Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2018. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (III. 31.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

(1)     Tokod Nagyközség településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Tokod Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:

a)      a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c)       a településképi követelmények szabályozásával,

d)      a településkép-védelmi szakmai konzultációval,

e)      a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,

f)       a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

g)      településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)     A Rendelet területi hatálya – a 18.§ (2) a) bekezdésében foglalt eltérésekkel – Tokod Nagyközség teljes közigazgatási területe.

(3)     A Rendelet mellékletei:

1. melléklet    Tokod Nagyközség egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1.        Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása

1.2.        Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet    Tokod Nagyközség településkép védelme szempontjából kiemelt területei

2.1.        A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

2.2.        A településkép védelme szempontjából kiemelt területek művi elemekkel érintett részének jegyzéke

2.2.1.  Világörökségi várományos helyszín területe és védőövezetének területe

2.2.2.  Műemlék és műemléki környezet területe

2.2.3.  Régészeti lelőhely területe

2.2.4.  Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok területe

2.3.        A településkép védelme szempontjából kiemelt területek táji, természeti elemekkel érintett részének jegyzéke

2.3.1.  Natura 2000 terület

2.3.2.  Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó területe

2.3.3.  Ex lege védett természeti érték – barlang

2.3.4.  Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

3. melléklet    Tokod Nagyközség településképi szempontból meghatározó területei

3.1.        Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

3.2.        Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

4. melléklet    Tokod Nagyközség településképi bejelentési eljárással érintett területei

4.1.        Településképi bejelentési eljárással érintett területek térképi lehatárolása

4.2.        Településképi bejelentési eljárással érintett területek jegyzéke

4.2.1.  A településkép védelme szempontjából kiemelt területek művi elemekkel érintett része

4.2.2.  Történeti települési terület

4.2.3.  Áthaladás szempontjából meghatározó terület

5. melléklet    Ültetési távolságok

6. melléklet    Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

6.1.        Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján

6.2.        A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet alapján

6.3.        A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet alapján

(4)     A Rendelet alkalmazásában:

1.       Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe. Az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező 1-1 teleksor, valamint a településkapuk.

2.       Áttört kerítés: A legalább 30 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.

3.       Szimmetrikus jelleg: közterület felőli látvány szempontjából azonos tömeget, egyező hajlásszöget, ugyanazon anyag- és színhasználatot alkalmazó ikerépület.

4.       Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.

5.       Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.

II. Fejezet

A helyi védelem

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2.§

(1)     A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a)      meghatározása, dokumentálása,

b)      védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)       megőrzése, megőriztetése és

d)      a lakossággal történő megismertetése.

(2)     Védelem alá helyezést Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (III. 31.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Tokod Nagyközség Önkormányzata kezdeményezhet.

(3)     A kezdeményezés tartalma:

a)      az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés),

b)      a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),

c)       a kezdeményezés rövid indoklása,

d)      a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint

e)      a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).

(4)     A kezdeményező a védelem alá helyezést Tokod nagyközség polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.

(5)     A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Tokod Nagyközség Önkormányzata kezdeményezheti.

(6)     A kezdeményezés tartalma:

a)      a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),

b)      a helyi védelem jellege (területi, egyedi),

c)       a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint

d)      a megszüntetést kezdeményező adatai.

(7)     A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, írásos javaslattal kezdeményezi.

(8)     Helyi védelem megszüntetésére:

a)      műszaki indokok alapján,

b)      életveszély-elhárítása miatt,

c)       a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy

d)      jelentős települési érdekből

kerülhet sor.

(9)     Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.

(10) A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Tokod Nagyközség Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).

A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

1. Az egyedi védelem különös szabályai

3.§

          Tokod Nagyközség egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi érték mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:

a)      A védett elem, elemrészlet használatával nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.

b)      A védett elem, elemrészlet jókarban-tartása, állapotának megőrzése. A kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

c)       A védett elemen, elemrészleten végzett építési munka során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítása, karakterének megőrzése, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartása.

d)      A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása.

