Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014 (X.15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről
Hatályos: 2023. 10. 26Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014 (X.15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről
Gyöngyöstarján község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Észak-Magyaroszági Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Környezetügyi Intézet , Országos Vízügyi Főigazgatóság, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatósága, Miskolci Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Heves Megyei Önkormányzati Hivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Gyöngyöstarján község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és annak módosításai, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei (OTÉK) továbbá az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A jelen helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.
(5)1 A belterületi szabályozási tervet a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(6)2 A külterületi szabályozási tervet a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
2. Szabályozási elemek
2. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
b) szabályozási vonal,
c) építési övezet, övezet határa és jele,
d) védett területek határa és azokra vonatkozó előírások,
e) védő területek határa és azokra vonatkozó előírások.
(3) A terven jelölt, (2) bekezdésben nem említett szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérni a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása nélkül lehet.
(4) Az építési szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:
a) Elővásárlási jog tájékoztató jelölés, a Szabályozási terven az egyedi közigazgatási határozatban elővásárlási jog bejegyzésére javasolt ingatlanokat jelöli.
b) Közterület alakítási terv a szabályozási terven jelölt területeken egységes koncepció alapján kell a tereket tervezni. A terv alapján, a közterületen legalább egy oldali járdát kell kialakítani és egy oldali fasort kell telepíteni, az oszlop transzformátorok, légvezetékek, beton műtárgyak átépítésével. A közterület alakítási tervvel jelölt területen a térburkolat helyi kőből alakítandó ki, a térbútorok egységes koncepció alapján, a falu arculatához illeszkedően választhatók ki illetve egyedi tervek alapján készüljenek. A közterület alakítási tervet vezető településtervező építész, tájépítészmérnök, közlekedés és közműtervező együtt készítheti el.
3. A szabályozási terv területfelhasználási egységei
3. § Gyöngyöstarján község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
4. Telekalakítás
4. § (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.
(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(3) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. A tömbökben jelölt tömbfeltáró út és zöldfelület számára fenntartandó területen épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Övezeten, építési övezeten belül telekegyesítés akkor is végrehajtható, ha az annak eredményeképpen kialakuló új ingatlan területe nem éri el az adott övezetre, építési övezetre előírt minimális területet. Telekegyesítéssel sem alakulhat ki a meghatározott maximális telekterületet meghaladó mértékű ingatlan.
5. Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
5. § (1) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.
(2) Beépítésre nem szánt területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatal szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(3) Beépítésre nem szánt területeken a tájképvédelem érdekében az épületek, építmények elhelyezésekor a domborzati adottságokat, kilátás és rálátásvédelmet vizsgálni kell. 200 m2-t meghaladó bruttó alapterületű, 6 m épületmagasság feletti épület, építmény esetén illetve birtokközpont telkének kijelölésekor és birtokközponti épületeinek elhelyezésekor településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(4) Az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:
a) az előkert változó lehet, ha az övezet előírások másképp nem rendelkeznek, általános esetben 5,0 méter. A régi falusi részen, a K-jelű építési övezetekben,- a szomszédos beépítéshez vagy a terepviszonyokhoz igazodó, kialakult.
b) szabadonálló beépítési módnál az oldalkert az épület oldalkertre néző átlagos homlokzatmagasságának fele, de legalább 3,0 méter, oldalhatáron álló beépítésnél az építmények közötti távolság legalább 4,5 méter,
c) a hátsókert, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek 6,0 m. A régi településrészen tűzvédelmi hatóságok engedélye alapján, a kialakult beépítéshez igazodóan elhagyható (egy tűzszakaszként számolva egy nagyobb területegységre).
(5) A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén:
a) az épület lejtő felöli homlokzatának vonalában a földszinti szint magassága (Bf) és meglévő természetes terepszint átlagos magassága (Bf) között legfeljebb 1,2 méter magasság különbség engedélyezhető,
b) az épület völgy és hegy felöli homlokzatának átlagos magassága legfeljebb 1,5 méterrel térhet el.
(6)3
(7) Értékvédelmi területen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, állandó nyilvános illemhely, telefonfülke, utas-váró, 1,0 m2-nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény csak településképi eljárás lefolytatása után helyezhető el.
(8) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
(9)4
(10) Szerelt kémény az utcai homlokzaton nem helyezhető el, a közterület felől látszó épületrészen 1,2 méternél hosszabb szerelt kémény nem létesíthető.
(11) A felszíni vízelvezető árkok kialakításánál gyepes, helyi terméskő burkolatot, illetve mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni. A közterületi szélesség növelése érdekében, behajtók, utcák esztétikus kialakítása miatt a nyílt árkok szakaszonként lefedhetők oly módon, hogy az árokrendszer tisztítható legyen.
(12) A közterek és a telken belüli zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.
b) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, lombhullató fa telepítendő.
(13) Szabályozási vonallal érintett telek estében, ha a közterület számára a telek 10%ánál kisebb területet kell igénybe venni,- a telek eredeti méretét kell tekinteni a kialakítható, beépíthető teleknagyságnak. Beépítési százalékszámítás alapja a már rendezett telek területe.
(14) A külterületen, erdő és mezőgazdasági terület körül csak vadvédelmi kerítés építhető. Egyéb külterületi övezetekben tájképvédelmi szempontból csak 1,5 méteres kerítések építhetők, melyek anyag fa, kő illetve dróthálóra felfuttatott növényzet lehet.
