Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2021. (IX.28.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Hatályos: 2024. 04. 01Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyös Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott természetes személyekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Idős személy, idős házaspár: aki a kérelem benyújtásának időpontjában 62. életévét betöltötte, házastársak esetén mindkét fél.
b) Nyugdíjas házaspár: a házastársak mindegyike a kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjszerű ellátásban részesül.
c) Fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.
d) Várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését.
e) Nem minősül életvitelszerű együttlakásnak, ha egy lakáson belül több család vagy személy él külön háztartásban gazdasági érdekközösség nélkül.
f) Temetés: az elhunyt személy temetési helyen történő tisztességes és méltó elhelyezése.
g) Temetési hely: temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely, szóróurna.
h) Elemi kár: kizárólag a lakóépületként funkcionáló épület életvitelszerűen lakásként hasznosított részét érintő (különösen tűz, robbanás, jégeső, árvíz, jég, szélvihar, villámcsapás, földrengés, ipari katasztrófa okozta) körülmény, esemény.
i)1 Aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy.
j)2 Önhiba: azon élethelyzet, amikor a keresőképes személy neki felróható okból keresőtevékenységet nem folytat, vagy munkaerőpiaci programban nem vesz részt, ezáltal jövedelemmel nem rendelkezik.
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet ezen rendelet 1–3. melléklet szerinti formanyomtatványokon a Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) lehet benyújtani.
(2) Az Önkormányzat e rendelet 11. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén, a kérelemben megjelölt indokok alapján jogosult a rendkívüli települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában nyújtani.
(3) A havi rendszerességgel megállapított települési támogatást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(4)3 Nem kerül megállapításra az e Rendeletben szabályozott szociális ellátás annak az aktív korú személynek, aki és akinek vele közös háztartásban élő Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti közeli hozzátartozója önhibájából nem rendelkezik munkahellyel és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatal igazolása szerint nem regisztrált álláskereső.
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátás – a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás és a tüzelőanyag támogatás – megállapítása, az ellátások megszüntetése, valamint köztemetés elrendelése Gyöngyös Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) átruházott hatáskörébe tartozik. A Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(2)4 A Képviselő-testület a másodfokú eljárásban a 8. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1)–(2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól a kérelmező javára eltérhet, ha a kérelem elutasításának az indoka kizárólag a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatár túllépése. A Képviselő-testület a 8. § (2) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 11. § (1)–(2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, 15. § (2) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 17. § (1) bekezdése alapján a támogatást abban az esetben állapíthatja meg, ha a jövedelem legfeljebb a szociális vetítési alap 20 %-ával haladja meg az e rendelet szerinti értékhatárt.
5. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátás, illetve a tüzelőanyag támogatás iránti kérelemnek részét képezi a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek jövedelmi helyzetére vonatkozó jövedelemnyilatkozat, melyhez csatolni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát.
(2) A települési támogatás, rendkívüli települési támogatás és a tüzelőanyag támogatás iránti kérelem formanyomtatványnak részét képezi a vagyonnyilatkozat, melyben kérelmezőnek nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek vagyoni helyzetére vonatkozóan.
(3) Nem állapítható meg – a 13. § és 14. § kivételével – e rendeletben szabályozott szociális ellátás annak a személynek, aki az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. Nem minősül vagyonnak a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagja részben vagy egészben tulajdonában lévő, kizárólag lakhatás céljára szolgáló ingatlan,
a) amelyen a kérelmező szülőjének, vagy a kérelmező házastársa, élettársa szülőjének haszonélvezeti, özvegyi joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, feltéve, hogy az ingatlant kizárólag a haszonélvezeti jog jogosultja saját lakhatása céljára használja,
b) melyet a kérelmező a családi konfliktusok rendezése idejére elhagyni kényszerült.
(4) Az e rendeletben szabályozott ellátások egymástól függetlenül megállapíthatóak.
(5)5 A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a szakorvos által kiállított igazolást a várandóság fennállásáról.
(6)6 A 15. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, továbbá az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát fénymásolatban, kivéve, ha a haláleset Gyöngyös város közigazgatási területén történt.
(7)7 A 16. § (1) bekezdésében és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a tankötelezettség betöltését követő évtől a tanulói jogviszony igazolására szolgáló érvényes diákigazolványt fénymásolatban.
6. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelem elbírálása előtt az Igazgatóság környezettanulmányt készít a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók szociális helyzetéről. A környezettanulmány hat hónapig érvényes.
(2) Kivételesen, sürgős esetben a környezettanulmány elkészítése mellőzhető, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból megállapítható a jogosultság.
(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményei már bármely más pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti ügyben vizsgálatra kerültek, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.
(4) Amennyiben a környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
7. § (1) Az Szt.-ben vagy e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátás megszüntetésére, visszafizetés elrendelésére az Szt. 17. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetésére vezettek, 15 napon belül bejelentette a Polgármesternél vagy az Igazgatóságnál.
(3)8 A visszatérítést a Polgármester méltányosságból elengedheti annak a megtérítésre kötelezett személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg.
(4)9 A visszatérítést a Polgármester méltányosságból felére csökkentheti annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 120 %-át nem haladja meg.
(5) Az elrendelt visszatérítést és annak teljesítését a Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága (a továbbiakban: Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság) nyilvántartja.
Pénzbeli szociális ellátások
4. Települési támogatás
8. § (1) Települési támogatás keretében lakásfenntartási támogatást kell nyújtani a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
(2)10 A villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a közös költség, önkormányzati bérlakás esetén a lakbér megfizetéséhez lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 360%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a szociális vetítési alapot jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.9. § (1)15 Település támogatás keretében gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenved, közgyógyellátásban nem részesül, amennyiben a gyógyszerfogyasztás havi költsége létfenntartását veszélyezteti. A kérelmező létfenntartását a gyógyszerfogyasztás akkor veszélyezteti, ha az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap
a) család esetében 250 %-át,
b) egyedülálló, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő törvényes képviselő esetében 270%-át,
c) idős vagy nyugdíjas házaspárok, élettársak esetében 330 %-át,
d) idős vagy nyugdíjas egyedülálló esetében 430 %-át
nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége az egy főre jutó jövedelem 30%-át eléri. A gyógyszerfogyasztás alkalmankénti költségét a háziorvos által kiadott igazolás alapján a gyógyszertár állapítja meg.
(2)16 A gyógyszertámogatás évente négy alkalommal állapítható meg, alkalmankénti összege a havi gyógyszerköltség 60 %-a, legfeljebb 15 000 Ft.
10. § (1)17 Települési támogatás keretében méltányossági ápolási díjra jogosult az a személy, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy az ápolást végző személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) család esetében a szociális vetítési alap 210 %-át,
b) egyedülálló esetében a szociális vetítési alap 260 %-át.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(3) A kérelem benyújtását követően, valamint az ellátás felülvizsgálatakor az Igazgatóság helyszíni szemle során részletes környezettanulmányt készít az ápolt személy gondozási szükségletének megállapítása céljából.
(4) Az eljárás során vizsgálni kell, hogy van-e az ápolt személynek más, vele egy lakásban élő hozzátartozója, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban és az ápolást el tudja látni, illetve, hogy az ápolási szükséglet más módon megoldható-e, családon belül elvárható segítséggel biztosíthatóe.
(5) Amennyiben az ápolt személlyel egy lakásban élő hozzátartozó az ápolási feladatok ellátását egészségi állapotára való hivatkozással nem tudja ellátni, e tényt háziorvosi igazolással kell bizonyítania.
(6) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a méltányossági ápolási díjat a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani.
(7) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság megállapítása során az Szt. 41. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(8) Nem kerül megállapításra méltányossági ápolási díj, ha megállapításra kerül, hogy
a) az ápolt személy kéthónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) az ápolást végző személy rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
c) az ápolást végző személy szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója,
d) az ápolást végző személy keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
e) az ápolást végző személy és az ápolt személy bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye, ahol életvitelszerűen lakik, nem Gyöngyös közigazgatási területén van,
f) az ápolási feladatokat az ápolt személlyel egy lakásban élő más hozzátartozója el tudja látni, vagy családon belül elvárható segítséggel az ápolási feladatok ellátása biztosítható,
g) az ápolt személy házi segítségnyújtás keretében segítséget vesz igénybe,
h) az ápolt tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött.