(2)     A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5.§

(1)     Településképi szempontból meghatározó terület – a Rendelet 3. melléklete szerint – a település teljes közigazgatási területe.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül:

aa)    világörökségi várományos helyszín területe és védőövezetének területe

ab)    műemlék területe

ac)    műemléki környezet területe,

ad)    régészeti lelőhely területe,

ae)    védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok területe, valamint

b)      a település teljes belterülete.

(3)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül:

aa)    a NATURA 2000 terület,

ab)    az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,

ac)    az ex lege védett barlang, valamint

ad)    a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, valamint

b)      valamennyi további, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában nem szereplő terület.

(4)     A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

1. Teljes közigazgatási területre vonatkozó általános követelmények

6.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó terület – 5. § (2) bekezdés szerinti – művi elemekkel érintett részén:

a)      a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b)      az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c)       a minőségi anyaghasználatot,

d)      a kialakult állapothoz igazodó színezést,

e)      az előkertek rendezettségét,

f)       a kerítések kialakításának összhangját,

g)      az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását,

h)      a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését,

i)       a telek rendezett, az épület rendben tartott állapotát

el kell érni.

(2)     A településképi szempontból meghatározó terület – 5. § (2) bekezdés szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:

a)      a tájkarakter megőrzését,

b)      a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

c)       az építmények tájba-illeszkedését,

d)      az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

e)      a minőségi és természetes anyaghasználatot,

f)       a visszafogott színezést,

g)      a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését, valamint

h)      az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.

(3)     Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.

1. Teljes közigazgatási területre vonatkozó anyaghasználati követelmények

7.§

(1)     A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.

(2)     A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:

a)      hullámpala,

b)      rozsdásodó bádog, valamint

c)       műanyag.

(3)     A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:

a)      domború üvegezés,

b)      egymással nem harmonizáló anyagok, valamint

c)       igénytelen formai kialakítású elemek.

1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:

a)      a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító, tájba simuló épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ab)    Ikerházas beépítési módnál a szimmetrikus jelleget a közterületről látható homlokzato(ko)n meg kell tartani. Tetőtérbeépítés esetén, egységes épület-megjelenést kell elérni.

ac)    Zártsorú beépítési módnál az oldalkerti telekhatároknál a csatlakozás lehetőségét biztosítani kell (tűzfalképzés). A csatlakozás mélységét legalább 9,0 m és legfeljebb 12,0 m között kell kialakítani.

b)      Tetőtérbeépítés esetén egy szintes tetőteret kell kialakítani.

c)       A kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)    a táji látványt nem zavaró,

cb)    a növényzet elhelyezkedését figyelembe vevő,

cc)     elsősorban természetes anyagokból készülő,

cd)    az épületek, építmények összhangjára ügyelő

kerti építményeket, műtárgyakat kell elhelyezni.

d)      kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni a következő kivételek figyelembevételével:

da)    közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető,

db)    pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

e)      közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni a következő kivételek figyelembevételével:

ea)    forgalmi terhelések mérséklésére,

eb)    történeti hagyományok megtartására,

ee)    utcaképi illeszkedés biztosítására, valamint

ef      átlátás megakadályozására

tömör kerítés is kialakítható.

f)       a kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani:

fa)     az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

fb)     időtálló, minőségi anyagok használata,

fc)     élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen színek alkalmazása,

fd)     elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

ff)      növényzet alkotta kerítés lehetősége,

fg)     balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése, valamint

fh)     a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    állagát hosszú távon megőrző,

ab)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ac)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    arányos, valamint

bb)    környezetét figyelembe vevő

tömegformálás használható.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)    a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)    elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    nagy lombkoronát növesztő fákat alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     e Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

eb)    a táji látványt előtérbe helyező,

ec)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ed)    építmények és burkolatok összhangját megteremtő, valamint

ee)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módjára – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – vonatkozó előírások:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

1. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények

9.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:

ba)    az épülettömeget,

bb)    a geometriai formát és arányrendszert, valamint

bc)    a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető álló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:

ca)    a homlokzatképzést a részletekkel,

cb)    az anyaghasználatot,

cc)     a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,

cd)    a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint

ce)    az eredeti épülettartozékokat.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     a Rendelet 6. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő,

eb)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ec)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint

ed)    rendezett megjelenést eredményező

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módjára – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – vonatkozó előírások:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.

