Diósd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete

Diósd Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 03. 05

Diósd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (X. 22.) önkormányzati rendelete

Diósd Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

2022.03.05.

Diósd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, pecsétjei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Diósd Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 2049 Diósd, Szent István tér 1.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.diosd.hu

2. Az önkormányzat jelképei és pecsétje

2. § A képviselő-testület az önkormányzat jelképeit, azok leírását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen a Város címerével, körben “Diósd Város Önkormányzata” körfelirat található.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

3. Az önkormányzat ünnepei

4. § A képviselő-testület az önkormányzat ünnepeit, rendezvényeit e rendelet 1. melléklete szerint határozza meg.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. A képviselő-testület megalakulása

5. § A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja a képviselők és a polgármester eskü- vagy fogadalomtétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirendi pontok ismertetésére, tárgyalására, majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

5. A képviselő-testület ülésezési formái

7. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kék Géza Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében tartja.

(3) Indokolt esetben a polgármester a Diósdi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) „dísztermébe” is meghirdetheti a testületi ülést.

8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8, munkatervben meghatározott rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31., valamint december 20. és január 10. között rendes ülést nem tart.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben.

(3)1 A (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályainak figyelembevételével.

6. A képviselő-testület ülésének összehívása

10. § A képviselő-testület ülését írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes, kizárólag az erre a célra kialakított Képviselői Felhőben - https://diosd.hu – útján történő megküldésével a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze (a továbbiakban együtt ülésvezető).

11. § A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok számára a Képviselői Felhőn keresztül érhetők el a képviselő-testületi és bizottsági ülések meghívói, az előterjesztések, az ülések jegyzőkönyvei, valamint a testületi és bizottsági döntések.

12. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és napját, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát és előterjesztőjét.

(2) A képviselő-testületi rendes ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a 13. § (1) bekezdésében felsorolt meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - lehetőleg az írásos anyaggal együtt – a 13. § (2) bekezdésében felsorolt meghívottak részére legalább 2 nappal az ülés előtt kell hozzáférhetővé tenni a Képviselői Felhőben. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, e-mailen, vagy futár útján is összehívható.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(5) A meghívót és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a bizottságok nem képviselő tagjait,

c) a jegyzőt,

d) d.) az aljegyzőt,

e) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

f) az egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

g) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

h) az önkormányzati intézmények vezetőit,

i) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi

j) akiknek meghívását az előterjesztő az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a bizottságok nem képviselő tagjait,

c) a jegyzőt,

d) az aljegyzőt,

e) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

f) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

g) akiknek meghívását az előterjesztő az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(3) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában és az (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést – a Képviselői Felhő útján – hozzáférhetővé kell tenni. Az (1) bekezdés e)-k) pontjában és az (2) bekezdés f)-g) pontjában felsorolt meghívottak részére meghívót – amennyieben az elérhetőségük rendelkezésre áll - elektronikus úton kell megküldeni. Elektronikus elérhetőség hiányában a meghívót postai úton kell eljuttatni az érintett részére.

(4) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.

(5) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt, az előterjesztést előkészítő ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.

7. Nyilvánosság

14. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

(2) A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

15. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, valamint a nyílt ülés jegyzőkönyve a Hivatal ügyrendjében erre a feladatra kijelölt irodáján is megtekinthető.

(2) A zárt ülés előterjesztéseinek és jegyzőkönyvének közérdekű vagy közérdekből nyilvános adattartalma nyilvános, melynek megismerésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatmegismerésre vonatkozó szabályai alapján – kifejezett kérelem alapján – van lehetőség.

8. A képviselő-testületi ülés vezetése

16. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze, illetve vezeti.

(3) Az ülés időtartama legfeljebb 6 óra.

(4) Az ülésen idő hiányában nem tárgyalt napirendi pontok a polgármester döntése alapján a következő munkaterv szerinti ülésen, vagy rendkívüli testületi ülésen kerülnek megtárgyalásra.

9. A képviselő-testületi ülés napirendje

17. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) A meghívóban nem szereplő előterjesztésekről (továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület - a 42. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szavazati aránnyal - egyenként szavaz.

(4) A napirendi pontok javasolt tárgyalási sorrendje:

a) rendeletalkotást igénylő előterjesztések,

b) határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztések,

c) tájékoztatók, beszámolók,

d) kérdések

e) zárt ülést igénylő előterjesztések.

