a) a közösségi együttélés szabályai: a közösség érdekében meghatározott azon szabályok összessége, amelyek a békés együttélést, a lakosság nyugalmát biztosítják.

b) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi békés együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít.

c) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület.

a) természetes személy esetében ötezer forinttól kétszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

a) az elkövető személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyait, amennyiben erre az eljárás alá vont személy hivatkozik és azt az eljárás során az azt megelőző 3 hónapra vonatkozó munkáltatói jövedelem igazolással, munkáltatótól származó banki átutalással igazolja,

b) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, veszélyességét és a felróhatóság mértékét,

c) a közrend védelmének és a közterületek rendje biztosításának érdekét.

a) a település címerét engedély nélkül vagy attól eltérően használja fel,

b) a település címerét közerkölcsöt sértő kiadványokon, tárgyakon, politikai szervezet és jelöltet állító civil szervezet tevékenysége során, valamint szimbólumrendszerében, kiadványain, szórólapjain, más reklámhordozóin használja,

c) a település címerét nem hiteles alakban ábrázolja.

a) a település zászlaját áruvédjegyként, pártok politikai propagandájának részeként használja,

b) a település zászlaját nem hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében használja,

c) a település zászlaját engedély nélkül vagy attól eltérően használja.

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületet hatósági engedély nélkül, vagy nem az engedélyezett időtartamra vagy a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően használ,

b) közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,

c) közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület használat esetén a használatot az engedélyező hatóság felhívása ellenére nem szünteti meg és az eredeti állapotot saját költségén nem állítja helyre.

a) az ingatlana rovar-és rágcsáló irtásáról nem gondoskodik,

b) a közterületre nyúló fák, más növények, élő sövények gallyazásáról, a járda járhatóvá tételéről nem gondoskodik,

c) az ingatlan állagmegóvásáról nem, illetve nem megfelelően gondoskodik, ezáltal az ingatlan állagának oly szintű romlását idézi elő, amely emberi életet veszélyeztet, továbbá a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza.

d) az ingatlanán található elöregedett vagy beteg fa kivágásáról nem gondoskodik, amely által emberi életet veszélyeztet.

a) nem gondoskodik az ingatlan oldalhatárai és a közúti gépjármű közlekedésére szolgáló szilárd burkolatú út vagy földút (eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú, pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) közötti kiépített vagy kiépítetlen területsáv (az ingatlan oldalhatárai előtti járda, az ingatlan és a járda közötti, valamint a járda és az úttest közötti terület) gondozásáról, szemét- és gyom-mentesítéséről, bokrok nyeséséről, gyep nyírásáról, a hó-eltakarításról és síkosság-mentesítésről,

b) nem gondoskodik az a) pontban meghatározott területen található nyílt árok és annak műtárgyai (kapubejárók átereszei, ingatlanhoz tartozó összefolyók, csapadékvízgyűjtők) takarításáról, növények vágásáról.

c) nem gondoskodik a beépítetlen telekingatlanok gyommentesítéséről, rovar- és rágcsálómentesítéséről,

d) nem gondoskodik az ingatlanról a járdára, gyalogjáróra, közútra, közterületre kinyúló ágak és bokrok nyeséséről,

e) forgalmat akadályozó helyen hórakást helyez el, vagy ingatlanáról a közterületre a havat kihelyezi,

f) nem gondoskodik üzletek, egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények, szolgáltató egységek tulajdonosaként, bérlőjeként, használójaként, üzemeltetőjeként azok bejárata mellett, az ingatlan területén belül a szemétgyűjtő kihelyezéséről és annak – valamint a már korábban kihelyezetteknek – a szemétszállításra rendszeresített edénybe való folyamatos ürítéséről.

a) csapadékvíz-elvezető árokba vagy út átereszébe tisztítatlan háztartási szennyvizet vagy szervestrágyát tartalmazó vizet, mérgező -, tűz- és robbanásveszélyes anyagot vezet be, állati tetemet helyez el,

b) csapadékvíz elvezetésére szolgáló víznyelő rácsokba hulladékot helyez el,

c) csapadékvíz-elvezető rendszert, kapubejáró alatti átereszt eldugít, eltömít, betemet vagy elzár és ezzel gátolja a csapadékvíz akadálymentes elfolyását,

d) csapadékvíz befogadói hozzájárulás nélkül ingatlanjáról a közterületre csapadékvizet vezet be,

e) az ingatlantulajdonos az ingatlan előtti közterületen lévő csapadékvíz-elvezető vagy szikkasztó árkot rendszeresen nem tisztítja vagy azt eltömíti, betemeti, megszünteti, a rendszer gyomtalanítását (gyomirtását) vegyszerrel végzi,

f) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére (előzetes, illetve havária vagy közmű üzemzavar esetén utólagos bejelentésére) vonatkozó kötelezettségét megszegi.

a) bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a lakóépületek közös használatú udvarait, helyiségeit beszennyezi és nem gondoskodik azonnal a szennyeződés megszüntetéséről,

b) az eb sétáltatása közben nem tart magánál az állat ürülékének felszedésére szolgáló zacskót, tasakot.

a) közterület névtáblát, házszámtáblát jogtalanul kihelyez vagy eltávolít,

b) az ingatlanán házszámtáblát a közterületről jól láthatóan az épületre, bejárati kapura (üres telken a kerítésre, oszlopra) felszólítás ellenére sem helyezi ki.