1. § (1) Budajenő Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Budajenő község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Rendelet mellékletei:

(3) A Rendelet függelékei:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.

4. § A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

5. § Közterületen – a falu karakterének megfelelő módon - közterület alakítási terv szerint helyezhető el:

6. § A település területén építési tevékenység a természeti, tájképi értékek megóvását biztosító módon végezhető:

7. § (1) A település területén a Natura 2000 terület, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a tájvédelmi körzethez tartozó terület, és a helyi természetvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területen – a belterület és belterületbe vonható terület kivételével - új épület tájba illeszkedése látványtervvel igazolandó, a környezeti állapotadat részét képező látványtervnek a 1103 j. közút felőli látványkapcsolatokat továbbá a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.

8. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(2) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes, fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(3) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(4) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.

(5) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, és egyéb helyhez kötött külső zajforrás elhelyezése során a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket nem haladja meg.

9. § (1) A Szabályozási terv védőtávolságot illetve védőterületet jelöl

(2) A szennyvíztisztító és a szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 13. § előírásai az irányadók.

10. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű. A telek alakítás során előnybe kell részesíteni az egyenes vonalú telekhatárok kialakítását és az indokolatlanul bonyolult telekformák elkerülését. Telek, építési telek kialakításának a vonatkozó építési övezetnek, illetve övezetnek megfelelő beépíthetőségre alkalmasnak kell lennie. A település építési övezeteiben nyeles telek nem alakítható ki.

(2) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, illetve magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott a kialakítható telek legkisebb területe, és legkisebb telekszélessége, mélysége előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.

(3) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.

(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.

(5) A már jellemzően beépült telektömbben az építési övezeti előírásoknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben

(6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(7) Az ingatlan-nyilvántartási és a kialakult használati állapot eltérésének rendezésére irányuló telekhatárrendezés során az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási előírásoktól el lehet térni, amennyiben a használati határ több mint 15 éve fennáll és a telekhatár-rendezés nem akadályozza az önkormányzat fejlesztési dokumentumaiban és rendezési eszközeiben meghatározott célok és feladatok megvalósítását.

(8) A szabályozási vonal vonalvezetése 2,0 méterrel eltérhet a szabályozási tervben meghatározottól a szabályozási szélesség megtartása mellett a helyi építési szabályzat módosítása nélkül abban az esetben, ha geodézia igazolja a földhivatali alaptérkép pontatlanságát, vagy azt geodéziai felmérés által pontosított terepviszony indokolja.

11. § Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) egyidejűleg gondoskodni kell

12. § (1) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

(2) Külterületen és belterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha az övezeti előírások lehetővé teszik, és azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.

13. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel szabad építeni.

(2) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket amennyiben

(4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

(5) A szennyvíztisztító telep telekhatárától mért 150 méteren belül olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget, illetve rendeltetést tartalmazó épület, amelyet a szennyvíztisztító rendeltetésszerű használata zavarhat az építtető kizárólag saját felelősségére építhet, a kártérítési igény kizárásának egyidejű tudomásul vételével. Az így megépült épület tulajdonosa a szennyvíztisztító rendeltetésszerű használatából következő környezeti és egyéb hatásokat tűrni köteles.

(6) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül meglévő épület felújítása és a kubatúráján belül történő átalakításán kívül építési tevékenység – bontás kivételével - nem végezhető, többlet rendeltetési egység nem hozható létre.

14. § (1) A felszíni vizek (vízfolyások vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávjában a karbantartás lehetőségét biztosítani kell. A biztosítandó parti sáv:

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

15. § (1) A már beépített területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

(2) Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali oszlopsoron kell a szolgáltatást nyújtó vezetékes hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni, de oda is csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(5) Területi helyi védelem alatt álló területen villamosenergia ingatlan-bekötést a lakóépületek felújításakor földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

16. § Földgázvezeték csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

17. § (1) Belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Már beépített területen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat ott is csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti létesítéssel is kivitelezhető

18. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit belterületen, beépítésre szánt területen a gazdasági területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az csak meglevő építményre telepíthető.

