A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) e), (2) alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. §-ban, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16)-(18)-ben, 13. § valamint Földes Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 5/2013. (II.28.) rendelet 9.§ (5)-(9) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

1. A rendelet személyi hatálya kiterjed Földes Nagyközség Önkormányzata vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlójára (továbbiakban: kiíró) valamint az általa kiírt pályázat pályázóira, ajánlattevőire.
2. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
   1. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi eszközre), vagyoni értékű jogokra és egyéb immateriális javakra, továbbá
   2. tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, (továbbiakban: értékpapírok) illetve gazdasági társaságban, valamint vállalatban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban összefoglalóan: részesedések).

3. Ezen rendelet szabályait az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
4. A rendelet hatálya nem terjed ki:
   1. Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,
   2. Közterület használatáról szóló rendeletre,
   3. Gépjármű várakozó helyek létesítéséről és használattáról szóló rendeletre.

2.§

1. Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása kizárólag versenyeztetés útján az alábbi formákban valósulhat meg:

1. nyílt vagy zártkörű pályáztatás,
2. ajánlatkérés,
3. árverés.

(2) A versenyeztetés lebonyolításában a kiíró és a kiíró által kijelölt bizottság (továbbiakban bíráló bizottság) működik közre.

2. Pályáztatás

3.§

1.  A pályázatok főszabályként nyilvánosak.
2. Nyilvános pályázat helyett a kiíró döntése alapján zártkörű pályázat írható ki, ha

1. A pályázat tárgyának jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása előre meghatározható ajánlattevők jelenlétét kívánja meg,
2. A kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,
3. Önkormányzati érdekek, így különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik.

3. A pályázat kiírójának rendelkeznie kell a

1. Pályázat típusáról (nyílt vagy zárt),
2. Pályázatot megelőzi-e előminősítő eljárás,
3. A pályázat egy- vagy több fordulós,
4. Kívánja-e rangsorolni a győztes utáni helyezetteket,
5. Eredménytelennek nyilvánítható-e a pályázat,

4. Zártkörű pályázatra a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban azok a pályázók vesznek részt, akik/amelyek megfelelnek a kiíró által a pályázati kiírásban meghatározott szempontoknak.
6. Az előminősítő eljárás a zártkörű pályázatot megelőző nyilvános pályázati felhívás, mely során a kiíró különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát és fizetőképességét méri fel.
7. A kiíró az eljárás eredményeképpen olyan listát állít össze, amelynek alapján a második fordulóként zártkörű pályázat útján tényleges pályáztatásra kerülhet sor.
8. Az előminősítő eljárás első fordulójában árajánlat nem kérhető.

4.§

A pályázat meghirdetése

(1) A nyilvános pályázatot a település honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján kell meghirdetni a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidő kezdőnapját megelőzően legalább 20 nappal. Szükség esetén a pályázati felhívást regionális, megyei vagy országos lapban is meg lehet jelentetni.

(2) A pályázati felhívásnak – melyet minden esetben a kiíró hagy jóvá -  tartalmaznia kell:

1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;
2. a pályázat céljának rövid meghatározását, pályázat jellegét (nyilvános vagy zártkörű);
3. az ajánlatok benyújtásának módját, helyét, határidejét;
4. a részletes pályázati kiírás, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,

(3) Zártkörű pályáztatás esetén a kiíró az érintetteket egyidejűleg és közvetlenül értesíti. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti eljárás megelőzhető.

5.§

A pályázati kiírás

(1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a 3.§ (3) és  4.§ (2) bekezdésben foglaltakon kívül – értelemszerűen -:

