1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza: a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket, a köztemető használatának és igénybevételének szabályait, a temetési hely gazdálkodási szabályait, a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait, a köztemetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási díját, a temetőfenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díját, a temetési szolgáltatás, illetőleg a köztemetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának köztemetői rendjét.

(2) Ezen rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén fekvő, a 3. §-ban hivatkozott, és az 1. számú mellékletben meghatározott köztemetőre, az ott végzett temetkezési és köztemető-fenntartási és üzemeltetési tevékenységre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában: temető: település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak; köztemető: az Önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető, vagy temetőrész, amelyben az Önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti; temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól. Kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége. Egészségügyi intézmény: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény. Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékhely, épületen elhelyezett emléktábla. Díszítő tárgyak: a sírokra, sírboltra elhelyezhető olyan tárgyak (koszorúk, vágott virágok, szobrok, egyéb díszítő tárgyak), illetve növények (élő növények, virágok, bokrok, fák stb.), melyek célja a díszítés.

3. § Az Önkormányzat gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő, a tulajdonában lévő, - az 1. számú mellékletben meghatározott - köztemető fenntartásáról.

4. § (1) A köztemető tulajdonosának feladata, hogy

(2) A köztemető fenntartásakor az (1) bekezdésben foglalt feladatokat úgy kell ellátnia, hogy a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartva, szükség szerint felújítva, gondozva legyenek.

(3) A köztemető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.

5. § (1)² Az önkormányzat a temetőfenntartási, üzemeltetési feladatait a Hajdú-Bihar Vármegyei Temetkezési Vállalattal (4025 Debrecen, Arany J. u. 41.) kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A köztemető üzemeltetési feladatait a vonatkozó jogszabályokban, jelen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.

6. § A köztemető üzemeltetője:

7. § A köztemető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

8. § (1) A köztemetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie a következők szerint:

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a köztemetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezés, időpontját és a közös sír megjelölését kell bejegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a köztemető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek.

(7) A köztemető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett, (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

9. § (1) A nyilvántartó könyv: sorszámozott oldalakból áll, abból oldalakat kivenni, megsemmisíteni nem lehet, használatának megkezdése előtt a nyilvántartó könyvet hitelesíti az üzemeltető, rovatai: folyószám, temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt: természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének címe, elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(2) A sírbolt könyvet az (1) bekezdés szerinti tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. (A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.)

10. § (1) A köztemetőben biztosítani kell a következő helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket: utat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, hulladéktárolót.

(2) A köztemetőhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat összefogó úthálózatnak gépjárművel is járhatónak kell lennie.

(3) A köztemetőben ravatalozónak kell lennie. A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozására való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

11. § (1) A köztemetőt a látogatók nyitvatartási időben vehetik igénybe. A köztemető használattal és igénybevétellel kapcsolatos, az üzemeltető közreműködését igénylő ügyeiket az érintettek a köztemető üzemeltetést végző ügyfélfogadási idejében intézhetik.

(2) A köztemető nyitvatartási rendjét, valamint az üzemeltetést végző ügyfélfogadási idejét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A köztemető nyitvatartási idejéről, valamint a köztemető rendjéről szóló tájékoztatót – a köztemető tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezésével, címével, valamint a köztemető részletes térképével – el kell helyezni a köztemető bejáratánál.

12. § (1) A köztemetőt az ott tartózkodók kötelesek úgy használni, hogy köztemető kegyeleti funkciója ne sérüljön, az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzését, ápolását ne zavarják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak érvényesülése érdekében tilos

(3) A köztemetőbe tilos járművel behajtani (kivéve a halottaskocsit és a mozgáskorlátozott személyt szállító járművet, illetve az üzemeltető engedélyével síremlék-készítés céljából szállítást végző járművet). Az engedéllyel rendelkezők részére a behajtás díjtalan.

(4) A sírokat megrongálni, bepiszkítani nem szabad, így tilos: a sírokra ültetett növényeket megrongálni, és a köztemetőben nyíló, illetve ott elhelyezett virágokat a köztemetőből kivinni; a sírok díszítését megrongálni, csonkítani, bepiszkítani, a díszítő tárgyakat illetéktelen személynek elvinni vagy eltávolítani.

(5) A köztemetőben a köztemető-használó számára tilos minden olyan magatartás, amely a köztemető zöldfelületét, útjait, parkosítási tevékenységét érinti, így tilos: a zöldfelület felásása, fa és bokor, egyéb növény ültetése.

