Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 07. 01Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya Gyál város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet tárgyi hatály kiterjed Gyál Város közigazgatási területén megvalósuló valamennyi építési tevékenységre, kivéve azon építményeket, melyek külön jogszabály alapján országos, vagy világörökségi védelem alatt állnak.
(3) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely az építési tevékenységgel érintett építménnyel összefüggésbe hozható, mint az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés:az a kerítés, amelynek lábazat nélküli függőleges síkja merőlegesen átlátható;
2. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
3. föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékeknek a színei;
4. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
5. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ;
6. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);
7. mediterrán színek: a Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek gyűjtőneve; a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, ill. az élénkzöld és - kék tartoznak ide; a földszínek kevésbé intenzív változatai;
8. pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs. A pigment minimális kötőanyaggal van keverve.
9. sátortetős épület: olyan magastetővel fedett épület, melynek tetőszerkezetét minden oldalról 30 °-nál meredekebb sík határolja.
10. tájba illeszkedő: az az építmény, épület, amely tömegformálása, homlokzati kialakítása mellett elhelyezkedése és környezetének rendezése által is minimálisra csökken épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa.
11. tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – reklámhordozónak nem minősülő hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
12. természetes anyag: természetes anyag, ami eredendően a föld által képzett és a földön megtalálható szerves és szervetlen alapú átalakított anyag;
A helyi védelem
3. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban Gyál Város Önkormányzatának Polgármesterénél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület,építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés iránti kezdeményezéséről a főépítész szakmai javaslata alapján 90 napon belül határozatban dönt a képviselő-testület.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
5. § (1) A helyi védett értékekről Gyál Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre
6. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
7. § (1) A védett értéket az Önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról –a tulajdonos előzetes értesítése mellett – az Önkormányzat gondoskodik.
4. A területi és egyedi védelem meghatározása, területi és építészeti településképi követelmények, a helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
8. § (1) Területi védelem Gyál városában nem kerül meghatározásra.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló objektumokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
9. § A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire és objektumaira terjed ki.
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek átalakítása során a tömeg- és homlokzatkialakítás a jelenlegi állapotnak megfelelően megtartandó, az épületek és objektumok anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Ha az eredeti anyaghasználat nem ismert, akkor csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, cserép, tégla, nád, fa stb.).
(2) Felújítás során az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartandók és eredeti anyagok alkalmazandók.
11. § A helyi egyedi védelem alatt álló objektumok, szobrok és emlékművek nem alakíthatók át, állagmegóvásuk során kizárólag az eredeti anyaghasználat alkalmazásával újíthatók fel.
12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, annak használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi egyedi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben annak védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem és objektum – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
A településképi követelmények
5. A településképi szempontból meghatározó területek
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek, melyek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza:
a) főútvonalak menti területek – Lk és Vt építési övezetek
b) falusias településrész – Némediszőlő területe
c) kertvárosi településrészek – Lke-1, Lke-2, Lke-3 építési övezetek
d) gazdasági területek – Gksz övezetek
e) természeti területek (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek).
(2) A helyi területi védelemmel érintett területre a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó előírások is érvényesek.
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények a településképi szempontból meghatározó valamennyi területre
14. § (1) Az építmények tetőszerkezetén és homlokzatán, valamint az ingatlanokat határoló kerítésen műanyag és bitumenes hullámpala, alumínium trapézlemez nem alkalmazható.
(2) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható harsány, rikító szín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.
(3) A homlokzat kialakítása, felújítása során harsány, rikító szín nem alkalmazható.
(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(5) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.
15. § (1) Gyál közigazgatási területénaz épületeket tájba illő módon, elsősorban természetes építőanyagokat alkalmazva kell kialakítani.