(5) A (3) bekezdésben foglalt sorrendtől a képviselő-testület eltérhet.

18. § (1) A polgármester - rendkívüli ülés kivételével - a tájékoztatók, beszámolók keretében írásban beszámol:

a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

b) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

c) az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót vita nélkül tudomásul veszi, valamint vita nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolóról.

10. Előterjesztés

19. § Napirendi pontot csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Írásbeli előterjesztésnek minősül a sürgősségi indítvány és az előterjesztéshez tett módosító indítvány is.

20. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra, egyedi vagy normatív határozat meghozatalára,

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) A képviselő-testület ülésére - a rendelettervezet kivételével - előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a bizottságok,

e) a jegyző,

f) az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében, munkatervben meghatározott esetben, valamint a polgármester felkérésére,

g) jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

(4) Rendelet-tervezetet benyújthat:

a) a polgármester,

b) képviselő-testület bizottsága

(5) A rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata.

21. § (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést – e rendelet 2. függeléke szerinti előterjesztések rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően - írásban kell benyújtani.

(2) Az előterjesztést – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell leadni – először elektronikus úton – előzetes törvényességi ellenőrzésre a jegyzőhöz. Az előzetes törvényességi ellenőrzést követően az írásbeli előterjesztést papíron legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről.

(3) Az előterjesztést rendkívüli testületi ülés esetében legkésőbb az ülés előtt 3 nappal, illetve sürgősségi előterjesztést az elkészítést követően azonnal, de legkésőbb 23. § (1) bekezdésébe rögzített határidőig kell leadni a jegyzőnél.

(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

22. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében tűzhető napirendre.

11. Sürgősségi indítvány

23. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre történő felvételére legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 8 óráig írásban, a sürgősség tényének rövid indokolását is tartalmazó sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősségi indítványt a polgármesternél kell benyújtani a tárgyalni javasolt előterjesztéssel együtt.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a jegyző

e) a témakör szerint illetékes bizottság

24. § (1) Rendelettervezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem nyújtható be sürgősségi indítványként,

(2) Rendelettervezet sürgősségi indítványként benyújtható, ha

a) a hatályos rendelet azonnali módosítását vagy hatályon kívül helyezését jogszabály kötelezővé teszi vagy

b) az önkormányzati rendelet hatályban tartása, illetve megalkotásának elmaradása az önkormányzat érdekeit sérti.

12. Módosító indítvány

25. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

(2) Az előterjesztéshez írásban módosító indítványt nyújthat be a polgármesternél

a) az előterjesztő,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága

(3) A módosító indítványt – a bizottság által tett módosító indítvány, valamint a 36. §-ban, valamint az 50. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – legkésőbb az ülés kezdetét megelőzően 2 órával írásban lehet benyújtani.

13. Felszólalás a képviselő-testület ülésén

26. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők az ülésteremben kijelölt helyükről szólhatnak hozzá, az ülés többi résztvevője a teremben elhelyezett mikrofon mellől beszélhet.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselő-testület tagja, a jegyző és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) Az ülésvezető felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.

(4) A képviselők a szavazógép megfelelő gombjával, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal meghívottak kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülésvezetőnek.

(5) Az ülésvezető adja meg a szót a hozzászólóknak.

27. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) ügyrendi felszólalás,

b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,

c) napirend utáni felszólalás.

28. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót az ülésen. Amennyiben az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Ügyrendi javaslat:

a) a napirendi pont levételére tett javaslat,

b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

c) az idő hiányában, előkészítetlenség, vagy egyéb alapos indok alapján a napirendi pont elnapolására tett javaslat,

d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,

e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

f) e rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,

g) a képviselő kizárására tett indítvány,

h) a vita lezárására tett indítvány.

(4) Amennyiben az előterjesztő a (3) bekezdés c) pont szerinti elnapolásra tett javaslattal nem ért egyet, az álláspontját 2 percben ismertetheti.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(6) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f)-g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

(7) Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját a munkaterv módosítása nélkül.

14. A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje

29. § (1) A képviselő-testületi ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévő képviselők nevét és a távollét igazoltságát.

(2) Az ülésvezető az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét. Amennyiben az ülésvezető azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, az ülésvezető az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.

