Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, továbbá 92/B. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletre, Ebes Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés cb) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének kikérésével Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól szóló 10/2015. (III.26.) Ör. számú rendelete (továbbiakban: R.) módosításáról a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A rendelet hatálya és az egyes ellátások ellátási területe

„1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott, e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások ellátási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre”

(2) A rendeletben meghatározott szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások ellátási területe – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – Ebes közigazgatási területe.

(3) Az ellátási terület az Ebesi Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona szolgáltatása tekintetében Magyarország területe.”

2. §

(2) Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az önkormányzat által nyújtott ellátási formák

2. § (1) Az Önkormányzat az Ebesi Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona útján a rászorulók részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat biztosítja:

1. étkeztetés (Szt. 62. §)
   
2. házi segítségnyújtás (Szt. 63. §)
3. nappali ellátás - idősek klubja (Szt. 65/F.)
   
4. családsegítés (Szt. 64. §)
5. tanyagondnoki szolgáltatás (Szt. 60.§)

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az érintett lakosság számára ellátott feladatok:

a) Alapfeladatnak minősül:

aa) közreműködés

- az étkeztetésben, ebédkiszállításban

- a házi segítségnyújtásban,

- a közösségi és szociális információk szolgáltatásában,

ab) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (kivéve fertőző betegség esetén),

ac) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása.

b) Kiegészítő feladatnak minősülő lakossági szolgáltatások:

ba) indokolt esetben a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése (különösen színház és múzeum látogatás, kirándulás, helyi rendezvények, környező települések rendezvényein a részvétel biztosítása, sporteseményre szállítás).

c) Az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások:

ca) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

cb) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása,

cc) egyéb önkormányzati feladatokban való közreműködés (különösen árubeszerzés az önkormányzat és intézmények részére, pénzintézetből készpénz kiszállítása, közreműködés szociális támogatások kifizetésénél, a közhasznú, közcélú foglalkoztatottak, közmunkaprogramban résztvevők Ebes belterületre történő beszállítása).

d) A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás

a) szállítás,

b) megkeresés és

c) közösségi fejlesztés

szolgáltatási elemet biztosít.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok a szolgáltatásnyújtás legfeljebb 50%-át tehetik ki.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás ellátási területét rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat az Ebesi Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona útján a következő szakosított ellátásról gondoskodik:

a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény: idősek otthona”

3. §

Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az e rendeletben alkalmazott fogalmak alatt az Szt.4. §-ában meghatározott foglaltakat kell érteni.”

4. §

Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az ellátások igénybevételének módja

 4. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, ill. törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) A kérelem benyújtása, írásban, az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon történhet. Az ellátást igénylőnek a kérelem előterjesztésekor mellékelnie kell az 1/a melléklet szerinti orvosi igazolást (kivéve étkezés), valamint ki kell töltenie a jövedelemnyilatkozatot (1/b. számú melléklet).

(3) A jövedelemnyilatkozat és a jövedelmet igazoló csatolt dokumentum alapján az intézményvezető megállapítja a személyi térítési díjat, mely annak következő felülvizsgálatáig érvényes.

(4) Az intézményvezető, az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az Szt. 20. § szerinti adatokat tartalmazza.

(5) Az ellátást igénylő az 1/c. melléklet szerint nyilatkozik az adatkezelésről. 

(6) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő.

(7) A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő.

(8) Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

(9) A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.

(10) A felvételt és az ellátások igénybevételét az intézményvezető döntése alapozza meg.

(11) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatja.

(12) Az ellátás biztosításáról az intézményvezető a kérelmezőt elutasítás esetén írásban értesíti (2. sz. melléklet).

(13) Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül soron kívüli ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek a késedelem életét, testi épségét veszélyezteti.

(14) Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel megállapodást köt az ellátás feltételeiről (3. sz. melléklet). A megállapodás kötelező tartalmi elemei:

a) az ellátás kezdetének időpontja,

b) az intézményi ellátás időtartama (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok, amennyiben az ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár,

e) az igénybe vevő természetes személyazonosító adatai.

(15) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.

(16) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(17) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) és a szociális segítés keretében felsorolt tevékenységeket.

(18) A gondozási szükséglet vizsgálata és a vizsgálat eredményének igazolása értékelő adatlapon történik (4.sz melléklet). Az értékelő adatlap másolati példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének. Az értékelő adatlap kitöltésében a háziorvos a megjelölt orvosi szakkérdésekben közreműködik.

(19) Az értékelő adatlap hatálya határozatlan ideig fennáll azzal, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni, ha

a) szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,

b) szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(20) A gondozás felülvizsgálatát a fenntartótól lehet kérni. (5. sz. melléklet)

(21) Ha a gondozási szükséglet – az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott értékelő adatlap szerint – III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra jogosult.