(2)     A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél betartandó követelmények:

a)      karakter megtartása, helyreállítása,

b)      arányrendszer megőrzése,

c)       stílusidegen részek eltávolítása,

d)      új elemeiben a megmaradt részekhez igazodás,

e)      az utcai homlokzat színezésének egységben történő kezelése,

f)       esztétikum, minőség megtartása, valamint

g)      építészeti érték teremtése.

(3)     A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:

a)      időtálló,

b)      minőséget képviselő,

c)       környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d)      élénk színeket kerülő,

e)      állagát hosszútávon megőrző,

f)       a település karakterével összhangban lévő

anyagot kell használni.

1. A település vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi és egyedi építészeti követelmények

10.§

(1)     Tetőidom kialakítására vonatkozó előírások:

a)      Az épületek formálása csak magas tetővel történhet, kivéve a kisvárosias terület, ahol lapostetős épület is építhető.

b)      A beépített területeken az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 3-3 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen, jellemzően az utcával párhuzamos tetőgerinc, vagy utcára merőleges tetőgerinc esetén az utcára kontyolt kialakítással.

c)       A tető hajlásszöge 35-45° között mozoghat.

d)      A tető hajlásszöge szimmetrikus legyen.

e)      Egy épületen belül legfeljebb 2 féle tetőhajlás alkalmazható.

(2)     Tetőfedő anyag használatára vonatkozó előírások:

a)      Egy telken létesülő és utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedő anyaga azonos legyen. Ettől eltérni akkor lehet, ha a meglévő épületen e rendelet szerint nem alkalmazható tetőfedő anyag van.

b)      A meglévő épület tetőfedő anyagát építési szándék esetén ütemezetten az új épület tetőfedő anyagához kell igazítani.

c)       Tető fedésére hullámlemez, nádfedés, natúr-alumínium, rozsdásodó fémlemez és élénk (40% feletti színtelítettségű), neon színűre felületkezelt fémlemezfedés nem alkalmazható.

(3)     Homlokzat kialakítására vonatkozó előírások:

a)      Az utcaképet meghatározó épület homlokzatán alkalmazható anyagok: vakolat, látszó kőfelület, tégla, fa.

b)      Lambéria jellegű burkolás a főépület legfeljebb 70%-án használható.

c)       Természetes építőanyagok színei alkalmazandók.

(4)     Közterület felőli homlokzat kialakítására vonatkozó előírások:

a)      Előkert nélküli beépítésnél az épülettagolás a közterületre nem nyúlhat ki.

b)      Közterület felöli homlokzaton a tetőtérben erkély, zárterkély, terasz nem létesíthető.

c)       Homlokzaton egyedi alumínium kémények nem létesíthetők.

(5)     Tetőráépítés, tetőtérbeépítés kialakítására vonatkozó előírások:

a)      Tetőráépítés, tetőtér beépítés csak teljes épületre vonatkozóan kivitelezhető.

b)      Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

(6)     Az épületek fogadószintje az utcai járdaszinthez képest max. 45 cm-rel, 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén legfeljebb 80 cm-rel lehet magasabban.

(7)     A kerítés építészeti kialakítására vonatkozó előírások:

a)      Kerítést létesíteni, tervezett, vagy meglévő-megmaradó közterületi telekhatáron, oldalkerti és hátsókerti telekhatáron lehet.

b)      Az utcafronton új tömör kerítés max. 1,8 m magasságig készülhet az alábbi anyagok felhasználásával: látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr-alumínium, rozsdásodó fémlemez, hullámlemez, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

c)       Áttört kerítés legfeljebb 2,0 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

d)      Meglévő tömör felületkezelés nélküli, látszó betonkerítések közterület felőli oldalát futónövénnyel kell eltakarni.