(6) A köztemető-használók kötelesek a köztemető létesítményeit, építményeit (kerítést, ravatalozót, sírokat, síremléket) rendeltetésüknek megfelelően használni, azok épségére ügyelni, a köztemető tárgyaira vigyázni, a köztemetőben keletkezett hulladékokat, a gyomot, az elszáradt virágokat és koszorút, a gyertyát és mécsest a köztemetőben elhelyezett hulladékgyűjtőbe elhelyezni.

13. § (1) A sírok díszítésénél, a sírok környezete alakításánál figyelembe kell venni e rendelet értelmező rendelkezését, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott azon előírásokat, melyek meghatározzák az engedélyhez kötött dísztárgyak, elhelyezhető tárgyak körét.

(2) Az engedélyezett dísztárgyakról, egyéb tárgyakról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni az engedélyezett tárgy megnevezését, rövid leírását, az esetleges kikötéseket.

(3) Tilos

14. § (1) A köztemető-használók a köztemetőben kötelesek a tűzveszély keletkezését eredményező magatartástól tartózkodni, a tűzgyújtásra alkalmas eszközöket, a gyertyát, mécsest úgy elhelyezni, hogy tűz ne keletkezzen.

(2) A köztemetőben tilos bármilyen célból tüzet rakni.

15. § A köztemető üzemeltető jogosult és köteles az engedély köteles, de engedéllyel nem rendelkező, illetve nem az engedély szerint elhelyezett, a köztemető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket eltávolítani.

16. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

17. § (1) A köztemetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a köztemető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

18. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

19. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4) Kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentes kettős koporsóban kell eltemetni.

20. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) Közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település közköztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

21. § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a köztemetőben meglévő temetési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(2) A sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

22. § (1) A köztemetőt sírhelytáblákra (parcellákra) kell osztani – a sírhelytáblákat számmal kell jelölni.

(2) A sírhelytáblákat sorokra kell osztani, a sorokat számozni kell.

(3) A sorokban a temetési helyeket a köztemető üzemeltetője jelöli ki, a temetési helyeket számozni kell.

(4) A sírhelytábla, a sor és a temetési hely azonosítását a temetési helyek pontos meghatározhatósága érdekében biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

23. § (1) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

24. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év, sírbolt esetén 60 év; urnafülke és urnasírhely esetén 10 év, urnasírbolt esetén 20 év.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). Az újraváltás időtartamára és díjára a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A meghosszabbítás a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdésében felsorolt esetékben és módon tagadható meg.

(4) A köztemető, tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása az (1) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat.

(5) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(6) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(7) A temetési hely feletti rendelkezési jogokról a köztemető üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetni.

25. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet: egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt.

(2) Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(3) A kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(4) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügy ihatóság engedélye nélkül építhető. A sírbolt köztemetőn belüli elhelyezését a köztemető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

(5) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(6) A sírgödör mélységére, hosszára és szélességére vonatkozó előírásokat a vonatkozó kormányrendelet figyelembevételével az 5. számú melléklet tartalmazza.

26. § (1)³ Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet: urnafülke (kolumbárium) (jelenleg nincs kijelölt sírhelytábla), urnasírhely, urnasírbolt (jelenleg nincs kijelölt sírhelytábla).

(2) Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(3) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(4) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30×30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a köztemető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(5) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(6) A köztemető tulajdonosa – az eltemettető igénye esetén – a hamvak szétszórásához és bemosásához külön köztemetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(7) Az urna földbe temetése esetén az urnahely mélységére, hosszára és szélességére vonatkozó előírásokat a vonatkozó kormányrendelet figyelembevételével az 5. számú melléklet tartalmazza.

26/A. §⁴ (1) Az urnasírhelyeket magába foglaló urnaparcella helyét az üzemeltető jelöli ki.

(2) Egyszemélyes felnőtt sírhelybe – a rendelkezésre jogosult döntése szerint – legfeljebb 8 db urna helyezhető el.

(3) Az elhelyezhető urnák száma a sírhely méretével arányosan növekszik

26/B. §⁵ Temetési hely felnyitását (sírnyitás) a népegészségügyi feladatkörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatala engedélyében és a temetőszabályzatban foglaltak szerint kell végezni. Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője, legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét, és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.

27. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a rendeletben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, (pl: zúzott kővel történő körbekerítés) valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a köztemető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

(4) A síremlék, sírkeret, emlékoszlop (kivéve a kopjafejfa és a csónakfejfa) tervét (vázlattervét M = 1:25 méretarányban ) az üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni, annak a jóváhagyása esetén a tervet kézjegyével és bélyegző lenyomatával el kell látnia.

28. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

29. § (1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a köztemető tulajdonosa a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a köztemető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a köztemető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén az életet is fenyegető közvetlen veszélyhelyzetet hatósági úton – a köztemető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti a rendelkezni jogosult költségére.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(4) A sírboltok előírt méreteit az 5. számú melléklet tartalmazza.

30. § (1) A köztemető-látogatók a temetési helyeken olyan kegyeleti tárgyakat helyezhetnek el, melyek nem sértik mások kegyeleti jogait, a köztemető jellegét.

(2) A köztemető-látogatók az (1) bekezdésnek megfelelő kegyeleti tárgyakat szabadon helyezhetnek el a sírokon akkor, ha azok - méretüknél fogva - nem kötöttek engedélyhez.

31. § (1) A köztemető-látogatók a temetési helyeken lágyszárú növényeket elhelyezhetnek a sírhely földjébe, illetve cserépbe úgy, hogy azok a sírok közötti mozgást ne akadályozzák.

(2) A köztemető-látogatók egyes nem lágyszárú növényeket csak engedéllyel ültethetnek a sírokra.

(3) A köztemető-látogatók köztemető területén belül kizárólag a temetési helyre ültethetnek növényeket.

32. § (1) A sírhelyeket a temetési hely felett rendelkezési jogosultsággal bíró személynek gondoznia kell.

(2) A sírhely gondozás során a keletkezett hulladékot nem lehet a sírhely mellett, illetve a sírhelyek között tárolni, hanem a hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni.

(3) A sírhely gondozásakor a szomszédos sírhelyeket megrongálni, bepiszkítani nem lehet.

(4) A sírhelyeken elhelyezett sírjeleket, különösen a síremléket gondozni kell. A sírjel nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy azzal veszélyeztesse a látogatók, illetve más tárgyak épségét.

(5) A sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező. A felhantolás magassága maximum 50 cm lehet.

33. § (1)⁶ A közköztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – kegyeleti közszolgáltatási szerződést kötött a Hajdú-Bihar Vármegyei Temetkezési Vállalattal (Debrecen, Arany J. u. 41. sz.)

(2) Amennyiben a köztemető fenntartása az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján történik, az üzemeltető az önkormányzati rendeletben meghatározott díjakon felül díjat nem állapíthat meg, nem szedhet díjat a köztemető látogatásért, a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért stb.

34. § (1) A temetési helyek megváltásáért és újraváltásáért díjat kell fizetni.

(2) A temetési helyek megváltási, és újraváltási díját a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3)⁷ A temetési hely megváltási és újraváltási díjak mértékét az önkormányzat évente felülvizsgálja. A megváltási díjakat Tépe Község Önkormányzata szedi be.

(4) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

35. § (1) A köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végzőknek temetőfenntartási hozzájárulási díjat kell fizetniük.

(2) A temetőfenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5 %-át nem haladhatja meg.

(3) A temetőfenntartási hozzájárulás díj mértékét a 7. számú melléklet tartalmazza.

36. § Azoknak a temetkezési szolgáltatóknak, akik igénybe veszik a köztemetői létesítményeket, illetve a köztemető üzemeltető által biztosított szolgáltatásokat

37. § A temetkezési szolgáltatók kötelesek a közköztemetőn belül az elhunyt hűtésével, ravatalozásával a temetőben erre a célra rendszeresített szállítójárművön történő szállításával, a hamvaknak az erre a célra szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, a sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, és visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetét és berendezését igénybe venni.

38. § (1) Az egyes létesítmények és üzemeltetési szolgáltatások díjait a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakat az önkormányzat évente felülvizsgálja.

39. § (1) A temetési szolgáltatási tevékenység kiterjed:

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

(3) A temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rend szerint végezheti.

(4) A temetkezési szolgáltató köteles a temetkezési szolgáltatás nyújtása alatt a kegyeleti igényeknek megfelelő magatartást tanúsítani, illetve öltözetet viselni.

40. § A köztemetőben munkáját végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani, különösen a következőket: tevékenységükkel a szertartásokat ne zavarják, munkájuk során a látogatók nyugalmát, kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a tevékenységükkel érintett sírhely szomszédos sírhelyeit nem rongálhatják meg, a munkavégzés során keletkezett hulladék elszállításáról gondoskodni kötelesek.

41. §⁹ A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a köztemető fekvése szerinti illetékes Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Derecskei Járási Hivatala ellenőrzi.

42. § Az önkormányzat a köztemető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg: a temetési hely meg-, illetve újraváltásának díját, a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát – ide nem értve a temetkezési szolgáltatást – végzők által fizetett köztemető-fenntartási hozzájárulás díját, a köztemetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.

43. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1.-én lép hatályba.