(2) Beépítésre nem szánt területen

19. § (1) Közcélú fedetlen sportpályák füvesített területének 50%-a a zöldfelület legkisebb mértékébe beszámítható, annak legfeljebb 75% -áig.

(2) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.

(3) Második épületet oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület által meghatározott kialakult – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon kell elhelyezni.

(4) Meglévő pincék építési helytől függetlenül felújíthatók.

(5) A patakok mentén elhelyezkedő, meglévő közvetlen közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek közterületi kapcsolata a patak felett létesítettet, legfeljebb 3,0 m széles – közterülethez kapcsolódó – hídon keresztül is biztosítható.

(6) Új épület építése esetén eresz, párkány csatorna és más épületrész az építéssel érintett telek telekhatáraira állított függőleges síkot nem érintheti, azt nem metszheti át.

20. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, tető az övezeti előírásoknak megfelelő átépíthető, de - előlépcső, tornác, előtető ereszpárkány kivételével -, csak építési helyen belül bővíthető az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével..

(2) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

21. § (1) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítettség az övezet telkére meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb +25%-kal haladhatja meg, az egyéb előírások betartása mellett.

(2) Önálló, új terepszint alatti építményt csak ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes terepszintje lehetővé teszi, hogy az építmény (a pincebejáratok kivételével) a környező terephez képest a felette lévő földtakarással együtt nem magasabb 1 méternél, a 10%-t meghaladó lejtésű telkeken 1,5 m-nél.

(3) Új pince homlokzati felülete max. 15 m², homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(4) Az építési övezetekben és övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben és övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:

(5) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy

(6) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés (kivéve a parapet konvektor) az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető, parapetkonvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert a takarást biztosítja.

(7) Új épület építésénél, 50%-nál nagyobb bővítésnél, és homlokzat felújítás esetén csak földkábeles csatlakozás alakítható ki.

(8) Víz- és fürdőmedence az építési helyen kívül az oldalkerti telekhatártól legalább 3,0 m távolságra, a hátsókerti telekhatártól legalább 3,0 m távolságra helyezhető el.

(9) Amennyiben a telek átlagos lejtése 10 %-nál nagyobb az építési helyen, úgy az építési övezetben előírt megengedett legnagyobb épületmagasság 1,0 m-rel túlléphető, de a lejtő felöli átlagos homlokzatmagasság ebben az esetben sem lehet nagyobb az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság +1,5 m-nél.

(10) Az építési övezetben és övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén, amennyiben az oromfal az épület rövidebbik oldalán kerül kialakításra, úgy

22. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg

(2) Építési helyen kívül a természetes terepszint megváltoztatása

(3) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(4) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen tereprendezés sem építési helyen belül, sem építési helyen kívül nem végezhető.

(5) Támfal kialakítása során a természetes terepszint

(6) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,5 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest. A támfal és a tömör mellvéd együttes magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t.

(7) Az utcavonalon a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal legfeljebb 2,0 m magasságig építhető, de utcavonali átlaga nem haladhatja meg az 1,2 m-t, ami fölött nem lehet tömör mellvéd vagy kerítés.

(8) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.

23. § (1) A település belterületén a közterülettől elválasztó kerítés

(2) Budajenő közigazgatási határa mentén található lakóterületen a kerítés

(3) Általános mezőgazdasági területen, kertes mezőgazdasági területen vadvédelmi céllal, valamint üzemi terület körülkerítésére csak lábazat nélküli drótfonatos kerítés létesíthető.

(4) Területi helyi védelem alatt álló területen tömör kerítés építhető legfeljebb 1,3 méteres magassággal.

(5) Külterületen lakás rendeltetést tartalmazó terület az (1) bekezdés a) és b) pontok szerint építhető.

(6) A 6 m vagy annál keskenyebb szabályozási szélességű utcáknál a kerítést úgy kell megépíteni, hogy legalább 1 db, az ingatlanra történő behajtást biztosító útbővületet kell kialakítani, melynek mérete min. 6,0 x 1,5 m.

24. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) A legalább 70%-ban beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(3) Amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely, úgy építmény az adott telken csak a kijelölt építési helyen belül helyezhetők el.

(4) A tervezett épület építési vonallal érintett homlokzatának legalább 70%-ban az építési vonalon kell állnia, kivéve ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor elégséges, ha az utcai homlokzat egy ponton érintkezik az előkerti építési vonallal.

25. § (1) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(2) Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia, ami az ingatlannyilvántartásban is bejegyzett öt-öt beépített telek előkertjének átlaga attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel.

(3) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert 5 m, kivéve

26. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 4,5 méter de legalább az építési övezetben szabályozott épületmagasság. Az épület oldalhatárra kerülő oldalfalát a telek oldalhatárától számított 0,8 méteres sávon kívül kell elhelyezni – kivéve amennyiben a településképi rendelet másként rendelkezik.

(2) Szabadon álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

27. § (1) Az építési telek hátsókertje 6,0 m vagy az épületmagasság értéke, kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

(2) Fekvő telek esetében a hátsókert 3,0 méter vagy olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.

28. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. A melléképületek nagysága nem haladhatja meg a főépület bruttó alapterületét és az épületmagasságát.

(2) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

(3) Építési helyen kívül melléképület az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el a (6) bekezdés előírásainak kivételével.

(4) Az építési telek előkertjében építmény nem helyezhető el, kivéve:

(5) Az építési telek oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.

(6) Előkertben önálló építményként támfalgarázs csak a rendezett építési telek határától 1,5 m-re, és a gépkocsitároló mélységében építhető. A támfalgarázs az oldalkertben is elhelyezhető, ha a természetes terepszint a létesítendő támfalgarázs helyén a 30%-ot eléri.¹

(7) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül – a vonatkozó szabályok szerint - kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.

(8) Állattartó építmény építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el,

(9) Lakókocsi, lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, mobilház a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, illetve – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.

29. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

30. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet. A kisvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (11) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) Amennyiben az övezeti előírások szerint az építési telken egy épület építhető, a (2) bekezdés b)-c) pontok szerinti rendeltetések bármelyike kizárólag lakással egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el azzal, hogy a lakás bruttó alapterülete az épület bruttó szintterületének legalább 50%-a.

(4) Amennyiben az övezeti előírások szerint a telken több épület is építhető, a (2) bekezdés b)-c) pontok szerinti rendeltetés önálló épületben egy lakóépület megléte esetén építhető.

(5) Egy épületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Lakás a közterület felőli épületben, épületrészben helyezhető el.

(7) Az építési telek beépített területe nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott kialakítható telekméret kétszerese és az adott építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke szorzatából adódó értéket.

(8) Önálló szint alatti építmény kizárólag termény és kerti szerszám tároló számára építhető kizárólag építési helyen belül.

(9) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(10) A közművesítettség mértéke: teljes.

(11) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

31. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet. A kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (14) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) A jelen rendelet szerinti gyűjtőút vagy a Petőfi Sándor utca telkével közvetlenül határos építési telken a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, illetve szállás jellegű rendeltetést tartalmazó épület is lehelyezhető az (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) Amennyiben az övezeti előírások szerint az építési telken egy épület építhető a (2) bekezdés b)-c) pontok és (3) bekezdés szerinti rendeltetések bármelyike kizárólag lakással egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el azzal, hogy a lakás bruttó alapterülete az épület bruttó szintterületének legalább 50%-a

(5) Amennyiben az övezeti előírások szerint az építési telken több épület is építhető, a (2) bekezdés b)-c) pontok és a (3) bekezdés szerinti rendeltetés önálló épületben egy lakóépület megléte esetén építhető.

(6) Egy építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető, a lakóépület legfeljebb 2 lakást tartalmazhat, kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

(7) Egy épületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

(8) Az építési telek beépített területe nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott kialakítható telekméret kétszerese és az adott építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke szorzatából adódó értéket.

