Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013 (III.25.) Ör. számú rendelete
az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a tulajdonjog gyakorlásáról és a vagyon kezeléséről
Hatályos: 2024. 02. 15Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013 (III.25.) Ör. számú rendelete
az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a tulajdonjog gyakorlásáról és a vagyon kezeléséről
A képviselő-testület Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Ebes Község Önkormányzatának tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre) és vagyonértékű jogokra – továbbiakban önkormányzati vagyon -, valamint az ezen rendelet alapján megbízott vagyonkezelőkre terjed ki.
Az Önkormányzat vagyona
2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
A törzsvagyon
3. § A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll.
4. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
e) mindaz a vagyon amelyet a Képviselő-testület rendeletében annak nyilvánít.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni.
(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyont nem jelöl ki.
(4)1 A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
c) a helyi önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.
d) a műemlék, a műemlék jellegű ingatlanok, védett természeti terület, muzeális emlék,
e) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület rendeletében annak nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes besorolás mindaddig fennáll, amíg az adott vagyon közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(3)2 A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonelemek felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Üzleti vagyon
6. § (1) Üzleti vagyonnak minősül mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 4-5. §-ok hatálya alá.
(2) Az üzleti vagyonnal vállalkozás is folytatható, de csak oly módon, hogy az önkormányzat felelőssége a vállalkozás tartozásaiért nem haladhatja meg az általa biztosított vagyoni hozzájárulás értékét.
(3)3 Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemek felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályai
7. § (1) Ebes Község Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A képviselő-testület azon gazdasági társaságok esetében, amelyben tulajdonjoggal rendelkezik, a tulajdonost megillető és átruházható jogokat, a tulajdonosi joggyakorlást a polgármesterre átruházza.
(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati vagyon működtetésének koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása.
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának elsődlegesen a közszolgáltatások biztosítását kell szolgálnia. Ettől eltérő hasznosítás sem járhat a funkció zavarásával és a vagyontárgy állagának sérelmével.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül a közművek:
a) csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók,
b) kizárólag helyi önkormányzati és/vagy állami tulajdonú közszolgáltatási célra alapított gazdasági társaságba apportálhatók.
8. §4 (1) A képviselő-testület – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – dönt az önkormányzati vagyon:
a) elidegenítéséről,
b) megterheléséről,
c) vállalkozásba való beviteléről,
d) hasznosításáról.
(2) Önkormányzati tulajdonú ingatlant a mindenkori hatályos központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatáron felül értékesíteni vagy hasznosítani kizárólag versenyezetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2a) A versenyeztetési eljárást a jelen rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásrendnek megfelelően kell lefolytatni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő ingatlanokat pályázat vagy hirdetmény útján, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára is figyelemmel lehet értékesíteni vagy hasznosítani.
(3a) Több ajánlat beérkezése esetén a jelen rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásrendnek megfelelően versenyeztetési eljárást vagy egyszerűsített versenyeztetési eljárást kell lefolytatni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű önkormányzati ingatlan elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására, vállalkozásba történő bevitelére, alapítványnak történő átengedésére vonatkozó szerződések, megállapodások megkötésére a képviselő-testület – utólagos beszámolási kötelezettség terhe mellett – a Polgármestert hatalmazza fel.
(5) A 100.000,- Ft értékhatár alatti ingó vagyontárgyak elidegenítésére – utólagos beszámolási kötelezettség terhe mellett – a képviselő-testület a Polgármestert hatalmazza fel.
(6) Az értékesítésre vagy hasznosításra szánt ingatlanok forgalmi értékét 180 napnál nem régebbi ingatlanszakértői vélemény figyelembevételével kell megállapítani.
(7) Egyéb vagyonelemek esetén az érték megállapításánál a könyv szerinti értéket kell irányadónak tekinteni.
9. § (1) A Képviselő-testület Ebes Község Önkormányzata tulajdonában lévő vagyon kezelésével megbízza az Önkormányzat hivatalát, intézményeit és a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságait.
(1a)5 ) Az Önkormányzat által vagyonkezelésbe és ingyenes használatba adott ingatlanok felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A vagyonkezelők a kezelésre átadott vagyonnal az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. A vagyonkezelő szervezet vezetője felelős a vagyonkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért. A vagyonkezelő évente beszámol a képviselő-testületnek a vagyonkezelés során keletkezett bevételekről és kiadásokról és a vagyonban bekövetkezett valamennyi változásról.