1. A település központi területeire vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi és egyedi építészeti követelmények

11.§

(1)     Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)      Az épületek arányrendszere a hagyományos beépítési módhoz igazodó legyen.

b)      Anyag használatában a hagyományos, természetes építőanyagok és színeik alkalmazandóak (homlokzatra vakolat és a vakolat mellett alkalmazható anyagok a látszó kőfelület, tégla, fa, réz, cink). Ez alól az energetikai megfelelőség anyagai a kivételek (korszerű víz-, hő- és hangszigetelés, gépészeti rendszerek és anyagaik).

c)       Az épületek formálása:

ca)    A telken lévő, az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedő anyaga azonos legyen.

cb)    Tető fedésére pikkelyes, vagy pikkelyes megjelenést adó tetőfedő anyag alkalmazandó.

cc)     Kiegészítésként sem használható azbesztcement hullámlemez, műanyag hullámlemez, nádfedés, natúr alumínium és élénk (40%-osnál nagyobb színtelítettségű) neon színűre felületkezelt fémlemezfedés.

cd)    Az övezetekben magas és lapostető egyaránt alkalmazható, a meglévő kialakult építészeti formáláshoz illeszkedően.

ce)    Magastető alkalmazása esetén a tető hajlásszöge szimmetrikus kialakítású és szimmetrikus vetületi hosszúságú legyen.

cf)     A tetőtérben, a közterület felőli homlokzaton erkély, zárterkély, terasz nem építhető.

(2)     A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a)      Az utcafronton, tervezett, vagy meglévő - megmaradó közterületi határon, új tömör kerítés max. 1,8 m magasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás), valamint

b)      áttört kerítés legfeljebb 2,0 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet.

c)       Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr vaslemez, felületkezelés nélküli alumínium lemez, hullámlemez és felületkezelés nélküli cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felület kezelésnélküli zsalukő nem lehet.

1. A település gazdasági területeire vonatkozó, építési munka során érvényesítendő követelmények

12.§

(1)     Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a)      Az épületek formálása lakóterületi környezetben magas tetővel történjen.

b)      Magastető legfeljebb 12,0 m-t nem meghaladó traktus mélységig, az épület hossztengelyével párhuzamosan alkalmazható.

c)       Magastető esetében a tetőhajlás legfeljebb 15°-30° közötti lehet.

d)      A lapostetős épület esetén 0-10° közötti tetőforma alakítandó ki.

e)      A telken lévő épületek és építmények anyaghasználata, tetőfedő anyaga azonos legyen.

f)       A tetőfedésre és homlokzat burkolására nem alkalmazható natúr alumínium lemez, élénk színűre (40%-osnál nagyobb színtelítettségű) felületkezelt fémlemez, azbesztcement és műanyag hullámlemez.

(2)     A kerítés kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a)      Kerítés csak a meglévő - megmaradó, vagy tervezett közterületi telekhatáron, oldalkerti és hátsókerti telekhatáron létesíthető.

b)      A kerítés legfeljebb 3,0 m magas lehet. Látszó betonfelület közterület felőli növénytakarását biztosítani kell.

(3)     Az Üveggyár területén egységes építészeti kialakítással helyezhetők el az épületek.

1. A település mezőgazdasági területeire vonatkozó, építési munka során érvényesítendő követelmények

13.§

(1)     A nyeregtetős, vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 25°-37° közötti lehet. Épületen belül csak egyfajta tetőhajlásszög alkalmazható.

(2)     Az építményeken csak környezetéhez illeszkedő, tájba illő, természetes anyagok (fa, kő, tégla, cserép) alkalmazhatók.

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14.§

(1)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:

a)      gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek,

b)      különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,

c)       közlekedési és közműterületek,

d)      különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek) területek.

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a)      lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,

b)      vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c)       üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d)      az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek,

e)      zöldterületek,

f)       erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

g)      vízgazdálkodási területek,

h)      természetközeli területek,

i)       az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.

1. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

15.§

(1)     A település közigazgatási területén a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:

a)      nem rozsdásodó,

b)      állékony,

c)       könnyen karbantartható, valamint

d)      élénk színeket nem használó

kialakítás alkalmazható.

(2)     Építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett.

(3)     A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.

(4)     A nyilvánosság biztosítására, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs, vagy más célú berendezés kihelyezése, időkorlát nélkül, a település teljes területén megengedett.

