I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) – a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, az épített és természeti környezet megóvása, a közegészségügy és az emberi egészség védelme, továbbá a közszolgáltatás kiszámítható folyamatos és biztonságos ellátása, valamint e tevékenység ellenőrizhetősége érdekében – a  rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást biztosít a közszolgáltató (a továbbiakban: közSszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési  hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres átvételére, gyűjtésére, elszállítására, kezelésére a közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés útján.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék (a továbbiakban: települési hulladék, hulladék) és lomhulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására kezelésére, az elkülönítetten gyűjtött kommunális, inert, és veszélyes hulladék, valamint a jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyaggal kapcsolatos hulladékgyűjtési és –hasznosítási tevékenységre. Nem terjed ki ugyanakkor a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a radioaktív hulladékokra, az állati eredetű hulladékokra, az építési-bontási hulladékokra, azokra a hulladékokra, melyeket a jogszabály nem von a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatálya alá, és azokra a hulladékgazdálkodási tevékenységekre, amelyekre hatósági engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, vagy hatósági bejelentést nem kell tenni. 

3. Az Önkormányzat által a jelen rendeletben foglaltak szerint biztosított hulladék gazdálkodási közszolgáltatást az ingatlanhasználó köteles igénybe venni kivéve ha a a   hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) másként nem rendelkezik.
4. A  rendelet személyi hatálya kiterjed a Ht. szerinti ingatlanhasználókra.

5. A települési  hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás Eger (a továbbiakban: település) mindenkori közigazgatási területére terjed ki.

6. A település közigazgatási területén a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátására kötelezett közszolgáltató az NHSZ Észak-KOM Nonprofit Kft (székhelye: 3200 Gyöngyös, Kenyérgyár u. 19., cégjegyzékszám: 10-09-036321, adószám: 24779098-2-10)

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1.  átrakóállomás: olyan hulladékkezelő létesítmény, ahol a hulladékot a gyűjtőjárműből konténerbe ürítik, adott esetben tömörítik, és - ha az azonnali elszállítás nem lehetséges - a konténert további ürítés nélkül a továbbszállításig tárolják.

2. biológiailag lebomló hulladék (továbbiakban zöldhulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is;

3. fajlagos hulladékmennyiség: háztartások esetében lakosonként, nem háztartások esetében az adott ingatlant használó természetes személy ingatlanhasználókként évente átlagosan képződő települési hulladék kilogrammban vagy térfogategységben kifejezett mennyisége.

4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre

5. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.

 6. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

 7. hulladékgyűjtő sziget: különböző fajtájú, hasznosításra alkalmas hulladék elkülönített gyűjtésére és a közszolgáltatónak történő átadására szolgáló, felügyelet nélküli, közterületen kialakított, folyamatosan a lakosság rendelkezésére álló hulladékgyűjtő pont, amelyre gyűjtőedényt telepítettek

8. hulladékgyűjtő udvar: a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott hulladék átvételére és elszállításig történő tárolására szolgáló, közszolgáltató által üzemeltetett, felügyelettel biztosított telephely

9. hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi és kezeli.

10. hulladékkezelő létesítmény: az átrakóállomás, a válogatómű, a hulladék előkezelését biztosító telephely, berendezés, valamint a hulladékhasznosító és a hulladékártalmatlanító létesítmény.

11. hulladéklerakó: olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben történő lerakására szolgál.

12. építési-bontási (inert) hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék.

13. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll.

14. közforgalmi területsáv: az ingatlan-nyilvántartásban közterületenként nyilvántartott földrészlet, amely két szomszédos ingatlan között helyezkedik el.

15. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el.

16. közszolgáltatási díj: az ingatlanhasználó által a közszolgáltatás igénybevételéért a Koordináló szervnek fizetendő, jogszabályban megállapított díj.

17. közszolgáltatással összefüggő személyes adat: természetes személy ingatlanhasználó családi és utóneve, lakcíme, tartózkodási és értesítési helyének címe, anyja neve és adóazonosító jele, gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó esetén a közhiteles nyilvántartás szerinti neve, székhelyének, telephelyének címe, adószáma, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címe.

18. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása: (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása: (parkok, köztéri szobrok), a közművek elhelyezése.

19. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra: (üdülés, pihenés, szállás céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek – és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.

20. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja.

21. parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magában foglalja a kerti utakat és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is.

22. települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék.

23. térségi célú hulladékkezelő telep: több településen keletkező települési  hulladékból legalább 50.000 lakos fajlagos hulladékmennyiségének megfelelő mennyiség kezelésére szolgáló hulladékgazdálkodási létesítmény.

24. zöld terület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében meghatározott zöldterület.

25. vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek

Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

3. §

1. Az Önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatásellátását biztosítja a közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés útján.

2. Az Önkormányzat feladata az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében:

a)   a Ht. 35. §-ában és 88. § (4) bekezdésében meghatározott tárgykörben rendeletet alkot,

b)  a lakosság tájékoztatása érdekében gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés közzétételéről a helyben szokásos módon,

c)   a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatal előtt közmeghallgatást tart,

d)  a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosításáról haladéktalanul intézkedik, a szerződés megszűnésétől az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés hatályba lépéséig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról gondoskodik.

5. a birtokában lévő és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos, folyamatban lévő ügyek iratait és nyilvántartásait a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés hatályba lépésének napján az új közszolgáltatónak átadja,

6. a közterületen elhagyott, vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék, amelynek korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, elszállításáról és kezeléséről a közszolgáltatóval vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján gondoskodik,

7. a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok előkészítéséhez szükséges adatokat és információkat illetékes hatóságnak megküldi,

8. a területi hulladékgazdálkodási tervekben és a területi megelőzési programokban foglaltakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, valamint az önkormányzati és hatósági döntések meghozatala során érvényesíti,

7. a közterület tisztán tartásával kapcsolatos feladatok ellátásról gondoskodik

A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköre

4. §

A települési Önkormányzat jegyzője az Önkormányzat hulladékgazdálkodási feladataival kapcsolatban:

1. a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki a Ht. a 31. § (2) bekezdésében megállapított kötelezettségének önként nem tesz eleget,

2. a Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként a 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

Az ingatlanhasználó kötelezettségei

5. §

1. Az ingatlanhasználó alapvető kötelezettsége, hogy:

1. az érintett ingatlan területén képződő települési  hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig elkülönítetten gyűjtse,  és tárolja, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja,

2. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátáshoz szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítsa és a közszolgáltatást igénybe vegye, és a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,

3. a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

2. Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak írásban bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Ezzel egyidejűleg az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási  települési hulladék esetében köteles megjelölni az ingatlanon található lakások és egyéb rendeltetésű egységek és az ott élők számát.

3. Nem terheli az ingatlanhasználót az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen vagy nem lakott ingatlan tekintetében, ahol hulladék nem keletkezik. Ezt igazolni e rendelet 19.§ (6) bekezdése alapján lehet.

4. Az ingatlan megüresedését az ingatlanhasználó az azt megelőző legalább 30 nappal  köteles a közsszolgáltató felé írásban bejelenteni.

5. Ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik, akkor az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot a közszolgáltatónak úgy adhatja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága, illetve lebontása és szállíthatósága biztosítható legyen.

6. A közszolgáltatást igénybe vevő magánszemély a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre szállíthatja vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja és ott a jogosultnak átadhatja, vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. A hulladékgyűjtő pontok kivételével e jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére megfizette.

A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

6. §

1. A közszolgáltató gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátásáról a Társulással kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésében foglaltak, valamint a környezetvédelmi előírások megtartása mellett – az önkormányzati rendeletben előírt módon – a települési hulladék ingatlan használóktól történő összegyűjtésével, annak a kijelölt hulladékgazdálkodási létesítménybe történő elszállításával – ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, a vegyes hulladék, és az elkülönítetten gyűjtött hulladék elszállítását is.