(9) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot, ezzel egyidejűleg az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) az ápolást végző személy az ápolt személlyel szemben a (11) bekezdésében meghatározott ápolási kötelezettségét nem teljesíti, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időpont hónapjának utolsó napjával,
b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
c) az ápolt személy meghal, a haláleset bekövetkezését követő második hónap utolsó napjával,
d) az ápolást végző személy meghal, a haláleset bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
e) a (7) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be, a kizáró körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
f) azt az ápolást végző személy kérte, a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
g) ha az ápolást végző személy a jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával.
(10) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását évente felül kell vizsgálni.
(11) Az ápolást végző személy az ápolttal szembeni kötelezettségét a következő feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:
a) az ápolt személyt tartózkodási helyén naponta gondozza,
b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (az ápolt személyt egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, szükség esetén orvost hív, gyógyszereit kiváltja, az orvosi utasításnak megfelelően kiadagolja, az alapvető házi ápolási feladatokat elvégzi, stb.),
c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról,
d) az ápolt lakását és ruházatát rendben tartja,
e) gondoskodik szükség esetén az ápolt személy köznevelési, felsőoktatási, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő elszállításáról,
f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését az erre feljogosítottak számára.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről helyszíni szemle alapján az Igazgatóság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az ápoló kötelezettségét mely időponttól nem teljesítette.
(13) A méltányossági ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
(14) A méltányossági ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (13) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(15) Ha a méltányossági ápolási díj nem teljes hónapra jár, akkor az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
5. Rendkívüli települési támogatás
11. § (1)18 Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló, létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó
a) család, ahol az egy főre eső havi jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-át,
b) egyedülálló, akinek a havi jövedelme a szociális vetítési alap 250 %-át,
c) idős házaspár, nyugdíjas házaspár, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő törvényes képviselő, ahol az egy főre eső havi jövedelem a szociális vetítési alap 320 %-át,
d) egyedülálló idős személy, akinek a havi jövedelme a szociális vetítési alap 300 %-át
nem haladja meg
(2) Kivételesen rendkívüli települési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott rászoruló is, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal haladja meg, feltéve, hogy a kérelmező vagy a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a háziorvos igazolása alapján önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
(3)19 A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként a szociális vetítési alap összegét nem haladhatja meg, de legalább 8 000 Ft. A támogatás mértéke egy naptári évben összesen nem haladhatja meg a szociális vetítési alap négyszeresét.
12. § (1)20 Rendkívüli települési támogatásra jogosult továbbá
a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, a gyermek fogadása elősegítésére,
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,
c) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő családjához való visszahelyezés esetén a gyermek lakhatási körülményeinek javítása érdekében,
ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-át nem haladja meg
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti támogatás a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család-és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Család-és Gyermekjóléti Szolgálat) családsegítője javaslata alapján gyermekenként egy alkalommal, az (1) bekezdés b) pontja esetében negyedévente egy alkalommal, az (1) bekezdés c) pontja esetében egyszer állapítható meg.
(3)21 A támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott támogatások 50 %-át, az (1) bekezdés c) pontjánál pedig a 200 %-át.
(4) A támogatás összegét indokolt esetben a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője felé kell folyósítani, aki közreműködik annak célszerinti felhasználásában. A családsegítő a támogatás összegének felhasználásáról 15 napon belül köteles az Igazgatóság felé számlával elszámolni.
(5) A támogatás felhasználását a Polgármester az Igazgatóság közreműködésével ellenőrzi.
13. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretében az elemi kárt szenvedett ingatlant életvitelszerűen használó tulajdonosa részére a lakóingatlanban keletkezett károk, valamint a lakóingatlanban életvitelszerűen élő bérlő, haszonélvező, használó (együtt: használó) részére a lakóingatlanban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban és eszközökben keletkezett károk enyhítésére támogatást kell nyújtani abban az esetben, ha
a) a kérelmező bizonyítja, hogy a lakóingatlanban, illetve a mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban és eszközökben elemi kár keletkezett,
b) és a kártérítés várható mértéke alacsonyabb a ténylegesen bekövetkezett kár összegénél.
(2) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak, aki
a) az elemi kárt maga vagy a káresemény idején az ingatlanában tartózkodó személy szándékosan idézte elő,
b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a lehetőségeihez képest nem vagy nem megfelelő mértékben vett részt,
c) a káresemény bekövetkezésekor a kérelmező tulajdonos vagy használó nem rendelkezett érvényes lakás- vagy – ingóságok károsodása esetén – az ingóságokra kiterjedő biztosítással,
d) a káreseményt követően a biztosítás jogosultja a kérelem benyújtásának időpontjáig nem indította el a kártérítés megállapítása iránti ügyintézést a biztosítónál,
e) a helyszíni szemlén nem működött közre.