(15)5
(16) A település belterületén az épület ház számát a közútról jól látható módon fel kell tüntetni.
Beépítésre szánt területek előírásai
6. Általános előírások
6. § (1) A beépítésre szánt területen közúttal, vagy magánúttal megközelíthető, rendezett telkek építhetők be.
(2) A belterületen, a különleges pince területek kivételével minden beépítésre szánt területen közművel ellátott telkek építhetők be. Az építés feltétele részleges közművesítettség:
a) a villamos energia,
b) az ivóvíz,
c) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
d) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik,
e) ha a telek belső vizei nem folynak a közterületre.
(3) A belterületen, minden beépítésre szánt területen, ha az egyes övezetekre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek,- pince a telkek területe alatt az építési helyen kívül is létesíthető, oly módon, hogy a szomszédos telkek használatát nem korlátozzák. A telkeket, ha az egyes övezetekre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek,- terepszint alatt épített létesítménnyel beépíteni a telek területre megengedett beépítettség kétszeres mértékéig lehet, de legfeljebb a telek terület 65%--ig.
(4) Környezetalakítási követelmények:
a) Napi tehergépjármű-forgalommal járó, vagy épületenként 10 személygépkocsi/óra és 2 busz/ óra forgalmat vonzó, -nem lakó- funkció nem engedélyezhető.
b) Új támfal kőburkolattal, legfeljebb 1,75 m magas lépcsőkkel, a támfallépcsők között legalább 1,0 m széles növényzettel betelepített zöldsávval valósítható meg. Meglévő 1,75 m-nél magasabb támfalak felújíthatók újra építhetők.
c) A közterületen a felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(5)6
(6) Telken belül kialakítandó minimális zöldfelület nagyságát az építési övezeti előírások tartalmazzák. A beültetési kötelezettséggel jelölt területeka telken belül kialakítandó minimális zöldfelület nagyságát beleszámíthatók. A zöldfelület 60%-át háromszintű (gyep, cserje és lombkorona szint) növényzet ültetésével kell biztosítani.
(7) Telken belül megőrzendő növényzet jelölése esetén a telekrészen épületet elhelyezni nem lehet, a meglévő értékes növényzet megtartandó.
7. Falusias lakóterület
7. § (1) A falusias lakóterület a falu hagyományos arculatát hordozó lakóterület, mely elsősorban földszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál, de a külön Önkormányzati rendeletben szabályozott állattartás épületei is elhelyezhetők.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület
a) 600 m2-nél nagyobb építési telken legfeljebb két önálló lakás,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató és
h) sport rendeltetésű létesítmények.
(3) A falusias lakóterületen 6. § (2) bekezdésben előírtak mellett a lakókörnyezetre előírt környezetvédelmi határértékek betartása (zaj, lég, fény, élővíz-szennyezés, egyéb) mellett kivételesen elhelyezhető:
a) vendéglátóhely,
b) szálloda, panzió,
c) pince, borház, borászattal kapcsolatos funkciójú épületek
d) 1000 m2 - nél nagyobb telken, a lakóépület mellett legfeljebb egy mezőgazdasági haszon jármű részére garázs
(4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A falusias lakóterületen az előkerteknek a meglévő beépítéshez kell igazodni, a két-két szomszédos ház, vagy a telken álló beépítés figyelembevételével. Lf-3 jelű övezetben az előkert 3 méternél kevesebb nem lehet.
(6) A falusias lakóterületen az oldalkertek mérete a kialakult beépítésnek megfelelő legyen, de a telek egyik oldalhosszának legalább a 2/3-án 4,0 méternél szélesebb sáv maradjon beépítetlen.
(7) A falusias lakóterületen hátsókert mérete a kialakult beépítésnek megfelelő legyen, új épület építése esetén az országos előírásoktól való eltérés esetén,- a tűzvédelmi hatóságokkal egyeztetett tűztávolságot kell betartani, de a telekhossz felén minimum 4,5 méter széles sáv ne legyen beépítve.
(8)7
(9) Falusias lakóterületen, ha a telek terület 1000 m2-nél nagyobb, akkor az 1000 m2 feletti rész csak fél területtel számítható be a beépítésbe.
(10) Falusias lakóterületen mezőgazdasági haszonjármű tárolására, agy egyéb, raktár jellegű gazdasági létesítmény, építmény magassága és párkány magassága legfeljebb 6,0 méter lehet.
(11)8
(12) A falusias lakóterületekre vonatkozó részletes előírások:
építési övezet |
Telekalakításra |
Építmények elhelyezésére |
építményekre |
|||||
Legkisebb telek- |
|
|
|
legnagyobb |
||||
terület |
szélesség |
mélység |
épület |
szintterületi mutató |
||||
Lf-1 |
K-300 |
K-12 |
K-25 |
O |
K-30 |
K-40 |
4,0 |
0,4 |
Lf- 2 |
K-600 |
K-12 |
K-30 |
O |
K-30 |
40 |
4,0 |
0,4 |
Lf- 3 |
1000 |
K-16 |
50 |
O |
25 |
50 |
4,5 |
0,4 |
8. Kertvárosias lakóterület
8. § (1) A kertvárosias lakóterület a falu nem rég beépült és fejlesztésre szánt lakóterületeinek építési övezete, melyek jellemzően földszintes épületek elhelyezésére szolgálnak, de több helyen kétszintes, 6,5 méter párkány magasságnál nem nagyobb,- lakóházak fennmaradását, építését megengedő területek.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
a) legfeljebb 2 önálló lakóépület, legfeljebb 2 lakás
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) igazgatási, iroda,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sportlétesítmények.
