátott fogyasztók 3. § (2) a./ bekezdés szerint a vízfelmelegítés hődíját havonta, míg a 3. § (2) b./ bekezdés szerint fogyasztó a melegvíz hődíján kívül a hidegvíz díját és a csatornadíjat is havonta hárítja át.

(3) A (2) bekezdés szerint csak az érvényes hitelesítésű melegvízórák esetében lehet eljárni. Nem hiteles melegvízmérő esetén szolgáltató a lakás fűtött alapterülete után meghatározott (16. §) átalányt jogosult számlázni.

(4) (Az 5/2005. (II. 24.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve.)

(5) Abban az esetben, ha a lakás, helyiség használója a lakás, helyiség valamennyi melegvíz csapját megelőző vezetékszakaszon hitelesített vízmennyiség mérőt szereltet fel, a melegvíz hődíjat a lakás, helyiség használójára a vízmérőn ténylegesen mért melegvíz mennyiség alapján kell havonta áthárítani.

(6) A HMV mérése esetén a díj átvállalása alapja HMV mérő állása. Hődíj átvállalása csak a hónap zárásakor lehetséges, az elkészített számlák alapján.  A lakás, illetve helyiség használó személyében bekövetkezett változást a régi és az új használó közösen köteles bejelenteni a távhőszolgáltatónál a változást követő 30 napon belül. A bejelentés meg nem történtéig a régi és új tulajdonost egyetemlegesen terheli a fizetési kötelezettség. Szolgáltató a díjhátralékos fogyasztó átírási kérelmét csak a hátralék kiegyenlítése után tudja teljesíteni. 

(7) Amennyiben a fogyasztók között a fűtési költség felosztása költségmegosztó (készülék) alapján történik, úgy ezzel kapcsolatban a fogyasztó és a szolgáltató külön szerződésben állapodik meg. A szolgáltatónál felmerült többlet költséget a fogyasztó felé érvényesíteni kell.

(8) A fogyasztónak bejelentési kötelezettsége van a szolgáltató felé, ha az adott helyiségben folytatott tevékenység megváltozik, más hőfokra, hőmennyiségre van szükség.

9. §

(1) Szolgáltató a határidőre nem fizető fogyasztóknak fizetési felszólítást köteles kiadni.

(2) Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás díjhátraléka a közös helyiségek tekintetében eléri az egyhavi teljes díj összegét az egyes fogyasztási közösséghez tartozóknál, akkor a távhőszolgáltató jogosult a fogyasztói közösség tíz nappal korábbi értesítése után az érintett fogyasztóknak nyújtott szolgáltatást felfüggeszteni a közös helyiségekben.

(3) Az egyes fogyasztók 2 havi hátraléka esetén a szolgáltató – előzetes felszólítást követő 8 nap eredménytelen eltelte után – jogosult a közüzemi szerződés felmondására és az ezzel kapcsolatban felmerült költségek követelésére.

(4) (Az 5/2005. (II. 24.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve.)

Távhőszolgáltatási különdíj és felemelt díj

10. §

(1) A távhőszolgáltató az üzemi fogyasztóval kötött szerződésben a fogyasztó részére fenntartott, de igénybe nem vett teljesítő képességért távhőszolgáltatási különdíjat számíthat fel, mely az alapdíj 50 %-a.

(2) A távhőszolgáltatási különdíj az 4. § szerinti alapdíjba is beépíthető.

(3) Szabálytalan vételezés esetén fizetendő felemelt hődíj fűtés esetén és ugyancsak felemelt hődíj, valamint víz-csatorna díj HMV esetén a megállapítás időpontjából visszamenőleg 1 év időtartamra. A felemelt díj a szabálytalan vételezés időpontjában érvényes díj kétszerese.

Díjvisszatérítés és pótdíj

11. §

(1) A távhőszolgáltatót és a fogyasztót a (2) – (4) bekezdésben foglalt esetben díjvisszafizetési, illetve pótdíjfizetési kötelezettség terheli.

(2) Ha az üzemi fogyasztó a szerződésben lekötött hőteljesítményt túllépi, az esetenként vételezett hőteljesítmény-többlet után pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következménye alól. A pótdíj mértéke a teljesítmény túllépésre eső alapdíj kétszerese.

(3) Ha távhőszolgáltató az üzemi fogyasztóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 2 napot meghaladóan felróható okból nem tesz eleget, a szerződésben meghatározott alapdíj kétszeresét fizeti vissza, a szüneteltetés időtartamával arányosan.

