1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ács Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 2941 Ács, Gyár u. 23.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.acsvaros.hu

(4) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

2. § (1) Főállású polgármester

(2)¹ Pénzügyi -Településfejlesztési Bizottság

(3) Ügyrendi Bizottság

(4) Humán Erőforrás Bizottság

(5)²

(6) Jegyző

(7) Ácsi Polgármesteri Hivatal

(8) Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás

(9) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

3. § (1) Ács Város Önkormányzata Magyarországnak, az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Ács város ismertségének és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvértelepülési szerződéseket köt. Nemzetközi, testvértelepülési szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(2) Ács testvértelepülései:

4. § (1) Ács Város Önkormányzata tagja a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulásnak Almásfűzitő, Bana, Bábolna, Csém, Kisigmánd, Komárom, Mocsa és Nagyigmánd mellett.

(2) Ács Város Önkormányzata a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja Győr-Moson-Sopron, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom vármegyék 111 települése mellett.

5. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 42 §-ában felsoroltakon túlmenően:

6. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesületekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel.

(2) A képviselő-testület és bizottságai munkájának tekintetében tanácskozási joggal rendelkeznek az alábbi önszerveződő közösségek:

(3) Az Ácsi Kinizsi Sportklub elnökét a sporttal kapcsolatos napirendi pont, előterjesztés esetén a Humán Erőforrás Bizottság, valamint a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

(4) A Természetjáró Bakancsos Klub elnökét kulturális és rendezvényszervezéssel kapcsolatos napirendi pont, előterjesztés esetén a Humán Erőforrás Bizottság, valamint a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

(5) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében- együttműködik a vármegyei önkormányzattal. Az együttműködés keretében az önkormányzat célja a vármegyei fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a polgármester látja el.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint az évente elfogadott munkaterve szerint rendes üléseket tart. Július hónapra szünetet állapít meg.

(3) A munkaterve szerinti rendes üléseit az Ácsi Polgármesteri Hivatal nagytermében tartja meg. Nagy létszámú meghívott részvétele esetén az ünnepi testületi ülés az Ácsi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár épületében is megtartható. Az ülés helyszínét a meghívóban fel kell tüntetni.

(4) A polgármester a képviselő-testület rendes ülésének összehívását legalább az ülés előtt 3 nappal megelőzően elektronikus úton meghívóval teljesíti. A képviselő-testület rendes ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a meghívottakhoz, úgy, hogy azok az ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban megkapják.

(5) A képviselő-testület meghívóját és előterjesztéseit közzé kell tenni az ülést megelőző 3 nappal korábban az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) A munkatervben meghatározott időpontokon kívül összehívott képviselő-testületi ülés rendkívüli ülésnek minősül. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére elektronikus úton kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése írásos meghívó nélkül, telefonon is összehívható. Rendkívüli ülés esetén bizottsági ülés megtartása mellőzhető, az ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

(7) A képviselő-testület nemzeti, városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést tart.

8. § (1)³ A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi- Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A meghívón fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, azok előterjesztőit, külön megjelölve a zárt ülésen tárgyalásra kerülő napirendeket, valamint az ülést összehívó polgármester nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát. A meghívót a polgármester írja alá.

(3) Amennyiben a polgármester a meghívóban zárt ülést javasol vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező, a meghívóban ezt a tényt fel kell tüntetni és ebben az esetben az előterjesztés csak a képviselők, valamint az érintett bizottság tagjai részére kézbesíthető.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívójának elkészülte után a polgármesteri hivatal tájékoztatja a napirendekről a bizottságok elnökeit, akik döntenek a bizottság összehívásának szükségességéről és a bizottsági ülés napirendjeiről.

(5) A képviselő-testület és bizottságai ülésére meg kell hívni:

(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

9. § (1) A polgármester állapítja meg a képviselő-testületi ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, ezt követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(2) A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják.

(3) A hozzászólások sorrendiségét a polgármester jogosult meghatározni.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület és a jegyző kérdéseket intézhet. A bizottságok elnökei vagy a nevükben eljáró képviselő tagjai jogosultak a vita megkezdése előtt bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni.

(5) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(6) A polgármestert bármikor megilleti a felszólalás joga.

10. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti intézkedés a képviselő-testület tagjaival és a jegyzővel szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok csak a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

11. § (1) A határozatképességet az ülés megnyitásának és valamennyi döntéshozatalnál vizsgálni kell. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 munkanapon belül, a rendkívüli ülést legkésőbb 3 munkanapon belüli időpontra ismételten, új meghívó küldésével össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni.

12. § (1) A képviselő-testület a polgármester által aláírt meghívóban előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Új napirend felvételére, illetve a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a képviselő-testület ülésén, a napirendek elfogadása előtt javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő. A javaslatot a polgármester felszólítására indokolni kell.

