Szomor Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 02. 16Szomor Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314 / 2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, honvédelemért felelős miniszter, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a műemléki és régészeti szakterületen a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, mint örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép alakításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017.(V.31.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Szomor község sajátos településképének védelme érdekében a jellemző helyi építészeti és táji-természeti elemek alakítására vonatkozó követelmények és szabályok, valamint a településkép-védelem eszközeinek és módjának meghatározása.
2. § E rendelet előírásait a hatályos településrendezési eszközökkel együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. melléklet –Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet – Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok és művi értékek jegyzéke
3. melléklet – Őshonos fafajok listája
4. melléklet - Kérelem a településképi bejelentési eljáráshoz
5. melléklet - Településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírás és építészeti-műszaki terv tartalma
6. melléklet Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek és nem alkalmas területek lehatárolása
7. melléklet: Településkép védelme szempontjából kiemelt területek
4. § E rendeletben Szomor területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett építészeti örökségi elemekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít, melynek részletes szabályait e rendelet VI. fejezete tartalmazza.
2. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amely a telekre történő belátást a szerkezetei révén csak kismértékben korlátozz, tömör felületeinek aránya legfeljebb a kerítés felületének 40%-a.
b) helyi védett érték: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, - a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
c) helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékének csökkenését eredményezi.
d) egyéb alkotás: emlékmű, szobor, képzőművészeti alkotás, falikép, dombormű, mozaik, emléktábla, utcabútor, síremlék, kereszt
e) főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló, karakterhez illeszkedő, homlokzattal rendelkező, közterületről látható épület
f) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai.
g) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém. üveg
3. Helyi védelem célja, feladata és típusai
7. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése Szomor településképe és települési szerkezete, történelme és kultúrája szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyszeri és egyedi arculatának, karakterének, egyéniségének megőrzése - különösen azon területek és egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyeket a műemlékekre vonatkozó jogszabályok nem védenek, s így fokozott helyi gondoskodásra szorulnak.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épületek és területek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése
(3) A helyi védelem a településen egyedi és területi védelem lehet. Jelenleg csak egyedi védelem került szabályozásra.
(4) Helyi egyedi védelem alatt állhat minden olyan alkotás, épület, építmény és építményrész, köztéri szobor, emlékmű, síremlék, kertépítészeti elem és ezek együttese, amely Szomor történelmileg, tájilag kialakult sajátosságainak hordozója, a településkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti, képzőművészeti, kertépítészeti, iparművészeti, néprajzi, műszaki, történeti vagy helytörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országosan nem védett. A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. mellékletben meghatározott értékekre.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen, a tervezett – használat, funkció ismertetését.
f) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, elérhetőségét
(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a-f) pontján túl tartalmaznia kell a jelenlegi állapotot bemutató fotókat, az esetleges károsodást igazoló felméréseket, a helyi védelem megszűntetését alátámasztó szakvéleményt, valamint a védett érték 3. melléklet szerinti felmérési dokumentációját.
(5) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(7) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(8) A kezdeményezésről a Képviselő-testület a (5) bekezdésben biztosított véleményezési határidő letelte után a soron következő rendes ülésén rendeletben dönt. A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(9) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(10) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(11) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására a magántulajdonosoknak az önkormányzat a költségvetésében évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat. A támogatási rendszer részletes tartalmát a 27. § határozza meg.
5. Az egyedi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A helyi védelem alatt álló értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket, annak történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.
(2) Az egyedi védelem alá vont épület állagának megóvásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell.
(3) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.
(4) A mai igényeknek megfelelő használhatóság érdekében a védett épület belső korszerűsítése, átalakítása, esetleg bővítése az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartása mellett lehetséges.
(5) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.