2. A közszolgáltató feladata az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében, hogy:

1. az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjtse és elszállítsa (ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is),

2. a vegyes hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról hetente legalább egy alkalommal gondoskodjon,

3. a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjtse, átvegye és elszállítsa,

4. az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjtse és elszállítsa,

5. az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjtse, elszállítsa, gondoskodjon az elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék kezeléséről, ha erre az Önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés kiterjed,

6. az a)-e) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelje, vagy annak kezeléséről a Ht. 42. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően hulladékkezelőnek történő átadás útján gondoskodjon,

7. a Ht. 37/B. § szerinti, valamint a Koordináló szerv mint vagyonkezelő által a közszolgáltató részére üzemeltetésre átadott létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett egyéb hulladékgazdálkodási létesítményt üzemeltesse,

8. a Ht.-ben foglalt előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatot működtessen.

 (3) E rendelet alapján a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a közszolgáltató és a közszolgáltatással összefüggésben adatkezelésre feljogosított szervezet nyilvántartást vezet az azonosításához szükséges adatok feltüntetésével. Az adatkezelés során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. A közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltató köteles zártan kezelni, és az adatbázist kizárólag Közszolgáltatói tevékenységéhez kapcsolódóan használhatja fel.

(4) Az adatvédelmi és az egyéb adatszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései által meghatározott keretek között az Önkormányzata az általa vezetett nyilvántartásokból köteles átadni a közszolgáltatónak a közszolgáltatói kötelezettsége hatékony és folyamatos ellátásához szükséges, kezelésében lévő közérdekű adatokat és információkat.

5. A közszolgáltató kizárólag a közszolgáltatás kialakítása és fenntartása céljából, a kötelező közszolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony időtartama alatt, valamint e jogviszony megszűnését követően a jogszabályokban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartama alatt kezelheti a közszolgáltatással érintett ingatlanhasználónak a közszolgáltatás ellátásához szükséges személyes adatait. A közszolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai tekintetében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és a jogos igényeinek érvényesítése érdekében az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek

II. FEJEZET

A hulladék gazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje,

a közszolgáltatás kötelező igénybevétele

7. §

1. Az ingatlan használó köteles a közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

2. A helyi közszolgáltatás körében az ingatlanhasználó és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a települési  hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a közsszolgáltató az ingatlan használó számára a közszolgáltatást felajánlja,  és a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, valamint az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybe veszi.
3. hatályon kívül helyezve.
4. hatályon kívül helyezve.
5. Amennyiben a hulladék – árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán – közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati  vagy útkezelői hozzájárulás birtokosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, (szerződéssel igazolni), hogy hulladékának kezeléséről miként gondoskodik. A közterület-használati hozzájárulás megadását az Önkormányzat az általa  biztosított közszolgáltatás igénybevételéhez köti és a hulladékkezelés dokumentumait utólagosan ellenőrzi.

6. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a közszolgáltató gondoskodik.

A hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek

8. §

(1) Az ingatlan használó a települési hulladék gyűjtésére, és elszállítására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt köteles  igénybe venni. Köteles továbbá – a rendszeresített gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a közsszolgáltató által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt igénybe venni: (gyűjtőedény vagy hulladékgyűjtő zsák).

(2) A vegyes hulladék szabványos gyűjtőedényben történő gyűjtéséhez a közszolgáltató a természetes személyek részére biztosítja, hogy az ingatlanhasználó legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson. A közszolgáltató a természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek az űrmértéke a 80 litert, illetve a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg. A jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja. A választási lehetőséget az ingatlanhasználó számára a közszolgáltató úgy ajánlja fel, hogy a választható gyűjtőedény űrmértéke igazodjon az érintett ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve a településen képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék fajlagos mennyiségét, az érintett ingatlant használó természetes személyek számát, valamint          a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szállítási gyakoriságot, és az érintett ingatlant használó természetes személy jogosultságát (ha van ilyen személy).