(3) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:
a) legfeljebb 4 lakás,
b) szálloda, panzió,
c) vendéglátóhely,
d) pince, borház, borászattal kapcsolatos funkciójú létesítmények, épületek.
e) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú létesítmények,
(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
c) állattartó létesítmény.
(5)10
(6) A kertvárosias lakóterületen az előkerteknek a meglévő beépítéshez kell igazodni, a két-két szomszédos ház, vagy a telken álló beépítés figyelembevételével.
(7) A kertvárosias lakóterületekre vonatkozó részletes előírások:
építési övezet |
Telekalakításra |
Építmények elhelyezésére |
építményekre |
|||||
Legkisebb telek- |
építési mód |
legnagyobb Beépítettség |
legkisebb Zöldfelület /%/ |
legnagyobb |
||||
terület |
szélesség |
mélység |
épület |
szintterületi mutató |
||||
Lke-1 |
800 |
K-16 |
K-40 |
O |
30 |
50 |
5,5 |
0,6 |
Lke-2 |
800 |
18 |
40 |
O |
20 |
60 |
5,5 |
0,5 |
Lke-3 |
4000 |
30 |
60 |
Cs |
25 |
50 |
6,0 |
0,5 |
9. Településközpont területek
9. § (1) A településközpont terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont területen elhelyezhető épület a lakófunkción kívül:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A településközpont területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, borászat, pincészet.
(4) A településközpont területen nem helyezhető el:
a) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek (traktor) és az ilyeneket szállító járművek számára.
b) termelő kertészeti építmény,
c) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás.
(5) Vt övezetekre vonatkozó egyedi előírások:
építési övezet |
Telekalakításra |
Építmények elhelyezésére |
építményekre |
|||||
Legkisebb telek- |
építési mód |
legnagyobb Beépítettség |
legkisebb Zöldfelület /%/ |
legnagyobb |
||||
terület |
szélesség |
mélység |
épület |
szintterületi mutató |
||||
Vt-1 |
K |
K |
K |
K |
K- 40 |
K-40 |
K-6,5 |
1,0 |
Vt-2 |
K |
K |
K |
K-O |
25 |
50 |
K-6,5 |
0,4 |
Vt-3 |
K-800 |
K-16 |
K-25 |
Z |
60 |
30 |
5,5 |
0,6 |
10. Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület
10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület részletes paraméterei:
építési övezet |
Telekalakításra |
Építmények elhelyezésére |
Építményekre |
|||||
legkisebb telek- |
építési mód |
legnagyobb Beépítettség |
legkisebb zöldfelület /%/ |
legnagyobb |
||||
terület |
szélesség |
mélység |
épület |
szintterületi mutató |
||||
Gksz-1 |
K-2500 |
25 |
60 |
Sz |
K-30 |
30 |
6,0 |
0,5 |
Gksz-2 |
1 ha |
80 |
80 |
Sz |
30 |
35 |
6-9 |
0,35 |
11. Különleges terület
11. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek).
(2) A különleges övezetek sajátos használat szerinti az alábbiak
a) K-p Különleges pincék
b) K-bor Különleges borászat
b) K-mg Különleges mezőgazdasági terület
c) K-i Különleges idegenforgalmi
d)11 K-mü Különleges mezőgazdasági üzemi terület.
(3) A K-p jelű különleges pince övezet területen elhelyezhető:
a) szőlészethez, borászathoz, vendéglátáshoz kapcsolódó nem zavaró tevékenységet folyató létesítmények (pince, présház),
b) megfelelő benapozás, szellőzés biztosítása mellett lakó, üdülő funkciójú építmények.
(4) A K-p jelű pince övezet területén nem helyezhető el önálló garázs. Az övezet területén az eredeti terepjelleget megváltoztatni nem lehet.
(5) A K-bor1 jelű különleges borászati terület a belterületen a meglévő szőlészeti és borászati üzemek övezete, ahol elhelyezhető:
a) A szőlő feldolgozásával, bortárolással, palackozással és idegenforgalmi borfogyasztással kapcsolatos létesítmények
b) a gazdasági épületek megléte esetén, egy lakásos lakóépület
c) szállás, vendéglátás, borturizmus egyéb épületei
(6) A K-bor1 jelű övezetben a borfeldolgozáson kívül más, a környezetére további terhelést jelentő tevékenység, vagy ilyen jellegű funkcióváltás nem engedélyezhető. A meglévő látszófém burkolatú létesítmények felújítása, átépítése csak a felületek humanizálásával engedélyezett.
(7) A K-bor2 jelű különleges borászati terület a külterületi szőlészeti és borászati üzemek övezete, ahol elhelyezhető:
a) A szőlő feldolgozásával, bortárolással, palackozással és idegenforgalmi borfogyasztással kapcsolatos létesítmények
b) a gazdasági épületek megléte esetén, egy lakásos lakóépület
c) szállás, vendéglátás, borturizmus egyéb épületei
(8) A K-mg külterületi mezőgazdasági üzemi területen olyan, mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, amelyek a település más beépítésre szánt területeitől csak az előírt védőtávolságon kívül telepíthetők. A területen belül a kerítések mentén 10 méteres védőfásítást kell kialakítani.