(3)22 A kérelem elbírálásakor a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, valamint a korábban részére nyújtott települési támogatások számát nem kell vizsgálni. Az elemi kár támogatás esetében nem alkalmazható a 3. § (4) bekezdése
(4) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a káreseményről készült, a katasztrófavédelmi hatóság által kiállított káreseményi jegyzőkönyvet vagy hatósági bizonyítványt,
b) az érvényes vagyonbiztosításról szóló biztosítási kötvényt,
c) kárszakértői véleményt,
d) a biztosító kártérítési ajánlatát vagy kárkifizetésről szóló igazolását.
(5) A rendkívüli települési támogatás összegét a károsult biztosítója által megállapított kár mértékének figyelembevételével kell megállapítani. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a károsult biztosítója által megállapított, de meg nem térülő kár mértékét, de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott összeget.
(6)23 A rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap tizenötszörösét.
14. § (1) Jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül, eseti jelleggel, pénzbeli ellátásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: krízistámogatás) kerül megállapításra kérelemre annak, aki neki fel nem róható okból olyan kivételes méltánylást érdemlő egyedi élethelyzetbe került (különösen baleset, súlyos daganatos, szív-, érrendszeri-, cukorbetegség, egészségromlás, vagy egyéb, a kérelmező életét, testi épségét veszélyeztető személyes körülmények bekövetkezése), és valószínűsíthető, hogy a támogatás elmaradása számára súlyos következménnyel járna.
(2) Krízistámogatásban a közös háztartásban élők naptári évenként legfeljebb két alkalommal részesíthetők.
(3)24 Krízistámogatás összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap háromszorosát.
(4) Az 5. § (2) bekezdésben foglaltakat a krízistámogatás esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelemhez nem szükséges a jövedelemigazolásokat csatolni, továbbá nem alkalmazható az 5. § (3) bekezdése
15. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretében elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra jogosult, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy tartására köteles volt-e vagy sem, és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2)25 A hozzájárulás összege, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap
a) 220 %-át nem haladja meg, a szociális vetítési alap 130 %-a;
b) 221 %-át meghaladja, de 500 %-át nem haladja meg, a szociális vetítési alap 90 %-a
(3) A hozzájárulás a temetés időpontjától számított 90 napon belül kérelmezhető.
16. § (1)26 Rendkívüli települési támogatás keretében az általános és középiskolás gyermekek és fiatal felnőttek tankönyv- és tanszerellátásához évenként egy alkalommal támogatásra jogosultak, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap család esetében 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 210 %-át nem haladja meg.
(2)27 A támogatás összege gyermekenként a szociális vetítési alap 30 %-a.
(3) A megállapított támogatás összegét a Gyvt. 68. § (1) bekezdése alapján védelembe vett gyermek és a Gyöngyösi Petőfi Sándor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola tanulója esetében a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője részére kell folyósítani, aki a támogatás összegét köteles a gyermek tankönyv-és tanszerellátása szükségleteinek kielégítésére felhasználni. A támogatás felhasználásáról 30 napon belül a családsegítő köteles a Igazgatóság felé elszámolni.
(4)28 A támogatás iránti kérelem tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között nyújtható be.
17. § (1)29 Rendkívüli települési támogatás keretében étkezési térítési díj támogatásra jogosult az a személy, aki az óvodai, alsó- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményben ellátásban részesül, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg család esetében a szociális vetítési alap 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 210 %-át.
(2) A tárgyév szeptember 1. és október 31. között benyújtott kérelmek esetében, ha a támogatás véglegesen megállapításra kerül, az a foglalkoztatási, nevelési év, illetve a tanév első napjától legfeljebb annak utolsó napjáig adható.
(3) Ha a jogosultsági feltételek évközben megszűnnek, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni a jogosultsági feltételek megszűnése hónapjának utolsó napjával.
(4) A támogatás havi összege gyermekenként nem haladhatja meg a havi intézményi térítési díj 50 %-át.