30. § (1) Az ülésvezető tájékoztatást ad a sürgősségi indítványról, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben fejtheti ki.

(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről a 42. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szavazati aránnyal, vita nélkül dönt.

(3) A sürgősségi indítvány ismertetését követően az ülésvezető előterjeszti a meghívó szerinti napirendi javaslatot.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

31. § Az ülésvezető a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

32. § Az előterjesztő a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet (a továbbiakban: előterjesztői kiegészítés).

33. § Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők – jelentkezésük sorrendjében – kérdéseket intézhetnek legfeljebb 3 percben, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol.

34. § (1) A kérdéseket követően az ülésvezető a napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.

(2) A bizottságok véleményét tükröző, bizottsági szavazati arányokat tartalmazó táblázatot a képviselő-testületi ülés napján a jegyző – a Képviselői Felhő útján – megküldi a képviselők részére.

35. § (1) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket jogszabályi rendelkezése feljogosít erre.

(2) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.

36. § (1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani az ülésvezetőnél. A módosító indítvány írásba kell foglalni.

(2) A módosító indítvány megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülésvezetőnek időt kell biztosítania.

(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító javaslat befogadásáról véleményt nyilváníthat.

37. § Az ülésvezető a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozhatja a hozzászólások időtartamának korlátozását.

38. § (1) Az ülésvezető a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.

(2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga 2 percben.

39. § Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

15. Kizárás a döntéshozatalból

40. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti az előterjesztés határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

16. A döntéshozatali eljárás

41. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító indítványokat. Ezt követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(2) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító indítványt, illetve javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben indokolt szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasló,

b) a tartalmi módosítást magába foglaló,

c) a kiegészítő

javaslatot.

(3) A módosító indítványokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról.

(4) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja az ülésvezető.

(5) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja az ülésvezető.

(6) A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a döntést.

42. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a jelenlét megállapításánál a gépi jegyzőkönyvbe rögzített adatok az irányadók.

(3) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, egyéb jogszabályban és a (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez.

(4) Minősített többség szükséges:

a) fegyelmi büntetés megindításához, kiszabásához.

b) a költségvetést érintő, abban nem szereplő, vagy azt meghaladó kötelezettségvállalásához;

c) a sürgősségi indítvány napirendre vételéhez;

d) 5 millió forint feletti egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagy ingatlanvagyon megterheléséhez, elidegenítéséhez, megszerzéséhez, vállalkozásba való beviteléhez;

e) a kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához.

17. A szavazás módja

43. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás főszabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Amennyiben a szavazás kézfelemeléssel történik, akkor először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatszámlálásról az ülésvezető gondoskodik. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámláltatni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, és végül a szavazástól tartózkodók számát.

18. Név szerinti szavazás

44. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott esetekben, illetve azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazás elsősorban szavazatszámláló-géppel történik.

(3) Külön név szerinti lista alapján történő szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Külön név szerinti lista alapján történő szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazatszámláló-géppel történő szavazás esetén a szavazatokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti a gépi nyilvántartásba. A külön listán történő szavazás esetén a jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - az ülésvezetőnek átadja.

(5) A szavazás eredményét az ülésvezető kihirdeti.

(6) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről, illetve a külön név szerinti listának a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

19. Titkos szavazás

45. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat.

(2) Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt

(3) A titkos szavazás elsősorban számítógéppel vezérelt szavazatszámláló rendszerrel történik. A gép meghibásodása vagy alkalmazhatóságának lehetetlensége esetén a titkos szavazás szavazólapon is történhet.

(4) Ha a titkos szavazás a szavazórendszerrel történik, a rendszer csak az összesített eredményt jeleníti meg a kijelzőn és tárolja el.

(5) Ha a titkos szavazás szavazólapon történik, akkor a szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(6) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára - a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét.

(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(10) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

20. Napirend előtti felszólalás

46. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármelyik képviselő írásban kérhet engedélyt az ülésvezetőtől. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legalább 2 órával meg kell küldeni az ülésvezetőnek.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás az érintett személy részéről 3 perc lehet. A napirend előtti felszólalás tárgyában vita nem nyitható.

(3) A napirend előtti felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

21. A képviselő-testületi ülés berekesztése

47. § A napirendi pontok tárgyalását követen az ülésvezető az ülést berekeszti.

22. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

48. § A képviselő-testületi ülésen minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

49. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti meg:

a) a) figyelmezteti a felszólalót, amennyiben az a megengedett időkeretet átlépi, illetve eltér a tárgytól;

b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a Képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg a szabályzatnak a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi;

c) megvonja a szót, amennyiben az a)-b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülésvezető az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

23. Rendeletalkotás

50. § (1) Rendeletalkotás esetén, módosító indítványt csak írásban lehet benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon 16 óráig. A módosító indítvány elfogadásához minősített többség szükséges.

(2) A rendelet-tervezetet a Képviselő-testület feladat szerint illetékes bizottságai megtárgyalják és véleményezik.

(3) (3 A rendelet jelölése a jogalkotásról szóló jogszabályokban meghatározott módon történik.

(4) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára - 15 napra történő - kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

24. határozat

51. § (1) A Képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó – jogszabályalkotást nem igénylő – ügyekben határozattal dönt. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A határozat jelölése a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályokban meghatározott módon történik.

(3) A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet.

25. A képviselő-testületi ülés dokumentálása

52. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a módosító indítványokat,

c) egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

d) a jelenléti ívet,

e) titkos szavazás esetén, ha nem gépi szavazás történt, a jegyzőkönyv egy példányát,

f) a név szerinti szavazásról készült névsort, ha nem gépi szavazás történt,

g) a szavazatszámláló gép által készített összesített listát a határozathozatalkor jelenlévőkről,

h) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja esetén az érintettnek a zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozatát.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKÁJÁNAK TERVEZÉSE, FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

26. Gazdasági program

53. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szóló gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program előkészítéséről vagy felülvizsgálatáról, annak a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági program tartalmazza:

a) a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;

b) a település lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;

c) az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó elképzeléseket.

d) a területfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket.

(4) A jóváhagyott gazdasági programot az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

27. Munkaterv

54. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

a) a képviselőktől

b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,

c) a jegyzőtől,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,

e) az egyéni választókerület országgyűlési képviselőjétől,

f) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

g) az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőitől.

(4) A munkatervi javaslatot írásban a javaslat indokolásával és a tárgyalásra javasolt időpont (hónap megjelölése) vagy véghatáridő meghatározásával kell benyújtania a polgármesterhez.

(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület gazdasági programjából adódó feladatokat,

b) jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendi pontokat,

c) a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendi pontok tárgyát és előterjesztőjét, az előkészítésért felelős megjelölését, az előterjesztést véleményező bizottságot,

d) a közmeghallgatás időpontját.

(7) A képviselő-testület a munkatervet minden év utolsó rendes ülésén fogadja el.

(8) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,

d) az előterjesztésért felelősnek.

(9) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

(10) A jóváhagyott munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

28. Feladat- és hatáskör

55. § (1) A képviselő-testület a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az önkormányzat egyes kötelezően előírt közfeladatai és önként vállalt feladatai ellátását az önkormányzati fenntartású intézmények és az önkormányzat 100%-os vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságain (a továbbiakban együtt: egyéb szervek) keresztül látja el, az alapító okiratokban és e rendeletben meghatározottak szerint.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a pénzügyi bizottságot véleményezési jogkör illeti meg.

56. § (1) A képviselő-testület a 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület az 3. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

(3) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az ülést megelőző naptári hónap(ok)ban – az átruházott feladat- és hatáskörben - hozott döntéseiről.

(4) A képviselő-testület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK JOGÁLLÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

29. A bizottságokra vonatkozó általános szabályok

57. § (1) A bizottságok jogállására és működésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.

(2) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

58. § (1) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét, képviselő és nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság, tagja közül az elnök helyettesítésrére elnökhelyettest választ.

(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

30. Az állandó bizottságok

59. § (1) A képviselő-testület 5 bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 5 fő.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét és munkájának eredményességét.

(3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

a) Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság

b) Településfejlesztési Bizottság

c) Kulturális, Hagyományőrző és Sport Bizottság,

d) Egészségügyi és Szociális Bizottság,

e) Partnertelepüléseket és Külkapcsolatokat Koordináló Bizottság.

(4) Az állandó bizottság legfontosabb általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) előkészíti vagy véleményezi a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, valamint annak végrehajtásában,

e) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

60. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) által szabályozott összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság látja el. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti, az összeférhetetlenséget eredményező jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli lemondó nyilatkozatot a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságnak címezve a polgármesternek kell átadni.

