1. § (1) E rendelet hatálya Gyál város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet tárgyi hatály kiterjed Gyál Város közigazgatási területén megvalósuló valamennyi építési tevékenységre, kivéve azon építményeket, melyek külön jogszabály alapján országos, vagy világörökségi védelem alatt állnak.

(3) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely az építési tevékenységgel érintett építménnyel összefüggésbe hozható, mint az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A helyi védelem feladata

(2) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés iránti kezdeményezéséről a főépítész szakmai javaslata alapján 90 napon belül határozatban dönt a képviselő-testület.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

5. § (1) A helyi védett értékekről Gyál Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

6. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

7. § (1) A védett értéket az Önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról –a tulajdonos előzetes értesítése mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

8. § (1) Területi védelem Gyál városában nem kerül meghatározásra.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló objektumokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

9. § A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire és objektumaira terjed ki.

10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek átalakítása során a tömeg- és homlokzatkialakítás a jelenlegi állapotnak megfelelően megtartandó, az épületek és objektumok anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Ha az eredeti anyaghasználat nem ismert, akkor csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, cserép, tégla, nád, fa stb.).

(2) Felújítás során az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartandók és eredeti anyagok alkalmazandók.

11. § A helyi egyedi védelem alatt álló objektumok, szobrok és emlékművek nem alakíthatók át, állagmegóvásuk során kizárólag az eredeti anyaghasználat alkalmazásával újíthatók fel.

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi egyedi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben annak védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem és objektum – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek, melyek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza:

(2) A helyi területi védelemmel érintett területre a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó előírások is érvényesek.

14. § (1) Az építmények tetőszerkezetén és homlokzatán, valamint az ingatlanokat határoló kerítésen műanyag és bitumenes hullámpala, alumínium trapézlemez nem alkalmazható.

(2) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható harsány, rikító szín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.

(3) A homlokzat kialakítása, felújítása során harsány, rikító szín nem alkalmazható.

(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(5) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

15. § (1) Gyál közigazgatási területénaz épületeket tájba illő módon, elsősorban természetes építőanyagokat alkalmazva kell kialakítani.

(2) Az építmény anyaghasználatának, tömegformálásának, tömegarányainak, színezésének egyaránt illeszkednie kell a természeti tájképbe, továbbá

16. § (1) Beépítésre szánt területeken a saroktelkek közterületi határain épített kerítésnek, az utcai kerítésvonalak metszéspontjától mért, minimum 10-10 m-es szakaszaira eső kerítés, a legfeljebb 50 cm magas lábazaton kívüli részét teljesen áttörten (átláthatóan), egybefüggő tömör felület nélkül kell kialakítani. Az átláthatóság elősövény ültetésével sem csökkenthető.

(2) Beépítésre szánt területen kerítés fém-, műanyag- vagy azbeszt hullámpalával, fém trapézlemezzel nem készülhet, élénk és rikító színekre nem festhető.

17. § (1) Az épületek tömegformálásának és tetőszerkezetének illeszkednie kell a környező beépítéshez.

(2) Az épületek tetőhéjalásánál:

(3) Az épületek homlokzatán fémlemez burkolat csak kiegészítő elemként alkalmazható.

18. § (1) A területen legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés építhető. A lábazat a magasság maximum 30%-a lehet, a lábazat feletti szerkezetnek minimum 70%-os áttörtségűnek kell lennie.

19. § (1) A falusias településrészen csak 35-45° közötti tetőhajlású magastetős építmények létesíthetők. Ettől eltérni csak a közterületről nem látható épületrészek és melléképítmények építése esetén lehetséges.

(2) Az épületek tetőhéjalásánál:

20. § A településrészen elsősorban nyeregtetős és oromfalas épület alakítható ki. Amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, keresztszárny is létesíthető, de ennek gerincmagasság nem haladhatja meg a főgerinc magasságát.

21. § (1) A kertvárosias településrészen az építmények tetőhajlásszöge 15-45° között lehet. Ettől eltérni csak a közterületről nem látható épületrészek és melléképítmények építése esetén lehetséges.

(2) Az építmények tetőhéjalásánál:

(3) Az épületek homlokzatán alkalmazott fémlemez burkolat nem haladhatja meg az összes homlokzati felület 50 %-át.

22. § (1) Ikres beépítés esetén új épület építése, a meglévő épület bővítése vagy tetőtérbeépítése, csak a csatlakozó épület tömegformálásához igazodóan, egységesen alakítható ki. Az épület utcafronti megjelenésének egy épület benyomását kell keltenie.

(2) Ikres beépítésű épület esetén az utcai fronton a két egymáshoz csatlakozó épület ereszmagassága 50 cm-rel térhet el egymástól, kivéve az épület szélességének felét meg nem haladó tetőfelépítmény ereszmagassága.

(3) Ikres beépítésű épület utcai szárnya csak utcával párhuzamos gerinccel alakítható ki.

23. § (1) Zártsorú beépítés esetén az egymással szomszédos épületek utcai ereszmagassága egymástól 50 cm-rel térhet el.