(4) Nem mérés szerinti szolgáltatás esetén, ha a távhőszolgáltatás az egymást követő kettő vagy több napon át szünetel, vagy kettő, vagy több napon át csökkentett értékű, és ezért

a./ valamely fűtött helyiségben az előirt és a tényleges belső hőmérséklet különbsége 5 °C-nál nagyobb,

b./ a melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve 35-39 °C.

A lakossági, és az egyéb fogyasztót arányos díjvisszatérítés illeti meg. Szüneteltetésnek tekintendő az is, ha valamely fűtött helyiség vagy szolgáltatott használati melegvíz hőmérséklete az előírtnál 5 °C-al kisebb.

(5) A fűtött helyiségek előírt minimális hőfokát, valamint a HMV hőmérsékletét a kifolyónál a 16. § szabályozza.

12. §

Ha az üzemi fogyasztó a keringtetett forró vizet elszennyezetten adja vissza, az emiatt szükséges pótvízmennyiség után 100 %-kal növelt összegű díjat fizet.

13. §

(1) A fogyasztó a tulajdonában lévő rendszer folyamatos karbantartásáról köteles gondoskodni. A fogyasztó hibájából bekövetkezett vízelfolyásokat a fogyasztó köteles megtéríteni.

(2) A távhőellátásból, illetve a HMV szolgáltatásból kikapcsolni a fogyasztót kérésére az alábbiak megléte esetén lehet:

- kikapcsolás legrövidebb időtartama egy év,

- fűtést csak a lakóközösség írásbeli egyetértésével lehet, melyben a lakóközösség vállalja a fűtés kikapcsolásából adódó mindennemű felelősséget,

- megrendelő vállalja a kikapcsolással járó költségek megtérítését.

(3) Fogyasztói közösséget a szolgáltatóval szemben a közösség választott képviselője képviseli, elláthatja a képviseletet más hivatalosan megbízott személy is.

(4) Fűtési-, illetve melegvízellátó rendszeren bármilyen módosítást csak a távhőszolgáltató egyetértésével végezhet (végeztethet) a tulajdonos.

- fűtöttnek minősül az a helyiség, ill. közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van elhelyezve.

(5) A távhőszolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett fogyasztói berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a lakóépület tulajdonosát vagy kezelőjét felhívni.

Távhőrendszer működtetése, fejlesztése

14. §

(1) A hőtermelő létesítmény működtetése a távhőtermelő, míg fejlesztése az önkormányzat feladata. Ugyancsak ilyen megosztásban feladata a szolgáltatói berendezés üzemeltetése és fejlesztése.

(2) Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező fogyasztási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató csatlakozási díjat nem kér.

(3) Környezet és egészségvédelmi okok miatt a József Attila utca mindkét oldalán és a város azon területén ahol a távhő gerincvezeték ki van építve 0,2 MW-ot elérő illetve meghaladó fűtési energia igényű létesítmény csak távfűtéssel létesíthető.

FOGYASZTÓVÉDELEM

15. §

A távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó

önkormányzat:

•  döntéseiben tekintettel van a fogyasztók érdekeire, védi azokat, képviselő-testülete a Városfejlesztési, Műszaki Bizottsága útján időszakosan beszámoltatja a szolgáltatót a fogyasztói vitás ügyekről, a beszámolót értékeli és az eredményt ismerteti az érdekképviseleti szervezettel,
  
• szakmai kérdésekben a Magyar Energia Hivatallal együttműködik;
  

jegyző:

• kivizsgálja a Tszt. 18. § (1) bekezdése szerinti intézkedési jogkörében a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszokat (Tszt. 7. § (4) a.),
  
•  a fogyasztóvédelmi szervek és érdekképviseletek rendelkezésére bocsátja mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a szolgáltatónak a táv-hőszolgáltatási tevékenységével és a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak. (Tszt. 7. § (4) b.). Ennek teljesítéséhez szolgáltatótól újabb adatokat kérhet;
  

16. §

(1) A jegyzőnek előzetesen ki kell kérnie a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége és a helyi érdekképviseleti szervezet véleményét a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések, különösen ármegállapítás tekintetében.

(2) A jegyző véleményezésre köteles megküldeni számukra a testületi előterjesztést mellékleteivel együtt a döntés tervezett meghozatala előtt legalább 15 nappal.

A véleményezési határidő 5 nap.
A távhőszolgáltatással kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztésekhez mellékelni kell az (1) bekezdésben meghatározottak írásos véleményét.

(5) Amennyiben a véleményezésre jogosultak írásos véleményüket határidőn belül nem adják meg, akkor véleményük nélkül történik a döntés meghozatala.