(9) A K-mg területen elhelyezhetők:
a) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,
b) a nagy létszámú állattartásra is alkalmas állattartó épületek,
c) raktárak és tároló építmények,
d) terményfeldolgozó,
e) gépjavító- és tároló műhelyépületek,
f) egyéb, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épület,
g) a terület üzemeltetéséhez szükséges egylakásos szolgálati lakás.
h) kivételesen elhelyezhetők a lovas-turizmust szolgáló építménynek.
(10) A K-i1 (Borhy kastély) és K-i2 (Fajzat puszta) jelű különleges idegenforgalmi övezetben elhelyezhető:
a) fogadó-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, üdülőépület,
b) a tulajdonos vagy üzemeltető lakása,
c) oktatási, továbbképzést szolgáló épület (óvoda, erdei iskola, nagyterem),
d) pince, borház,
e) közösségi és sportolási célú épületek, szabadtéri pályák,
f) erdészház,
g) kerti építmények, medencék,
h) parkolóhely.
(11) A különleges beépítésre szánt területek részletes paraméterei:
építési övezet |
Telekalakításra |
Építmények elhelyezésére |
építményekre |
||||
Legkisebb telek- |
|
legnagyobb Beépítettség |
legkisebb Zöldfelület /%/ |
legnagyobb |
|||
terület |
szélesség |
épület |
szintterületi mutató |
||||
K-p |
K |
K |
Z |
K |
K |
3,0 |
1 |
K-bor1 |
K-2000 |
K-16 |
Z |
K-40 |
K-40 |
K-6,0 |
K |
K-bor2 |
1 ha |
80 |
Sz |
10 |
80 |
6,0 |
0,3 |
K-mg |
5000 |
50 |
Sz |
15 |
50 |
6,0 |
0,3 |
K-i1 |
K |
K |
Sz |
10 |
75 |
4,2-7,5 |
0,15 |
K-i2 |
K |
K |
Sz |
10 |
80 |
K-4,2 |
0,1 |
K-mü [5] |
3500 |
- |
Sz |
25 |
60 |
8,0 |
0,6 |
Beépítésre nem szánt területek előírásai
12. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások
12. § (1) A beépítésre nem szánt területen közúttal, vagy magánúttal megközelíthető, rendezett telken helyezhető el épület. A be nem épített telekrészt a meglévő művelési ág szerint fenntartandó.
(2) Beépítésre nem szánt területen a közművesítés minimális szintje: ivóvíz, villamos energia vezetékes hálózat, és szennyvízkezelés megléte. Amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy egyedi zárt szennyvíztároló megléte esetén lehet.
13. Közlekedési területek (Köu)
13. § (1) A közlekedési területek az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, a közterek, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közúti közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) szerinti a közlekedést kiszolgáló építmények, továbbá szelektív hulladékgyűjtő szigetek.
(3) A közlekedési területek szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti. A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe.
(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) előírásai szerint történhet.
(5) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől legkevesebb 6-6 méterre helyezhető el.
(6) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. Az egy telket feltáró magánút telekszélességének legalább 4 méternek, az egynél több lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 10 méternek kell lennie, a gazdasági, vegyes, vagy különleges területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.
(7) Közforgalom elől elzárt magánút közforgalom elől el nem zárt magánúttá csak a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerint, magánút közúttá csak a vonatkozó jogszabály (1988. évi I. trv.) szerint, a településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően minősíthető át.
(8) Szélerőmű nem helyezhető el a közlekedési területeken, továbbá az országos közlekedési hálózatok (a legalább településszerkezeti tervi szinten elfogadott tervezett nyomvonalakat is ideértve) környezetében dőléstávolságon belül.
14. Közművek és közműlétesítmények
14. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket, távközlési és adatátviteli hálózatokat közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területet biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmények telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) A meglévő kisfeszültségű, közvilágítási és hírközlő hálózatott közös, földfeletti tartószerkezeten kell elhelyezni. Fejlesztési területek új hálózatait földalatti kábelhálózattal kell megvalósítani.
(6) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(7) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(8) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(9) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közműágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(10) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni.
(11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(12) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
15. Vízellátás
15. § (1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.
(2) Beépítésre szánt területen házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően engedélyezhető.
(3) Beépítésre nem szánt területen a házi vízbekötés csak engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés magvalósítását követően létesíthető.
(4) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell.
(5) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(6) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni.
16. Szennyvízelvezetés
16. § (1) A meglévő és tervezett beépítésű területein a szennyvízcsatorna hálózatot a keletkező összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni.
(2) A település területén a szennyvizek talajban történő elszikkasztása szigorúan tilos.
(3) Új létesítményre – a település belterületén a szennyvízcsatornával ellátott ingatlan esetén – építési engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötéssel adható.
(4) A nem csatornázott területeken új házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés magvalósítását követően engedélyezhető.
(5) A közcsatornába bevezetett vizek minőségének ki kell elégíteniük a mindenkori érvényes rendeletekben foglalt előírásokat.
(6) Az előírásokat meghaladó szennyezettségű vizeket előtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni.
(7) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
17. Felszíni és csapadékvízelvezetés
17. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését részletes tervezés alapján, zárt csatornahálózat, nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.
(3) A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.
(4) A hordalékfogó, illetve árvízcsúcs csökkentő záportározók kialakítását, kotrását elő kell irányozni.
