Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete
Zsámbék Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2024. 03. 02Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
Zsámbék Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában és (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) és d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Zsámbék Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vagy tulajdonába, vagyonkezelésébe, használatába kerülő
a) ingatlanra és ingóra,
b) vagyoni értékű jogra,
c) társasági részesedésre,
d) értékpapírra,
e) követelésekre (a továbbiakban együttesen: önkormányzati vagyon).
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az önkormányzati vagyont bármilyen jogcímen használó, azzal rendelkezni jogosult szervezetre és személyre.
2. § A rendeletben foglaltakat az Önkormányzat beruházásaira és beszerzéseire, az Önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, közterületek és közutak rendeltetéstől eltérő használatára, továbbá az Önkormányzat tulajdonában álló piacra annyiban kell alkalmazni, amennyiben azokra eltérő rendelkezések nem vonatkoznak.
2. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon
3. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
4. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
5. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják és
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzatok kizárólagos tulajdonát képező vagyonnak, vagy
b) törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
6. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják és amit törvény korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg.
7. § Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozik, ami nem tartozik a törzsvagyon körébe.
3. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon besorolása
8. § Az Önkormányzat tulajdonába lévő – vagy tulajdonába kerülő – vagyon a rendeltetése és törvény rendelkezése alapján sorolandó be a 3–7. §-ban meghatározott vagyoni körbe.
9. § Amennyiben a vagyontárgy rendeltetése változik, úgy a vagyontárgyat az új rendeltetésének megfelelőn át kell sorolni.
10. § A vagyon be- és átsorolásról a Képviselő-testület dönt.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
11. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonos vagy vagyonkezelő – a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint – nyilvántartja.
(2) Az értéknyilvántartástól el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
12. § Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, biztosítékul adására és megterhelésére vonatkozó döntést megelőzően, továbbá vagyontárgy tulajdonba vételét megelőzően az adott vagyontárgy értékét
a) ingó vagyontárgy esetén a forgalmi érték vagy nyilvántartási érték alapján,
b) ingatlan 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslése alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belüli, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított záróárak átlagértéke,
cb) tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén a legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár,
cc) tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés figyelembevételével,
d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,
e) vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény vagyoni értékű jog értékének megállapítására vonatkozó szabályai szerinti kell meghatározni.
13. § Önkormányzati vagyon hasznosítása vagy használatba vétele esetén a vagyontárgy értéke annak forgalmi vagy nyilvántartási érteke.
14. § A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatáskor a könyvvizsgáló által megállapított értéket kell figyelembe venni.
15. § A vagyontárgy forgalmi értékeként a vagyontárgy számviteli szabályok szerinti bekerülési értékét kell figyelembe venni.
16. § Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat ellátása céljára történő átruházása, hasznosítása, vagyonkezelésbe, fenntartásra vagy üzemeltetésre történő átadása esetén a vagyontárgy értéke annak könyv szerinti értéke.
17. § Ingatlanvagyon átruházása vagy tulajdonjogának megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, ha a szerzés hatósági, peres, végrehajtási eljárásokban történik és az ingatlan értékét az adott eljárásra vonatkozó jogszabályok rögzítik.
18. § Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, az érték meghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
6. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra és rendelkezésre jogosultak
19. § Az Önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.
20. § Az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület, azzal hogy e rendelet alapján átruházott hatáskörökben a polgármester, valamint e rendeletben szabályozottak szerint az intézmény vezetője jár el.
21. § Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – törvény és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában, valamint Zsámbék Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat figyelembe véve - az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.
22. § A Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat különösen
a)1 a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő rendelkezések tekintetében -kivéve a 23. § g) pontjában foglaltakat-,
b) ingatlan tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása,
c) ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzése,
d) vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog, egyéb vagyoni értékű jog megszerzése,
e) önkormányzati vagyonon vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog, egyéb vagyoni értékű jog alapítása, megterhelése,
f)2 az egymillió forint összeget meghaladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy ingyenes elidegenítése,
g)3 az egymillió forint összeget meghaladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes megszerzése,
h) az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása esetén, amennyiben a vagyontárgy nyilvántartási értéke az 5 millió forint értéket meghaladja,
i) vagyontárgy használatba vétele során, ha a vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió forint értéket meghaladja.