61. § (1) A Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság látja el vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat. A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnökének kell leadni. A vagyonnyilatkozat átvételével kapcsolatos részletes szabályokat – a jogszabályi keretek között - a bizottság ügyrendjében szabályozza.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság a jegyző útján tartja nyilván és gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és jogszabály szerinti visszaadásáról.

62. § A köznevelési törvényben meghatározottak szerinti köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottság az Kulturális, Hagyományőrző és Sport Bizottság.

63. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (Htv) és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendeletben (Kormányrendelet) foglalt ügyek a Településfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartoznak. Eljárására az ügyrendjének szabályait kell alkalmazni a Htv-ben és a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel.

31. Az ideiglenes bizottságok

64. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására minősített többséggel ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával vagy meghatározott idő elteltével szűnik meg.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság tagjainak számáról, személyi összetételéről, feladat- és hatásköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(4) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, illetve a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.

(5) Az ideiglenes bizottság létrehozatalakor dönteni kell annak költségkeretéről is.

32. A bizottságok működése

65. § A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester által felkért képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

66. § (1) A bizottság rendes ülésére a képviselő-testület munkaterv szerinti ülése előtt az elnök által meghatározott napon kerül sor.

(2) A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egyharmadának a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

67. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket 6 nappal az ülés előtt kell a Képviselői Felhőben hozzáférhetővé tenni a képviselőknek és bizottsági tagoknak.

(2) A bizottság ülésére a 13. § (1) bekezdés a)-e) és k) pontjában felsorolt személyeket meg kell hívni.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal más személy a bizottság elnökének meghívása alapján vehet részt.

68. § (1) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben a bizottságok elnökei megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában. A bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Együttes ülés esetén a szavazást megtartani és a döntéseket meghozni bizottságoknak külön-külön kell.

(2) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

69. § (1) A bizottsági ülés napirendjére a 20. § (3) bekezdésben foglaltakon felül bármely bizottsági tag tehet javaslatot. A bizottság a napirend elfogadását követően is a meghívóban nem szereplő, de jelen rendelet 3. melléklete szerint a bizottság feladatkörébe, átruházott hatáskörébe tartozó előterjesztést egyszerű többséggel napirendre vehet.

(2) A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. Ezeket az előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A bizottság köteles napirendre tűzni azt az ügyet, amelyet a polgármester utalt a bizottság elé.

70. § A képviselők kötelezettségeire vonatkozó szabályok közül a 72-74. §-ban foglaltakat a bizottság ülésére akként kell alkalmazni, hogy azok betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ ÉS A TISZTSÉGVISELŐK

33. A képviselő kötelezettségei

71. § A képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

a) a Képviselői Felhőt használni, a feltöltött dokumentumokról szóló – elektronikus levélben megküldött – értesítést követően megismerni a munkájához szükséges dokumentumokat,

b) Az ülés időpontjáig jelezni a polgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek, ha a képviselő-testület vagy annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja, nem tud megjelenni,

c) írásban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a b) pontban foglaltakon kívüli, egyéb képviselői megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

d) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

72. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen megküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását nem menti ki, igazolatlan távollevőnek minősül.

(2) Amennyiben a képviselő hat hónapon belül két, a munkaterv szerinti rendes testületi ülésről igazolatlan hiányzik, a következő hat hónapra járó tiszteletdíját a képviselő-testület - a polgármester előterjesztésére – 50 %-kal csökkenti.

73. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának egyszeri 50 %-os csökkentéséről.

74. §2 (1) A 71-73. §-ban foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a bizottsági tagokra.

(2) A bizottság nem képviselő (külsős) tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény rendelkezési alapján kötelesek eleget tenni.

34. A polgármester

75. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira az alpolgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

76. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,

b) szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.

77. § (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a legidősebb képviselőnek.

78. § A polgármester a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – havonta legalább két alkalommal fogadóórát tart.

35. Az alpolgármester

79. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

80. § Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást a polgármester határozza meg.

81. § Az alpolgármesterek a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

VII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KINEVEZETT TISZTSÉGVISELŐK

36. A polgármesteri hivatal

82. § (1) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

(2) A Hivatal köztisztviselői számára július 1-je - a Közszolgálati Tisztiviselők Napja - munkaszüneti nap.