(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a képviselő-testület hivatala, intézményei és kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságai útján történhet.
(4)6 Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható.
10. § (1) A vagyonkezelő szervezet az e rendeletben foglaltak szerint jogosult
a) a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, ingyenes használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,
b) a kezelésében lévő, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására,
illetőleg egyéb hasznosítására.
(2) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(3) A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával – figyelembe véve a rendelet szabályait – a képviselő-testület intézménye, gazdálkodó szerve esetében annak vezetőjét, az önkormányzat hivatala tekintetében a Polgármestert bízza meg.
(4) A vagyonkezelő szervezetek kötelesek biztosítani a szükséges információkat a képviselő-testület valamint a bizottságok számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásához.
(5) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
10/A. § (1) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői amennyiben a beszerzés, beruházás, felújítás, karbantartás várható költsége
a) a Polgármesteri Hivatal és az ahhoz tartozó nem önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények esetében az 1.000.000.-Ft-ot,
b) az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények esetében a 200.000.-Ft-ot
meghaladja, kötelesek a beszerzéseket, munkálatokat megpályáztatni.
(2) A pályáztatás során azonos műszaki tartalommal azonos időben legalább három egymástól független vállalkozótól árajánlatot kell kérni.
(3) A pályázaton csak olyan vállalkozó vehet részt, aki az adott tevékenység végzésére jogosult, és köztartozás mentességét igazolja.
(4) A pályázat kiírója a lefolyatott pályázati eljárásról köteles a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti beszerzéseket, munkálatokat csak a minden tekintetben legkedvezőbb ajánlatot beadó pályázható végezheti el.
10/B. § Kivételes esetben a Képviselő-testület egyedileg dönthet úgy, hogy az e rendelet 10/A. §-ban szabályozott pályáztatási eljárás alól kivételt tesz, és a mindenkori közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházás, felújítás, beszerzés, karbantartás esetén a polgármester hatáskörébe utalja az ezen feladatokkal kapcsolatos döntést. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beszerzés, beruházás, felújítás, karbantartás – a 10/A. § szerinti pályáztatási eljárás lefolytatásával – a közintézmény biztonságos, rendeltetésszerű működését súlyosan, 2 hétnél hosszabb ideig aránytalanul akadályozná, illetve veszélyeztetné.
Az önkormányzat vállalkozásai
11. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonával folytathat vállalkozási tevékenységet, illetve vehet részt más vállalkozásban.
(2) Az önkormányzat gazdasági társaságban:
a) betéti társaság kültagjaként
b) korlátolt felelősségű társaság tagjaként
c) részvénytársaság tagjaként /részvényesként/
vehet részt.
12. § (1) A vállalkozásokban történő részvételről, illetve a saját vállalkozás alapításáról a képviselő-testület határoz.
(2) A javaslatot a polgármester készíti elő – a Jegyző közreműködésével – és terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A javaslat tartalmazza:
a) a gazdaságossági szempontokat,
b) a vállalkozás munkahelyteremtő jellegét,
c) üzleti partner esetén annak bemutatását,
d) a befektetésre, megvásárlásra javasolt vagyon, üzletrész nagyságát,
e) a megtérülés várható idejét.
Vegyes rendelkezések
13. § (1) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.
(2) Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az önkormányzatnak nyilván kell tartani.
(3) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.
(4) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(5) A jegyző köteles a Polgármesteri Hivatal útján a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és azt évente egyszer a képviselő-testületnek bemutatni.
(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné nyilvánításáról, illetve ezen korlátozások feloldásáról a képviselő-testület rendelettel dönt.
14. § (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testületnek az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a tulajdonjog gyakorlásáról és a vagyon kezeléséről szóló 12/1993. (XII. 14.) Ör. számú rendelete.
1. melléklet7
1. Alapvető rendelkezések
1.1. Jelen eljárásrend célja, hogy szabályozza az Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása során a versenyeztetési kötelezettség körébe tartozó esetekben követendő eljárási szabályokat.
1.2. Érvényre juttassa a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
1.3. Biztosítsa az önkormányzati vagyon elidegenítése során a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságára vonatkozó követelmény érvényesülését.