23. § A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat
a)4 ötmillió forint összeget meg nem haladó értékű vagyontárgy tulajdonjogának megszerzése,
b) ötmillió forint összeget meg nem haladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítése,
c)5 az egymillió forint összeget meg nem haladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy ingyenes elidegenítése,
d)6 az egymillió forint összeget meg nem haladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes megszerzése,
e) az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása esetén, amennyiben a vagyontárgy nyilvántartási értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
f) vagyontárgy használatba vétele során, ha a vagyontárgy forgalmi az 5 millió forintot nem haladja meg,
g) 7 a törzsvagyon és az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak 3 napot meg nem haladó hasznosítása.
24. § (1) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve az önkormányzati feladatellátáshoz használatba adott vagyont térítésmentesen használhatja.
(2) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve köteles a használatában lévő önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.
(3) Az önkormányzati intézmény, költségvetési szerv vezetője köteles a vagyon ingyenes használatba adása esetén a nemzeti vagyonról szóló törvény, ellenérték fejében történő hasznosítás esetén a képviselő-testület által hozott rendelkezések szerint eljárni.
7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
25. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti értékű önkormányzati vagyon tulajdonjogát a vagyon értékénél kedvezményesebb – azaz a vagyontárgy 90 százalékos értékét el nem érő - értéken átruházni csak az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető és abban a különösen indokolt esetekben lehet,
a) amennyiben a Magyar Állam, másik helyi önkormányzat, helyi önkormányzati alapfeladatot ellátó személy vagy szervezet részére vagy
b) a vagyonügylet városgazdálkodási, intézménygazdálkodási közérdeket, közcélokat, önkormányzati támogatási feladatokat szolgál vagy
c) ha gazdasági számításokkal alátámasztottan az átruházással veszteségek előzhetők meg.
26. § (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyont értékesíteni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha törvény erről rendelkezik.
(3) A versenyeztetés részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az ötmillió forintot meghaladó nyilvántartási értékű, de a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó értékű vagyontárgy vagy vagyontömeg értékesítése módjáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az ötmillió forintot meg nem haladó nyilvántartási értékű vagyontárgy vagy vagyontömeg értékesítési módját a polgármester határozza meg.
27. § (1) Forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogát átruházni csak abban az esetben lehet, ha a vagyontárgy már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.
(2) A képviselő-testület egyidejűleg dönt a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy üzleti vagyonba történő átsorolásáról és tulajdonjogának átruházásáról.
8. Az önkormányzati vagyon működtetése vagyonkezelés keretében
28. § (1) A képviselő-testület önkormányzati közfeladat átadáshoz, lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához kapcsolódóan az önkormányzati vagyonra vagyonkezelési szerződés megkötésével vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(3) A vagyonkezelési szerződés megkötésére versenyeztetés mellőzésével kerül sor.
29. § (1) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy ingyenes alapításáról a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése a vagyonkezelő által teljesített ellenérétékben fejében történik, a vagyonkezelési szerződésben az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által vállalt, a vagyontárgy értékét megőrző vagy annak növekedését eredményező vagyonkezelői kötelezettségvállalásként kell meghatározni.
(3) Ha a vagyonkezelői jog ellenértéke pénzösszeg, azt a vagyonkezelőnek egy összegben vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározott rendszerességgel kell fizetnie. A vagyonkezelői jog pénzbeli ellenértéke szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg.
(4) Amennyiben a vagyonkezelői jog ellenértéke a vagyontárgy értékét megőrző vagy növelő kötelezettségvállalás, úgy az elvégzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét kell a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia. A vagyonkezelési szerződés ezen esetben tartalmazza vagyontárgy átadáskori állapotát (értékét) és az elvégzett tevékenységek ellenértékének elszámolási módját.