10. § (1) A helyi egyedi védett érték külső megjelenését az eredeti állapotban kell megőrizni, beleértve az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma, szín megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Egyedi építészeti követelmények az e rendelet 2. melléklete szerint helyi védelem alatt álló épületekre, illetve építményekre:
a) Átalakítás, felújítás csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
b) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani,
c) Bővítés eredményeként az eredeti épület tömegének utcaképi szerepe ne változzon, a bővítmény tömegformája, anyag- és színhasználata legyen összhangban a régi épülettel,
d) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag- és színhasználatot meg kell őrizni.
e) Védett épület színezésénél csak az 6. §. f) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett, kivéve, ha az épület eredeti színezése igazolható.
f) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés vagy természetes pala használható, az épületen csak egyféle fedés megengedett.
g) Védett épületen
ga) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
gb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja, és nem takarhatja;
gc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
h) A védett épületen vagy építményen hagyományos, épített megjelenésű kémény, illetve napelem kivételével más gépészeti berendezés (klíma, szellőző, falon kívül elhelyezett vezeték, stb.), tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet egysége és kivezetése csak takartan, vagy közterületről nem látható módon helyezhető el.
6. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek lehatárolása
11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) a beépítésre nem szánt területeken a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek és az ökológiai hálózat övezetéhez tartozó területek,
b) beépítésre szánt területeken:
ba) A történeti falu
bb) Tájképvédelmi területhez kapcsolódó településrész
bc) Parkfalu – egyedi külterületi beépítés
(2) A település településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) Terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés létesíthető.
(2) A melléképületeket a főépület mögött, építési helyen belül kell elhelyezni.
(3) A történeti falu területén új épület elhelyezése az utcában kialakult általános előkerti méret figyelembe vételével, a történetileg kialakult telepítési helyen, lehetőleg a hagyományosan kialakult épület tömeg és arány figyelembevételével történjen.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 4. melléklete szerint.
(3) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és növényzet szakszerű pótlását el kell végezni.
14. § (1) Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes történeti falu (11. § (1) ba) pont) területére. A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) az épületeken tetőfelépítmény – padlásszellőző kivételével - nem létesíthető
b) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett
c) az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól
d) a területen az épületek fő tömegének (az alapterület min. 60%-a feletti) tetőhajlásszöge nem lehet kisebb, mint 35oés nem lehet nagyobb, mint 45o l
e) a fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
f) utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 méternél több, ennél szélesebb épülettömeg utcafronttal párhuzamos tetőgerinccel alakítható ki
g) az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
h) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki
(2) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása, illetve új építés esetén külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
b) közterületről látható tetőfelületre, utcai homlokzatra, illetve az onnan számított 5 m-en belül az oldalhomlokzatra nem helyezhetők el:
ba) klímaberendezés külső egységei,
bb) szellőző-berendezések,
bc) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével
bd) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) a területen az épülethomlokzatokon
ca) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
cb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja;
cc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(3) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell alkalmazni, teljes felületén fa anyagú (gerenda,vagy deszkaburkolat) homlokzat kialakítása– hagyományos, tárolás céljára szolgáló melléképület, (pl. góré) kivételével - a területen nem megengedett.
c) Az épületek színezésénél csak az 6. §. f) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
d) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
e) Intézményi, kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű épületen kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók
(4) Az utcafronton csak áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés, illetve tömör kerítésként hagyományos vakolt kőkerítés létesíthető.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) A területen a villamos ellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
15. § (1) Egyedi építészeti követelmények a Tájképvédelmi területhez kapcsolódó településrész (11. § (1) bb) pont) területére, valamint a Természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre ((11. § (1) a) pont). A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett,
b) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki
(2) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) közterületről látható tetőfelületre, utcai homlokzatra, illetve az onnan számított 5 m-en belül az oldalhomlokzatra és homlokzatra nem helyezhetők el:
aa) klímaberendezés külső egységei,
ab) szellőző-berendezések,
ac) látható módon elhelyezett vezetékek.
b) A területen az épülethomlokzatokon
ba) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
bb) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(3) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy épületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) az épületek színezésénél csak az 6. §. f) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
c) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(4) Az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) A területen a villamos ellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
16. § (1) Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó Parkfalu egyedi külterületi beépítés (11. § (1) bc) pont) területére: A területen az épületek, építmények tömegformálása, tagolása egyszerű legyen.
(2) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
b) közterületről látható tetőfelületre, utcai homlokzatra, illetve az onnan számított 5 m-en belül az oldalhomlokzatra és homlokzatra nem helyezhetők el:
ba) klímaberendezés külső egységei,
bb) szellőző-berendezések,
bc) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) a területen az épülethomlokzatokon
ca) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
cc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(3) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Egy épületen csak egyféle tetőfedés alkalmazható.
b) Az épületek színezésénél csak az 6. §. f) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
c) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(4) Az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) A területen a villamos ellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
9. A településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és tetőfedésének színhasználata során a nem természetes, rikító színek alkalmazása nem megengedett.
