1. § A rendelet hatálya kiterjed Téglás város közigazgatási területén minden

• a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
• b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;
• b) járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed:
• c) közterület: a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában közterületként meghatározott terület,
• d) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;
• e) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;
• f) szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kisebb alkoholtartalmú üdítőitalokat.
• g) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított játszóterek. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

3. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület, – ide értve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is – tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a lehullott levelek, virágok összegyűjtéséről és eltávolításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda hótól, jégtől való mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.

(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlanát rendben tartani, az aktuális növényápolási feladatokat, különösen a fű folyamatos kaszálását, az ingatlan gyomtalanítását, valamint a kártevő rovarok és állatok irtását elvégezni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.

(6) A közutat, járdát, zöldterületet állati ürülékkel beszennyező állat gazdája köteles a szennyezést megelőzni, vagy annak bekövetkezése esetén a szennyezéstől a közutat, járdát megtisztítani.

(7) Tilos csapadékvíz elvezető árokban bármilyen anyagot, tárgyat elhelyezni, tárolni.

4. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a csúszást okozó anyagtól szükség szerint, naponként többször – első alkalommal reggel 8.00 óráig meg kell tisztítani, amennyiben ez nem lehetséges, úgy fel kell hinteni.

(2) A felhintésre homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.

(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

5. § (1) Az épület-, építmény-, út-, közmű építésének, bontásának, felújításának (a továbbiakban együtt: építés) munkái során az építtető köteles gondoskodni a közterületre szálló por elleni védelemről, a tisztaság fenntartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás megakadályozásáról. E rendelkezés alkalmazása tekintetében építtető a hatósági engedély jogosítottja, a hatósági bejelentéstétel kötelezettje, illetőleg, ha nem építési engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységről van szó, építtető az, akinek a megrendelésére az építési munkát végzik.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Építési és területrendezési munkák során tilos az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.

(4) Magánterületen csak olyan építési, bontási anyag tárolható, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

5/A. § (1) Téglás Város közigazgatási területének tisztaságát a Téglási Polgármesteri Hivatal Településüzemeltetési Csoportja, valamint - a Téglás Város Polgárőr Szervezetével kötött megállapodás alapján - Téglás Város Polgárőr Szervezete folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon hulladék elhelyezését észlelik, annak helyéről, jellegéről és mennyiségéről értesítik a jegyzőt.

(2) A lakosság az elhagyott hulladékot, az (1) bekezdés szerinti adatokkal, a jegyzőnek jelentheti be.

(3) Az elhagyott hulladék összegyűjtését Téglás Város Önkormányzata által a Járási Start Mintaprogram Szociális jellegű programelem keretében foglalkoztatott személyek végzik.

(4) Az elhagyott hulladék hulladéklerakó telepen való elhelyezéséről - a közszolgáltató útján - a Téglási Polgármesteri Hivatal Településüzemeltetési Csoportja gondoskodik.

(5) A jegyző feladatkörébe tartozik az elhagyott hulladék hulladékgazdálkodási hatóság felé történő bejelentése, a jogellenesen lerakott hulladék tulajdonosának beazonosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele, a hulladék felszámolásával kapcsolatban felmerült költségekről szóló kimutatás hulladékgazdálkodási hatóságnak való megküldése.

6. § (1) Az ingatlan használójának kötelessége:

• a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása, a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel,
• b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,
• c) az épület tetőzetéről az esővíz és a hólé a járdára folyásának megakadályozása.

(2) A Dózsa György utcai, a Böszörményi utcai, az Erdő utcai, a Temető utcai (Szegfű és Kossuth Lajos utca közötti szakasza), a Bóti utcai (Tóthfalussi és Stadion utca közötti szakasza), a Stadion utcai, a Nádas utcai, a Bocskai és a Barátság utca közötti, valamint ez utóbbi folytatásában haladó Barátság utcai, a Barátság és a Vasút utca közötti vízelvezető árkok tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A Magyar Állam tulajdonát képező Hadházi-csatorna (Téglás 011, valamint 707/3 hrsz) esetében a kezelői feladatokat a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el.

(4) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(5) A szennyvizet szennyvízcsatornába kell bevezetni, ennek hiányában hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására és elszikkasztására.

(6) Vízi közmű hálózat hiányában, valamint a (7) bekezdés szerinti közműpótló berendezés hiányában végső megoldásként, a tulajdonos köteles ingatlanán zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kialakítani, és a szennyvizet az előírásoknak megfelelően létesített szennyvíztárolóba bevezetni, és kizárólag abban gyűjteni.

(7) A zárt, szivárgásmentes szennyvíztároló kiürítéséről, a szennyvíz elszállításáról az ingatlan használójának kell szükség szerint, igazolható módon gondoskodni.

7. § (1) A város közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) Magánterületen az (1) bekezdésben foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.

8. § (1) A nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.

(2) Az ingatlan használója - a 6. § (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - köteles:

• a) az ingatlana mellett húzódó árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,
• b) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba került szemét vagy hordalék akadályozza.

9. § (1) A város területén tilos az avar és a kerti hulladék égetéssel történő megsemmisítése.

(2) Az avar és a kerti hulladék kezelése, megsemmisítése elsősorban komposztálással történjen, másodsorban a szervezett lakossági szemétszállítás keretében kerüljön elszállításra az ingatlanról. A lemetszett gallyak tüzelőberendezésben való elégetéssel is megsemmisíthetők.