(2) Az építmény anyaghasználatának, tömegformálásának, tömegarányainak, színezésének egyaránt illeszkednie kell a természeti tájképbe, továbbá
a) erdőterületen biztosítani kell az erdőállományba ékelődő egyedi tájértékek megközelíthetőségét, láthatóságát;
b) mezőgazdasági, illetve nagyüzemi mezőgazdasági területen üzemi létesítmény a jellemző nézőpontok irányából fásítással takartan telepíthető;
c) zöldterületeken
ca) biztosítani kell a művészeti alkotások, tájékozódási elemek megközelíthetőségét, láthatóságát,
cb) fásítással, valamint többszintes növényállomány kialakításával biztosítani kell az árnyékoltságot.
16. § (1) Beépítésre szánt területeken a saroktelkek közterületi határain épített kerítésnek, az utcai kerítésvonalak metszéspontjától mért, minimum 10-10 m-es szakaszaira eső kerítés, a legfeljebb 50 cm magas lábazaton kívüli részét teljesen áttörten (átláthatóan), egybefüggő tömör felület nélkül kell kialakítani. Az átláthatóság elősövény ültetésével sem csökkenthető.
(2) Beépítésre szánt területen kerítés fém-, műanyag- vagy azbeszt hullámpalával, fém trapézlemezzel nem készülhet, élénk és rikító színekre nem festhető.
1. A főútvonalak menti területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az épületek tömegformálásának és tetőszerkezetének illeszkednie kell a környező beépítéshez.
(2) Az épületek tetőhéjalásánál:
a) hagyományos cserép,
b) betoncserép,
c) fémlemezfedés (horganyzott natúr, szürke, zöld, barna színekkel),
d) zöldtető alkalmazható.
(3) Az épületek homlokzatán fémlemez burkolat csak kiegészítő elemként alkalmazható.
18. § (1) A területen legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés építhető. A lábazat a magasság maximum 30%-a lehet, a lábazat feletti szerkezetnek minimum 70%-os áttörtségűnek kell lennie.
2. A falusias településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A falusias településrészen csak 35-45° közötti tetőhajlású magastetős építmények létesíthetők. Ettől eltérni csak a közterületről nem látható épületrészek és melléképítmények építése esetén lehetséges.
(2) Az épületek tetőhéjalásánál:
a) hagyományos cserép,
b) betoncserép,
20. § A településrészen elsősorban nyeregtetős és oromfalas épület alakítható ki. Amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, keresztszárny is létesíthető, de ennek gerincmagasság nem haladhatja meg a főgerinc magasságát.
3. A kertvárosias településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) A kertvárosias településrészen az építmények tetőhajlásszöge 15-45° között lehet. Ettől eltérni csak a közterületről nem látható épületrészek és melléképítmények építése esetén lehetséges.
(2) Az építmények tetőhéjalásánál:
a) hagyományos cserép,
b) betoncserép,
c) bitumenes zsindely
d) fémlemezfedés (horganyzott natúr, szürke, zöld, barna színekkel)
e) cserepes lemez
f) zöldtető alkalmazható.
(3) Az épületek homlokzatán alkalmazott fémlemez burkolat nem haladhatja meg az összes homlokzati felület 50 %-át.
22. § (1) Ikres beépítés esetén új épület építése, a meglévő épület bővítése vagy tetőtérbeépítése, csak a csatlakozó épület tömegformálásához igazodóan, egységesen alakítható ki. Az épület utcafronti megjelenésének egy épület benyomását kell keltenie.
(2) Ikres beépítésű épület esetén az utcai fronton a két egymáshoz csatlakozó épület ereszmagassága 50 cm-rel térhet el egymástól, kivéve az épület szélességének felét meg nem haladó tetőfelépítmény ereszmagassága.
(3) Ikres beépítésű épület utcai szárnya csak utcával párhuzamos gerinccel alakítható ki.
23. § (1) Zártsorú beépítés esetén az egymással szomszédos épületek utcai ereszmagassága egymástól 50 cm-rel térhet el.
4. A gazdasági területek településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § A gazdasági területeken az épületek tetőhéjalásánál:
a) hagyományos cserép,
b) betoncserép,
c) fémlemezfedés,
d) cserepes lemez,
e) bitumenes zsindely,
d) zöldtető alkalmazható.
