1. § (1) A rendelet hatálya a Téglás Városi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat intézménye részére a feladatai ellátásához átadott helyiségekre, melyek bérbeadási feltételeit a költségvetési szerve önállóan határozhatja meg.

(3)² Önkormányzati lakás:

(4) Az önkormányzat bérbeadói jogait a polgármester gyakorolja.

(5) A bérlőkijelölési joggal érintett lakások bérbeadásának feltételeit a bérlőkijelölési jog jogosultja határozza meg.

2. §³ (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő szerződése hozza létre.

(2) Önkormányzati lakás bérbeadása határozott időre − legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig − történik.

(3) A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell:

(4) A bérleti szerződés mellékletét képezi a birtokba-adáskor felvett – a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását tartalmazó – leltár.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal − a bérlő szükségtelen háborítása nélkül − ellenőrzi.

(6) Piaci alapú bérlakás iránt pályázatot az nyújthat be, aki a pályázott ingatlan két havi bérleti díjának megfelelő összegű kaució megfizetését vállalja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott kauciót az önkormányzat a számláján tartja, amely a bérleti jogviszony megszűnésekor fennálló lakbérhátralék, valamint közüzemi díj hátralék kiegyenlítésére használható fel. A kaució hátralékkal nem terhelt összege, a bérleti jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolást követő 5 munkanapon belül a bérlőnek visszafizetésre kerül.

3. § (1) A bérlő a szerződés megkötésekor bejelentett hozzátartozóin kívül a bérleményébe más személyt csak a polgármester engedélyével fogadhat be, azzal a feltétellel, hogy bérleti jogviszonyának megszűnésekor gondoskodik arról, hogy a befogadott személy a lakást elhagyja. Ez nem vonatkozik az Ltv. 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) Bérlőtársi szerződés csak a bérlőkijelölési jog jogosultjának az engedélyével köthető.

(3) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha

(4) A bérlő a bérbe adóval kötött írásbeli megállapodás esetén jogosult a lakás komfortfokozatát növelő felújítási munkák elvégzésére, valamint a bérlő vállalhatja, hogy a lakást nem lakás céljára szolgáló helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi, az így felmerült költségek viseléséről a megállapodásban rendelkezni kell.

(5) A bérlő a lakást a bérbeadó előzetes hozzájárulásával − az erről kötött megállapodásnak megfelelően − alakíthatja át, korszerűsítheti, úgy, hogy azzal a lakószobák száma nem csökkenhet. A kérelemhez csatolni kell az átalakítási tervet, a tervezett költségvetést. A lakás átalakításához korszerűsítéséhez abban az esetben adható meg a bérbeadói hozzájárulás, és vállalható a felmerült indokolt költségek viselése, ha a bérlő vállalja, hogy a kialakuló komfortfokozatnak megfelelő lakbért fizeti a költségeinek megtérülését követően.

(6) A (4)−(5) bekezdésekben meghatározott költségek átvállalása lakbérkedvezmény biztosításával történik az alábbiak szerint:

4. § (1) Szociális helyzetére tekintettel bérleti szerződés azzal a személlyel /személyekkel/ köthető, akinél az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak:

(2) A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakásokra csak határozott időtartamú bérleti szerződés köthető. A határozott idő leteltét követően, amennyiben a bérlőnek nincs lakbérhátraléka és a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a szerződés újabb határozott időtartamra meghosszabbítható.

5. § (1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő pénzbeli térítés összege a bérlemény 1 évi lakbérének megfelelő összeg lehet.

(2) Cserelakás felajánlásával történő közös megegyezésű szerződésmegszűnés, valamint cserelakás biztosításával történő bérbeadói felmondás eseteiben fizetendő térítési díj a két lakás 1 évi lakbére közötti különbségnek megfelelő összeg lehet.

(3) Határozatlan idejű bérleti szerződés bérbeadói felmondása esetén a bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy cserelakás helyett a lakás 2 éves bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeni térítést fizet.

(4) Jogcím nélküli használóval lakásbérleti szerződés akkor köthető, ha a bérbeadás feltételei rá is fennálnak.

(5) A szolgálati jelleggel bérelt lakásban maradó, önhibáján kívül jogcímnélkülivé vált volt bérlő, illetőleg a bérlő halála után a vele együttlakó személy − amennyiben nincs máshol lakása − 1 szobás, komfortos lakásra tarthat igényt.

(6) A szociális otthonból elbocsájtott és lakásáról, bérleti jogviszonyáról térítés ellenében az önkormányzat részére korábban lemondott személy a kifizetett térítési díj összegének visszafizetésével szerez jogosultságot elhelyezésre. A visszafizetésről − mely alól a képviselő-testület szociális rászorultsága esetén mentesítheti − megállapodást kell kötni.

