1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ebes Községi Önkormányzat. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatáskörök gyakorlása a képviselő-testületet illeti meg.

(2) Az önkormányzat székhelye: 4211 Ebes, Széchenyi tér 1.

(3) A község határai: Ebes község Debrecen várostól délnyugatra a 4-es számú főútvonal és a Budapest-Záhony vasútvonal között fekszik. Északon és keleten Mikepércs község, nyugaton Hajdúszoboszló város, északnyugaton Nagyhegyes község, délen Hajdúszovát község határolja.

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek részletes leírását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Ebesi Polgármesteri Hivatal (címe: Ebes, Széchenyi tér 1.)

(6) Az önkormányzat és szervei valamennyi bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

(7) Ebes Községi Önkormányzat képviselő-testületének szervei a polgármester, a bizottságok, a polgármesteri hivatal, a jegyző és azok a társulások, amelyekben az önkormányzat tagként részt vesz.

2. § (1) Az önkormányzat kötelező feladata az Mötv. 13. § (1) bekezdésében és egyéb jogszabályokban meghatározott helyi közfeladatok ellátása és közszolgáltatások biztosítása.

(2) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

(3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a Képviselő-testület maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

(5)² A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(6)³ Az önkormányzat által ellátott, kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek és rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a törvényben meghatározottak szerint társulására és a jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azok gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a Képviselő-testületnek havonta egyszer vagy a hatáskör gyakorlását követő képviselő-testületi ülésen beszámolni köteles.

(2)⁴ A Képviselő-testület hatásköre gyakorlását a 2. és 3. számú mellékletekben foglaltak és az egyéb önkormányzati rendeletek szerint ruházza át a polgármesterre és a bizottságaira.

(3)⁵ A képviselő-testület tagja kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4)⁶ A képviselő-testület az Mötv. 42. §-ában foglalt hatásköreit nem ruházhatja át.

4. § (1)⁷ A Képviselő-testület tagjainak létszáma 7 fő, amelyből 6 fő képviselő és egy fő polgármester. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. Minősített többséget igénylő döntéshez az önkormányzati képviselők több mint a felének – azaz 4 főnek – az igen szavazata szükséges.

(2) A Képviselő-testület és a bizottságok munkaterv szerint üléseznek.

(3) A Képviselő-testület elnöke a polgármester.

(4) A képviselőtestület ülésein tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, távollétében az általa megbízott helyettese, továbbá a hivatal tárgyban illetékes ügyintézője.

(5) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt – azon napirendek vonatkozásában, amelyek az illetékes bizottságok hatáskörébe tartoznak – a bizottságok külső tagjai.

(6) A képviselő-testület ülésein továbbá tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzat intézményeinek a vezetői, valamint az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló társaságok vezetői azon napirendek vonatkozásában, amelyek érintik az intézmény, vagy az érintett cég működését.

(7)⁸ Tevékenységi körükben tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület és bizottsága ülésein az ebesi székhelyű önszerveződő közösségek képviselői a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából.

5. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester javaslata alapján egyszerű többséggel elfogadott, fél évre előre meghatározott munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítésénél kérni kell a képviselők, a bizottságok tagjai, a jegyző és az önkormányzati intézmények javaslatait.

(2) A munkatervet jóváhagyásra legkésőbb az adott fél évet megelőző hónapban tartott ülésen kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

6. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évenként legalább 6 rendes ülést tart. Rendes ülés július hónapban nem tervezhető.

(2) A Képviselő-testület üléseit általában szerdai munkanapokon tartja.

(3) Az ülések napirendjét a polgármester által előterjesztett javaslat alapján az ülés kezdetekor egyszerű többséggel a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem végzett az adott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy ülését külön összehívás nélkül a következő hét ugyanazon napján folytatja (folytatólagos ülés). A napirendek megtárgyalását újabb ülésre nem lehet elhalasztani.

7. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben tizenöt napon belül kell a Képviselő-testületet összehívni.

(3) Rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

(4) Rendkívüli ülés összehívása esetén a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a polgármester legkésőbb az ülést megelőző 24 órával korábban küldi meg. A meghívó formai követelményei megegyeznek a rendes ülésre küldött meghívóéval.

8. § (1)¹¹ A Képviselő-testületet a polgármester akadályoztatása, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést.

(2)¹² A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 4. munkanapon kell a Képviselő-testület tagjainak megküldeni.