(3) A napirendhez nem kapcsolódó közérdekű hozzászólásokat, bejelentéseket, tárgyuk megjelölésével az egyebek napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg, a napirendek tárgysorozatát felcserélheti.

13. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

(2) Az előterjesztés írásban kerülhet benyújtására vagy szóban hangozhat el. Szóbeli előterjesztés abban az esetben alkalmazható, ha az ügy egyszerű, világos, háttere ismert, lényege néhány mondatban összefoglalható, előkészítést nem igényel és a képviselő-testület által ésszerűen elbírálható.

(3) A munkatervben nem szereplő előterjesztések képviselő-testület elé viteléhez a polgármester engedélye szükséges, aki az engedélyezéssel egyidejűleg az előterjesztést kiadhatja valamely bizottságnak megtárgyalására és véleményezésre.

(4) Az írásbeli előterjesztéseket az arra jogosultnak az ülés előtt legalább 2 nappal korábban kell eljuttatnia a polgármesteri hivatalba, hogy kellő idő legyen biztosítva annak ellenőrzésére, kiküldésére.

(5) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti vagy kijavíthatja, ha azt bizottsági ülésen hozott javaslat, vélemény vagy a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.

14. § (1) A képviselő-testület elé beszámolót kell benyújtani előre meghatározott feladat elvégzéséről, a megbízott szervezet tevékenységéről. Minden egyéb esetben a tájékoztató megnevezést kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények évente beszámolnak tevékenységükről.

15. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával- legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt 1 órával nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet.

(2) Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(3) Ha a képviselő-testület úgy határoz, hogy nem ismeri el a sürgősséget, akkor az ügy az adott képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható.

16. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig vissza is lehet vonni.

(3) Szavazás elrendelésekor mindig a módosító javaslatot kell először szavazásra bocsátani.

17. § (1) A vita lezárása előtt a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésben érdemi válasz szülessen. Kitér a eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra, majd lezárja a vitát.

(2) A vita lezárása után a polgármester vagy felkérése az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.

18. § (1) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett szavaz (részszavazás), ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(2) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás lehet nyílt, név szerinti vagy titkos.

(3) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során a polgármester, illetve bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

19. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazásnál kézfelemeléssel szavaz.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és bármelyik képviselő ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A szavazati arányok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

20. § (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa először a polgármester, az alpolgármester, majd ABC sorrendben a képviselők névsorát. A képviselők hangos, érhető igen vagy nem nyilatkozattal szavaznak.

(2) A jegyző a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a polgármesternek átadja, aki kihirdeti az eredményt. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással választja meg tagjai közül az alpolgármestert.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál 3 tagú ad hoc bizottság jár el, aki elnökét saját tagjai közül választja.

(4) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

22. § A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:

23. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) Amennyiben a döntéshozatal során bármely képviselő személyes érintettségét jelenti be, az indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

(3) A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén 2 hónapon keresztül tiszteletdíjának 80 %-ra jogosult.

24. § (1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A képviselő-testület határozatait, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A képviselő-testület határozatairól a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozataira az Mötv. 142/A § - 142/C § vonatkoznak.

25. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezet tárgyalásra való előkészítése során, a témában illetékes bizottságok megvitatják, véleményezik a tervezetet, majd véleményüket kifejtik a képviselő-testület ülésén.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - Ács város hivatalos honlapján ki kell hirdetni.

(4) Az önkormányzat kihirdetett rendeletének egy példányát a polgármesteri hivatal titkárságán is kell helyezni.

26. § (1) A képviselők írásban az ülést megelőzően vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat. Interpelláció csak rendes testületi ülésre terjeszthető elő.

(2) Az ülést megelőző legalább 3 nappal benyújtott írásbeli interpellációra - amely tartalmazza az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát és a kérdezett személy megjelölését - lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni.

(3) Az ülés napján írásban vagy az ülésen szóban előterjesztett interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.

(4) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a testület sem fogadja el a választ, az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását kell elrendelni. A részletes kivizsgálásba az interpelláló képviselőt be kell vonni. A kivizsgálást a polgármester vezeti, aki annak eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

27. § (1) Bármely képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz és bizottság tagjaihoz azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdésre legjobb tudása szerint kötelessége válaszolni a megkérdezettnek. A testület a válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz. A válaszról a kérdező képviselő nem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban, az ülést követő 15 napon belül.

(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékletét képezik:

(4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás, vélemény szó szerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a polgármesteri hivatal kezeli, évente bekötteti.

29. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti - beleértve a megbízatás ellátásához szükséges személyes használatra biztosított laptopot és tartozékait - a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést kérhet. A képviselő szakmai kérdéssel a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységének vezetője útján a polgármesterhez fordulhat.