Igénybe vehető gyűjtőedények:

a)  Családi házas ingatlan, ideértve a családi ház vagy lakás idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítását is, kötelezően 80 litert meg nem haladó űrmértékű vagy 80, 110, 120 vagy 240 liter űrmértékű gyűjtőedény, illetve igazoltan a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére kötelezően a 60 litert meg nem haladó vagy 60 liter űrmértékű gyűjtőedény vehető igénybe.

b) Többlakásos épületeknél a minimális edényméret – mely lehet 80, 110, 120, 240 és 1100 literes - és darabszám meghatározásánál a lakások és egyéb rendeltetésű egységek számát és legalább hetente 80 liter, a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó esetében hetente 60 liter minimális űrmértéket kell a számítás alapul venni. Ennek megfelelően az edények darabszámának igazodnia kell az előző mondat szerint kalkulált összesített minimális űrmértékhez.

c)  A kötelező közszolgáltatásba bevont külterületen élő ingatlanhasználó életvitelszerű tartózkodás esetén kötelezően a 80 litert meg nem haladó űrmértékű vagy 80, 110,120, vagy 240 liter űrmértékű gyűjtőedény, illetve a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére kötelezően a 60 litert meg nem haladó vagy 60 liter űrmértékű gyűjtőedény. A külterületen élő ingatlanhasználó a Közszolgáltató által rendszeresített műanyag gyűjtőzsákos hulladékgyűjtést is választhatja.

d) A kötelező közszolgáltatásba bevont üdülőingatlanok esetén az ingatlanhasználó a használat időtartama alatt 80 litert meg nem haladó űrmértékű vagy 80, 110 vagy 120 liter űrmértékű gyűjtőedényt vagy a Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőzsákos hulladékgyűjtést is választhatja.

1. Ha a közszolgáltatási területre jellemző speciális területi vagy domborzati viszonyok miatt az adott ingatlan a házhoz menő gyűjtéshez használt céljárművel biztonságosan nem közelíthető meg, a Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtéséhez az ingatlanhasználók részére ideiglenes jelleggel konténeres gyűjtést biztosít. A hulladékszállítás céljára használatos konténert az érintett ingatlanokhoz legközelebbi és a gyűjtésre leginkább alkalmas közlekedési csomópont mellett kell elhelyezni. Ha a konténer megtelt, azt el kell szállítani. A konténeren tájékoztató táblát kell elhelyezni annak érdekében, hogy az ingatlanhasználó számára egyértelmű legyen, hogy a konténerben milyen fajtájú hulladék helyezhető el.

(4) A bomló szerves anyagot tartalmazó  hulladékot az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal kell elszállítania a közsszolgáltatónak. A kötelező közszolgáltatásba bevont települési közterületek, utcák megnevezését, a szállítási napokat, annak gyakoriságát az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A közszolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített, és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó kérelmére rendelkezésre bocsátani (az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között létrejött szerződés alapján), az ingatlan használó kérelmének kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Az ingatlan használó vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(6) Ha az ingatlan használó a közszolgáltató felé a valóságnak meg nem felelő mennyiséget vagy adatot közöl, és ennek folytán az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja a rendszeresített gyűjtőedények űrtartalmát, a közszolgáltató – az ingatlan használó megkeresésével egyidejűleg, az ingatlan használó költségére – jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú gyűjtőedényt kihelyezni,  és vagy jogosult megemelni az ürítési gyakoriságot vagy a gyűjtésre rendszeresített gyűjtőedények számát, és az ennek megfelelő emelt díjat megfizettetni.

(7) Az ingatlanhasználó bejelentése alapján a közszolgáltató köteles az ingatlan használó által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, és elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt az ingatlan használó rendelkezésére bocsátani, az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között létrejött szerződés alapján és a szolgáltatást – megfelelő díjfizetés mellett – teljesíteni.

(8)Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem csupán alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlan használó elmulasztja teljesíteni a (6) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, a közsszolgáltató jogosult, a közszolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba elhelyezett és a gyűjtőedényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás  tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a közSszolgáltató az ingatlan használót egyidejűleg értesíteni köteles.

A települési  hulladékot érintő közszolgáltatásra vonatkozó

külön szabályok  

9. §

Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről  a  Ht. 31. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

A hulladék gyűjtésére és elszállításra való átadására szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

10. §

1. Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan - városképi követelményeknek megfelelőenn, környezetbe illő módon - elhelyezni a közterületek eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) önkormányzati rendelet 5. § (3) k) pontjának megfelelően tett bejelentés alapján lehet.

2. Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18,00 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést, és ezt követően a szállítás napján 22,00 óráig a közterületről el kell távolítani.

3. A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A kihelyezett gyűjtőedényt vagy annak tartalmát megmozgatni vagy azzal bármely egyéb tevékenységet végezni a közSszolgáltatón kívül harmadik személy nem jogosult. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat, elhelyezése pedig egyébként sem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének előidézésével.

11. §

1. Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.

2. A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.

3. A közszolgáltató tulajdonát képező, az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott vagy általa használatba vett és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján (az ingatlanhasználó és a közszolgáltató között létrejött szerződés szerint) a közszolgáltató köteles gondoskodni.

4. A közszolgáltató által biztosított gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni, majd ezt követően – a kár bekövetkeztétől számított legkésőbb 30 napon belül – megtéríteni.
   

12. §

1. Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott,  vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, vagy használhatóvá tenni. Az ingatlanhasználó köteles továbbá az ily módon okozott esetleges kárt megtéríteni.

2. Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező anyagot: (növény-védőszer maradékot, növény-védőszeres göngyöleget, lejárt szavatosságú gyógyszereket), tűzveszélyes és robbanás-veszélyes anyagot: (fáradt olajat, olajos rongyot, olajos flakont, akkumulátort, száraz elemet, festék maradványt, festékes dobozt, festékes rongyot), állati tetemet, salakot, égésterméket, trágyát, jeget, havat, és a háztartásban keletkező olyan hulladékot vagy egyéb anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, valamint az ürítést végző személy vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

A hulladék kezelésével kapcsolatos rendelkezések

13. §

1. A települési hulladék ekezelését a közszolgáltató kizárólag a települési Önkormányzat által az erre a célra kijelölt hulladékgazdálkodási létesítményben végezheti.

2. A kötelező közszolgáltatás keretein belül begyűjtött települési hulladék   kezeléséről a közszolgáltató a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (székhely: 3300 Eger, Dobó István tér 2.) a tulajdonában lévő hulladékgazdálkodási létesítményben köteles gondoskodni.

3. Hatályon kívül helyezve 2017. december 23. napjával

4. Az ingatlanhasználó a hulladékot köteles elkülönítetten gyűjteni, kiemelt figyelemmel:

1. a zöldhulladékra valamint

2. a keletkező hasznosítható csomagolási hulladékokra: (üveg, papír, fém, műanyag PET, fólia).

14. §

(1) Kommunális, inert, és veszélyes hulladék, valamint a jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyag tárolási, újrahasznosítási építménye, Eger közigazgatási területén nem létesíthető.

(2) A hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott hulladék Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén nem gyűjthető és nem tárolható. Ez alól kivétel az ingatlanhasználó által az ingatlanon szabványos gyűjtőedényekbe kihelyezett hulladék gyűjtése, valamint a hulladékudvar szabályozási terven kijelölt építési övezete, és a 2018. április 1. napját megelőzően jogerőssé vált hulladékgazdálkodási engedély alapján történő elkülönített hulladékgyűjtési és –hasznosítási tevékenység.

(3) Használaton kívüli, leselejtezett, elektronikai eszközök ártalmatlanítása, szétszedése alapanyagként történő feldolgozása, újrahasznosítása kizárólag elkülönítetten gyűjtött elektronikai hulladék felhasználásával, és 2018. április 1. napját megelőzően jogerőssé vált hulladékgazdálkodási engedély alapján, csak teljesen zárt technológiát befogadó épületben végezhető, külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi engedélyek birtokában, Gksz és Gip jelű építési övezetben újrahasznosítási szolgáltatás részeként, a szabályozási terven meghatározottak szerint.

A lomtalanítás alá tartozó hulladékra vonatkozó külön rendelkezések

(1) A lomhulladékkal kapcsolatos lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a közszolgáltató gondoskodik. Az ingatlanhasználó előzetes igénybejelentés szerint évente egy alkalommal ingyenesen veheti igénybe a szolgáltatást (házhoz menő lomtalanítás).