(5) A településen belüli árkok, vízfolyások medrei lehetőség szerint burkolat mentesen, mérnökbiológiai módszerekkel kell kialakítani.
18. Villamosenergia-hálózatok
18. § (1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások biztonsági övezettel rendelkeznek. Új hálózati elemek a telepítési távolságok betartásával létesíthetők.
(2) Hálózatbővítést belterületen földkábel kiépítésével kell megoldani. (EU szabvány, még Magyarországon is érvényben van!)
(3) Új oszloptranszformátor a belterületen nem létesíthető, a meglévők településkép védelmi szempontok miatt takart, építményben elhelyezett módon alakítandók át.
19. Távközlési hálózatok
19. § (1) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/földkábel kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani.
(2) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.
(3) A távközlési létesítményeket a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok területe alatt kell elhelyezni. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.
(4) Nyilvános távbeszélő állomást középületek közterületi frontján kell megvalósítani.
(5) Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások, vagy adótornyok a belterület közterületein nem helyezhetők el.
(6) Táv-és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen településképi és tájképi vizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
20. Gázvezeték hálózatok
20. § (1) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.
(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(3) Égéstermék elvezetésére külső, utcafronti homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
21. Zöldterületek, zöldfelületek
21. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közpark, közkert, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, egyedi arculatát, egyéb közhasználatú zöldfelület területe.
(2) Z-1 jelű, pincesor melletti területek, alápincézett zöldterületen, és a települési közkertekben a meglévő beépítés mellett, terület legfeljebb 3%-ig, de összesen legfeljebb 3 épületben, legfeljebb 180 m2 beépített alapterületű, a terület idegenforgalmi hasznosítását szolgáló épületek, építmények, utca bútorok helyezhetők el. / közforgalmú illemhely, vendéglátó létesítmény, vendéglátóhelyhez vagy meglévő pincéhez kapcsolódó teraszok, kerti sütő, és egyéb /.
(3) Z-1 jelű, övezetre vonatkozó előírások:
a) megengedett épületmagasság: 4,2 méter
b) megengedett párkány magasság: 3,5 m
c) a településképbe illeszkedő építészeti kialakítás érdekében, magastetős, az utcai homlokzaton természetes anyaghasználattal kialakított épület építhető. (helyi kő, fa kapuzat, luk-architektúra)
(4) Z-2 jelű, Közpark övezetben épület nem építhető. A közműlétesítmények földfelszínen nem jelenhetnek meg. Min 5000 m2-es telekméret esetén a rekreációt, vendéglátást, helyi rendezvényeket szolgáló építmények és közműellátás megléte esetén kiszolgáló vizesblokk létesíthető.
a) megengedett épületmagasság: 4,2 méter
b) megengedett párkány magasság: 3,5 m
(5) A zöldterület övezeteiben kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(6) A zöldterület övezeteiben az egyes telkek legalább 85 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.
(7) A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja. Az egyszintű növényzetbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100% mértékig, a műanyag gyepráccsal borított és gyepesített terület 50% mértékig beszámítható.
(8) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
(9) A Z jelű övezetekben parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fát kell telepíteni.
22. Erdőterület
22. § (1) Az erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Védett erdő (Ev-1)
b) Védő erdő (Ev-2)
(2) Védett erdőövezetbe (Ev-1) Országos Ökológiai hálózat magterületén, Natura 2000 területen, kiváló termőhelyi adottságú területén található, nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Ev övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. A műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet. Védett erdőövezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet-közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.
(3) Védő erdő övezetbe (Ev-2) a külterületen lévő kisebb, elsősorban talajvédelmet szolgáló erdőterületek tartoznak.
(4) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 30°-42°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők. Megengedett épület magasság 3,6 m, párkány magasság 3,0 m.
(5) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – különösen az Ev-1 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek, szálaló vágás alkalmazandók.
(6) Az erdőterületeken kerítés nem létesíthető.
(7) Az erdőterületeken vezető jelzett turistautakon a szabad átjárást biztosítani kell.
23. Mezőgazdasági területek általános előírásai
23. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbiak szerint tagolódnak:
a) Általános (Má-1, Má-2)
b) Természetközeli (Má-3),
c) Nagytáblás szőlő és gyümölcsös területek (Má-sz),
d) Kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban, állóvizek mentén 100 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyepművelésű területhasználat megőrizendő,
b) mezőgazdasági területeken - különösen a „természetközeli” mezőgazdasági területeken - ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni,
c) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható,
d) az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.
e) kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából, venyigéből készíthető, tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.
f) a mezőgazdasági területeken a telek 1 ha feletti területének csak 10%-a vehető figyelembe a beépíthető terület számításában.
24. Általános mezőgazdasági terület
24. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Má” jellel jelölt mezőgazdasági területek tartoznak.
(2)13 Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
építési övezet |
Beépíthető legkisebb telekterület (ha) |
építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
építményekre vonatkozó előírások |
|||
elhelyezhető funkció |
építési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb |
|||
épület-magasság (m) |
párkány-magasság (m) |
|||||
Má-1 |
0,6 |
G,L |
Sz |
3 |
4,5 |
4,5 |
Má-2 |
5 |
G |
Sz |
3 |
4,5 |
4,0 |
Má-3 |
10 |
G |
Sz |
1 |
4,5 |
4,0 |
Má-4 |
1 |
G,L |
Sz |
3 |
6,0 |
6,0 |
Má-sz |
10 |
G |
Sz |
3 |
6,0 |
6,0 |
25. Kertes mezőgazdasági terület
25. § (1) A kertes mezőgazdasági területek jellemzően kert és szőlőművelésű kiskertek, volt zártkertek területei.
