Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelete

TÉPE KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2021. 05. 01

Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelete

2021.05.01.

Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

a) E rendelet célja Tépe Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

b) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

1/A. A helyi védelem célja

1/A. §

1. A helyi védelem célja a településkép és település történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

1/B. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

1/B. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is, a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, és a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.

2. szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

3. Major szerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.

4. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai:

A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.

5. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, reklámpilon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.

6. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt.

7. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi-, szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.

8. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.

9. Üzlet felirat: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.

10. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirat benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.

11. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

12. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.

13. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3. §

1. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.

2. érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a javasolt érintett, a javasolt érintett, számát, adatait (alkotó megnevezése), típusát, rövid indokolását, pontos helyét szám),

3. A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

4. válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik. A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg. Rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

5. érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet szakvéleményt.

4. A helyi védett érték fenntartása

4. §

1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.

2. A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.

3. korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.

5. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái

5. § 1.Védett utcakép, jele: HU, védett épület jele: HE, védett természeti érték, jele: HTE.

2.Helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 1. mellékletében külön meg kell jelölni.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6. §

1. Tépe település azalábbi osztható:

- Történeti településrész

aa) Történeti településrész/ településközpont /1a/

ab) Történeti településrész/ lakóterületek /1b/

ac) Történeti településrész/ volt préposti kastély és környezete /1c/

- Később beépült lakóterületek /2/

- Beépítésre nem szánt területek /3/

ca) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

cb) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,

cc) országos természetvédelmi területek,

cd) országos ökológiai hálózatok területek,

ce) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek.

(4) A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó terület:

a) A településre bevezető Rákóczi utcával érintkező ingatlanok

b) A 2. melléklet szerinti Történeti településrészen elhelyezkedő ingatlanok.

(5) Településkép szempontból meghatározó „beépítésre nem szánt” karakterű terület. a (3) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:

- régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

- NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,

- tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,

- helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

(6) Az (5) pont szerinti területek területi lehatárolását a település szabályozási terve, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

7. §

1. Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére. A településképi szempontból meghatározó területek építészeti követelményei az alábbi lehetőségeket szűkítő, kiegészítő szabályokat is megállapíthatnak!

2. Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

- Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, (ide nem értve a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületeket, az emeletes épületeket és a nem lakóterületen elhelyezkedő gazdasági épületeket, ahol korcolt félemez fedés és palafedés is alkalmazható.) a fazsindelyen fedésen kívül, más nem alkalmazható.

- A tetőfedő anyag színe, földszintes épület esetén a sárgásvörös a natúr cserép szín kivételével, (ide nem számítva az emeletes, környezetből kiemelkedő, közösségi épületek és a nádtetős épületek, ahol a szürke szín, valamint a górék és kapu építmények, ahol a fazsindely és az ennek megfelelő barna szín is alkalmazható.) más szín nem alkalmazható.

Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszínek, és a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatain kívül, (a lábazaton, és oromfalak díszítésénél alkalmazott erősebb drapp, barna és vörös árnyalatokat leszámítva) más szín nem alkalmazható. Hideg színek (a vakolat színében alkalmazott halványzöldet, valamint a kerítés és kapuk színeként hagyományosnak számító szürkészöld színeket leszámítva) nem alkalmazhatóak.

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

8. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi követelmény:

8. §

1. Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

2. Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.

9. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

építészeti követelmény:

9. §

1. Tetők hajlásszöge: A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket (kivéve a manzárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek, ahol kisebb hajlásszöget kell alkalmazni) 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani.

2. Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélességet kell alkalmazni, vagy a tetőt az utca felöl teljes kontyolással kell készíteni.

10. Történeti településrész / Településközpont /1a/

10. §

1. Tépe településközpontja a Történeti településrészen belül helyezkedik el, a lakóterületektől különböző településképi jellemzőkkel.

2. Területi építészeti követelmények: A beépítés telepítési módja: Az építési helyet a zártsorú beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon helyezkedjenek el. A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai nak keretei között kell meghatározni. Egyedi építészeti követelmények. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.

ba) A településközpontban lapostetős épületek nem helyezhetők el.

bb) A tetők formáját tekintve: az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős épületek építhetők.

bc) Emeletes épülettömeg földszintes épülethez 15 méternél közelebb nem létesíthető, ilyen esetben az épület a földszintes épülethez átmenetet biztosítva, lépcsőzetesen kell kialakítani, vagy az előírt távolságot biztosítani.

11. Történeti településrész / Lakóterületek /1b/

11. §

1. Tépe történeti településrésze a belterület azon része, ahol a legrégebben kialakult, sajátos utcavonalon álló és kis előkertes beépítés keveredéséből létrejött utcakép jellemez.

2. Területi építészeti követelmények: A beépítés telepítési módja: A telek építésre alkalmas részét az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként az utcavonalon, vagy a rendeltetési egységet magába foglaló épületet az utcavonaltól 1-3,0 méter távolságra kell elhelyezni. Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezésének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a telek be nem épített területére és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, szerkezetük, építési anyagaik a főépülettől ne térjenek el. A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai nak keretei között kell meghatározni. Legmagasabb pont: A közösségi használatú épületek, kilátó, technológiai építmények megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírásainak keretei között kell meghatározni.

3. Egyedi építészeti követelmények: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.

ba) Lapostetős épületek nem helyezhetők el.