30. § A vagyonkezelőt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, a nemzeti vagyonról szóló törvényben szereplő kivételekkel nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
31. § A vagyonkezelő köteles
a) vagyonhoz kapcsolódó terheket viselni,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyontárgy után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról elszámolni,
d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
32. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
33. § A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét – tartalmaznia kell különösen:
a) vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,
b) vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot, közszolgáltatás nyújtási kötelezettségét,
c) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
d) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve az önkormányzati vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,
e) vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
f) a vagyonkezelői jog ingyenességét vagy ellenértékét,
g) amennyiben a vagyonkezelői jog átengedése ellenérték fejében történik, úgy az ellenérték kapcsolatos rendelkezéseket, különösen megfizetésének módját, rendszerességét,
h) vagyonkezelő nyilvántartási, adatszolgáltatási, leltározási, beszámolási és tájékoztatási kötelezettségét, ezek tartalmát és gyakoriságát,
i) a vagyonkezelési szerződés határozott vagy határozatlan időtartamát,
j) a szerződés megszűnésének eseteit, a felmondásra vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszűnése esetén teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,
k) amennyiben a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését jogszabályok más szerv hozzájárulásához kötik, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik.
34. § A vagyonkezelési szerződés módosításáról és megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.
35. § A vagyonkezelői jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését a polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellenőrzi.
36. § A Polgármesteri Hivatal foglalkoztatottja az ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv, személy vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni és
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot készítettni, ennek érdekében a vagyonkezelő irodai helyiségébe belépni, ott tartózkodni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől vagy bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
37. § Az ellenőr az ellenőrzés során:
a) a jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelőt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő részére megküldi.
38. § Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételt tenni.
39. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
9. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
40. § (1) Az önkormányzati vagyont hasznosítani a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Mellőzhető a versenyeztetés, ha törvény erről rendelkezik.
(3) A versenyeztetés részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
41. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon hasznosítási módjáról – a 23. § e) pontjában és a 40. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület határozza meg a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó, 5 millió forint feletti nyilvántartási értékű vagyontárgy hasznosítási módját.
(3) A polgármester dönt a hasznosítás módjáról a legfeljebb 5 millió forint nyilvántartási értékű vagyontárgy hasznosítása során.
42. § Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időtartamra – a Magyar Állammal, költségvetési szervvel, más önkormányzattal, önkormányzati társulással ennél hosszabb időtartamra is - köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
10. A gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések
43. § Az Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban szerezhet tulajdonosi részesedést, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható.
44. § A képviselő-testület dönt a tagok vagy alapítók hatáskörbe tartozó ügyekben.
45. § A gazdasági társaság tagi vagy alapítói jogkör gyakorlásával összefüggő, egymillió forint összeget meg nem haladó kötelezettségvállaláságának jóváhagyására a polgármester jogosult.
46. § Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
11. Az Önkormányzat képviselete társasházban
47. § A társasházakban az Önkormányzatot – a 48. §-ban foglaltakat alkalmazva – a polgármester képviseli.
48. § A képviselő-testület hozzájárulásával lehet:
a) új társasházat alapítani, alapító okiratát és annak módosítását elfogadni,
b) a társasház szervezeti és működési szabályzatát, valamint módosításait jóváhagyni,
c) bármilyen pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyben (különösen célbefizetés, rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás) eljárni,
d) a társasházi közös tulajdonban vagy külön tulajdonban lévő önkormányzati tulajdonrészt elidegeníteni, megterhelni,
e) a közös tulajdon megszüntetésére irányuló pert megindítani.
12. Követelés elengedésének és más fizetési kedvezmények szabályai
49. § Az Önkormányzat tőke vagy kamat követelésének részben vagy teljes mértékben történő elengedésére, továbbá részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezésére (továbbiakban együtt fizetési kedvezmények)
a) egymillió forint értékhatárig a polgármester,
b) egymillió értékhatárt meghaladóan a képviselő-testület jogosult.
50. § Azonos kötelezettel szemben fennálló tőke és kamat követeléseket egybe kell számítani.
51. § (1) Fizetési kedvezmény biztosítható,
a) a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna, vagy
b) ha a kérelmező méltányolható körülményei ezt indokolják.
(2) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete,
b) a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené,
c) követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét elnehezítené,
d) a követelés kiegyenlítése a kérelmező cég felszámolását eredményezné,
e) egyéb a kérelmezővel kapcsolatos méltányolható élethelyzet.