6. §⁵ (1) A lakbér havi mértéke:

(2) A piaci alapon bérbe adott lakás havi lakbérének mértéke:

(3) A bérlő utólag, legkésőbb minden hó 10. napjáig az önkormányzat által a rendelkezésére bocsátott postautalványon köteles a lakbért megfizetni.

(4) A bérlő a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (9) bekezdésére figyelemmel magalkotott − a helyi szociális juttatásokról szóló rendeletben rögzített − önálló ellátásként nyújtott, kiegészítő lakásfenntartási támogatásra való jogosultság esetén 10 % lakbértámogatási kedvezményre jogosult. Bérlőnek a jogosultsági időszakban a kedvezménnyel csökkentet összegű lakbért kell megfizetnie.

7. § Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakásra megállapított lakbérnek a lakáshasználat kezdetétől számított

8. § (1) Helyiségbérleti szerződés csak határozott időre (legfeljebb 5 évre) köthető.

(2) Ha a bérlő a helyiség rendeltetésszerű állapotba hozásához jelentős összegű beruházást végez, akkor a szerződés időtartama 10 évre terjedhet.

(3) A bérleti szerződés lejártakor meghosszabbítható.

(4) A helyiségbér mértékét a bérbeadó és bérlú megállapodása határozza meg.

(5) Több igénylő/pályázó esetén:

(6) A helyiségbérleti jog cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Az új bérlővel kötött szerződés időtartama nem haladhatja meg a korábbi szerződés idejéből még fennálló időtartamot.

(7) Az új bérlő a bérelt helyiségben csak az előző bérlő által folytatott tevékenységet végezheti vagy olyat, amelyhez a bérbeadó előzetesen hozzájárult.

9. § (1) A lakások elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítésre kijelölt lakásokra szakértői forgalmi érték megállapítást követően lehet ajánlatot kérni.

(3) Az elővásárlási jog és a pályázat alapján tulajdonjogot szerző személlyel az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.

(4) Az elidegenítésből származó bevételeket az önkormányzat az e célra elkülönített számlán kezeli. Ezen összeget az önkormányzat kizárólag az Ltv. 62−62/B. §-aiban meghatározott célokra használhatja fel.

10. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárát − a jogosult lakásvásárlása esetén − a szakértő által megállapított forgalmi érték alapján − az Ltv. 52. (1)–(2) bekezdéseinek figyelembevételével − a képviselő-testület határozza meg.

(2) A vevő által a szerződéskötéskor fizetendő vételár-előleg mértéke:

(3) A vevő kérelmére a vételár-hátralék megfizetésére 15 évi részletfizetést kell biztosítani.

(4) A vételár-hátralék után fizetendő kamat mértéke a jegybanki alapkamat másfélszerese.

(5) Vételárengedmények:

(6) A vételár-hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő megfizetése esetén a fennálló tartozás 10 %-át el kell engedni.

11. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésre való kijelölését követően a jogosultak részére a polgármester 30 napon belül írásban ajánlatot tesz. Az ajánlat tartalma:

(2) Az ajánlati kötöttség időtartama az aljánlat kézbesítéstől számított 30 nap.

12. § (1) Ha a lakásra elővásárlási jog nem áll fenn, illetőleg arról a jogosult lemondott, elidegenítése pályázat alapján történik.

(2) A lakás vételárát a szakértő által megállapított forgalmi érték alapján a képviselő-testület − az Ltv. 52. (1) bekezdésének figyelembevételével − határozza meg.

(3) Szerződéskötéskor a vevő legalább a vételár 20 %-ának megfelelő vételár-előleget köteles megfizetni.

(4) A vételár-hátralékra részletfizetés legfeljebb 10 évre, a jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő kamat mellett biztosítható.

(5) A lakás pályázati úton történő eladásánál az elővásárlási jog jogosultjának nyújtott kedvezmények nem vehetők igénybe.

13. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyiség vételára a szakértő által megállapított forgalmi érték.

(3) A vevő által a szerződéskötéskor fizetendő vételár-előleg mértéke a vételár 20%-a.

(4) A vevő kérelmére a vételár-hátralék megfizetésére 10 évi részletfizetést kell biztosítani.

(5) A vételár-hátralék után fizetendő kamat mértéke a jegybanki alapkamat másfélszerese.

(6) Ha a vevő a vételárat egy összegben, a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizeti, részére 10 % vételár-engedményt kell biztosítani,

(7) A vételár-hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő megfizetése esetén a fennálló tartozás 10 %-át el kell engedni.

(8) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére pályázati úton, kedvezmények igénybevétele nélkül történik.

14. § (1) A 12–13. §-okban megjelölt pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg interneten a város weblapján kell közzétenni.

(2) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(3) A pályázat nyertese az a személy, aki szerződéskötéskor a vételár egyösszegben való megfizetésére, illetve a legrövidebb törlesztési futamidőre ajánlatot tesz.

15. § (1) E rendelet 2006. március 31-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek jegyzékét az 1. sz. függeléke tartalmazza.

(3) A fentiekben nem részletezett kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.