(2) A lomhulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a közszolgáltató végzi.

(3) Az elszállítandó lomhulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(4 )A közszolgáltató az előírásoktól eltérő módon, szabálytalanul elhelyezett hulladékot köteles – külön díjfizetés ellenében – elszállítani. Ha a külön díj megfizetésére kötelezett személye nem állapítható meg, a közszolgáltató a számlát az Önkormányzatnak jogosult benyújtani.”

A hulladék gazdálkodási közszolgáltatási díj

16. §

(1) Ha a gyűjtőedényt a társasház, lakásszövetkezet, garázsszövetkezet tagjai közösen használják, a közszolgáltatás és az edényhasználat díját a lakóközösség vagy a lakásszövetkezet köteles fizetni, 

 (2)-(12) –ig hatályon kívül helyezve 2017. december 23. napjával

(13) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére nem biztosítja.

(14) A hulladék gazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan használót terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(15) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedését és a közszolgáltatási díj behajtásával kapcsolatos feladatokat a Koordináló szerv végzi.

16/A. §

(1) Hatályon kívül helyezve 2017. december 23. napjával

(2) A szerződésben meg kell jelölni:

a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

b) a teljesítés helyét,

c) a Bejelentő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

d) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint

e)     a Megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást a Megrendelő igénybe veszi.

f)       a szerződő felek megnevezését

(3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról,

b) a közszolgáltatási díjról és alkalmazásának feltételeiről,

c) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a Bejelentő igényei szerint esetleges többletszolgáltatásról és annak díjáról,

d) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

e) hatályon kívül helyezve 2017. december 23. napjával

f) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

g) az irányadó jogszabályok meghatározásáról.

16/B. §

(1) A települési önkormányzat területén az építési-bontási hulladék átvételi díját a 2. melléklet tartalmazza.

17. §

hatályon kívül helyezve

Üdülőingatlanok

18. §

(1) Az üdülő ingatlanok,  illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt időlegesen használt ingatlan)   esetében  a közszolgáltatás igénybevétele egy adott tárgyévben, de annál rövidebb folyamatos vagy időben egymástól  elváló  több szakaszos használat esetén is  legalább 5 havi időtartamban kötelező.

(2) Az üdülőingatlan esetében a fizetendő közszolgáltatási díjat illetően az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50 %-át kell megállapítani. Az üdülő ingatlanok helyeit és a szállítás időpontját 4. melléklet tartalmazza.

2. Vita esetén hatósági nyilvántartás alapján kell meghatározni, hogy az érintett ingatlan időlegesen használt ingatlannak minősül

A közszolgáltatás teljesítésének és igénybevételének szüneteltetése

19. §

1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető,  vagy korlátozható és a jelen rendeletben meghatározott esetekben az ingatlanhasználó kérésére szüneteltethető.

2. Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó - közös gyűjtőtartály használata esetén valamennyi ingatlanhasználó - az ingatlant 30 napnál hosszabb ideig nem használja. Az ingatlanhasználó a szüneteltetés tényét a szüneteltetés kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti.

3. A bejelentés megtételére csak az érintett ingatlanhasználó - közös gyűjtőtartály használata esetén valamennyi ingatlanhasználó -, vagy meghatalmazottja jogosult. A kérelmet évente kell benyújtani. A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető.

4. Ha az ingatlanon a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból hulladék keletkezik, annak tényét az érintett ingatlanhasználó - közös gyűjtőtartály használata esetén valamennyi ingatlanhasználó -, vagy meghatalmazottja köteles haladéktalanul a közszolgáltatónak bejelenteni.

5. A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.

6. Az ingatlan használaton kívüliségét alátámasztó bizonyíték lehet különösen:

a) központi lakcímnyilvántartó szerv által kiadott igazolás

b) bentlakásos intézmény által kiadott igazolás

c) egyéb nullás közüzemi számla

d) egyéb hitelt érdemlő bizonyíték

7. Amennyiben a szüneteltetés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jeleni be, az akadályoztatás okának megjelölésével és a (6) bekezdés szerinti igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását.