52. § A 49. §-ban meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt és döntését indokolnia kell.
13. Záró rendelkezések
53. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
54. § Hatályát veszti a követelések elengedésének eseteiről szóló Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (IX.22.) rendelete.
55. § A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2020. (VII.2.) rendelete 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
56. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodási szabályairól szóló Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016. (IV.29.) rendelete.
1. melléklet
I. Versenyeztetési eljárások
1. A versenyeztetési eljárások fajtái
a) pályázat (nyilvános vagy zártkörű)
b) árverés (licitálás).
II. Pályázat
2. A pályázati eljárás nyilvános vagy zártkörű lehet.
3. A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a képviselő-testület a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt.
4. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha
a) ha a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,
b) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítással kapcsolatos feladatok megvalósítása előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé,
c) nyilvános pályázat közérdeket sért,
d) közszolgáltatás ellátása indokolttá teszi.
5. A nyilvános pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és az Önkormányzat honlapján is meghirdetésre kerül, továbbá az elektronikus és nyomtatott médiában is közzétehető.
6. Zártkörű pályázat esetén a felhívás a meghívott ajánlattevőknek egyidejűleg és közvetlenül kerül megküldésre.
7. A pályázatot több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy az azt követő fordulókban – a pályázat egészére előre meghatározott és a dokumentációban közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A második fordulóban azonos ajánlatot tevők közül a nyertes kiválasztása licitálás alapján is lehetséges, ha a pályázati kiírásban szerepel.
8. Az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatok is kérhetők, melyből az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, szakismerete, eddigi tevékenysége, pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelöltek teljesítésére.
9. A pályázati felhívásnak tartalmazni kell
a) az ajánlatkérő megnevezését és székhelyét
b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), a fordulók számát,
c) pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, műszaki és jogi feltételeket,
d) az ajánlatkérő által elfogadható minimális árat/ellenszolgáltatási összeget,
e) az elidegenítés/használat feltételeit, a fizetési módot,
f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,
g) a pályázattal kapcsolatos adatok, információk szolgáltatásának helyét, a dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén annak átvételének helyét, módját, idejét és költségét,
h) a tájékoztatást arról, hogy az ajánlatkérő fenntartja-e a jogot, hogy érvényes ajánlat/ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa,
i) az ajánlati kötöttség időtartamát,
j) a pályázati biztosítékra vonatkozó feltételeket, valamint visszafizetésének, beszámításának szabályait,
k) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját,
l) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét,
m) az eredményhirdetés módját,
n) az ajánlatkérő által a pályázati cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételeket.
10. A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, vagy az ajánlat érvénytelenségének, pályázat eredménytelenségének megállapítása esetén az ajánlattevőnek vissza kell fizetni.
11. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé vagy vételár/ellenszolgáltatás részévé válik, valamint ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
12. A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig visszavonható, amelyet az ajánlatkérő a pályázati felhívással azonos módon tesz közzé.
13. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát,
b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét,
c) megajánlott vételár vagy ellenszolgáltatás összegét
d) az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetési módot,
e) pályázati biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolást,
f) a pályázati felhívásban és dokumentációban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatokat,
g) a felhívásban meghatározott egyéb nyilatkozatokat, az ajánlatkérő által kért egyéb dokumentumokat.
14. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát visszavonhatja, módosíthatja.
15. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától kezdődik. Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve ha az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel ezen időponton belül szerződést köt, vagy közli a pályázat eredménytelenségét az ajánlattevőkkel.
16. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, csomagban, azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon, két példányban és a borítékon a pályázati felhívásra utaló megjelöléssel adhatják be. Az ajánlat példányait minden oldalon kézjeggyel kell ellátni.
17. A pályázati felhívásra benyújtott ajánlatokat bíráló bizottság véleményezi és javaslatot tesz az ajánlatok érvényessége, a pályázat eredményessége kérdésében, valamint a második körre meghívandó ajánlattevőkre, a nyertes ajánlattevő személyére.
18. A bíráló bizottság az elnökkel együtt páratlan létszámú, de legalább 3 fős. A bizottság elnökét, tagjait legkésőbb az ajánlatok bírálatának megkezdési időpontjáig a polgármester jelöli ki. A bíráló bizottság egyik tagja ellátja jegyzőkönyvvezetői feladatokat is.