(3) A meghívó tartalmazza:

(4)¹³ A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző negyedik munkanapon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

9. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A sajtó képviselői, valamint az érdeklődők számára az ülésteremben való részvételt lehetővé kell tenni.

(2) Zárt ülést kell tartani önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

(3)¹⁴ A Képviselő-testület zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(4)¹⁵ A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(5) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett, a szakértő és a polgármesteri hivatal ügyintézője vehet részt.

(6) A zárt ülésen hozott határozatról a nyilvánosságot a polgármester tájékoztatja, ennek során a személyes adatvédelem körébe tartozó adatokat nem közölhet.

(7)¹⁶

10. § (1) Bármely képviselő, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a jegyző jogosultak indoklást tartalmazó előterjesztést tenni.

(2) Az előterjesztő az indítványt legkésőbb a testületi ülés előtt 5 munkanappal korábban, írásban, a jegyzőnél nyújthatja be törvényességi véleményeztetés céljából.

11. § (1) Az előterjesztés két részből áll:

12. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-tagok közül választott alpolgármester látja el az ülés elnöki teendőit.

(2) A Képviselő-testület ülésének kezdetén az elnök megállapítja a jelenlévő képviselők számát és megállapítja a határozatképességet. Az ülés akkor határozatképes, ha a Képviselő-testület tagjainak több, mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni és annak változását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A határozatképesség szempontjából a betöltetlen önkormányzati képviselői helyet betöltöttnek kell tekinteni.

(4) Ha az ülés határozatképes, az elnök az ülést megnyitja és ismerteti a napirendre vonatkozó javaslatát.

(5) A napirendre tűzés kérdésében a testület az előterjesztő esetleges megkérdezése után vita nélkül határoz.

(6) Ha a Képviselő-testület ülését határozatképtelenség miatt el kell napolni, a polgármester 8 napon belül köteles azt újból összehívni.

13. § (1) Az ülésen a hallgatóság tagjaként jelenlévő polgárok közül – legkésőbb az ülés megkezdése előtt, megjelölve a napirendhez történő felszólalás tárgyát – szólásra jelentkezőnek a képviselő-testület egyszerű többségű döntéssel adhatja meg a szót a napirend tárgyalásakor legfeljebb 3 perc időtartamra. Egy ülésen a hallgatóság tagjaként jelen lévő állampolgári hozzászólások az azokra adott válaszokkal együtt nem haladhatják meg a 15 percet.

(2) Ezen időn túli hozzászólást egyszerű többséggel hozott, vita nélküli döntésével a Képviselő-testület engedélyezhet.

14. § (1) Az elnök az alábbi intézkedésekre jogosult:

(2) Az ülésen a hallgatóság – ideértve a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyen foglalhat helyet. Tetszés-nyilvánítással, vagy egyéb módon az ülés rendjét nem zavarhatják.

(3) Rendzavarás esetén az elnök a rendzavarót figyelmeztetheti, vagy az ülésről kiutasíthatja.

15. § (1) Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit.

(2) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület tagjai bármikor szót kérhetnek. Az ügyrendi javaslatok felett a testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalása során az előadó kiegészítést tehet az előterjesztéshez, a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A választ követően kerül sor a napirend vitájára.

(5) A Képviselő-testület ülésén folyó érdemi munka hatékonyságának elősegítése, illetve a napirendek megtárgyalása időbeni elhúzódásának megakadályozása érdekében az alábbi időtartamokat kell betartani:

(6) A napirendhez való hozzászólás joga a Képviselő-testület tagját csak az (5) bekezdésben megjelölt módon illeti meg.

(7) A vita lezárása előtt a napirend előadója válaszolhat a vitában elhangzottakra, ennek keretében reagál az eldöntendő kérdések jogi, gazdasági lehetőségére. A vita során bármikor a jegyző a javaslatok, illetve az elhangzottak törvényességét érintően észrevételt tehet.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, oly módon, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. Amennyiben a döntés eltér a kiadott határozati javaslattól, vagy ilyen nem lett kiadva, azt teljes szövegében megfogalmazva ismertetni kell.

16. § (1) A javaslat elfogadásához – az SZMSZ-ben és az Mötv.-ben meghatározott kivételektől eltekintve – a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség)

(2) A megválasztott képviselők több, mint felének igenlő szavazata szükséges (minősített többség):

17. § (1) A Képviselő-testület nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással dönt.