2. Fogalmak
2.1. kiíró (ajánlat kérő): Ebes Községi Önkormányzat
2.2. ajánlattevő: aki önkormányzati vagyon megvásárlására vagy hasznosítására vonatkozó ajánlatot tesz;
2.3. nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;
2.4. zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot;
2.5. egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza megdöntését
2.6. többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
3. A versenytárgyalás típusai
3.1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
3.2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen – rendkívül indokolt esetben
3.3. ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené – kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon – a versenytárgyalási felhívás megküldésével – legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.4. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
4. A versenytárgyalás meghirdetése
4.1. A versenytárgyalási felhívást Ebes Községi Önkormányzat hivatalos internetes honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetve az ingatlan sajátosságaira tekintettel egyéb hírközlési felületen kell meghirdetni.
4.2. Versenyeztetési eljárás esetén, továbbá hirdetményi értékesítés esetén az ajánlatok benyújtására határnapot kell megjelölni. Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók, illetve ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre.
4.3. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő indokolt esetben - egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
4.4. A zártkörű eljárásról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni.
4.5. A versenytárgyalási felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.
5. A versenytárgyalási felhívás tartalma
a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét;
b) lebonyolító megnevezését, székhelyét (ha a kiírótól eltér);
c) a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát;
d) az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését;
e) ingatlan esetén a vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát, egyéb lényeges tulajdonságait;
f) a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét;
g) az ajánlati kötöttség időtartamát;
h) a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát;
i) a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját;
j) ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
l) a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon;
m) kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést;
n) ingatlan értékesítése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot a nemzeti vagyonról szóló törvényben rögzített esetekben elővásárlási jog illeti meg, és a versenytárgyalás nyertesével kötendő adásvételi szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni;
6. A versenytárgyalási felhívás visszavonása
6.1. Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
6.2. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
7. Az ajánlati biztosíték
7.1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
7.2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetve, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
7.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha az a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
7.4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Ebes Községi Önkormányzat költségvetését illeti meg.
7.5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
8. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
8.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
a) az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról;
b) a bruttó ajánlati árat
c) szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
d) amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát;
e) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok;
f) annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel;
g) annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
h) egyéb, az adott vagyonelem értékesítése vagy hasznosítása tekintetében a kiíró által előírt információt vagy nyilatkozatot.
8.2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
8.3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
8.4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – ha a kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8.5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
9. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
9.1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet:
a) zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen,
b) nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.
9.2. Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
a) ajánlattevő(k) neve, cégneve,
b) ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
c) az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár).
9.3. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
9.4. Érvénytelen az ajánlat, ha:
a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
b) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívásban előírt feltételeknek
9.5. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
9.6. Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
a) ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által – a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
b) ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.
10. A versenytárgyalás lebonyolítása
10.1. A versenytárgyalás lebonyolításáért – a Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a jegyző és a polgármester együttesen felel.
10.2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
10.3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni.
10.4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
11. Az ajánlatok elbírálása
11.1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
11.2. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
11.3. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester dönt, és a döntésről a soron következő ülésen a Képviselő-testületnek beszámol.
11.4. A jelen rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a versenytárgyalás eredményéről a polgármester jogosult dönteni.
11.5. A döntéséről az ajánlattevőket a Polgármester írásban, 3 munkanapon belül értesíti.
11.6. Egyszerűsített versenyeztetési eljárás esetén – a Képviselő-testület erre vonatkozó felhatalmazása esetén – az eredményes versenytárgyalást követően a Polgármester a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, és a soron következő képviselő-testületi ülésen az eljárás eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.
12. Összeférhetetlenség
13. Egyszerűsített versenytárgyalás
13.1. Az egyszerűsített versenytárgyalás során a versenyeztetést a jelen pontban foglalt eltérésekkel kell lefolytatni.
13.2. Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó, a nemzeti vagyonról szóló törvény 14. § (4) bekezdésében rögzített értékhatárt el nem érő vagyonelem értékesítése vagy hasznosítása esetén egyszerűsített versenytárgyalás tartható.
13.3. Az egyszerűsített versenytárgyalás feltétele, hogy az Önkormányzathoz ugyanazon vagyonelem vonatkozásában legalább két, egymástól független vételi, illetve hasznosítási ajánlat érkezzen.
13.4. Ingatlan értékesítése esetén az egyszerűsített versenytárgyalás során alkalmazandó irányárról a Képviselő-testület előzetesen elkészített, 180 napnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján határoz. Ingatlan hasznosítása esetén az azonos vagy hasonló jellegű vagyonelemek hasznosításának ellenértékét (pl. bérleti díj), ennek hiányában a helyben szokásos piaci árakat kell irányadónak tekinteni, különös figyelemmel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának követelményére.