24. § A gazdasági területeken az épületek tetőhéjalásánál:

25. § (1) Ha a gazdasági terület lakó-, különleges vagy vegyes területtel határos, akkor a szomszédos lakó-, különleges vagy vegyes területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védő zöldsávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 5 m, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.

(2) A többszintes növényállomány őshonos növényfajokkal telepíthető be, a 3. mellékletben felsorolt növényfajokkal nem ültethetők.

26. § A területek nem beépíthető és szilárd burkolattal nem fedett területeit többszintes, őshonos növényállományú (fa, cserje, gyep) zöldfelületként kell kialakítani, a 3. melléklet szerinti növényfajok nem ültethetők.

27. § A területen kizárólag drótfonatos, lábazat nélküli kerítés, vagy növénysáv alkalmazható.

28. § A területen létesítendő épületek természetes anyaghasználattal, kizárólag magastetős kialakítással készülhetnek.

29. § Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

30. § (1) Antennaoszlop, antennatorony elhelyezésére elsősorban ajánlott területek: a gazdasági- és a beépítésre nem szánt területek, nem ajánlott területek: a főútvonalak menti területek, a falusias és a kertvárosias településrészek. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett lehetőség szerint más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni.

(2) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton helyi védelem alatt álló épületen, építményen tilos.

(3) Antenna oszlop, antennatorony és egyéb toronyszerű sajátos építmény a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen nem helyezhető el.

31. § (1) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. A belterületen, beépítésre szánt és a már beépített területen, amíg a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, addig egyoldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(2) Beépítésre szánt területen új épülethez elektromos illetve földgázvezeték bekötése kizárólag föld alatti csatlakozással történhet.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(4) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, a kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.

(5) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(6) Sajátos építmények nem károsíthatják a településképet, a tájképet.

(7) Tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen sajátos építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(8) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(9) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles – kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV – hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

32. § (1) A településen fásítás és növénytelepítés őshonos fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítési tőtávolságot a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, de a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Az enyhe lejtésű vápák talajtakaró növényekkel ültetendők be.

33. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és rendeltetését, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) Az ex lege védett területekkel közvetlenül határos területeken és a Gyáli-patak mentén kialakítandó 10 m-es védősávot őshonos növényfajokkal kell beültetni.

34. § (1) A mezőgazdasági területek extenzívebb művelési ágai (nádas, gyep) intenzívebb művelési ágakká nem változtathatók, lápos, mocsaras, vízmosásos, kopáros területek művelésbe nem vonhatók.

(2) Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani.

A telepítéshez egyrészt a tájra jellemző őshonos, másrészt gyorsan növő és nagy tűrőképességű fa- és cserjefajok használhatók.

(3) A táj tagolását, a zavaró tájelemek takarását és egyéb védelmi rendeltetést is betöltő fasorok, zöldsávok fenntartását, valamint új beépítéseknél a tájfásítások létesítését biztosítani kell

35. § (1) Reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen kizárólag utcabútoron helyezhető el, amely a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet hátrányosan nem változtathatja meg.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(9) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(10) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

36. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

37. § (1) Gyál szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester– évente összesen tizenkét naptári hét időszakra – eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési naplóbejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) A (2) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre, a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A Polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

37/A. §¹ A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott településkép védelmi eszközökkel kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

38. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.

(3) A kérelemhez – amennyiben az rendelkezésre áll – mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.

(4) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:

(6) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.

39. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a polgármestertől, ha a tervezett építési tevékenység az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentési körbe tartozik, az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.

40. § (1) A településképi véleményezési eljárás célja az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények és a településképi követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.

(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező a jogszabályban építési és fennmaradási építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetén.

41. § A polgármester településképi véleményét a városi főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

42. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e

43. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytat le a Rr. általános településképi követelmények, és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén, az építési tevékenység megkezdése előtt.

44. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

45. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetésmódosítást feltételekhez köti.

46. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

(3) A kérelemhez csatolni kell jogosultsággal rendelkező tervező által készített, a kérelem tárgyának megfelelően összeállított dokumentációt, mely az alábbi munkarészeket tartalmazza:

47. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Ha a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

48. § A településképi előírások megszegése, a kötelező településkép védelmi konzultáció vagy a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, és településképi bírságot szabhat ki.

49. § (1) 500 000 és 1 000 000 Ft közötti településképi bírság róható ki a településképi előírások vagy a településképi bejelentési eljárásban foglalt megszegése esetén, mely a létesítmény tervezőjének és építtetőjének is kiszabható.

(2) 50 000 és 100 000 Ft közötti településképi bírság róható ki a lakóépület tervezőjének, amennyiben a 41. §-ban foglaltakat a felszólítás ellenére sem teljesítette.

(3) 50 000 és 500 000 Ft közötti településképi bírság róható ki a létesítmény építtetőjének, amennyiben a 45-47. §-ban foglaltakat felszólítás ellenére sem teljesíti.

50. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete és tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően a képviselő-testület írhatja ki.

(5) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő, a beérkezett pályázatokról a képviselő-testület dönt.

51. § Ez a rendelet 2019. augusztus 5-én lép hatályba és szabályait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.