(2) A kertes mezőgazdasági övezetben az a meglévő telek, mely 800 m2-nél nagyobb, szélessége min. 12 m, azon gazdasági épület, pince építhető, a megengedett beépítési százalék mértékéig, de a létesítmény beépített alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet. A terep szintalatti létesítmény a telek terület 6 %-án helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági terület részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
építési övezet |
|
építmények elhelyezésére |
építményekre |
||
elhelyezhető funkció |
építési mód |
legnagyobb Beépítettség |
legnagyobb |
||
Épület |
|||||
Mk |
1500 |
G |
Sz |
3 |
4,5 |
Mk-b |
720 |
- |
- |
- |
- |
26. Különleges, beépítésre nem szánt területek
26. § (1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) Különleges, temető (Kb-t)
b) Különleges bányaterület (Kb-b)
c) Különleges rekultivált bányaterület (Kb-br)
d) Különleges sportterület (Kb-Sp)
d) Különleges idegenforgalmi (Kb-i)
(2) A Kb-1 jelű, különleges temető, kegyeleti és emlékparkra vonatkozó (továbbiakban Kb-t) részletes előírások a következők:
a) A temetők területére az 1999. évi XLIII. törvény és a 145/1999(X.1.) Korm. Rendelet előírásait kell alkalmazni.
b) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
c) A területen a felszíni vízelvezetés megléte szükséges.
(3) Kb-b jelű Különleges Külszíni bányaterület vonatkozó részletes előírások a következők:
a) Ásványi nyersanyag kitermelése, bányanyitás, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, s a Szabályozási terven bányaterületként (Kb-b) lehatárolt területeken, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető.
b) A Kb-b övezetben kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el.
c) Épületek, építmények a telek legfeljebb 2 %-ának mértékéig helyezhetők el, de az épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.
d) A bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és helyben történő újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
e) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.
f) A tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.
g) A helyi természetvédelmi területen a felszíni vegetációt vagy kialakult felszíni formákat megváltoztatni nem szabad.
(4)17 A település közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózat magterületein, Natura 2000 területeken, valamint a helyi természetvédelem alatt álló területen új bányakutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése tilos. A természeti oltalom alatt álló területeken vezetett légvezetékeket madárbarát módon kell kiépíteni.
(5) A település közigazgatási területén védelem alatt álló területeken kívül új bányatelek fektetése, vagy bővítése bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
(6) Kb-br jelű Különleges rekultivált bányaterületre vonatkozó részletes előírások a következők:
a) a területen belül épületet elhelyezni nem lehet
b) a teljes növényzeti borítottságot fenn kell tartani
(7) Kb-Sp jelű Különleges sportterületre vonatkozó részletes előírások a következők:
a) a területen a sport és rekreációhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el,
b) a kialakult telkek beépíthetők, min. 2000 m2-es telek alakítható ki újonnan,
c) a legnagyobb beépítés mértéke 5%, max. épületmagasság 4,5 méter
(8) Kb-i jelű Különleges idegenforgalmi területre vonatkozó részletes előírások a következők:
a) telken belüli értékes növényzet megőrzendő, az épületek, építmények helyét, ha az faállomány kivágásával járna botanikai szakvélemény alapján kell meghatározni.
b) az övezetben a legnagyobb beépítés mértéke 2%, az épületmagasság max. 4,5 m
27. Vízgazdálkodási területek
27. § (1) A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) vízfolyások és vízfületek övezete (Vg-1)
b) záportározók területe (Vg-2)
(2) A Vg-1 jelű vízfolyások, csatornák mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
Környezeti feltételek
28. A levegő védelme
28. § (1) Levegőterhelést okozó tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban , ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (védett természeti terület, ökológiai hálózat magterülete, Natura 2000 terület) nem érint.
(3) Nagylétszámú állattartás a belterület határától számított 1000 m távolságon belül nem folytatható.
(4) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(5) Bel -és külterületen kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető. Új légszennyező létesítmény - amennyiben a környezetvédelmi szakhatóság másképp nem rendelkezik, a meglévő közintézményektől min. 200 m-re helyezhető el.
29. A felszíni és felszín alatti vizek védelme
29. § (1) A település a felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából érzékeny besorolású (a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet alapján).
(2) A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt határértékek teljesíthetők.
(3) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha a területen csatornahálózat épül ki, vagy annak megépítéséig átmeneti jelleggel közműpótló berendezés (házi szennyvíztisztító, zárt szennyvíztároló) kiépíthető. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A tisztított szennyvizek felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése tilos.
(4) A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíztisztító létesítmény (korszerű közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.
(5) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
(6) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(7) A felszíni vizekbe a vonatkozó országos érvényű jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
(8) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.
(9) Nagy létszámú állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható, növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növény-védőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.
(10) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(11) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.
(12) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
(13) A felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területen az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályokban foglalt határértékeknek megfelelően kell a szennyvízkezelést megoldani.
(14) A felszíni vizek gyors és erőteljes talajerózióval járó lefolyását meg kell akadályozni. A település belterületének északi határaiban a beérkező vízfolyások záportározója számára területet kell biztosítani. Az időszakosan érkező nagy csapadékmennyiség helyben tartására a külterületen is létesíthetők kisebb mezőgazdasági célú időszakos tározók.