13.5. Az egyszerűsített versenytárgyalás formái:
a) nyílt licit,
b) többfordulós írásbeli ajánlattétel.
13.6. Nyílt licit során az ajánlattevők előre meghatározott licitlépcsők szerint, személyesen és egyidejűleg teszik meg ajánlataikat. A licit addig folytatódik, ameddig érkezik újabb, a korábbinál magasabb érvényes ajánlat. A licit nyertese a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő. Az egyes licitlépcsők között legfeljebb egy perc várakozási idő tartható.
13.7. Többfordulós írásbeli ajánlatétel során az ajánlattevők írásban, lezárt borítékban nyújtják be ajánlataikat. Az első fordulót követően a résztvevőkkel közölni kell a beérkezett legmagasabb ajánlatot és fel kell őket szólítani, hogy nyújtsák be ajánlataikat a második fordulóra. A nyertes a második fordulóban legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő. Amennyiben a második fordulóban kettő, vagy több azonos összegű legmagasabb ajánlat érkezik, az ezeket benyújtó ajánlattevők között újabb fordulót kell tartani mindaddig, amíg egyetlen legmagasabb ajánlat marad.
13.8. Az egyszerűsített versenytárgyalás lebonyolítói a Hivatal részéről:
a) a Polgármester,
b) a jegyző vagy az igazgatási iroda vezetője,
c) jegyzőkönyvvezető,
d) opcionálisan – a jegyző vagy a Polgármester felkérése alapján – bármely hivatali alkalmazott, vagy külső szakértő.
14. A versenytárgyalásról készült jegyzőkönyv
a) a versenytárgyaláson megjelent pályázók nevét;
b) a Polgármesteri Hivatal részéről jelenlévő személyek nevét;
c) a versenytárgyalás vezetőjének feladatai teljesítésére vonatkozó megállapításokat;
d) azt, hogy melyik résztvevő, milyen összegű ajánlatnál nem kívánta folytatni a licitálást;
e) a versenytárgyalás nyertese által tett ajánlat összegszerű megjelölését;
f) azt a tényt, ha két vagy több azonos ajánlat alakul ki, és ilyen esetben azt is, hogy az ajánlattevők közül a kiírás alapján eldönthető-e a nyertes,
g) a jegyzőkönyvvezető és a Polgármesteri Hivatal részéről jelenlevők aláírását;
h) a versenytárgyaláson készült jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
5. melléklet11
1. A vagyonkezelésbe adott ingatlanok
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Az ingatlan adatai |
vagyonkezelő neve és székhelye |
2 |
Ebes belterület 24. hrsz. kivett általános iskola, cím: 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. |
Berettyóújfalui Tankerületi Központ, 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György utca 17-19. |
3 |
Ebes belterület 238. hrsz. kivett idősek klubja, cím: 4211 Ebes, Kossuth utca 34. |
Ebes Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. 4211 Ebes, Ady Endre utca 6-8. |
4 |
Ebes belterület 836/5. hrsz. kivett óvoda, bölcsőde, cím: 4211 Ebes, Ady Endre utca 9-11. |
Benedek Elek Óvoda és Bölcsőde, 4211 Ebes, Ady Endre utca 9-11. |
5 |
Ebes belterület 66/1. hrsz. kivett idősek otthona, cím: 4211 Ebes, Rákóczi út 7-9. |
Ebesi Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona, 4211 Ebes, Rákóczi út 7-9. |
2. Az ingyenes használatba adott ingatlanok
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Az ingatlan adatai |
ingyenes használó neves és székhelye |
2 |
Ebes belterület 643/3. hrsz., cím: 4211 Ebes, Ady Endre utca 6-8. |
Ebes Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. 4211 Ebes, Ady Endre utca 6-8. |
3 |
Ebes belterület 2. hrsz., cím: 4211 Ebes, Széchenyi tér 1. |
Ebesi Polgármesteri Hivatal, 4211 Ebes, Széchenyi tér 1. |
A rendelet szövegét a 6/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelet egészítette ki. Hatályos: 2020.03.01-től
A rendelet szövegét a 6/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelet egészítette ki. Hatályos: 2020.03.01-től
A rendelet szövegét a 6/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelet egészítette ki. Hatályos: 2020.03.01-től
A rendelet szövegét a 17/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019.06.03-tól
A 9. § (1a) bekezdését az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A rendelet szövegét a 17/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet egészítette ki. Hatályos: 2019.06.03-tól
Az 1. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet az Ebes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.