Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (II.14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2023. 03. 31- 2025. 05. 26

Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (II.14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2023.03.31.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében, Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Tépe Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek

2. ingó vagyontárgy: különöse a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)

3. vagyoni értékű jog különösen

a.) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek), valamint
b.) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok (pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozás, stb.)
4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök,
5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése
6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult.
II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzati vagyon fogalmát és tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (1) – (2) bekezdése határozza meg.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

4. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak minősül az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyontárgy

a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerint, illetve

b) amelyet a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképessé nyilvánít és az e rendelet 1. mellékletében nevesít.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik – dönthet a vagyontárgy

a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,

b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített szótöbbséggel hozza meg.

3. Vagyonnyilvántartás

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatás az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(3) 1 Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlan vagyonkataszter tartalmazza, amelynek folyamatos vezetését a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Adóügyi Osztálya végzi.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

8. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

a) az ingatlanvagyon besorolása és átsorolása, törvény rendelkezésének keretei között, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítás, átsorolás,

b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedése törvényben meghatározott esetekben és módon,

c)2 500.000 Ft értékhatár feletti ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jogok
- értékesítése,
- szerzése,
- megterhelése,
d) az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának koncessziós szerződés keretében történő átengedése,
e)3 portfólió vagyon szerzése, elidegenítése, megterhelése,
f) önkormányzati vagyon bérbe és használatba adása,
g) követelésről lemondás részben vagy egészben (a kisösszegű követelések kivételével),
h) önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás,
i) gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése, gazdasági társaságban meglévő részesedéssel kapcsolatos döntéshozatal, illetőleg a részesedés megszüntetésének kezdeményezése,
j) önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való bevitele,
k) vagyonkezelési szerződés megkötése, tartalmának meghatározása törvény rendelkezésének keretei között.
(3) 4
(4) 5 A Polgármester hatáskörébe tartozik:
a) 500.000 Ft értékhatárt meg nem haladó ingó és vagyoni értékű jogok
- értékesítésre való kijelölése, elidegenítése,
- szerzése,
- megterhelése.
b) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
c) kisösszegű követelések törlése.
(5) A polgármester a (3) és (4) bekezdésben meghatározott döntésekről a Képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

9. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,

d) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem vagy csak részben térül meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

f) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,

g) a jogszabályok által megfogalmazott körérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.

(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

4. A vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok

10. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére, gyakorlására és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat az Nvtv. 11. §-a és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 109. §-a határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelői jogot – az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át ellenérték fejében vagy ingyenesen határozott vagy határozatlan időre az új Ötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1) – (9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelő) részére.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, az Önkormányzat együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

(4) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat az Nvtv. rendelkezései tartalmazzák.

11. § (1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg. A vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében az új Ötv. 109. § (6) – (7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati jogszabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

(2) 6 A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente – a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal útján – ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést tűrni köteles, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

12. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az Nvtv. 11. § (10) – (14) bekezdései állapítják meg.

(2) Az önkormányzati vagyon használati jogát közfeladat ellátása céljából, az ehhez szükséges mértékben ingyenesen átengedni csak:

a) más önkormányzatoknak feladat- és hatáskör átruházásával,

b) önkormányzati feladatok megvalósítását szolgáló alapítvány, közalapítvány javára alapítványi hozzájárulás jogcímén,

c) önkormányzati feladatok átvállalása esetén egyházak és más társadalmi szervezetek részére történő átadással,

d) közfeladatokat ellátó költségvetési szervek számára,

e) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, nonprofit társaság részére lehet.

(3) 7 A versenytárgyalás lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Tépei Kirendeltsége végzi. Az ajánlattételes pályázati eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete (Pályázati Versenyeztetési Szabályzat), a nyíltlicit eljárási szabályait e rendelet 5. melléklete (Árveréses-licitálásos Versenytárgyalási Szabályzat) tartalmazza.

V. Fejezet

A vagyongazdálkodás, vagyonhasználat és

az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

6. A vagyongazdálkodás, vagyongazdálkodási terv

13. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet alkot, mely tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására – ezen belül értékesítésére -, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseit.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvtv. 7. § (2) bekezdése határozza meg.

14. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához – használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül – bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják az általuk használt vagyont.

(2) A használó viseli a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, közterheivel, vagyonvédelmével kapcsolatos költségeket.

7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

15. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedését az Nvtv. 13. § (3) – (7) bekezdései szabályozzák.

16. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – ingatlan esetén 1 000 000 Ft, ingó dolog esetén 500 000 Ft értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás (ajánlattételes pályázat vagy nyíltlicit) útján, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) 8 A versenytárgyalás lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Tépei Kirendeltsége végzi. Az ajánlattételes pályázati eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete (Pályázati Versenyeztetési Szabályzat), a nyíltlicit eljárási szabályait e rendelet 5. melléklete (Árveréses-licitálásos Versenytárgyalási Szabályzat) tartalmazza.

(3) 9 Az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén értékbecslést kell készíteni. Az értékbecslést 500 000 Ft értékhatárig a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal adóügyi ügyintézője, míg 500 000 Ft értékhatár felett értékbecsléssel foglalkozó szakértő készíti el. A szakértői díj összege részét képezi az eladási árnak.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. § (1) E rendelet 2013. március 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát vesztik

1. az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 7/1997. (IV. 14.) önkormányzati rendelet,

2. az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 7/1997. (IV. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2009. (X.05.), 11/2012. (IX. 12.) számú rendeletek.

1

Az 1. melléklet a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. melléklet a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.