25. § (1) Ha a gazdasági terület lakó-, különleges vagy vegyes területtel határos, akkor a szomszédos lakó-, különleges vagy vegyes területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védő zöldsávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 5 m, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.
(2) A többszintes növényállomány őshonos növényfajokkal telepíthető be, a 3. mellékletben felsorolt növényfajokkal nem ültethetők.
5. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § A területek nem beépíthető és szilárd burkolattal nem fedett területeit többszintes, őshonos növényállományú (fa, cserje, gyep) zöldfelületként kell kialakítani, a 3. melléklet szerinti növényfajok nem ültethetők.
27. § A területen kizárólag drótfonatos, lábazat nélküli kerítés, vagy növénysáv alkalmazható.
28. § A területen létesítendő épületek természetes anyaghasználattal, kizárólag magastetős kialakítással készülhetnek.
Egyéb településképi követelmények
6. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
29. § Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
30. § (1) Antennaoszlop, antennatorony elhelyezésére elsősorban ajánlott területek: a gazdasági- és a beépítésre nem szánt területek, nem ajánlott területek: a főútvonalak menti területek, a falusias és a kertvárosias településrészek. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett lehetőség szerint más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni.
(2) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton helyi védelem alatt álló épületen, építményen tilos.
(3) Antenna oszlop, antennatorony és egyéb toronyszerű sajátos építmény a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen nem helyezhető el.
31. § (1) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. A belterületen, beépítésre szánt és a már beépített területen, amíg a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, addig egyoldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(2) Beépítésre szánt területen új épülethez elektromos illetve földgázvezeték bekötése kizárólag föld alatti csatlakozással történhet.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(4) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, a kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.
(5) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
(6) Sajátos építmények nem károsíthatják a településképet, a tájképet.
(7) Tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen sajátos építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.
(8) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(9) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles – kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV – hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
7. Közterületekre, közterületi és egyéb zöldfelületekre vonatkozó követelmények
32. § (1) A településen fásítás és növénytelepítés őshonos fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítési tőtávolságot a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, de a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A 3. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2) Az enyhe lejtésű vápák talajtakaró növényekkel ültetendők be.
33. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és rendeltetését, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
(2) Az ex lege védett területekkel közvetlenül határos területeken és a Gyáli-patak mentén kialakítandó 10 m-es védősávot őshonos növényfajokkal kell beültetni.
34. § (1) A mezőgazdasági területek extenzívebb művelési ágai (nádas, gyep) intenzívebb művelési ágakká nem változtathatók, lápos, mocsaras, vízmosásos, kopáros területek művelésbe nem vonhatók.
(2) Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani.
A telepítéshez egyrészt a tájra jellemző őshonos, másrészt gyorsan növő és nagy tűrőképességű fa- és cserjefajok használhatók.
(3) A táj tagolását, a zavaró tájelemek takarását és egyéb védelmi rendeltetést is betöltő fasorok, zöldsávok fenntartását, valamint új beépítéseknél a tájfásítások létesítését biztosítani kell
8. Reklám közzétételére, reklámhordozókra és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
35. § (1) Reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen kizárólag utcabútoron helyezhető el, amely a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet hátrányosan nem változtathatja meg.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(9) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.
(10) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.
36. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával
a) településközponti vegyes,
b) intézményi
területfelhasználású területeken lehet.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.
37. § (1) Gyál szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester– évente összesen tizenkét naptári hét időszakra – eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.
(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési naplóbejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.
(4) A (2) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre, a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A Polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.
Településkép védelmi eszközök
37/A. §1 A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott településkép védelmi eszközökkel kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.
15. Településkép védelmi tájékoztatás és konzultáció
38. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.
(3) A kérelemhez – amennyiben az rendelkezésre áll – mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(4) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét,
d) a polgármester lényeges nyilatkozatait.
(6) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.
39. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a polgármestertől, ha a tervezett építési tevékenység az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentési körbe tartozik, az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.
16. Településképi véleményezési eljárás
40. § (1) A településképi véleményezési eljárás célja az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények és a településképi követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező a jogszabályban építési és fennmaradási építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetén.