(9) 2 lakást tartalmazó épületben lakásonként legalább 25 m² bruttó alapterület kizárólag gépjárműtároló céljára alakítható ki és használható fel.

(10) Önálló szint alatti építmény kizárólag termény és kerti szerszám tároló számára építhető kizárólag építési helyen belül.

(11) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(12) Állattartó építmény nem helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

(13) A közművesítettség mértéke: teljes.

(14) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

32. § (1) Lke-3 építési övezetben lévő építési telken a második fő rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület-magassága 4,5 m.

(2) Lke-5 építési övezetben egy telken legfeljebb két lakóépület, épületenként 1 lakás építhető.

(3) Lke-5/1 építési övezetben egy telken legfeljebb két lakóépület, épületenként 1 lakás építhető.

(4) Lke-6/1 építési övezetben egy telken legfeljebb két lakóépület, épületenként 1 lakás építhető.

(5) Lke-7/1 építési övezetben egy telken legfeljebb két lakóépület, legfeljebb 4 lakás építhető.

(6) Lke-8/1 építési egy telken legfeljebb két lakóépület, épületenként 2 lakás építhető.

(7) Lke-9 építési övezetben lévő építési telken a második fő rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület-magassága 4,5 m .

(8) Lke-9 építési övezetben állattartó építmény elhelyezhető, építési helyen belül a telekhatártól legalább 30,0 m-re.

(9) Lke-9 építési övezetben a hátsókertben sportolási célú építmény nem helyezhető el.

33. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet. A falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (13) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) A (2) bekezdés d) pont szerinti rendeltetések kizárólag a beépített bruttó alapterület 25%-án helyezhető el.

(4) Amennyiben az övezeti előírások szerint az építési telken egy épület építhető, a (2) bekezdés b)-d) pontok szerinti rendeltetések bármelyike kizárólag lakással egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el azzal, hogy a lakás bruttó alapterülete az épület bruttó szintterületének legalább 50%-a.

(5) Amennyiben az övezeti előírások szerint az építési telken több épület is építhető, a (2) bekezdés b)-d) pontok szerinti rendeltetés önálló épületben egy lakóépület megléte esetén építhető.

(6) Egy épületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(7) Lakás a közterület felőli épületben, épületrészben helyezhető el.

(8) Az építési telek beépített területe nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott kialakítható telekméret kétszerese és az adott építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke szorzatából adódó értéket.

(9) 2 lakást tartalmazó épületben lakásonként legalább 25 m² bruttó alapterület kizárólag gépjárműtároló céljára alakítható ki és használható fel.

(10) Önálló szint alatti építmény kizárólag termény és kerti szerszám tároló számára építhető kizárólag építési helyen belül.

(11) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(12) A közművesítettség mértéke: teljes.

(13) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

34. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet. A településközpont terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) Egy építési telken több épület is építhető, amennyiben legalább az egyik a (2) bekezdés b) – g) pontok szerinti rendeltetést is tartalmaz, kivéve ha az építési övezeti előírások másként rendelkeznek.

(4) Egy épületben legfeljebb egy lakás helyezhető el a beépített bruttó szintterület legfeljebb 25%-án, amennyiben az épület több, eltérő rendeltetési egységet is tartalmaz – Vt-1 és Vt-6 építési övezetek kivételével.

(5) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(6) A közművesítettség mértéke: teljes.

(7) Az építési telken a lakóterületre megengedett környezetvédelmi igénybevételi, kibocsátási és terhelési határértékeket kell figyelembe venni.

(8) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

35. § (1) Vt-1 építési övezet építési telkein legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Vt-3 építési övezet építési telkein új épület nem építhető.

(3) Vt-5/1 építési övezet építési telkein új épület csak az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(4) Vt-6 építési övezet építési telkein legfeljebb négy lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Vt-6 építési övezet építési telkein új épület csak az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(6) Vt-8 építési övezetben elhelyezhető épület kizárólag

(7) Vt-8 építési övezetben az építési telkek beépítettsége kialakult.

36. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet. A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) Egy építési telken legfeljebb egy lakás helyezhető el a beépített bruttó szintterület legfeljebb 25%-án.

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

(5) Az építési telken a lakóterületre megengedett környezetvédelmi igénybevételi, kibocsátási és terhelési határértékeket kell figyelembe venni.

(6) Az építési telken az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

(7) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

37. § Gksz-1 és Gksz2 építési övezetekben elhelyezhető épület legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 500 m².

38. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.

39. § (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál. A különleges terület - temető építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (10) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az építmény:

(3) Az építési telken több épület is elhelyezhető.

(4) Az építési telken új épületet a telekhatártól legalább 10,0 m távolságra kell elhelyezni a parcellázási és sírhelykitűzési terv figyelembevételével.

(5) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(6) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(7) Az építési telken kripta és urnafal elhelyezhető.

(8) Síremlék terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet magasabb

(9) Urnafülkék és osszárium fülkék elhelyezésére szolgáló urnasírbolt

(10) A közművesítettség mértéke: részleges.

(11) Az építési telek telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(12) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

40. § (1) Különleges terület - magtár a Szabályozási terven K-M jellel jelölt építési övezet, amely a településkép karakterét meghatározó egyedi érték megőrzését szolgálja. A különleges terület - magtár építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az építmény

(3) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(4) A közművesítettség mértéke: teljes.

(5) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

41. § (1) Különleges terület – szakrális terület a Szabályozási terven K-Sz jellel jelölt építési övezet, mely hagyományosan kialakult, helyi sajátosságú szakrális rendeltetésű terület, s a meglévő hitéleti valamint közösségi rendeltetések elhelyezésére szolgál. A különleges terület – szakrális terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.

(2) A közművesítettség mértéke: közművesítetlen.

(3) Az építési telken új épület nem építhető.

(4) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

42. § (1) Különleges terület – pincesor a Szabályozási terven K-Ps jellel jelölt építési övezet, mely a helyi értékvédelem alatt álló présházas területet jelöli, másrészt a szőlőfeldolgozáshoz, borászathoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A különleges terület – pincesor építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület

(3) Melléképítmény nem helyezhetők el.

(4) A (2) bekezdés b) és d) pontok szerinti rendeltetés kizárólag akkor helyezhető el, amennyiben a parkolás közterületen vagy parkolómegváltással megoldott.

(5) A közművesítettség mértéke: részleges.

(6) Az építési telken a lakóterületre megengedett környezetvédelmi igénybevételi, kibocsátási és terhelési határértékeket kell figyelembe venni.

(7) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

43. § (1) K-Ps1 építési övezetben

(2) K-Ps2 építési övezetben

44. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. A különleges terület – sportterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) Az építési telken legfeljebb egy lakás helyezhető el. A lakás a közterület felőli épületben, épületrészben helyezhető el.

(4) Az építési telken több épület is elhelyezhető.

(5) A közművesítettség mértéke a részleges közművesítettség.

(6) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

45. § (1) Különleges terület - rekreációs terület a Szabályozási terven K-Re jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A különleges terület – rekreációs terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület

(3) Egy építési telken legfeljebb egy lakás helyezhető el a beépített bruttó szintterület legfeljebb 20%-án.

(4) Az építési telken több épület is elhelyezhető.

(5) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(6) A közművesítettség mértéke: teljes.

(7) Az építési telken új épületet az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 10,0 m távolságra helyezhető el.

(8) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

46. § (1) Különleges terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál. A különleges terület – szennyvíztisztító építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület:

(3) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:

(4) A közművesítettség mértéke: részleges.

(5) Az építési telken új épületet az elő-, oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 10,0 m távolságra helyezhető el. Ülepítő medence az építési helyen kívül is létesíthető.

(6) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

47. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

48. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető épület

(3) Zöldterületen a telekhatártól számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.

(4) Zöldterület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(5) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

(6) Zkk-2 övezetben épület nem helyezhető el.

49. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.

50. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetben elhelyezhető épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetést tartalmazhat.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben a közművesítettség mértéke: hiányos.

(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen a telekhatártól számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.

(5) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

51. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetében elhelyezhető épület

(3) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen a telekhatártól számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.

(5) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

52. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

53. § (1) Mk-1 övezetében elhelyezhető épület kizárólag gazdálkodáshoz kapcsolódó rendeltetést tartalmazhat.

(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

(3) Mk-1 övezet 720 m²-t el nem érő telkein a meglévő épület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

(4) Mk-1 övezet telkein egy épület és egy terepszint alatti építmény helyezhető el.

(5) Mk-1 övezet telkein lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(6) Mk-2 övezetében elhelyezhető épület:

(7) Mk-2 övezet telkein legfeljebb két épület helyezhető el, amelyből legfeljebb egy tartalmazhat lakó rendeltetést.

(8) Mk-2 övezet telkein lakó rendeltetés csak gazdálkodáshoz kapcsolódó rendeltetés megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén helyezhető el.

54. § (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, szőlőművelés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület

(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges.

(4) Általános mezőgazdasági terület övezet telkein technológiai építmény esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál magasabb építmény is elhelyezhető, legfeljebb 10,0 méteres magassággal.

(5) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

55. § (1) Má-1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha

(2) Má-2 övezetben kizárólag birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha

(3) Má-2 övezet telkeinek nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett részein épület nem helyezhető el.

56. § (1) A V jelű övezet a folyóvizek, öntöző és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

(4) A vízfolyások mellett a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

57. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők rekreációs terület (Kb-Re)

58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-Re jellel jelölt övezet, amely rekreációs rendeltetésű épületek és azok kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Kb-Re1 övezetben elhelyezhető épület

(3) Kb-Re1 övezetben legfeljebb egy lakó rendeltetés helyezhető el, legfeljebb a beépített szintterület 25%-án.

(4) Kb-Re1 övezet telkein legfeljebb egy kiszolgáló rendeltetés helyezhető el.

(5) Kb-Re1 övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

(6) Kb-Re1 övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(7) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

(8) Kb-Re1 övezet telkein a telekhatártól számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.

(9) Kb-Re2 építési övezetben elhelyezhető épület:

(10) Kb-Re2 építési övezeteiben szállás rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 30%-án helyezhető el.

(11) Kb-Re2 építési övezet építési telkein legfeljebb 2 főépület helyezhető el.

(12) Kb-Re2 építési övezetben: legfeljebb két lakó rendeltetés helyezhető el a beépített szintterület 30%-án

(13) Kb-Re2 építési övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el kirakatszekrény.

(14) Kb-Re2 építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

59. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, mely a közúti közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(3) Köu övezetben az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke legfeljebb 5,0 m.

(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.

(5) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. Közhasználat elöl el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható. A közhasználat elől el nem zárt magánutak kialakításánál a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(6) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.

(7) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:

60. § (1) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén új parkolók létesíthetők a Szabályozási terven jelöltek szerint.

(2) Közlekedési terület zöldfelületi részén felszíni parkoló legfeljebb a lehatárolás 20%-án létesíthető, gépjármű-közlekedésre alkalmas kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható.

(3) Új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket, és ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(4) Amennyiben a telek adottságai nem teszik lehetővé a parkolóhelyek telken belüli elhelyezését – az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezés és rakodóhely közterületen is biztosítható, a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával:

61. § (1) Közmű terület a Szabályozási terven a Köm jellel jelölt övezet, mely a közmű építmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.

62. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budajenő község helyi építési szabályzatról szóló Budajenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2008.(X.22.), 35/2008.(XII.15.), 13/2009.(IX.24.), 9/2011.(IX.09.), 19/2012.(XI.23.), 1/2014 (I.24), 18/2014.(IX.19.) és 8/2016.(VI.24.) önkormányzati rendeletekkel módosított 11/2006.(IX.27.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.