37. A jegyző

83. § A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

b) gondoskodik – a polgármesteri hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,

c) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

84. § A jegyző a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

85. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyző feladatokat a Polgármesteri Kabinet vezetője látja el.

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

38. Az önkormányzat költségvetése

86. § (1) A költségvetési rendelet előkészítése során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzatra gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

b) a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

c) az igények és célkitűzések egyeztetése,

d) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

e) el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat.

(2) A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottságok elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság köteles megtárgyalni.

(4) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

39. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok

87. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE

40. Közmeghallgatás

88. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a település polgárait legkésőbb 8 nappal korábban - hirdetmény közzétételével - a polgármester értesíti. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:

a) a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,

b) a település írott és elektronikus sajtó útján történő megjelenéssel és

c) az önkormányzat honlapján.

(2) A közmeghallgatáson a felszólalás sorrendje sorszámok szerint történik. A sorszám megkérésével egyidejűleg meg kell jelölni a felszólalás témáját. A sorszámok a közmeghallgatás napját megelőző 7. naptól igényelhetők személyesen, telefonon vagy elektronikus úton a hirdetményben foglaltak szerint.

(3) A közmeghallgatás megkezdését megelőző 1 órával sorszámok már nem igényelhetők.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a közmeghallgatás vezetését az alpolgármesternek átadhatja.

(5) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

41. Az önkormányzat által szervezett lakossági gyűlés

89. § (1) A Képviselő-testület kezdeményezésére, vagy saját hatáskörben a polgármester lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági gyűlésről, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A fórum témájáról, helyéről és idejéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumról emlékeztető készül, melynek elkészítéséért a polgármester felelős.

(6) A fórumon elhangzott állásfoglalásokról, kisebbségi véleményekről a polgármester a képviselő-testületet a fórumot követő rendes ülésen tájékoztatja.

42. Bel- és külföldi kapcsolatok

90. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei, a járásközponti és más települési önkormányzatokkal.

(2) A polgármester az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről a soron következő munkaterv szerint ülésen köteles tájékoztatni.

91. § A polgármester a külföldi önkormányzatokkal és a testvér-települési önkormányzatokkal való együttműködés során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről a soron következő munkaterv szerint ülésen köteles tájékoztatni.

43. Az önkormányzat kapcsolata a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal

92. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyetértő nyilatkozat kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

93. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. alapján biztosítja a működés személyi és tárgyi feltételeit.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok részére a megkötött megállapodásban rögzített feltételekkel térítésmentes helyiséghasználatot, valamit a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

94. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/ 2009. (V.25.) önkormányzati rendelet.

95. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet

A település ünnepei és rendezvényei

1. A település ünnepei:
1.1 Megemlékezés a II. világháború diósdi áldozatairól (minden év január 8-át követő vasárnapon. Amennyiben január 8-a vasárnap akkor azon a napon.)

2. A település rendezvényei:
2.1 Tavaszköszöntő (minden év április hónap)
2.2 Diósd Szent Gellért Hét ünnepségsorozat (minden év szeptember hónap)
2.3 Márton Nap újbor ünnepe
2.4 Advent, karácsony „Közös ünnepre készülünk” Adventi vásár,

2. melléklet

A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke

1. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke

1.1. Szociális ellátással, gyermekvédelemmel kapcsolatos feladat-és hatáskörök

1.1.1. Tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
1993. évi III. tv. 7. § (1)

1.1.2. Amennyiben tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, az ellátást biztosítóként követelheti az 1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.
1993. évi III. tv. 7. § (2)

1.1.3. Igényli az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését.
1993. évi III. tv. 48. § (2)

1.1.4. A köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
1993. évi III. tv. 48. § (3)

1.2. Közneveléssel kapcsolatos feladat-és hatáskörök

1.2.1. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról.
2011. évi CXC. tv. 83. § (2) bekezdés b) pont

1.2.2. 1A felvételi körzetek megállapításához a területileg illetékes tankerületi központnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. A véleményt átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.
2011. CXC tv. 50. § (8) bekezdés

1.2.3. Az önkormányzat által fenntartott óvoda beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal

1.2.3.1. közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,

1.2.3.2. közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján.
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdés

1.3. Környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
Beszerzi a védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői, vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélyét.
1991. évi XXXIII. tv. 7. § (4)

1.4. Közútkezelői feladatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök
Ellátja a közútkezelői feladatokat a helyi közutak tekintetében.
1988. évi I. tv. 46. § (1) a)

1.5. Közbeszerzési feladatok
Közbeszerzési szabályzat elfogadása
2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 27. §.