(2) A főépület tetőhéjalásánál a hullámpala, bitumenes zsindely, műanyag fedés az utcáról látható homlokzatokon nem alkalmazható.
10. Reklámokra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1)1
(2)2 Épületen maximum 2 m2felületű cégér helyezhető el.
(3) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(4)3 A településképi szempontból meghatározó területeken/épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér létesíthető.
(5) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás homlokzati felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el. Cégtáblát tetőn elhelyezni tilos.
(6) Cégtábla, cégér üzletenként, műhelyenként, intézményenként a homlokzaton 1-1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet, műhely, intézmény homlokzati felületének 10 %-át, de egyenként nem lehet nagyobb 2m2-nél.
(7) Az épület homlokzatain elhelyezett cégtáblák, cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, igazodva a homlokzat kialakításához és színezéséhez.
(8) Hirdetés csak vízoldékony ragasztóval és csak az arra kijelölt reklámhordozóra (közművelődési célú hirdetőoszlopra) helyezhető el.
(9) A reklámhordozóknak a meglévő épített- és természetes környezetbe illőnek kell lennie.
(10) Reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.
11. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozókövetelmények
19. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: Beépítésre nem szánt általános külterületek
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az alábbi területek:
a) A történeti falu
b) Tájképvédelmi területhez kapcsolódó településrész
c) Természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek
(3) A (2) bekezdésben meghatározott területeken az energiaellátási és elektronikus hírközlési vezetékek létesítése esetén új vezetékszakasz kiépítése csak felszín alatti vezetéssel történhet, illetve meglévő vezetékszakasz átépítése során csak a meglévő oszlopok használhatóak.
12. Településkép-védelmi tájékoztatás és településképi szakmai konzultáció
20. § (1) Településképi szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munka esetén, ha az építési tevékenység
a) településképi szempontból meghatározó területen tervezett
b) helyi védett épületet, objektumot érint
c) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik
(2) A településkép védelme érdekében a polgármester kérelemre tájékoztatást ad, és biztosítja az Eljr. szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekről
(3) A településkép-védelmi tájékoztatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges az érintett ingatlan adatainak megadásával.
(4) A településképi szakmai konzultáció papír alapú vagy elektronikusan benyújtott kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti vázlattervét.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, vagy a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését.
(6) Az előzetesen egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultációra a tervezőnek a munka készültségi fokának megfelelő, véleményalkotásra alkalmas, a szakmai konzultáció napjára dátumozott munkaközi építészeti vázlattervet kell készítenie.
(7) A szakmai konzultáció elektronikusan (e-mail), vagy személyes egyeztetés keretében történhet. A személyes egyeztetés helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.
(8) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában emlékeztető készül, az emlékeztető 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.
13. A településképi véleményezési eljárás
21. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően a következő esetekben:
a) közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület,
b) helyi védett épület,
c) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,
d) egy telken több főépület elhelyezése esetén,
e) közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.
22. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
23. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt,
b) az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A környezetbe illesztéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja, telepítése igazodik-e kialakult építési vonalhoz;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását;
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén;
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a településrész településképi karakterének, utcaképet formáló-e a beépítés vagy az átépítés.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) az építmény alkalmazkodik-e anyaghasználatában, színezésében, építészeti eszközrendszerében a környezet formanyelvéhez, a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A helyi védett építmény esetén vizsgálni kell, hogy a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával.
14. A településképi bejelentési eljárás
24. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységmegkezdése előtt, az alábbi esetekben:
a) reklám, reklámhordozó, elhelyezése tekintetében, (ideértve a fényreklámokat is.)
b) meglévő építmény rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
c) helyi védett érték átalakítása, felújítása, bővítése, homlokzati nyílászáró cseréje esetén,
d) közterületről látható, utcaképet befolyásoló építmény létesítése esetén,
e) közterületről látható, utcaképet befolyásoló meglévő építmény homlokzati nyílászárójának –amennyiben a méretét, anyaghasználatát, tekintve a meglévőtől eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
f) közterületről látható, utcaképet befolyásoló meglévő építmény homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése,
25. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentést papír alapon kell benyújtani a külön Eljr. szerinti tartalommal. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón is benyújtható. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció pdf formátumú lehet.