1. a pályázat részletes célját,
2. azt, hogy a pályázat egy vagy kétfordulós,
3. utalást arra, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat;
4. a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt, illetve a vagyonkezelésbe adandó vagyon megjelölését, - szükség szerint – annak forgalmi értékét vagy az értékesítéshez szükséges információkat;
5. az ajánlatok benyújtásának módját, az ajánlatok példányszámát,
6. az ajánlati kötöttség időtartamát,
7. az ajánlati kötöttségtől való eltérés lehetőségét és módját,
8. pályázati biztosíték esetén annak letétele idejét, módját, visszafizetését,
9. a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét, illetve alvállalkozó igénybevételének lehetőségét és feltételeit,
10. azt a követelményt, hogy a pályázó csatolni köteles a referencia munkáit, pénzintézeti igazolást hitelképességéről, pénzügyi helyzetéről, cégkivonatot illetve vállalkozói igazolványt
11. a kiíró által a kiírás időpontjában ismert, és a pályázatra vonatkozó jogszabályokat és kötelező hatósági előírásokat
12. a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, esetleges további információszerzés helyét és idejét
13. a kiíró által a szerződés tárgyára vonatkozóan készített szerződéstervezetet
14. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést és ily módon a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse
15. az ajánlatok felbontásnak helyét, módját és időpontját, az eredményhirdetés helyét, időpontját
16. az elbírálásra jogosultak megnevezését
17. amit a kiíró ezen kívül szükségesnek tart

2. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázók tudomására hozott pályázati feltételeket a pályázat kiírását követően csak az alábbiak szerint változtathatja meg:
   1. ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta,
   2. ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, illetve
   3. a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 8 nap álljon rendelkezésére.
3. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő indokolt esetben és csak egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Nyilvános pályázat esetén ezt a kiíró a pályázat kiírásával megegyező módon teszi közzé, zártkörű pályáztatás esetén a résztvevőket erről megfelelő időben értesíti.
4. Ha a pályázati kiírás olyan tulajdont, vagy tevékenységet érint, amelynél állami szervek vagy más önkormányzat részére törvény, vagy más magasabb szintű jogszabály valamilyen jogot biztosít, akkor a pályázati felhívás közzététele előtt – indokolt esetben – az érintettek véleményét is ki kell kérni és a pályázati kiírásban ezt fel kell tüntetni.
5. A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

6.§

Pályázati biztosíték

(1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvényességének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha

a.) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át

b.) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt, vagy a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően ajánlatát visszavonta

c.) a szerződés megkötésének meghiúsulása az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg a szerződés

7.§

Ajánlati kötöttség, az ajánlat módosítása

(1) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

8.§.

(1) A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja,

a.) ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és a pályázót – határidő tűzésével – a kiíró módosításra hívja fel

b.) ha a kétfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, de ez esetben is csak a (3) bekezdésben meghatározott korlátok között módosíthatja a benyújtott ajánlatot.

(2) Minden más esetben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelen, az ajánlattevő ajánlatát a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatja.

(3) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott esetben a pályázati kiírásnak meg kell határoznia az eltérés mértékét, módját és azt, hogy a pályázat mely részei változtathatók meg. Ilyen előírás hiányában a pályázó csak a pályázat pénzügyi részét – beleértve a vételárat, fizetési ütemezést és biztosítékokat is – változtathatja meg.

E változtatás összegszerűségében nem lehet alacsonyabb a pályázat első fordulójában tett ajánlati árnál.

9.§

A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

(1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázat meghirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzétenni. Zártkörű pályáztatás esetén az ajánlattevőket írásban kell értesíteni.

(2) A pályázati felhívás visszavonása esetén – ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni..

(3) A pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

(4) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.

(5) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

10.§.

A pályázati ajánlat

(1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:

a.) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

b.) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c.) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d.) az ajánlati kötöttségekre,

e.) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra

(2) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, - vagy kétséget kizáróan igazolható, - hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.

(3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

11.§.

A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

(1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A kiíró a beérkezett ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

(3) A pályázatok bontásán a kiíró képviselői, az ajánlattevők illetve meghatalmazottaik, valamint a kiíró által meghívott más személyek lehetnek jelen.

(4) A kiíró képviseletében az ajánlatok felbontására, ismertetésére, pályázatok értékelésére, elbírálására a kiíró által kijelölt személyekből álló bizottság (továbbiakban: bíráló bizottság) jogosult.

12.§.

(1) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek.

(2) Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A kiíró képviselői az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhetnek a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. Ez nem jelentheti az ajánlatban foglaltak megváltoztatását, csak az értelmezést szolgálhatja.

13.§.

A pályázatok értékelése, elbírálása

(1) A pályázatban benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság bírálja el és köteles indokolással ellátott javaslatot készíteni a kiíró részére.