41. § A polgármester településképi véleményét a városi főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
42. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e
17. Településképi bejelentési eljárás
43. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytat le a Rr. általános településképi követelmények, és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén, az építési tevékenység megkezdése előtt.
44. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a főútvonalak menti területen a közterületi homlokzatot érintő átalakítás, hőszigetelés és színezés,
b) a falusias és kertvárosias területeken a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó építmény építésének megkezdését megelőzően.
45. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben
a) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) az épületben új rendeltetési egység keletkezik.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetésmódosítást feltételekhez köti.
46. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
(3) A kérelemhez csatolni kell jogosultsággal rendelkező tervező által készített, a kérelem tárgyának megfelelően összeállított dokumentációt, mely az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
d) homlokzato(ka)t, valamint
e) az utcaképi megjelenést bemutató utcaképi vázlatot, látványtervet (színtervet) vagy fotómontázst.
18. Településképi kötelezés
47. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Ha a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
48. § A településképi előírások megszegése, a kötelező településkép védelmi konzultáció vagy a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, és településképi bírságot szabhat ki.
49. § (1) 500 000 és 1 000 000 Ft közötti településképi bírság róható ki a településképi előírások vagy a településképi bejelentési eljárásban foglalt megszegése esetén, mely a létesítmény tervezőjének és építtetőjének is kiszabható.
(2) 50 000 és 100 000 Ft közötti településképi bírság róható ki a lakóépület tervezőjének, amennyiben a 41. §-ban foglaltakat a felszólítás ellenére sem teljesítette.
(3) 50 000 és 500 000 Ft közötti településképi bírság róható ki a létesítmény építtetőjének, amennyiben a 45-47. §-ban foglaltakat felszólítás ellenére sem teljesíti.
19. Önkormányzati támogatás és ösztönző rendszere
50. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében pályázat útján támogatás biztosítható.
(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete és tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.
(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően a képviselő-testület írhatja ki.
(5) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő, a beérkezett pályázatokról a képviselő-testület dönt.
20. Záró rendelkezések
51. § Ez a rendelet 2019. augusztus 5-én lép hatályba és szabályait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
A |
B |
C |
D |
---|---|---|---|
sorszám: |
egyedi védelemmel érintett cím, hrsz. |
egyedi védelemmel érintett elem |
védettségi jellemző, alkotója |
V-1. |
Kálvin tér |
Kálvin szobor |
Barth Károly |
V-2. |
József Attila utca |
Széchenyi szobor |
Barth Károly |
V-3. |
Kőrösi út |
Arany János szobra |
Barthné Mezőfi Mózer |
V-4. |
Ady Endre út |
Ady Endre szobra |
Barth Károly |
V-5. |
Kossuth Lajos utca |
Zrínyi Miklós szobra |
|
V-6. |
Tulipán utca |
Őzike szobrok |
Barth Károly |
V-7. |
Gyál-Felső vasútállomás épülete |
||
V-8. |
Városközpont |
Trianoni emlékmű |
|
V-9. |
Szent István tér |
Szent István szobra |
|
V-10. |
1956-os emlékmű |
2. melléklet
3. melléklet
1. adventi szőlőfajok Vitis-hibridek
2. amerikai (vörös) kőris Fraxinuspennsylvanica
4. alásfa Pteleatrifoliata
5. aligátorfű Alternantheraphiloxeroides
6. amerikai karmazsinbogyó Pytholaccaamericana
7. amerikai mocsártölgy Quercuspalustris
8. aranyribiszke Ribesaureum
9. atlasz cédrus Cedrusatlantica
10. átokhínár Elodeanuttallii
11. átoktüske Cenchrusincertus
12. bálványfa Ailanthusaltissima
13. bíbor nebáncsvirág Impatiensgrandiflora
14. borfa, tengerparti seprűcserje Baccharishalimifolia
15. cserjés gyalogakác Amorphafruticosa
16. erdeifenyő és fajtái Pinussylvestris és P. sylvestris convar.