1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16.§

(1)     Az egyéb műszaki berendezések

a)      a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

b)      arányos,

c)       a funkciót tükröző,

d)      a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

e)      a táji látványt nem zavaró, közterületről nem látható, különösen látványát növényzettel eltakaró

kialakítású legyen.

(2)     Az egyéb műszaki berendezések anyaghasználata

a)      nem rozsdásodó,

b)      minőséget képviselő,

c)       könnyen karbantartható,

d)      élénk színeket nem használó,

e)      az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítású legyen.

V. Fejezet

Szakmai konzultáció

1. Szakmai konzultáció általános szabályai

17.§

(1)     Szakmai konzultációt kell lefolytatni Tokod közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.

(2)     Szakmai konzultációval érintett a település teljes közigazgatási területe.

(3)     A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

(4)     A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)      tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

b)      tervezett tevékenység rövid leírása,

c)       fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

d)      beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(5)     A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25.§ (5) bekezdésében meghatározottakon kívül rögzítésre kerül a tervezett tevékenység helyszínét érintő – ezen rendeletben szereplő – településképi követelmények.

VI. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

18.§

(1)     Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:

a)      az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,

b)      építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint

c)       reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(2)     Településképi bejelentése eljárással érintett:

a)      az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében, kizárólag a közterületek felől látszó felületek vonatkozásában, a Rendelet 4. melléklete szerinti:

aa)    a településkép-védelmi szempontból kiemelt terület művi elemekkel érintett része,

ab)    a történeti települési terület, valamint

ac)    az áthaladás szempontjából meghatározó terület

együttes halmaza, valamint

b)      az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.

1. A bejelentési eljárás részletes szabályai

19.§

(1)     A településképi bejelentése eljárás az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa együttes kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesternek, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált település-fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal, írásban kell benyújtani.

(2)     A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás:

a)      illeszkedik-e a településképbe,

b)      megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint

c)       megfelel-e a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

1. kötelezés és a bírság

20.§

          A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a)      településképi kötelezés, valamint

b)      településkép-védelmi bírság.

1. A településképi kötelezési eljárás

21.§

          A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

1. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

22.§

(1)     Településkép-védelmi bírság:

a)      településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b)      a bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c)       a településképi követelmények be nem tartása valamint

d)      döntés végre nem hajtása

esetén szabható ki.

(2)     A településkép-védelmi bírság:

a)      felső határa 1.000.000,- forint,

b)      alsó határa 10.000,- forint.

1. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

23.§

(1)     A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2)     A településkép-védelmi bírságot közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell megfizetni.

(3)     Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VIII. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

24.§

(1)     Tokod Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő címet alapít a település esztétikus képének kialakítása, kulturált lakókörnyezetének fejlesztése céljából, a zöldfelületek bővítése, gondozása érdekében.

(2)     A „Tiszta udvar rendes ház” elismerő címre pályázhat, vagy jelölhető a település közigazgatási területén lévő lakóingatlan tulajdonosa vagy használója.

(3)     A „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő címet évente legfeljebb 3 pályázó, jelölt nyerheti el.

(4)     Az elismerés formája a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú, 30 cm x 15 cm nagyságú, a település címerét ábrázoló, falra szerelhető tábla, valamint egyszeri díjazás a Környezetvédelmi Alap terhére, kertészeti árudában elkölthető, 10.000 Forint, azaz Tízezer Forint értékű vásárlási utalvány formájában.

(5)     A (4) bekezdés szerinti emléktáblát az elismerő címet elnyerő lakóingatlanra kell rögzíteni. A rögzítésről a lakóingatlan tulajdonosa, használója gondoskodik.

25.§

(1)     „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő cím adományozható annak a lakóingatlan tulajdonosnak, használónak, akinek az ingatlanán található épület, kert, udvar (a beültetett virágok és növények vonatkozásában is) harmonikusan, esztétikusan illeszkedik a környezetéhez.

(2)     Tokod Nagyközség Önkormányzatának Településfejlesztési Bizottsága a helyi civil szervezetek vezetőinek bevonásával tartott helyszíni szemlét követően tesz javaslatot a Képviselő-testületnek az elismerő cím adományozására.

(3)     Az elismerő cím adományozásához és visszavonásához a Képviselő- testület egyszerű többségű döntése szükséges.