(1a)¹⁷ A Képviselő-testület döntését rendeleti, vagy határozati formában hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(3) Az önkormányzati képviselők legalább egynegyede kezdeményezheti a névszerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz. Nem lehet névszerinti szavazást kérni és tartani a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésekben.

(4) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat e rendelet 9. § (2) és (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben.

18. § (1) Nyílt és névszerinti szavazás esetén a számlálást az elnök a jegyző közreműködésével végzi. A szavazás eredményét az ülésvezető elnök állapítja meg.

(2) Titkos szavazás lebonyolításához három tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A tagok maguk közül elnököt választanak. A szavazásról a bizottság jegyzőkönyvet készít, annak eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(3) A szavazatot indokolni, vagy bárkit szavazatának indoklására felhívni tilos.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő indítványára a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(5) A Képviselő-testület döntéshozatalában nem vehet részt az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, erről az érintett képviselő, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben a képviselő elmulasztotta bejelenteni a személyes érintettségét, a képviselő-testület az alábbi jogkövetkezményt alkalmazhatja a képviselővel szemben: A képviselő-testületnek kötelező újratárgyalnia a napirendet, és az érintett képviselőt kötelezően kizárja az adott ügy újratárgyalásakor hozott döntésből.

19. § (1) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási, felmentési, megbízás visszavonási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül egy jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, és egyik sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor újabb szavazási forduló(ka)t kell tartani. Ebben a fordulóban a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt, vagy javaslat nem vehet részt. Az utolsó fordulóban egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat az lesz, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb igen szavazatot kapta.

(2) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási, felmentési, megbízás visszavonási jogkörének gyakorlása során két szavazati forduló után a jelöltek azonos szavazatot kapnak, a 3. szavazási forduló nyílt szavazással történik.

(3) Ha az előző bekezdésben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatokat, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

(4) Érvényes szavazás után abban a kérdésben, amelyben a szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület határoz. Ennek során, ha az eredeti döntéshez minősített többség kellett, e kérdés eldöntéséhez is minősített többség szükséges.

20. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi, társadalmi viszonyok rendezésére, tovább törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A megalkotott rendeletet az www.ebes.hu önkormányzati Internetes honlapon is közzé kell tenni.

(4)¹⁸ A (3) bekezdésben foglaltakat a normatív határozatok közzétételére is alkalmazni kell.

21. § (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanapon belül írásban lehet benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. A Képviselő-testület csak rendes ülésen foglalkozik az interpelláció megtárgyalásával.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt, amennyiben része az előterjesztésnek, az ülés előtt kell kiosztani.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. El nem fogadása esetén arról a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel – határoz.

(5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti elő.

(6) Az interpelláció ismételt el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláció által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

22. § (1) A Képviselő-testületi ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált személy részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(2)¹⁹ Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(3) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel – határoz.

23. § (1) A képviselők a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyben kérdést intézhetnek.

(2) A Képviselő-testület az adott felvilágosításról nem szavaz.

(3) A kérdésre – amennyiben válasz azonnal nem adható – a kérdezett legkésőbb 30 napon belül írásban köteles válaszolni.

24. § (1) A Képviselő-testület - munkaterve alapján – évente legalább egyszer közmeghallgatást tart (általános közmeghallgatás)

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, napirendjét 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni

(3) A közmeghallgatás alkalmával lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, panaszokat előterjeszthessék.

(4) Nem általános közmeghallgatás esetén a képviselő-testület elrendelheti, hogy a közmeghallgatáson csak az előre meghirdetett egy vagy több téma kerüljön megvitatásra.

25. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatást kell adni a rendezvény előtt legalább 5 munkanappal.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézményvezetőket, a bizottságok nem képviselő tagjait, illetve azt, akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek ítéli.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. rendelkezései szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(3) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni.

(4) A jegyzőkönyv irattári példányához mellékelni kell eredetben, míg a másodpéldányhoz másolatban:

(5) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) A nyílt ülés jegyzőkönyvét a www.ebes.hu oldalra is fel kell tenni. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület írásos előterjesztéseibe, és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének megtekintését a jegyzőnél kell kérni. A kérelmező a jegyző által kijelölt köztisztviselő jelenlétében – az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett - tanulmányozhatja a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvről másolatot költségtérítés ellenében lehet adni. A másolati példány átadását írásban rögzíteni kell a dátum és az átvevő személyének megjelölésével.