17. észak-amerikai őszirózsák Asternovibelgii
18. európai vörösfenyő és fajtái Larixdecidua és L. decidua convar.
19. ezüst juhar* Acersaccharinum
20. ezüstfa Eleagnusangustifolia
21. fehér akác Robiniapseudoacacia
22. fehér eper Morus alba
23. feketedió Juglansnigra
24. feketefenyő Pinusnigra
25. felemáslevelű süllőhínár Partheniumhysterophorus
26. fodros átokhínár Lagarosiphon major
27. gyalogakác Amorphafruticosa
28. hévízi gázló Hydrocotyleranunculoides
29. japánakác Sophorajaponica
30. japán komló Humulusjaponicus
31. japán keserűfű-fajok Fallopiaspp.
kaliforniai tündérhínár Cabombacaroliniana
32. kanadai nyár Populus x canadensis
33.. kanadai aranyvessző Solidagocanadensis
34. kanadai átokhínár Elodeacanadensis
35. kaukázusi jegenyefenyő Abiesnordmanninana
36. kék duglászfenyő Pseudotsugamenziesiiglauca
37. keleti tuja Thujaorientalis
38. kései meggy Padusserotina
39. keskenylevelű ezüstfa* Elaeagnusangustifolia
40. kínai karmazsinbogyó Pytholaccaesculenta
41. kisvirágú nebáncsvirág Impatiensparviflora
42. közönséges dió Juglansregia
43. közönséges orgona* Syringavulgaris
44. közönséges selyemkóró Asclepiassyriaca
45. közönséges süllőhínár Myriophyllumheterophyllum
46. közönséges ördögcérna* Lyciumbarbarum
47. közönséges vadszőlő Parthenocissusinserta
48. kudzu nyílgyökér Puerariamontana
49. lepényfa Gleditsiatriacanthos
50. lucfenyő fajtái Piceaabies convar.
51. magyar tölgy Quercusfarnetto
52 mahónia és fajtái Mahoniaaquifolium és L. decidua convar.
53. magas aranyvessző Solidagogigantea
54. mirigyes bálványfa Ailanthusaltissima
55. mocsárciprus Taxodiumdistichum
56. moszatpáfrányfajok Azollamexicana
57. nagyvirágú tóalma Ludwigiagrandiflora
58. nemes füzek Salix alba spp.
59. nemes nyarak Populus x euramericana, P. x interamericana,
P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus .alba ’Villafranca’
60. nyugati ostorfa Celtisoccidentalis
61. nyugati tuja Thujaoccidentalis
62. olasz szerbtövis Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum
63. oregoni hamisciprus Chamaecyparislawsoniana
64. óriás rebarbara Gunneratinctoria
65. ördögfarok keserűfű Persicariaperfoliata
66. parti szőlő* Vitisriparia
67. perzsa medvetalp Heracleummantegazzianum
68. seprőzanót Sarothamnusscoparius
69. selyemkóró Asclepiassyriaca
70. sárgavirágú tóalma Ludwigiapeploides
71. simafenyő Pinusstrobus
72. Sosnowszky-medvetalp Heracleumsosnowskyi
73. süntök Echinocystitlobata
74. szürke duglászfenyő Pseudotsugamenziesiicaesia
75. tamariskák Tamarix spp.
76. tiszaháti nyár Populusnigra ’Thevestina’
77. tollborzfű Pennisetumsetaceum
78. torzsás ecetfa* Rhustyphina
79. törökmogyoró Corylus colurna
80. turkesztáni szil Ulmuspumila
81. tündérhínár Cabombacaroliniana
82. ürümlevelű parlagfű Ambrosiaartemisiiflora
83. vadszőlő fajok Parthenocissusspp.
84. vadgesztenye Aesculushippocastanum
85. vízijácint Eichhorniacrassipes
86. vörös tölgy Quercusrubra
87. zöld duglászfenyő Pseudotsugamenziesiiviridis
88. zöld juhar Acernegundo
A 37/A. §-t a Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.