3. melléklet

A képviselő-testület állandó bizottságainak feladatköre, és az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke

1. Egészségügyi és Szociális Bizottság

1.1. A Bizottság feladatköre:

1.1.1. Megvitatja és véleményezi az egészségügyi és szociális ágazatot érintő javaslatokat.

1.1.2. Kapcsolatot tart a teleülésen lévő szociális és egészségügyi intézményekkel.

1.1.3. Megkeresésre véleményezi a gyógyszertárak nyitvatartási idejére vonatkozó – népegészségügyi szakigazgatási szerv általi - megkereséseket.

1.1.4. Az egészségügyi alapellátások körében dönt a megbízási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató rendelési idejének módosítására vonatkozó kérelméről.

1.1.5. 1.Elfogadja a Védőnői Szolgálat beszámolóját.

1.2. A képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:

1.2.1. Jóváhagyja a szociális és gyermekvédelmi intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját. (1993. évi. III. tv. 92/B. §. (1) c), 1997. évi XXXI. tv. 104. §. (1) d)

1.2.2. Megtárgyalja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról készített átfogó értékelést. (1997. évi XXXI. tv. 96. § (6)

1.2.3. Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai munkájának eredményességét, a szakmai program végrehajtását. (1993. évi III. tv. 92/B. §. (1) d)1997. évi XXXI. tv. 104. §. (1) e)

1.2.4. 2.2.4 Jóváhagyja az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmény szervezeti és működési szabályzatát. (1997. CLIV. tv. 155. § (1)

1.2.5. Dönt a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről. (1997. évi XXXI. tv. 42. § (5) bekezdés)

2. Kulturális, Hagyományőrző és Sport Bizottság

2.1. A bizottság hatásköre

2.1.1. Megvitatja és véleményezi az oktatással, neveléssel, az ifjúságot és kultúrát érintő kérdésekkel kapcsolatos önkormányzati javaslatokat, továbbá ezen belül:

2.1.2. Véleményezi az óvoda vezetésére benyújtott pályázatokat és javaslatot tesz a megbízásra a képviselő-testületnek.

2.1.3. Javaslatot tesz az intézményhálózat beruházási, felújítási, karbantartási munkáival kapcsolatban.

2.1.4. Együttműködik az óvoda- és iskolaszékekkel, támogatja azok tevékenységét.

2.1.5. Együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó szervekkel.

2.1.6. Tájékozódik beszámoló formájában az önkormányzat által szervezett nyári táborokról, a nevelési évben végzett intézményi, tanügyi és munkaügyi ellenőrzésekről.

2.1.7. avaslatot tehet települési szintű ifjúsági rendezvényre.

2.1.8. Figyelemmel kíséri az ifjúság egészséges életmódra nevelését.

2.1.9. Elősegíti az ifjúság közügyekbe való bekapcsolódását, jogaik és kötelezettségeik mélyebb megértését.

2.1.10. Véleményezi az ifjúság képviseletére jogosult szervezetek javaslatait – a lehetőségekhez mérten - alkalmazza azokat tevékenysége során.

2.1.11. Az ifjúságot közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt – lehetőség szerint - konzultál az ifjúságot képviselő szervezetekkel, civil szervezetekkel, és figyelembe veszi azok véleményét.

2.1.12. Véleményezi a Művelődési Ház munkatervét.

2.1.13. Javaslatot tesz (hagyományteremtő jelleggel) új rendezvények tartására.

2.1.14. Támogathatja a művészeti intézményeket, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, a művészi alkotómunka feltételeinek javítását és a művészeti értékek létrehozásának segítését.