19. A bíráló bizottság tagjait és az ajánlat értékelésében részt vevő más személyeket (szakértő) titoktartási kötelezettség terheli. A bírálatban részt vevő személyek a tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének a céljára használhatják fel.
20. Az ajánlatok elbírálásában nem vehet részt az akitől nem várható el az ajánlatok tárgyilagos megítélése (összeférhetetlenség), így különösen
a) az ajánlattevő hozzátartozója,
b) az ajánlattevővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
c) az ajánlattevő tulajdonosa, vezető tisztségviselője.
21. Az ajánlatok elbírálásában részt vevő személy köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az a polgármester felé haladéktalanul bejelenteni.
22. Az összeférhetetlenség fennállásáról a polgármester dönt. Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg a polgármester gondoskodik új bíráló bizottsági tag, szakértő kijelöléséről.
23. A bíráló bizottság javaslatát határozatba foglalja. A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
24. A bíráló bizottság határozatát a jelenlévő tagok több mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.
25. A bizottság határozatát az üléséről készület jegyzőkönyv tartalmazza, mely megküldésre kerül az ajánlatkérő részére.
26. A bíráló bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza különösen
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyontárgyat, vagyontömeget
b) a beérkezett ajánlatok számát, rövid ismertetését, összefoglalását,
c) az értékelés főbb szempontjait, az ajánlatokkal kapcsolatos véleményeket, érvénytelenség megállapítását,
d) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését,
e) az első helyre javasolt ajánlat megjelölését, indokát, valamint a többi ajánlat rangsorát.
27. Érvénytelen az ajánlat:
a) ha a felhívásban meghatározott határidő után nyújtották be,
b) a biztosítékot az ajánlattevő nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére,
c) az ajánlattevő az árat nem egyértelműen határozta meg, illetve a megajánlott vételár/ellenérték a megjelölt minimális érték alatt van,
d) az ajánlat nem felel meg a pályázati felhívásban, vagy jelen eljárási rendben foglaltaknak.
28. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a felhívásra egyetlen érvényes ajánlatot sem nyújtottak be.
29. Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt az ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintetteket tájékoztatni kell.
30. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívül – amennyiben erről a pályázati felhívásban az ajánlatkérő döntött – a második helyezett ajánlattevőt is.
31. Az ajánlatkérő a pályázat eredményét a pályázati felhívásban meghatározottak szerint közli az ajánlattevőkkel.
III. Árverés
32. Az árverés az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, az ajánlattevők közvetlen részvételével megvalósuló versenyeztetése.
33. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményt az Önkormányzat hirdetőtábláján és internetes honlapján, valamint lehetőség szerint helyi lapban is meg kell hirdetni. Az árverés részletes szabályait az árveréséi kiírás tartalmazza.
34. Az árverési kiírásban fel kell tüntetni:
a) az árverést kiíró megnevezését és székhelyét,
b) az árverés helyét, idejét és a licitlépcsőt,
c) az árverésre kerülő vagyontárgyak/vagyontömeg megjelölését és kikiáltási árát/árukat, valamint a vagyontárgyakra vonatkozó korlátozásokat (terhek, elővásárlási jog stb.),
d) a vételár megfizetésének módját és határidejét,
e) szükség esetén az árverési biztosíték összegét, nyújtásának módját, határidejét,
f) az árverésen történő részvétel feltételeit,
g) az árverésre jelentkezés helyét, módját, idejét,
h) mindazt, amit az árverés kiírója egyébként szükségesnek tart.
35. Az árverést a kiíró által megjelölt személy/személyek bonyolítják le.
36. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
37. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell a kikiáltási árat és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.
38. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek.
39. Az árverés nyertese a legmagasabb ajánlati árat tartó. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál áll meg a licitálás, úgy a nyertes ajánlattevőt az árverést lebonyolító az ajánlattevők közül történő húzással választja ki.
40. Amennyiben az árverés nyertesének elállása miatt nem jön létre szerződéskötés, úgy a második legkedvezőbb ajánlattevő szerez szerződéskötési jogot, amennyiben a kiírás ezt tartalmazza.