(2) A bíráló bizottság az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek és a pályázati eljárás további szakaszaiban nem vehetnek részt.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a.) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,

b.) az ajánlatot határidő után nyújtották be,

c.) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltaknak,

d.) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem előírásszerűen bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

e.) az ajánlati árat (díjat) nem határozza meg egyértelműen, vagy egyéb feltételhez köti.

(4) Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

(5) Érvényes ajánlat az, amely tartalmilag és formailag is megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

14.§

(1) A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy sem.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha:

a.) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett

b.) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak

c.) két- vagy többfordulós pályázat esetén a második vagy az azt követő fordulóban egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek

d.) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.

15.§.

(1) A kiíró vagy a bíráló bizottság az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlataik módosítására hívja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

(2) Kétfordulós pályázat esetén a kiíró vagy a bíráló bizottság ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt a pályázati kiírásnak megfelelően.

(3) A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

16.§.

A pályázati ajánlatok közül – az esetlegesen preferenciális szempontrendszer figyelembevételével – az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

17.§.

A pályázat eredményének közzététele

(1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírás szerint kihirdeti. A kihirdetésre az ajánlattevőket lehetőleg meg kell hívni.

(2) A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket írásban haladéktalanul értesíteni kell.

18.§.

A szerződés megkötése

(1) Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(2) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül lehetőleg az ajánlati kötöttség időtartama alatt – kell megkötni.

(3) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett – szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

19.§.

Összeférhetetlenség

(1) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő, illetve közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 §. (1) bekezdés 2. pont) nem lehet

1. az ajánlatot benyújtó pályázó,
2. az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
3. az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,
4. az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, vezető tisztségviselője amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
5. az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, melynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.

(2) Az eljárás bármely szakaszában köteles bejelenteni összeférhetetlenségét az, akivel szemben az összeférhetetlenségi ok fennáll.

(3) Összeférhetetlenségi kérdésben a kiíró dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni.

3. Az ajánlatkérés

20.§.

(1) Azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) írásban kell ajánlatot kérni. Amennyiben ez nem teljesíthető, az ajánlatkérő ettől indokolással eltérhet.

(2) Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek kidolgozását az ajánlattevőtől várja.

(3) Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, ajánlati kötöttség nincs.

(4) Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést. Amennyiben egyik ajánlat sem megfelelő, új ajánlatokat lehet kérni, vagy pályázati kiírás mellett lehet dönteni. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

4. Az árverés

21.§.

(1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzati vagyon abban az esetben, ha a cél kizárólag a legmagasabb vételár elérése és más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2) Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni:

a)  az ingatlan vagyontárgy esetében:

• az ingatlan-nyilvántartási adatokat,
• az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,
• beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket

b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,

d) induló árat, (kikiáltási árat)

e) fizetési feltételeket

f)árverés helyét és idejét,

g) árverési előleg befizetésének helyét, idejét, módját

(3) A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét is.

(4) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni a 4.§. (1) bekezdésében foglaltak szerint.

22.§

Árverés lebonyolítása

1. Az árverésen az vehet részt, aki a kikiáltási ár 10%-át kitevő árverési előleget – legkésőbb az árverés megkezdéséig - az Önkormányzat számlájára befizeti.
2. Az árverési tárgyalást a kiíró által megbízott személy vezeti.
3. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).
4. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.
5. Az árverési vevő által befizetett árverési előleget be kell számítani az árba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell adni.
6. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 15 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett előleget elveszíti.
7. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.
8. Az árverés sikertelen, ha

a.) nem tettek vételi ajánlatot,

b.) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.

(9) Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.

(10) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

1.  az árverés helyét, idejét,
2.  az árverés vezetőjének nevét,
3.  az árverésre jogosultak azonosító adatait,
4.  az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat,
5.  a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, jogi személy esetében nevét, székhelyét, adószámát, képviseletre jogosult személy nevét, lakóhelyét.

(11) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője írja alá.

5. Záró rendelkezések

23.§.

(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatálybalépésével egy időben az önkormányzati vagyon értékesítésének és hasznosításának versenyeztetési szabályzatáról szóló 6/2015 (II.27.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.