(2) A képviselő

30. § (1) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint bizottsági tagságáért tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő évente a harmadik és minden további hiányzás esetén - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - egyhavi tiszteletdíjától elesik.

(3) A távolmaradás idejébe nem számítható be azon időtartam, amikor

(4)⁵ Amennyiben a képviselő elmulasztja bejelenteni távolmaradását, akkor egyhavi tiszteletdíjától elesik. A bejelentést a polgármester vagy a jegyző felé kell megtenni, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12.00 óráig.

31. § (1) A bizottságok feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a bizottsági tagoknak szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt és valamennyi képviselőt is értesíteni kell.

(3) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

(4) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.

(5) A bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívására és vezetésére a bizottság korelnöke jogosult.

(6) A bizottsági tag évente a harmadik és minden további hiányzás esetén - kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat - egyhavi tiszteletdíjától elesik.

(7) A távolmaradás idejébe nem számítható be azon időtartam, amikor

(8) A bizottságok üléseinek szabályaira a képviselő-testület üléseinek szabályai az irányadók.

(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A bizottsági ülésről készült kivonatos jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni.

(10)⁶ Amennyiben a bizottsági tag elmulasztja bejelenteni távolmaradását, akkor egyhavi tiszteletdíjától elesik. A bejelentést a bizottsági elnök vagy a polgármester vagy a jegyző felé kell megtenni, legkésőbb a bizottsági ülés napján 12.00 óráig.

32. § (1) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat alakíthat.

(2) Ács Város Képviselő-testülete mellett a következő állandó bizottságok működnek:

(3) Egy képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja, nem képviselő (külsős) tag csak egy állandó bizottságba választható meg.

(4) A bizottsági ülést az elnök hívja össze és vezeti, tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az elnökhelyettes jogosult. Az elnökhelyettes a bizottság korelnöke.

(5) A bizottságok tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet.

(6) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátásra hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

(7) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

(8) A képviselő-testület bizottságai együttes, összevont ülést is tarthatnak. Az összevont ülést az érintett bizottságok elnökei egyenként, külön-külön meghívóval hívják össze. A meghívót a bizottság elnöke aláírja alá.

(9) Az összevont bizottsági ülésen a bizottságok döntéseiket külön-külön határozattal hozzák meg.

33. § (1) Ács város polgármestere megbízatását főállású munkaviszonyban álló tisztségviselőként látja el.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester önkormányzati, illetve államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.

(4) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek közül az alábbiakban a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

(5) Ács Város Önkormányzatának képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

34. § (1) A jegyző a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a polgármester működése, döntéshozatala során észlelt törvénysértés során észlelt törvénysértés tényét, annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelzi a törvénysértő önkormányzati szervnek, felszólítva a törvényes döntés meghozatalára vagy a törvényes működés helyreállítására.

(2) A jegyző a felszólításban megjelöli a konkrét törvénysértő döntést vagy működési mozzanatot, annak jogszabályi alapját, valamint a jogszerű döntés, működés helyreállításának jogi hátterét, kereteit.

(3) A polgármester a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására egy aljegyzőt nevez ki.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - az igazgatási osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

35. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok saját hatáskörükben, határozattal állapítják meg költségvetésüket, zárszámadásukat, valamint Ács Város Képviselő-testülete által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

(2) A képviselő-testület biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges helyiséghasználatot.

(3) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges vagyont annak használatába kell adni.

36. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a testület a soron következő ülésén köteles napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulást.

(3) Ács Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattal együttműködési megállapodást köt.

37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok közösségei számára helyi ügyekben való részvételre:

(2) Lakossági fórumok:

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, valamint akkor, ha

38. § (1) A közmeghallgatás napirendjét az ülést megelőző 3 nappal korábban az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(4) A polgármester a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli, azok tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű észrevételekre amennyiben a helyszínen érdemi választ adni nem lehetett, 30 napon belül a kérdezőnek írásos választ kell adni. A válaszról a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

39. § (1) A képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala, amelyet éves költségvetési rendeletében jelenít meg.

(2) A törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a 3. melléklet tartalmazza, az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület azzal a feltétellel adhatja használatba az önkormányzati vagyont a nemzetiségi önkormányzatnak, hogy köteles annak állagát megőrizni és a nem rendeltetésszerű használatban eredő károkat megtéríteni.

40. § (1) Az önkormányzati feladat átadását, illetve átvételét megelőzően vizsgálni kel a döntésnek az önkormányzat kötelező, illetve önként vállalt feladatainak arányára, ezáltal a pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatását.

(2) Önként vállalt feladat csak abban az esetben vállalható, ha a vizsgálat eredményeként bizonyossággal megállapítható, hogy annak pénzügyi, finanszírozási feltételei hosszú távon biztosítottak.

42. § Ez a rendelet 2023. január 26-án lép hatályba.