(22) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(23) Ha a (22) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet megállapítása esetén – amennyiben az ellátotti létszám a finanszírozási rendszerbe befogadásra kerül – az ellátott után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás vehető igénybe és térítési díját az Szt. V. fejezet III. címe szerint kell megállapítani.

(24) Az idősek otthona szakosított ellátás esetében az e rendelet 1/a. számú melléklete szerinti „Egészségi Állapotra vonatkozó igazolás” és az 1/b. melléklete szerinti „Jövedelemnyilatkozat” benyújtásával az ellátást biztosító intézmény vezetőjénél (a továbbiakban: intézményvezető) kell előterjeszteni. A kérelemről az intézményvezető dönt.”

5. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az Ebesi Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona által nyújtott ellátásokért fizetendő térítési díjak, a fizetésre kötelezettek köre

7. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Szt. 115/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások, valamint az idős személyek nappali ellátása kivételével térítési díjat kell fizetni.

(2) Az Szt. 115. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapított intézményi térítési díj mértékét a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(3) A személyi térítési díjat az Szt. 115. § (2), a 117. § (1)-(2), valamint (3)-(5) bekezdésének alkalmazásával az intézményvezető állapítja meg.

(4) A térítési díj megfizetésének kötelezettségére az Szt. 114. §-át kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy azok a személyek, akik tartási, gondozási szerződést kötöttek, az étkezésért, a házi segítségnyújtásért az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díjat kötelesek fizetni. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tartási szerződés megkötése folyamatban van.

(5) Amennyiben a térítési díj fizetésére – az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott – kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj mértékét vitatja, vagy annak csökkentését, vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely határozattal dönt a fizetendő személyi térítési díj mértékéről. Az ezen döntés elleni fellebbezés elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület döntése ellen közigazgatási per indítható. A Képviselő-testület döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell fizetni.

(6) Azon térítési díj fizetésére kötelezett esetében, aki igazolt rendszeres havi kiadásai kifizetése után megmaradó jövedelméből az e rendelet alapján megállapított személyi térítési díjat nem képes megfizetni, mert annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, az intézményvezető a személyi térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről dönthet.

(7) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) és akinek tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és az Szt. 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésre kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.

(8) Amennyiben az Szt. 117/D. § (2) bekezdése szerinti díjkülönbözet megfizetésére irányuló megállapodás nem jön létre, az Önkormányzat a bíróságtól kérheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rokontartásra irányadó szabályai alapján a tartásra köteles és képes gyermeknek a tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezését. A kereset benyújtásáról az intézményvezető kezdeményezésére a polgármester dönt.

(9) A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézményvezető negyedévente köteles tájékoztatni a fenntartót.

(10) Az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a polgármester dönt a térítési díjhátralék behajtásáról.”

6. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A szociális rászorultság megállapítása étkeztetés igénybevétele esetén

8. § (1) Az étkeztetés helyben fogyasztással, elvitellel vagy lakásra szállítással vehető igénybe.

(2) Az étkeztetés helyben fogyasztással azon személyek számára biztosított, akik az Ebesi Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona által nyújtott idősek nappali ellátása szolgáltatást igénybe veszik.

(3) Az étkeztetés elvitellel különösen

a) nagykorú fogyatékos,

b) az egészségi állapotából adódóan házi segítségnyújtásban részesülő,

c) megváltozott munkaképességű

személyek részére biztosítható.

(4) Az étkeztetést lakásra szállítással annak a személynek lehet biztosítani, aki

a) egyedül él és 80. életévét betöltötte,

b) 85. életévét betöltötte,

c) mozgáskorlátozott,

d) egészségi állapotából adódóan rászorult,

e) házi segítségnyújtás keretében személyi gondozásban részesül.

(5) Az étel lakásra szállítása esetén az étkeztetést igénybevevő személy köteles

a) a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti életkort a személyazonosításra alkalmas okmánnyal, az egyedül élés tényét a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokkal,

b) a (4) bekezdés c) pontjában foglalt állapot fennállását a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti, a mozgásszervi fogyatékosságot vagy súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító dokumentum vagy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletének I. része szerinti „Egészségi állapotra vonatkozó igazolás” benyújtásával,

c) a (4) bekezdés d) pontjában foglalt körülmény fennállását háziorvosi, szakorvosi igazolással vagy zárójelentéssel,

d) a (4) bekezdés e) pontjában foglalt körülmény fennállását a szolgáltatóval kötött megállapodással igazolni.

(6) A (4) bekezdés c), d) és e) pontjaiban foglalt körülmények fennállását az intézmény szükség szerint, de legalább évente a személyi térítési díj felülvizsgálata alkalmával felülvizsgálja.

(7) Nem jogosult az étkeztetés igénybevételére, aki legalább 4 órás munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, kivéve aki az Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban 3 hónapot meg nem haladó időtartamban vesz részt.”

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Ebes, 2019. december 6.