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

Homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozat nélkül nem készíthető.

cc) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

12. Történeti településrész / Volt préposti kastély és környezete /1c/

12. §

1. Az 1. sz. mellékleten lehatárolt terület, a Bajcsy Zs. utcán elhelyezkedő, volt préposti kastély és környezete.

2. Területi építészeti követelmények: A beépítés telepítési módja: A telek építésre alkalmas részét az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként az utcavonalon, vagy a rendeltetési egységet magába foglaló épületet az utcavonaltól 1-3,0 méter távolságra kell elhelyezni. Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezésének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a telek be nem épített területére és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, szerkezetük, építési anyagaik a főépülettől ne térjenek el. A beépítés földszintes, vagy földszint+ 1 emeletes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai nak keretei között kell meghatározni.

3. Egyedi építészeti követelmények: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.

ba) Lapostetős épületek nem helyezhetők el.

Homlokzati kialakítás: Elvárás a műemléki védettségű épülethez történő igazodás.

13. Később beépült lakóterületek /2/

13. §

1. A település azon részei, mely „később kialakult” jellege ellenére karakterében sokban hasonló a történeti településrészhez, de a településkép egységessége nem mindenhol azonos értékű, és a beépítés egységesen oldalhatáron álló, előkertes.

3. Egyedi építészeti követelmények: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.

ba) Lapostetős épületek nem helyezhetők el.

Homlokzati kialakítás:

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

14. Beépítésre nem szánt területek /3/

14. § A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet – és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai: A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani. Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tára jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a Hész határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.

15. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó

építészeti követelmények

15. §

1. A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. Helyi védett utcakép (HU) esetén megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:

aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,

ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága

ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja

ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,

ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,

af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága

ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)

Az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,

1. Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén:

A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

aa) tömegformáját, tömegarányait,

ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

ac) homlokzati tagozatait,

ad) homlokzati díszítőelemeit,

ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

af) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.

A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.

A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.

16. Reklámhordozókra, a reklám közzétételére, és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16. §

1. Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

2. Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

3. Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

4. Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

5. Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

6. Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

16/A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó kiegészítő előírások

16/A.§

1. Árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén, pasztellszínű, vászonborítású napernyő használható. Cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni

2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

3. Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas, ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet. Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.

4. Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet, az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 35 cm - nél.

16/B Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

16/B. §

1. Reklámhordozó elhelyezése beépítésre nem szánt területek közül közterületen utcabútor igénybe vételével lehetséges.

2. A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.

17. A sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

17. §

1. A településkép szempontjából meghatározó területen a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) nem helyezhetők el. Ezek a területek erre a célra nem alkalmasnak minősülnek. Kivétel, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (különösen kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony).

2. Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:

- a határától 50 méteren belül,

- természeti területen,

- az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

3. védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.

4. járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

5. hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.

6. Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

7. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó, takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

V. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

18. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

18. §

1. ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek

Elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.

2. A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

3. csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.

4. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

5. A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.

6. A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.

7. Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

8. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. §

1. A településkép-védelmitájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz. Településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,

2. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

3. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

4. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

5. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.

6. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

20. A településképi bejelentési eljárás

20. §

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni: A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően, a település alábbi területein:

aa) A településre bevezető Rákóczi utcával érintkező ingatlanok

ab) Az 1. melléklet szerinti Történeti településrészen elhelyezkedő ingatlanokon.

Meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén, a teljes közigazgatási területen.

Közterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén, a teljes közigazgatási területen.

reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén

2. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

3. 3.melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

építmény esetén végleges,

180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

21. A településképi kötelezés

21. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést ad ki.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere az Ákr. szabályai szerint, kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4) A településkép-védelmi bírság összege:

a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 100. 000- 200. 000 forint közötti összegben állapítható meg,

b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 100. 000-150. 000 forint közötti összegben állapítható meg,

c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100. 000 -150. 000 forint közötti összegben állapítható meg.

(5) A településkép-védelmi bírságot, 8 napon belül kell befizetni, az Önkormányzat számlájára.

(6) A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett településképi bírság behajtása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény végrehajtási szabályai szerint történik.

VII. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

22. § E rendelet 2019. november 19. napján lép hatályba.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

23.§

(1.)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018.(XI.05.) sz. Tépe Község Településképének védelméről szóló rendelete.

1. melléklet

Helyi védett épületek, értékek

Ssz.	Megnevezés, a védelem típusa	Cím, hrsz.	Leírás
1.	Egyedi védelem	Tépe, Bajzsy Zs. u. 17. hrsz. 287/ 12	Nagypréposti Uradalmi Major épülete A tépei nagypréposti kastély körül épületek fel a majorság épületei. A ma is fenn álló uradalmi magtár épületének pontos időpontját nem ismerjük. A II. katonai felmérésre vonatkozó térkép alapján a kastély körül uradalmi épületeket is találunk. De ezek között a magtár épületét még nem fedezhetjük fel. Tehát az épület 1869 után épült. A magtár 30 méter hosszú, és 15 méter széles, két végén lépcsőfeljáróval. Belseje kétszintes, földszintje tagolt. Az épület faszerkezete jó állapotban maradt meg. Az épület cseréppel fedett. A tekintélyes méretű épület a Bajcsy Zs. utcában talál ható, a nagypréposti kastély közvetlen közelében, az utca másik oldalán található.

2. melléklet

3. melléklet

BEJELENTÉS

Településképi bejelentési eljáráshoz

A Bejelentő neve: .....................................................................................................

lakcíme: .....................................................................................................

telefonszáma*: .....................................................................................................

e-mail címe*: ...................................................................................................

Szervezet székhelye: ...................................................................................................

A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés megnevezése**:

..............................................................................................................................................................

A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés

helye:..................................................................................................................Hrsz.:..................

A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés tervezett időtartama: ....................................................................................................................

Dátum:...................................................

.....................................................................

* nem kötelező

** a megfelelő aláhúzandó