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ ÉS A FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY IGÉNYBEJELENTÉS, TÁJÉKOZTATÁS

17. §

(1) Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő fogyasztási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. (Tszt. 33. § (1) bekezdés)

(2) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között köteles meghatározni annak a költségnek, a csatlakozási díjnak az összegét, amely a fogyasztót a Tszt. 31. § szerint terheli (Tszt. 33. § (2) bekezdés).

KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS

18. §

(1)   A távhőszolgáltatót a lakossági fogyasztóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő mérés szerinti szolgáltatására.
(2)   A mért hő szerinti távhőszolgáltatásra az általános közüzemi szerződést a lakóépület illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa, közös tulajdon esetén a fogyasztói közösség megbízottja köti meg a szolgáltatóval.
(3)   Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles. (Tszt. 34. § (2) bekezdés)
(4)   Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére. (Tszt. 34. § (3) bekezdés)
(5)   Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a fogyasztó a tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette. (Tszt. 34. § (4) bekezdés)
(6)   A közüzemi szerződés-minták (formanyomtatványok) az Üzletszabályzat mellékletét képezik, abban foglaltakon túlmenő jogszerűtlen feltételeket egyik fél sem támaszthat.
(7)   A szerződéskötés menetét, határidőket (kezdeményezés, szerződés-tervezet megküldése, véleményeltérés, egyeztetések, a szerződés létrejötte) az Üzletszabályzatban kell szabályozni.

19. §

(1)   Az általános közüzemi szerződés határozatlan, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól. (Tszt. 35. § (1) bekezdés)

(2)   Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel a Közüzemi Szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha

a)    az épületben, épületrészben – az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával – a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg;

b)    a szerződés felmondása nem okoz közvetlen kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

c)    viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

d)    a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe; (Tszt. 35. § (2) bekezdés)

(3)   A fogyasztó a fűtési idény végéig esedékes alapdíjat köteles a felmondási idő végéig kifizetni.

(4)   Egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel. (Tszt. 35. § (3) bekezdés)

(5)   A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató csak a Tszt. 44. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a távhő vételezését a fogyasztási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli. (Tszt. 35. § (4) bekezdés)

(6)   Ha a fogyasztói berendezés kikapcsolása bármely okból megtörtént, a fogyasztó az átmenő vezeték vagy bármely más távfűtési berendezés meglétét és karbantartását köteles tűrni, elősegíteni, azokon beavatkozást átalakítást nem végezhet.

20. §

(1)   A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését

a)    köteles megtagadni, ha a fogyasztó által létesített fogyasztói

       berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot 

       veszélyezteti;

b)    megtagadhatja, ha más fogyasztó távhő vételezését, illetőleg a

       távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;

c)    feltételhez kötheti, ha az azt kezdeményező fogyasztóval

       korábban fennálló közüzemi szerződését a (Tszt.) 46. § (3)

       bekezdésében foglaltaknak megfelelően felmondta; (Tszt. 36. §)

d)    szerződés ismételt megkötéséhez feltétel lehet a kikapcsolás
e)    olyan egyéb feltétel is kiköthető, melyet az Üzletszabályzat tartalmaz.

Értelmező rendelkezések

21. §

1./ Fűtött légtérfogat (alapterület)

- fűtöttnek minősül az a helyiség, ill. közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van elhelyezve, vagy a légterében olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előirt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.

- Fűtöttnek minősül a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség is, ha

= hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve,

= funkcionálisan fűtést igényel és az előirt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezetinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.

2./ Fűtött légterek előírt hőmérséklete

Átalánydíjban elszámolt fűtési szolgáltatás esetében úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek hőmérséklete 8-20 óra között átlagosan legalább + 20 °C. pl. előszobában, konyhában, WC-ben. +16 °C hallban lakószobában, irodában, + 20 °C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában, + 24 °C legyen.

3./ HMV előírt hőmérséklete

HMV hőmérséklete a kifolyócsapnál legalább + 40 °C.

4./ Fűtési idény: október 15. - április 15-ig tart.

5./ Pótfűtés: átalánydíjas fogyasztóknál a közös képviselő írásbeli megrendelésére és lemondásáig teljesített fűtési idényen kívüli fűtés szolgáltatás, amely 3 napnál rövidebb időtartamú nem lehet.

A pótfűtés időtartama elő és utófűtésre terjedhet ki, amely szeptember 16. - október 14-ig, és április 16. - május 14-ig tarthat.

Vegyes és záró rendelkezések

22. §

(1) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendjét e rendelet 2. sz. melléklete szabályozza.

(2) Jelen rendelet 2005. március 4-én lép hatályba, azonban az 1. sz. mellékletet 2005. október 15-től kell alkalmazni.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK (2006. december 12.) irányelvnek megfelelést szolgálja.