(3) Tilos nyílt téren vagy bármilyen tüzelő berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé váló anyagot (műanyag, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, száraz elem stb.) égetni.

10. § (1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való folyamatos mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.

(2) Az ingatlan telekhatárától az út széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.

11. § (1) Zöldterületet bármi módon károsítani tilos.

(2) A játszóterek területére kutyát bevinni tilos.

(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.

(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák virágok és egyéb növények károsítása.

(5) A gyeptakaróval részben, vagy egészben borított árkok gyep-felületét elsősorban kaszálással, fűnyírással kell kezelni.

12. § A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat gondoskodik.

13. § (1) A fás szárú növények fenntartására, kezelésére, kivágására, pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) és az Európai Parlament és a Tanács idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU Rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Közterületen a fás szárú növények telepítését a közművek – víz-, gázvezeték, csatorna, elektromos hálózat biztonságos működésének – figyelembevételével kell végezni.

(3) A közterületen lévő fás szárú növények a biztonságos közlekedést nem veszélyeztethetik, ennek biztosításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(4) A belterületi ingatlanok előtti földterületre telepítendő fás szárú növények ültetésénél, pótlásánál korlátozott növekedésű, maximum 4-5 m-re növő, a koronametszést toleráló, valamint kertészeti kialakítású fás szárú növények telepíthetők. A Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése szerint meghatározott inváziós fás szárú növények ültetése közterületen tilos.

(5) Közterületen fás szárú növényt ültetni a Jegyzőhöz benyújtott bejelentés alapján lehet. A Jegyző megtilthatja a fás szárú növény ültetését, amennyiben az nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak.

(6) A városban lévő parkokra, terekre a (4)-(5) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak.

14. § (1) A város belterületének ingatlanain a településen élő nyugalmának biztosítása érdekében a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal zajkibocsátással járó tevékenység naponta 8.00-20.00 óra között végezhető.

(2) A város belterületén zajt keltő pirotechnikai termék – december 31. napját kivéve – 22.00 óra után nem használható.

(3) A mezőgazdasági és kertészeti termények megvédésére alkalmazott gázüzemű hangágyúk és egyéb akusztikai eszközök lakott terület szélétől mért 300 méter távolságon kívül, 8.00-20.00 óra között használható.

15. § (1) A közterületi rendezvény hangosító berendezései 8.00 – 22.00 óra között üzemeltethetőek.

(2) A közterületi rendezvények helyszínének kijelölését, a fény- és zajforrások elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben zavarják a környéken élők, valamint az egészségügyi, köznevelési és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, a vallás gyakorlására szolgáló épületekben tartózkodók nyugalmát, valamint ne okozzák az éjszakai életmódot folytató állatok egyedeinek (rovarok, denevérek) életfolyamatainak zavarását, esetleges elhullását.

(3) Teljesen ernyőzött, a horizont alá 3-4 fokkal takart síkburás lámpák alkalmazhatóak, olyan módon felszerelve, hogy az a horizont síkja fölé, illetve a telephelyen kívülre ne világítson.

(4) Világító szerelvényenként megengedett legnagyobb fényáram 1600 lumen lehet.

(5) Világításra kizárólag meleg fényű, sárgás színű, legfeljebb 2700 K színhőmérsékletű fényforrást lehet alkalmazni.

(6) A település önkormányzata által támogatott rendezvények hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 24.00 óráig, további napokon 23.00 óráig üzemeltethetők.

(7) Sport és szabadidős létesítmények területén szabadtéri rendezvény hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 08.00 – 24.00 óra között, további napokon 08.00 – 22.00 óra között üzemeltethetők.

(8) A zajt keltő pirotechnikai termékek használata során alkalmazni kell a 14. § (2) bekezdésében szereplő tilalmat.

16. § (1) Mobil hangreklám hangteljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás csak a közvetlen környezetben érvényesüljön és a közvetlen környezetében élők nyugalmát ne zavarja.

(2) Mobil hangreklám vasárnap és munkaszüneti napokon 10.00 – 12.00 óra között, további napokon 08.00 – 20.00 óra között működtethető.

(3) Mobil hangreklám álló helyzetben nem üzemeltethető.

(4) Mobil hangreklám kizárólag gazdasági reklámtevékenység céljából üzemeltethető.

17. § (1) Tilos a szeszesital fogyasztása:

• a) a város közterületein, különösen az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, továbbá munkahelyek előtt és környékén,
• b) a közönség számára nyitva álló létesítményekben, és az azokhoz tartozó egyéb helyeken, melléképületben, udvaron, ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett,
• c) közterület-használatba átadott ingatlanrészeken.

(2) A szeszesital fogyasztási tilalom nem terjed ki

• a) közvetlenül közterületre kiszolgáló vendéglátó egységek által kialakított, kijelölt fogyasztótérre,
• b) bejelentett alkalmi rendezvényekre, azok területén.

18. § Hatályát veszti:

• a) az avar és kerti hulladékok égetésének szabályairól, valamint a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos szabályokról szóló 12/2004. (IV. 30.) rendelet, valamint
• b) a közterületek használatának szabályairól szóló 5/2019. (III. 27.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

19. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.