18. §30 A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy – kivéve, aki a temetést szerződésben vállalta, vagy akit arra az elhunyt végrendelete kötelez – mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy a kérelmező és családja lakásán kívül további, az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
Természetbeni szociális ellátások
19. § Természetben biztosított szociális ellátások:
a) települési támogatás keretében nyújtható lakásfenntartási támogatás,
b) 11. §-ban szabályozott rendkívüli települési támogatás,
c) tüzelőanyag támogatás.
6. Települési támogatás és rendkívüli települési támogatás
20. § (1) A 11. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az Önkormányzat élelmiszer, papír, vegyi áru, ruházat beszerzésére irányuló kérelem esetén a rendkívüli települési támogatást utalvány (a továbbiakban: utalvány) formájában biztosítja, az utalvány értékét a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg. A közüzemi díj összegének megfizetéséhez kért lakásfenntartási támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott étkezési térítési díj támogatást közvetlenül az étkezést biztosító intézményhez, szolgáltatóhoz folyósítja. Indokolt esetben a fenti rendelkezéstől eltérően a Polgármester dönthet az utalvány helyett a támogatás készpénzben történő folyósításáról.
(2) Az utalvány tartalmától eltérő célra nem használható fel. Az utalvány értéke készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.
(3) Az utalvány a személyi igazolvány felmutatásával együtt érvényes.
(4) Az utalvány azon üzletben váltható be, amellyel – mint elfogadóhellyel – az Önkormányzat szerződést kötött.
(5) Az utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megfizetésére az Önkormányzat felelősséget vállal.
(6) Az utalvány 1 000 Ft-os címletekben, nyomdai előállítással készül, százlapos tömbökben. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.
(7) A kitöltött utalványt az ellenőrző szelvénnyel együtt kell átadni a segélyezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az utalvány átvételét a támogatásban részesülőnek aláírásával igazolnia kell.
(8) Az utalványt elfogadó üzletektől az átvett utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények alapján az Önkormányzat nevében eljárva a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság az átvételt követő 15 napon belül egyenlíti ki.
7. Tüzelőanyag támogatás
21. § (1) Tüzelőanyag támogatásra jogosult a lakását tűzifával fűtő szociálisan rászoruló kérelmező, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a 11. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg, feltéve, hogy az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A támogatás fűtési idényben kerül megállapításra az Önkormányzat által megvásárolt tűzifamennyiség mértékéig, valamint fűtési idénytől függetlenül a Gyöngyös város közigazgatási területén fakivágás, közterületi gallyazás következtében rendelkezésre álló tűzifa mértékéig. A támogatás évente legfeljebb két alkalommal, ingatlanonként 1 személy részére állapítható meg. Az így megállapított tüzelőanyag mennyisége összesen az 1 200 kg-ot nem haladhatja meg.
(3) Az Igazgatóság a kérelem elbírálása során kérelmező lakásán ellenőrzi a lakás fűtési módját, kivéve, ha az más szociális ellátás iránti kérelem elbírálása során készült környezettanulmányból ismertté vált és nem feltételezhető abban változás.
(4) Kivételesen tüzelőanyag támogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott az a rászoruló is, akinél az egy főre jutó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal haladja meg, feltéve, hogy
a) a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a háziorvos igazolása alapján ápolásra, gondozásra szorul, vagy
b) kérelmező 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy
c) kérelmező 3 éven aluli gyermeket nevel, vagy
d) kérelmező lakásában a szolgáltató a gázt kikapcsolta, vagy fizetési felszólításában kilátásba helyezte a szolgáltatás kikapcsolását.
(5) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolásához háziorvosi igazolást, a d) pontban meghatározott feltétel igazolásához a szolgáltató által kiadott, a szolgáltatás kikapcsolását tanúsító jegyzőkönyvet, vagy igazolást, vagy a szolgáltatás kikapcsolását kilátásba helyező fizetési felszólítást.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2021. október 1-én lép hatályba.
23. §31
A 2. § i) pontját a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § j) pontját a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. § (4) bekezdését a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 4. pontja szerint módosított szöveg. A 8. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (9) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (10) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 7. pontja szerint módosított szöveg. A 9. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés záró szövegrésze a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 14. pontja szerint módosított szöveg. A 12. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 18. pontja szerint módosított szöveg. A 15. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 21. pontja szerint módosított szöveg. A 16. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 22. pontja szerint módosított szöveg. A 16. § (2) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 23. pontja szerint módosított szöveg. A 17. § (1) bekezdése a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.