Köztisztasági feladatok

Lakások és egyéb tartózkodásra szolgáló épületek tisztántartása

20. §

(1) Az ingatlan tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

1. a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használati részének: (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és gyűjtőudvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről,

2. a lakásnak és lakás céljára használó más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ehhez tartozó területeknek a tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről.

Közterületek tisztántartása

21. §

(1)   A közutak - kivéve az országos közutak szakaszait -, terek, sétányok,            autóparkolók, játszóterek, lépcsők tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről, portalanításról, szükség szerint locsolásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2)  A nyílt piacok és vásárterek tisztántartásáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni.

(3)  A buszpályaudvarok és végállomások peronjainak tisztántartása, síkosság elleni    védelme a tömegközlekedést biztosító szolgáltató feladata.

(4)  Aki bármilyen anyag szállítása, elhelyezése által a közterületet szennyezi és azon             hulladékot helyez el, köteles a szennyeződést saját költségén megszüntetni.  Ha a szállító ismeretlen, a szennyeződés eltávolításáról az köteles gondoskodni, akinek  a részére,  vagy érdekében a szállítás történt.

A közterület és ingatlan tisztántartásával, károsító anyagtól való mentesítésével kapcsolatos feladatok

22. §

(1)   Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

1. az ingatlan előtti járdaszakasz, (járda hiányában, 1 méter széles területsáv, és ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

2. a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

3. a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, egyéb károsítóval való fertőzés megszüntetéséről

4. az ingatlan körüli zöldfelület fenntartásáról: (fű és sövény nyírásáról, gyommentesítéséről),

5. Beépítetlen telekingatlan és környéke (1) bekezdés a) – d) pontja szerinti  tisztántartásáról, továbbá az egyéb károsítóval való fertőzés megszüntetéséről.

(2) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség az ingatlantulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

 (3) A közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, háztartási hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő edényben kell elhelyezni.

Hó- és síkosság mentesítés

23. §

1. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a 22. § (1) bekezdés a,) pontjában megjelölt területsávba eső járdánál, lépcsőnél, valamint térburkolatnál minimum 1 méter szélességű sávban az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot (szükség szerint naponta többször is) síkosságmentesítéséről.

2. A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű- és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

3. A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 8 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén, a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

4. Hórakást buszmegállóban, kapubejáróban, gyalogátkelő helyen, útkereszteződésben, annak közelében elhelyezni nem szabad.

5. Belterületi közterületen- a közúti forgalom számára igénybevett úttest kivételével – a síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Építési és bontási területek tisztántartása

24. §

(1)   Az építési, karbantartási, javítási tevékenységből adódó szennyeződés eltávolításáért, a munkaterület átadását követően a felvonulási létesítmények eltávolításáig, illetve a kivitelezés befejezéséig a mindenkori tulajdonos a felelős.

(2)  A lezárt utcákban a tárolóedényeknek szállító járművel megközelíthető       közterülethez ürítés céljából történő ki- és visszaszállításáról az köteles gondoskodni, akinek a tevékenysége miatt az út lezárása történik.

       (3)  Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója takarítja el.

Kereskedelmi tevékenységet folytató szervek, utcai árusok,

rendezvényszervezők kötelezettségei

25. §

(1) Az utcai árusok kötelesek az árusításból származó hulladékot összegyűjteni, és annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni, valamint a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét 10 méteres sugarú körben állandóan tisztántartani.

(2) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdát a nyitvatartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztántartani, tekintet nélkül arra, hogy a  hulladék üzleti tevékenységből keletkezett-e, egyúttal köteles az üzlet bejáratánál hulladékgyűjtő edényt elhelyezni, annak tisztántartásáról, ürítéséről gondoskodni.

(3) Közterületen megrendezett vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról, és megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő edény elhelyezéséről és annak ürítéséről.

IV. FEJEZET

Szabálysértések

27. §

1. Hatályon kívül helyezve 2012. május 31. napjával.

2. Hatályon kívül helyezve 2012. május 31. napjával.

Hulladékgazdálkodási bírság

hatályon kívül helyezve