Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (III. 29.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról
Hatályos: 2012. 10. 01- 2022. 10. 28Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (III. 29.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról1
Novaj Község Önkormányzata a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet alkalmazási köre
1. § (1) A rendeletet Novaj közigazgatási területén kell alkalmazni.
(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(3) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.
Hulladékkezelési közszolgáltatás
2. § (1) Novaj Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.
(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.
(3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató.
Értelmező rendelkezés
3. § E rendelet alkalmazásában:
KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA
4. § A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat és az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni.
Az ingatlantulajdonos feladatai
5. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:
a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése, ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,
b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése. Ezen feladat alól egészségi állapota miatt mentesül az ingatlan tulajdonosa külön jegyzői engedély alapján.
c) a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,
d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.
(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.
(3) Az önkormányzat gondoskodik a hidak, közterek és parkok, valamint a patakmeder tisztántartásáról.
6. § Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:
a) évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,
b) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,
c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,
d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,
e) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal, az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.
A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei
7. § (1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.
(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitvatartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.
8. § (1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.
(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvényen tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és az azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.
Síkosság mentesítés és hóeltakarítás
9. § (1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.
(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.
(3) Hórakást tilos elhelyezni:
a) útkereszteződésben,
b) útburkolati jelen,
c) járdasziget és járda közé,
d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,
e) kapubejárat elé,
f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré, pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.).
Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések
10. § (1) Tilos
a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,
b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,
c) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,
d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.
(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.
A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS
A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei
11. § (1) Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.
(2) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.
(3)2345678910 A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
12. § (1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, köteles igénybe venni.
Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei
13. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani.
b) a települési szilárd hulladékot –különös tekintettel a hulladék további kezelésére- az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.
(2) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak.
(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.
(4) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének elszállításához többletszolgáltatást elvégezni.
(5) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg a gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét, a szolgáltató köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg köteles értesíteni.
(6) Az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondoskodott.
(7) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.
14. § (1) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.
(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.
(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének –a közterület szennyezésének elkerülése érdekében- lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
(4) A kihelyezés gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.
(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
15. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.
(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.
16. § Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett, lomtalanításból vagy épület felújításból származó települési szilárd hulladékot a rendeletben meghatározott hulladék lerakóhelyre maga is elszállíthatja a szolgáltatási díj egyidejű megfizetése mellett.
A szolgáltató jogai és kötelezettségei
17. § (1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.
(2) A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag Ostorosi hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.
18. § (1) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.
(2) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.
Lomtalanítás
19. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról az önkormányzat évente egy alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül- gondoskodik.
(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.
(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos az önkormányzat által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.
(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
Közszolgáltatási díj
20. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie.
(2) A közszolgáltatási díjat a képviselő testület egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg.
21. § (1) A közszolgáltatási díjat a szolgáltató számlázza ki.
(2) Aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.
(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.
22. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.
(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja őt annak teljesítésére.
(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90.napot követően a szolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékot az önkormányzattól igényelheti.
A közszolgáltatás szünetelése
23. § A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.
24. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.
(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.
(3) Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.
(4) Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.
A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok
25. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.
(2) Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.
(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett-települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas- hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.
(4) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékának mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.
A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal
kapcsolatos rendelkezések
26. § (1) A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hgt. 13. §-a (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.
(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.
(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettségét a hulladék termelője, birtokosa
a) a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt az Ostoros hulladék lerakóhelyre, továbbá egyéb, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre vagy hasznosító helyre a hulladék termelője, birtokosa külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.
(5) Az ingatlantulajdonos jogosult az (1) bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a szolgáltató közszolgáltatását igénybe venni, de a szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe vehet.
27. § (1) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal- köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.
(3) A (2) bekezdésben előírt kötelezettség –a külön jogszabályban meghatározottak szerint- mind Ostoros hulladék lerakóhely üzemeltetőjét, mind az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) terheli.
(4) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga szállítja a kijelölt ostorosi hulladék lerakóhelyre, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében köteles Ostoros Község Önkormányzata köztisztasági rendeletében meghatározott elhelyezési díjat fizetni Ostoros Polgármesteri Hivatalának.
28. § (1) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.
(2) A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:
a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,
b) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,
c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Szabálysértés
29. § Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet
c) 9. §-ában a síkosságmentesítésre és hóeltakarításra,
d) 10. §-ában a közterület tisztántartásával összefüggő egyéb tilalomra és kötelességre,
e) 13. §-ának (2) bekezdésében az ingatlantulajdonos kötelességére,
g) a 19. §-ának (4) bekezdésében az elszállítandó hulladéknak a közterületen való elhelyezésére,
h) 25. §-ának (1) és (4) bekezdésében a gazdálkodó szervezet kötelességeire,
i) 26. §-ának (2) bekezdésében a hulladék termelőjének és birtokosának feladataira,
j) 27. §-ának (1) bekezdésében a hulladék szállítására,
k) 28. §-ában a hulladékgyűjtő konténerre
vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.
30. § A 29. §-ban meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetője ötszáz forinttól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
Hatálybalépés
31. § Ez a rendelet 2004. április 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Novaj Község Képviselő testületének 14/2001. /VIII.27./ Rendelet 1. §., 2. §., 3. §., 4. §., 5. §., 6. §., 7. §., 8. §., 9. §., 10. §., 11. §., 20. §., 21. §., 22. §.-a.
1. melléklet
a) 110-120 literes kukaedény egyszeri ürítési díja:
b) 60 literes kukaedény egyszeri ürítési díja:
c) Alkalmi hulladékszállítás (kb. 80 literes zsák):
d) 4 m3–es konténer egyszeri ürítési díja:
Az önkormányzati rendeletet a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte 2022. október 29. napjával.
A rendelet 1. mellékletét a 8/2009. (VI.10.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2009. július 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 16/2012. (IX.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2012. október 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 15/2009. (XII.10.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2010. január 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 16/2005. (XII.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2006. január 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 12/2010. (XII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2011. január 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 13/2006. (XII.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2007. január 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 18/2011. (XII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2012. január 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 15/2007. (XII.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2008. január 1-től
A rendelet 1. mellékletét a 16/2008. (XII.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2009. január 1-től