30. A talaj védelme
30. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető
(2) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el
(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(4) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot be kell vonni. Az építési engedélyezési dokumentációba talajvédelmi tervrészt kell beépíteni, mely talajtani szakvéleményen alapulva részletes földtömegszámításokat tartalmaz a mentendő humuszvagyonnal kapcsolatban. Az építés kezdetekor a humuszos feltalajt a műszakilag szükséges vastagságban le kell termelni, külön deponálni, és lehetőség szerint az érintett hrsz.-ú területen – a munkálatok befejezéseként – legfelső rétegként visszateríteni. A feleslegben maradó humuszos feltalajt egyéb területen felhasználni csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet
(5) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a község köztisztaság védelmi rendeletében foglaltak szerint a tulajdonosok kötelessége.
(6) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.
(7) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(8) A hígtrágya termőföldre való kijuttatása engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a talajvédelmi hatóság adja ki.
31. Hulladék elhelyezés
31. § (1) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a hulladékról szóló törvényben és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a vonatkozó jogszabályok alapján veendők figyelembe.
(2) A község területén törmeléklerakás is csak engedéllyel végezhető.
(3) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.
(4) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
(5) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak az engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken közszolgáltatás igénybevételével lehetséges.
(6) A volt bányaterületen (Téglaház) lévő hulladéklerakó rekultiválása után védő erdőként kezelendő.
32. Környezeti zaj elleni védelem
32. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében az országos érvényű zajvédelmi rendeletben meghatározott, illetve a környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a zajvédelmi rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
(3) A települési zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategória K-sp övezetbe sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategória: Lke, Lf, K-ti, Z övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategória: Vt övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória: K-mg, K-p, K-bor, Gksz övezetekbe sorolt területek
(4) A településen üzemelő bánya kitermelése és a kitermelt nyersanyag közúti szállításából származó zaj a település meglévő lakóterületein az előírt határértéket nem haladhatja meg.
(5) A település belterületén üzemelő szőlőfeldolgozó üzemek működését a lakóterületek, intézmények zajhatárétékein belül kell megvalósítani.
33. Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
33. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
(2) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.
(3) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóságtól kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.
(4) A Rekultivációra jelölt területeken, felhagyott bányaterületeken a esztétikai és környezetvédelmi szempontú kárelhárítását a terület tulajdonosának meg kell valósítani. A megvalósítás rekultivációs terv alapján történhet, amelyet a szakhatóságok mellett az Önkormányzatnak is be kell mutatni, aki településképi szempontból is elbírálja.
(5) A település egésze „országos jelentőségű tájképvédelmi terület” területbe, a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes területekbe tartoznak. Gyöngyöstarján területén ezért:
a) a tájképet jelentősen megváltoztató, 200 m2-t meghaladó alapterületű, vagy 6 m meghaladó homlokzatmagasságú építmények, technológiai létesítmények elhelyezéséhez a vonatkozó jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelés készítendő.
b) új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
d) az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.
34. Növények telepítési távolsága ingatlanhatártól
34. § (1) Belterületen és külterületen kertes mezőgazdasági övezetben:
a) szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, élősövény esetében 0,5 m
b) 3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 m.
c) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa valamint bokor esetében 2,00 méter.
(2) Külterületen kertes mezőgazdasági övezeten kívüli területen:
a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,8 m,
b) minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 m,
c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m,
d) törpealanyra oltott almafa, meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m,
e) vadalanyra oltott alma és körtefa, kajszifa esetében 4,0 m,
f) cseresznyefa esetében 5,0 m,
g) dió és gesztenyefa és minden eddig fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(3) Külterületen kertes mezőgazdasági övezeteken kívüli területen amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy kertgazdasági ingatlan, szőlőt és gyümölcsfát a (2) bekezdés szerinti ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
a) 1 méternél magasabbra nem növő bokor, élő-sövény esetében 0,8 m.
b) 2 méternél magasabbra nem növő bokor, élő-sövény esetében 1,2 m.
c) 2 méternél magasabbra növő bokor, élő-sövény esetében 2,0 m.
d) fa esetében 8,0 m.
(4) Külterületi közút területén szőlőtől, gyümölcsöstől és kertes mezőgazdasági ingatlanhatártól, minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 m-re szabad ültetni. A 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni.
Örökségvédelem
35. Táj- és természetvédelem
35. § (1) Gyöngyöstarján területén a tájképet, az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges
(2) A közigazgatási területen található természetes és természet-közeli élőhelyek - különös tekintettel a természet-közeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(3) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(4) Külterületen az új utak, kerékpárutak kialakításánál legalább egyoldali, tájhonos, területre jellemző fajokból álló fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. A javasolt fajok listáját a HÉSZ melléklete tartalmazza.
(5) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni (kerítéssel, növényzettel), hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők.
(6) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett természeti területeken, ökológiai hálózat területein, Natura 2000 Természetmegőrzési területek) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(7) A település területén található – ex lege védett – források környezetének karbantartásáról gondoskodni kell a terület tulajdonosának.
36. Régészeti örökségvédelemre vonatkozó előírások
36. § (1) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során az Örökségvédelemért felelős hivatal a kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. Tv.63. §-a alapján jár el.
(2) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.