(4)     Az elismerő címet elnyert lakóingatlan tulajdonosa, vagy használója a cím elnyerésének évét követő 5 egymást követő évben nem vehet részt a pályázaton az elismerő címmel érintett ingatlan vonatkozásában.

(5)     Abban az esetben, ha az elismerő címmel érintett ingatlan a cím elnyerésének évét követő 5 egymást követő éven belül elidegenítésre kerül, vagy annak használója személyében változás történik, úgy az új tulajdonos, használó személyére a (4) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

26.§

(1)     A „Tiszta udvar, rendes ház” elismerő cím elnyerésére a pályázatot minden év április 30-ig kell meghirdetni.

(2)     A pályázatot a Polgármester hirdeti meg az Önkormányzat honlapján, valamint hirdetmények útján.

(3)     „Tiszta udvar rendes ház” elismerő címre a pályázatot jelentkezőként a lakóingatlan nagykorú természetes személy tulajdonosa, illetve használója; jelölőként Tokod Nagyközségben lakcímmel rendelkező és ott életvitelszerűen lakó, nagykorú természetes személy nyújthatja be.

(4)     A pályázatot, illetve jelölést a meghirdetést követő 30 napon belül személyesen, elektronikusan, vagy postai úton lehet Tokod Nagyközség Önkormányzatához eljuttatni.

(5)     Az elismerő cím adományozásáról a Képviselő-testület dönt a pályázat jelentkezési határidejétől számított 30 napon belül.

(6)     Az elismerő címek évente egy alkalommal, az augusztus 20-ai rendezvény keretében kerülnek átadásra.

(7)     Az elismerő címmel kitüntetettetek nevét közzé kell tenni Tokod Nagyközség Önkormányzatának honlapján, valamint hirdetmények útján.

(8)     Az elismerő címet vissza lehet vonni, ha a kitüntetett ingatlana, vagy az ingatlana előtti közterület rendezetlenné, elhanyagolttá vált, vagy parlagfűvel fertőzött lett.

(9)     Nem indulhat pályázóként, jelölést nem kaphat az a személy, aki a pályázatok elbírásában részt vesz, valamint ezen személyek közeli hozzátartozói, továbbá az a személy, akinek az önkormányzattal szemben lejárt határidejű köztartozása áll fenn.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

27.§

(1)     A Rendelet 2018. szeptember 1-én lép hatályba.

(2)     Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. Hatályon kívül helyező rendelkezések

28.§

(1)     Hatályát veszti Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a „tiszta udvar, rendes ház” cím alapításáról és adományozásáról szóló 6/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelete.

(2)     Hatályát veszti Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Tokod Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2013. (IX. 11.) önkormányzati rendeletének:

1.       1.§ (3) bekezdés „4. melléklet Helyi jelentőségű művi értékek”-szövegrésze,

2.       6.§ (1) bekezdés 5., valamint 6. pontjai,

3.       8.§ (7) bekezdés „, településkép védelmi szempontok miatt”-szövegrésze,

4.       13.§ (3) bekezdés d) pontja,

5.       13.§ (7) bekezdés a) pontja,

6.       13.§ (8) bekezdése,

7.       14.§ szakasza,

8.       15.§ (2) bekezdése,

7.       16.§ (1), valamint (2) bekezdései,

8.       17.§ szakasza,

9.       18.§ (3), valamint (5) bekezdései,

10.     19.§ (5) bekezdése,

11.     35.§ (6), valamint (7) bekezdései,

12.     36.§ c), valamint e) pontjai,

13.     36.§ f) pont fb), valamint fc) alpontjai,

14.     40.§ (3), valamint (4) bekezdései,

15.     42.§ (2) bekezdése,

16.     43.§ (2), valamint (3) bekezdései,

17.     57.§ (3) bekezdése,

18.     4. melléklete

                        …………………………………………..                             …………………………………………..

                                     Tóth Tivadar                                                    dr. Gál Gabriella

                                     polgármester                                                            jegyző

A kihirdetés napja: 2018. augusztus 31.

                        …………………………………………..

                                  dr. Gál Gabriella

                                         jegyző