(2) A polgármester a tervezett tevékenységet tudomásul veszi, ha:
a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a külön Eljr. foglaltaknak;
b) a tervezett reklám, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése illeszkedik a településképbe, az elhelyezésének módja, mérete megfelel a településképi követelményeknek;
c) a tervezett reklám és reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben foglaltakat;
d) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint megfelel a HÉSZ-nek és a településképi követelményeknek;
e) helyi védett érték esetén megfelel a jelen rendeletben foglalt védett értékre vonatkozó előírásoknak.
(3) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.
15. Településképi kötelezés és bírság
26. § (1) Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat. Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a helyi településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem a helyi településkép-védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ba) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
bb) egységes megjelenésének biztosítása,
bc) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
(2) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott, a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és (2) szerinti felszólítás végre nem hajtása esetén az építtetővel/tulajdonossal szemben a polgármester kötelezést bocsát ki, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.
(4) Ha az építtető/tulajdonos a jogsértő magatartást a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester a (3) bekezdés szerinti kötelezéssel egyidejűleg
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt településkép-védelmi bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot szab ki.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Szomor Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye.
(6) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
(7) A településkép-védelmi bírság ismételhető.
16. TELEPÜLÉSKÉPI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
27. § (1) Önkormányzati támogatási alap:
a) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében forrást biztosíthat.
b) Az önkormányzati Alap a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
(c) Az Önkormányzati Alapból pályázat útján vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás visszatérítendővé válik, ha a támogatott a Támogatási Szerződésben foglalt feltételeket nem teljesíti.
(2) A pályázati felhívást és részlet szabályait a képviselő-testület állapítja meg külön határozattal.
(3) A pályázati kiírást Szomor község honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni.
(4) Pályázatot az ingatlan tulajdonosa, vagy annak engedélyével az ingatlant használó magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nyújthat be.
(5) A pályázatot a Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Szomori Kirendeltségére (2822 Szomor, Szabadság tér 8.) kell benyújtani.
(6) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) megpályázott összeg megjelölését,
e) az önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
f) a megpályázott munka elkészülésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
h) tulajdonosi hozzájárulást
(7) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be. A pályázat benyújtását követően a munkálatok elkezdhetők a pályázó saját felelősségére.
(8) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével Támogatási szerződést kell kötni. A Támogatási Szerződés megkötése a polgármester hatásköre.
(9) A támogatási szerződés tartalmazza:
a) A támogató és a támogatott megnevezését, székhelyét, képviselőjének nevét, adószámát, bankszámlaszámát.
b) A támogatás összegét és a támogatás célját,
c) A támogatás átutalásának határidejét,
d) Az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
e) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetére vonatkozó rendelkezéseket,
f) Dátumot és a szerződést kötő felek képviselőinek aláírását.
(10) A beérkezett pályázatokról a képviselő-testület a beérkezést követő ülésén dönt.
(11) A képviselő-testület döntésről szóló határozata tartalmazza:
a) A támogatott megnevezését, székhelyét,
b) A támogatás összegét és célját,
c) A támogatási szerződés megkötésének határidejét.
d) Amennyiben a pályázat nem részesül támogatásban, akkor az erre vonatkozó döntést és annak indokolását.
17. Záró rendelkezések
28. § (1) E rendelet kihirdetésével hatályukat vesztik Szomor Község Önkormányzatának a Szomor Község helyi építési szabályzatáról szóló 10/2006.(V.5.) rendeletének 4. §. (6) és (7) bekezdése.
(2) E rendelet kihirdetésével hatályukat vesztik Szomor Község Önkormányzatának a Parkfalu helyi építési szabályzatáról szóló 2/2006.(II.15.) rendeletének 4. §. (4) következő szövegrésze: - tetőszerkezet nyeregtető vagy úgynevezett „zöldtető”,4. § (7) bekezdés,5. §. (5) bekezdés és a 6. § (3) bekezdés.
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
A 18. § (1) bekezdését a Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdése a Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.