37. Épített értékek védelmére vonatkozó előírások
37. § (1) Műemléki épület (M) esetén az engedélyező Hatóság a Kulturális Örökségvédelemért felelős aktuális szerv.
(2) Műemléki környezetben (MK) az építési hatósági munkába, véleményező szervként be kell vonni Kulturális Örökségvédelemért felelős aktuális szerv.
(3) A helyi értékvédelmi területre vonatkozó előírások:
a) A területen települési eljárás keretén belül kell dönteni a közterületen elhelyezhető létesítményekről, a telekhatár rendezésről, az utcai homlokzatok és az utcai kerítések kialakításáról.
b) A területen belül légkábel, hírközlési vezetékeket tartó oszlop nem helyezhető el, a meglévők nem újíthatók fel, új bekötés nem létesíthető. Kizárólag csak vészhelyzet elhárítása esetén javíthatók.
c) 0,5 m2-nél nagyobb reklámfelület nem helyezhető el.
d)18 A kerítések kialakítása, támfalak, utcai épületszínezés, anyaghasználat a meglévő állapothoz igazodva, településképi eljárás alapján engedélyezhető.
e) A kerítések kialakításának igazodni kell a meglévő hagyományokhoz, lehetőség szerint a faoromzatú házak előtt fa és helyi kő felhasználásával kell a kerítéseket megépíteni. A meglévő kovácsoltvas kerítéseket a felújításuknál pasztell és földszínekre kell festeni (sötétzöld, barna).
f) A területen belül a telekstruktúra megőrzendő.
g) A kialakult oldal-, hátsó kertek megtartása érdekében, a területen belül az OTÉK előírások hatálya alól a tűzvédelmi hatóság engedélyével felmentés adható.
(4) A védett utcaképpel kiemelt házsor vonala mentén a két szomszédos épület feltüntetésével kell az utcai homlokzat átalakítást engedélyezni. A településképi véleményezési eljárást követően hagyható jóvá az utcai épületrész áthelyezése, homlokzat átépítése.
(5) A helyi védelemre javasolt, illetve védett épület esetén a védett utcaképre vonatkozó előírások betartása mellett, meg kell őrizni, lehetőség szerint,- a teljes meglévő épület formai kialakítását, tömegét, a tető hajlásszögét és a hagyományos fedését, nyílászárók anyagát és helyét.
(6) Tetőtér beépítés csak az épület egységes tömegét megőrizve engedélyezhető, emeletráépítés nem építhető.
(7) Karakterében védendő épületek esetében az épület bontása, újjáépítése esetén az eredet tömegnek megfelelően újítandó meg, de kortárs megoldásokat is alkalmazhatnak.
(8) A helyi értékvédelmi rendelet módosításáig is, a védett házak megőrzésére, felújítására vonatkozó előírások:
a) A védendő épületet lebontani, csak az Önkormányzat irattárában archivált felmérés után, életveszély esetén szabad.
b) Az építési engedély elbírálásánál figyelembe kell venni a falu főépítészének bevonásával összehívott építészeti tervtanács támogató, illetve elutasító véleményét.
c) az Önkormányzat külön rendeletben meghatározott feltételek alapján támogatást adhat az épületek és kerítés felújítására, homlokzatok megőrzésére.
Egyéb rendelkezések
38. Záró rendelkezések
38. § (1) A jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(1a)19 Jelen rendelet 5. melléklete az SZT-2-M jelű, Gyöngyöstarján, külterület 0182/4, 0201/2, 0182/1 és 0182/2 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervlapja, melyet a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 12/2014. (X. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet hatályba lépésének napjától kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésekor hatályát veszti
a) a Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2004. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet,
b) Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról szóló 12/2006. (VI. 23.) önkormányzati rendelet,
c) a 12/2006. (VI. 23.) rendelettel módosított Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 21/2004. (VIII. 26.) rendelet módosításáról szóló 15/2006. (IX. 8.) önkormányzati rendelet,
d) Gyöngyöstarján helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról szóló 13/2010. (X. 29.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez20
3. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez21
1. függelék a 12/2014 (X. 15.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § (5) bekezdését a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (6) bekezdését a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 21/2020 (XI. 26.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2020. december 18-án. A Rendelet mellékletét képező „Szabályozási terv – külterület” tervlapja a 21/2020 (XI. 26.) önkormányzati rendelet „SZT-M” alapján, míg a Rendelet mellékletét képező „Szabályozási terv – belterület” tervlapja a 21/2020 (XI. 26.) önkormányzati rendelet „SZTM2” alapján módosul. Az egységes szerkezetű tervlapok a https://gyongyostarjan.asp.lgov.hu/telepulesrendezesi-eszkozok oldalon érhetőek el.
Módosította a 21/2020 (XI. 26.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2020. december 18-án. A Rendelet mellékletét képező „Szabályozási terv – külterület” tervlapja a 21/2020 (XI. 26.) önkormányzati rendelet „SZT-M” alapján, míg a Rendelet mellékletét képező „Szabályozási terv – belterület” tervlapja a 21/2020 (XI. 26.) önkormányzati rendelet „SZTM2” alapján módosul. Az egységes szerkezetű tervlapok a https://gyongyostarjan.asp.lgov.hu/telepulesrendezesi-eszkozok oldalon érhetőek el.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
Módosította a 17/2014. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2014. december 30.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 19/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2018. január 1-jén.
Módosította a 3/2017. (II. 23.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2017. március 10-én.
A 6. mellékletet a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.