41. Az árverési vevő által nyújtott biztosítékot be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 15 nappal vissza kell utalni.
42. Az árverés eredményének kihirdetése az árverés lezárását követően, a kiíró által írásban történik.
43. Az árverésről a lebonyolító személy jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az nyertes ajánlattevő megkap.
44. Az nyertes ajánlattevő köteles szerződést aláírni és vételárat a kiírásban foglaltak szerint megfizetni.
45. Az árverésre a pályázatnál kifejtettek értelemszerűen alkalmazandóak.
2. melléklet
1. A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2020. (VII.2.) rendelete 1. melléklet 3. pontja helyébe a következő pont lép:
„3. A tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódóan:
3.1. Dönt az ötmillió forint összeget meg nem haladó értékű vagyon tulajdonjogának megszerzéséről.
3.2. Dönt az ötmillió forint összeget meg nem haladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítéséről és módjáról.
3.3. Dönt az egymillió forint összeget meg nem haladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy ingyenes vagy visszterhes elidegenítéséről.
3.4. Dönt az egymillió forint összeget meg nem haladó értékű, üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának ingyenes vagy visszterhes megszerzéséről.
3.5. Dönt az 5 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó üzleti vagyon hasznosításáról és a hasznosítás módjáról.
3.6. Engedélyezi a vagyontárgy használatba vételét, ha a vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió forintot nem haladja meg.
3.7. Jóváhagyja a gazdasági társaság tagi vagy alapítói jogkör gyakorlásával összefüggő, egymillió forint összeget meg nem haladó kötelezettségvállalásait.
3.8. A vagyonrendeletben foglaltak szerint ellátja a gazdasági társaságokban az Önkormányzat képviseletét.
3.9. A vagyonrendeletben foglalt szerint ellátja a társasházak esetében az Önkormányzat képviseletét.
3.10. Gyakorolja az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát.
3.11. Megköti a vagyonhasznosítási jogügyleteket a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján.
3.12. Megköti a vagyontárgyak biztosítási szerződését.
3.13. Jegyző javaslatára hozzájárul az Önkormányzat vagy jogelődje javára bejegyzett, ingatlant terhelő jogoknak és tényeknek a törléséhez.
3.14. Dönt lakáscsere esetén az Önkormányzatot megillető jelzálogjognak az új lakásra történő átjegyzéséről.
3.15. Gyakorolja a tulajdonosi hozzájárulás megadását az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közcélú közművek, valamint nyomvonal jellegű távközlési építmények és ezzel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez.
3.16. Gyakorolja a tulajdonosi hozzájárulás kiadását a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítéséről, átalakításáról, korszerűsítéséről és rendeltetésének megváltoztatásáról során, amennyiben az társasház alapító okiratának módosítását nem eredményezi.
3.17. Jogosult az Önkormányzat tulajdonában álló, vadászterületnek minősülő ingatlanok vonatkozásában a vadászati joggal kapcsolatos valamennyi döntést meghozni.
3.18. Dönt értékhatár nélkül az elővásárlási jogról való lemondásról, amennyiben az Önkormányzat költségvetésében a fedezet nem biztosított.
3.19. Engedélyezi az önkormányzati tulajdonú ingóságok selejtezését (tételenként).
3.20. Dönt azoknak a pályázatoknak a benyújtásáról, amelyekhez az Önkormányzat részéről önrész biztosítása nem szükséges. A pályázat támogatása esetén képviseli az Önkormányzatot.””
2. A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2020. (VII.2.) rendelete 1. melléklet 8. pontja helyébe a következő pont lép:
„8. Az önkormányzat gazdálkodását illetően:
8.1. Dönt a behajthatatlan követelések törléséről 1 000.000 Ft-ig.
8.2. Dönt egymillió forint összeghatárig a tőke vagy kamat követelésnek részben vagy teljes mértékben való elengedéséről, továbbá fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezéséről”
Módosította a 14/2021. (IX.30.) önkormányzati rendelet.
A 22. § f) pontja a Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § g) pontja a Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a) pontja a Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § c) pontja a Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § d) pontja a Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 14/2021. (IX.30.) önkormányzati rendelet.