2.2. A képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:

2.2.1. Értékeli az önkormányzat által fenntartott óvoda pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. (2011. évi CXC tv 83. § (2bekezd) és h) pont

2.2.2. Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t az önkormányzat által fenntartott óvodában. (2011. évi CXC tv. 83. § (2) bekezdés i) pont

2.2.3. Dönt a tagóvodák nyári zárva tartási idejének meghatározásáról. (2011. évi CXC tv. 83. § (2) bekezdés b) pont

2.2.4. Támogathatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását. (1991. évi XX. tv. 121. § a)

2.2.5. Figyelemmel kíséri és támogatja a település sportéletét (pl. intézményi, szabadidős, tömeg, verseny) a települési sportszervezetek munkáját. (1991. évi XX. tv. 121. § b)

3. Partnertelepüléseket és Külkapcsolatokat Koordináló Bizottsága

3.1. A bizottság hatásköre:

3.1.1. Megvitatja és véleményezi a turisztika területét érintő önkormányzati döntési javaslatokat

3.1.2. Gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról. 3.1.3 Elemzi a település idegenforgalmának alakulását.

3.1.3. Véleményt nyilvánít a települést érintő idegenforgalmi beruházások és fejlesztések tekintetében.

3.1.4. Javaslatot tesz az idegenforgalmi objektumok védelmére, felújítására, hasznosítására.

3.1.5. A település érdekében kapcsolatot tart a turisztikai, idegenforgalmi hatóságokkal, hivatalokkal, intézményekkel, egyesületekkel, más civil szerveződésekkel és a környező településekkel.

3.1.6. Közreműködik a polgármesterrel a testvérvárosokkal történő kapcsolattartásban és egyéb (idegenforgalmi rendezvények, tapasztalatcserék) kérdések kidolgozásában, megszervezésében.

3.1.7. Közreműködik a testvérvárosokkal kötött együttműködési megállapodások gyakorlati megvalósításában.

3.1.8. Kapcsolatot tart a helyi nemzetségi önkormányzatokkal.

3.1.9. Figyelemmel kíséri és segíti a helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét, valamint koordinálja a képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzatok közötti információáramlást.

3.2. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott feladatok

4. Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság

4.1. A bizottság hatásköre:

4.1.1. vagyonát érintő javaslatokat.

4.1.2. Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaság, vagy intézmény alapítását, átalakítását, illetve megszüntetését. Elemzi az önkormányzat intézményei, az önkormányzat tulajdonában álló és közhasznú társaságok gazdálkodásának hatékonyságát, a tulajdonosi döntés érdekében.

4.1.3. Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját.

4.1.4. Ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben megállapított kötelező feladatokat.

4.1.5. Megvitatja és véleményezi:

4.1.6. az önkormányzat zárszámadásáról, átmeneti gazdálkodásáról szóló előterjesztést,

4.1.7. a helyi adók bevezetését, megszüntetését, azok mértékét,

4.1.8. a pénzügyi kihatással járó előterjesztéseket,

4.1.9. a költségvetés bármely területét érintő valamennyi előterjesztést.

4.1.10. Kapcsolatot tart az önkormányzat által fenntartott intézmények és az önkormányzat többségi tulajdonában álló cégek vezetőivel, felügyelőbizottságaival.

4.1.11. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal, összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárást.

4.1.12. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására vonatkozóan.

4.2. A képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:
Jóváhagyja az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság felügyelőbizottságának ügyrendjét. (2013. évi V. törvény 3:122. § (3) bekezdés)

5. Településfejlesztési Bizottság

5.1. A Bizottság feladatköre:

5.1.1. Megvitatja és véleményezi:

5.1.1.1. a városfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati döntési javaslatokat;

5.1.1.2. emléktáblák, emlékművek és szobrok elhelyezését, felújításait;

5.1.1.3. a települési infrastruktúrával, közszolgáltatásokkal, úthálózat-fejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat;

5.1.1.4. a közbiztonsággal kapcsolatos döntési javaslatokat.

5.1.2. Véleményezi a település területén üdvözlőtáblák elhelyezését.

5.1.3. Véleményt nyilvánít innovációs témájú ügyekben, közreműködik ezen önkormányzati feladatok meghatározásában, előkészítésében és végrehajtásában.

5.1.4. A környezetvédelmi programmal, környezetvédelmi alappal kapcsolatos javaslatok megvitatása és véleményezése.

5.1.5. Dönt szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszíneinek kijelöléséről, megszüntetéséről.

5.1.6. Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

5.2. A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:
A Rendőrség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tehet. (1994. évi XXXIV. tv. 8. §. (11)

1

Megállapította: 5/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2022. III. 5-től.

2

Megállapította: 5/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2022. III. 5-től.