(8)²⁰

27. § (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Ebesi Hírlapban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján (www.ebes.hu) közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

28. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét, ennek érdekében szükség szerint, de évenként legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:

(3) A bizottságok a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntenek. A bizottságok döntése határozat.

(4)²¹ Az állandó bizottságok átruházott feladat- és hatáskörét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A bizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.

29. §²² (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre, ennek létszámát és működése időtartamát a létrehozáskor állapítja meg.

(3) A bizottság tagjait, elnökét a Képviselő-testület választja meg, vagy menti fel.

30. §²³ A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

31. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A polgármester indítványára a bizottságok üléseit össze kell hívni.

(2) A bizottság munkáját annak elnöke vezeti.

(3) A határozatképességhez a bizottság tagjai több, mint felének jelenléte szükséges, határozatot a jelenlévők több, mint felének igen szavazatával hozzák.

(4) E rendelet 4. § (4) bekezdésének és a 9. §-nak rendelkezéseit a bizottság üléseire is megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elnök a vita lezárásakor összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait, és kimondja a bizottság határozatait.

32. § (1) A bizottság soron következő ülésének napirendjére fel kell venni a Képviselő-testület, a polgármester, vagy bármely képviselő által javasolt tárgyat.

(2) A bizottsági döntéshozatalban nem vehet részt az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(3) A bizottságok üléseikre szakértőket hívhatnak meg. A szakértők meghívására a tagok tehetnek javaslatot, erről a bizottság dönt.

33. § (1) A bizottság tevékenységének részletes szabályait az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.

(2) A bizottságok félévente a Képviselő-testület munkatervéhez igazodóan bizottsági munkatervet készítenek.

(3)²⁴ A bizottságok feladatait, átruházott hatásköreit e rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

34. § (1)²⁵ Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt az Mötv. 1. melléklet szerinti szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá.

(2) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

35. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult - a jegyzőn keresztül - az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3)²⁶ A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4)²⁷ A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6)²⁸ Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni.

(7)²⁹

(8)³⁰

(9)³¹

(10) A képviselőt tanácskozási joggal meghívottként a bizottságok üléseire meg kell hívni. A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyeket a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának döntését.

36. §³² (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani. A képviselő naptári negyedévente egy alkalommal fogadóórát tarthat az általa előzetesen meghatározott időpontban. A fogadóóra időpontjáról 15 nappal megelőzően hirdetményt kell közzétenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja. Az a képviselő vett részt az ülésen, aki az adott testületi vagy bizottsági ülésen a tárgyalt fő napirendek mindegyikén jelen volt. E rendelkezést kell alkalmazni a képviselői tiszteletdíjról szóló külön helyi rendelet részvételt szabályozó rendelkezései vonatkozásában is.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

(5) Felkérés vagy a Képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(6) A képviselőt mind a Képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(7) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(8) A Képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek.

37. §³³ Amennyiben a képviselő megszegi az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit, abban az esetben a képviselő-testület a képviselő megállapított tiszteletdíját 3 havi időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

38. § (1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(2) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(3) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Pénzügyi Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

39. § (1)³⁴ A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (hozzátartozók) nyilatkozata viszont nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

40. § (1) A község polgármestere megbízását főállásban tölti be. A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabályok keretei között határozza meg. A képviselő-testület elnöke a polgármester.

(1) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. A polgármester:

(3)³⁷ A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester - a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbiakra terjed ki:

41. §³⁸ (1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – titkos szavazással egy alpolgármestert választ a saját tagjai közül.

(2) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – titkos szavazással egy fő nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választ.

(3) Mindkét alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatát.

42. § (1) A Polgármester pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a Polgármester – legfeljebb hat hónapi időtartamra - egyedi intézkedéssel bízza meg a jegyző feladatok ellátásával a polgármesteri hivatal azon ügyintézőjét, aki felsőfokú végzettségű és legalább közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

(2) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző:

(3)³⁹ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

43. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat a Képviselő-testület által jóváhagyott programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(3)⁴⁰ Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(4)⁴¹

44. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Ebesi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási, hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2)⁴² A Polgármesteri Hivatal a következő belső szervezeti egységekre tagozódik:

(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendje: Hétfő, kedd, csütörtök: 7.30-16.00-ig, szerda: 7.30- 17.30-ig, péntek: 7.30-12.00-ig.

(4) Az ügyfélfogadás rendje:

45. § (1) Ez a rendelet a 2016. január 1-jén lép hatályba.

46. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ebes Községi Önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 11.) Ör. számú rendelet.