1. § (1) E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Nagytarcsa Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok és helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a HÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható.

(4) ¹ A HÉSZ rajzi mellékletei (továbbiakban: SZT):

• a) RM4. melléklet: Az SZT-4m jelű módosított szabályozási tervlap
• b) RM2. melléklet: Az SZT-2m jelű módosított szabályozási tervlap”

(4/a)² A HÉSZ RM4. számú melléklete az RM2. számú melléklet szerint módosul a módosítással érintett területek vonatkozásában.

(5) ³

(6) A HÉSZ rajzi függeléke:

1/A. § ⁵

(1) A HÉSZ alkalmazásában:

• c) Mély fekvésű területek: azok a lefolyás nélküli területek, melyekről a felszíni vizek természetes módon, vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem jutnak el a befogadóba és ezzel vízállásos területté válhatnak.
• d) Szintterületi mutató: az adott telken lévő összes építményszint bruttó alapterületének és a telek sík vetületi területének hányadosa
• e) Terepszint alatti beépítettség mértéke: az adott telken lévő terepszint alatti épületrész(ek) által műszakilag igénybe vett terület szintenként számolt bruttó szintterületeinek összege és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya.

2. § (1) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok).

(3) Új közúti közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során az adott közterületen elhelyezendő összes szükséges közműveken és közlekedési felületeken túlmenően -, amennyiben annak egyéb műszaki akadálya nincs - a 14,0 m-t el nem elérő szabályozási szélességű közterületeken esetén legalább egyoldali, a 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közterületeken kétoldali, fasort kell telepíteni.

8. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

• a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
• b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
• c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

9. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető

(4) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500 m³/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 30 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m

(5) Az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:

• a) 15,0 m-nél nagyobb talpmélységű ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, gomba-komposztálótelep nem létesíthető.
• b) nem burkolt felületen hulladék, potenciálisan szennyezőanyag ideiglenesen sem helyezhető el.
• c) a 250 m²-nél nagyobb felületű parkolási célú burkolt felületekről a csapadékvíz elvezetése csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül történhet.

(6) Az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül állattartó telepek trágyatároló építményeket a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően az alábbi kiegészítő szabályok betartásával lehet elhelyezni:

• a) Hígtrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz tárolására kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartály, medence létesíthető. A tárolótartály, medence anyagának a korróziónak ellen kell állni, aminek élettartama legalább 20 év. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.
• b) Istállótrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: Istállótrágya tárolása szigetelt alapú, csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen létesíthető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
• c) Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható, de abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni.
• d) A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történhet. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.
• e) Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén - legfeljebb 2 hónap időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol
  • ea) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,
  • eb) felszíni víz nincs 100 m-en belül.

  Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.

• f) A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.

10. § (1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

12. § Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a jogszabályokkal összhangban a 14. § (2) bekezdésében meghatározott védősávot kell biztosítani. A védősávot csak a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetekben és módon lehet felhasználni.

13. § (1) A közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén az SZT-n ábrázolt, és az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat biztosítani kell.

(2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, továbbá az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni.

13/A. § ⁸

(1) Az SZT-n ábrázolt, és az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat biztosítani kell.

(2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az érintett szakhatóságok külön engedélyével lehet engedélyköteles tevékenységet folytatni.

14. § (1) Az országos úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterület értéke külterületen gyorsforgalmi utak mentén, az összekötő utak és a déli tehermentesítő út mentén az úttengelytől mérve a jogszabályokban rögzített érték.

(2) A 3102 j. út külterületi jellegű szakasza mentén kerítés az út tengelyéhez legközelebb 20 méterre, épület az út tengelyéhez legközelebb 30 méterre helyezhető el. Az úttengelytől mért 50-50 m-es sáv a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(3) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 12-12 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) A község beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet.

15. § (1) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

• a) Új beépítés esetén ettől eltérni nem lehet.
• b) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.
• c) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az önkormányzat által kijelölt, erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie.

(2) A Szilas-patakot keresztező közúti útszakaszok kialakításánál olyan megoldást kell választani, amely a patak menti ökológiai rendszert nem veszélyezteti, vagy nem károsítja.

(3) A gazdasági és a beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben kialakított önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 250 m lehet, amely a végén egy legalább 20x20 m-es területigényű (, vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani.

16. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

• a) vízellátás,
• b) elválasztott rendszerű szennyvíz elvezetés,
• c) csapadékvízelvezetés,
• d) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
• e) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

• a) településképi megjelenésre,
• b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
• c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

(4) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

• a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
• b) a meglevő közművek szükséges felújításáról
• c) a csapadékvizek elvezetéséről,
• d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

• a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
• b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
• c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell,
• d) a magántelken áthaladó közművezeték kiváltását közterületre történő áthelyezéssel kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

• a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
• b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
  • ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
  • bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

  fasor telepítését ne akadályozzák meg.

17. § ⁹

18. § (1) Beépítésre szánt területen új vízhálózat:

• a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
• b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

• a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
• b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.
• c) a tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon

19. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a nyers, kezeletlen szennyvíz:

• a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos,
• b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos.

(3) A keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés - az egyéb feltételek teljesülése esetén is - csak akkor alkalmazható, ha:

20. § (1) A felszíni vizek, vízfolyások, állandó és időszakos hasznosítású árkok, tavak mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(2) A magántelkeken átvezető mélyvonalakon a csapadékvizek elvezetését biztosító, természet alakította időszakos, vagy állandó vízfolyás számára a helyet vízgazdálkodási területként kell kijelölni az elvezetés nyomvonalának védelme érdekében. A vízfolyás mentén, annak mindkét oldalán 3-3 m-es sávot fenn kell tartani karbantartásra. Amennyiben ennek közterületi kiszabályozására nincs lehetőség a karbantartó számára szolgalmi jog biztosítása szükséges.

(3) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:

• a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
• b) új telekosztású terület esetén.

Az a) és b) bekezdésben leírt beruházások csak akkor valósíthatók meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) A gazdasági övezetek kivételéve,:ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja

• a) akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani,
• b) vagy közterületen kell a víz visszatartására záportározót létesíteni.

21. § (1) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

• a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
• b) a vízszállítás akadálymentes legyen,
• c) szélessége ne lépje túl a 3,5 m-t,
• d) minden lakó és vegyes építési övezetbe tartozó telekre csak egy kocsi behajtó létesíthető (kivéve a saroktelket).

22. § (1) Belterületen üzemelő föld feletti 22 kV-os és kisfeszültségű elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a Rákóczi, a Zrínyi és a Petőfi Sándor utcák belterületi szakaszain a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Külterületen, erdőterület kivételével közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

23. § (1) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(2) -(3)¹⁰

24. § (1) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

• a) ¹¹
• b) ¹²
• c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:
  • ca) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg,
  • cb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen
  • cc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető

  - a Rákóczi, a Zrínyi és a Petőfi Sándor utcák belterületi szakaszaival határso építési telkeken és

25. § (1) A belterület már beépített és beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatát földalatti elhelyezéssel kell építeni, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető

• a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető.
• b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

24.¹³

26. § ¹⁴

27. § (1) ¹⁵

(2) A lakó és vegyes építési övezetekben új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki.

(3) A gazdasági területek övezeteiben kialakítható nyúlványos (nyeles) telek nyúlványának (nyelének) legkisebb szélessége 14 m.

(4) Ha egy telket érintő szabályozás következtében az adott telek területe az övezetre meghatározott kialakítható legkisebb terület 90%-át eléri, akkor az egyéb előírások teljesülése esetén a telekalakítás lehetséges.

28. § (1) A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az elő-, oldal ás hátsókertben a szomszédos és az építési munkával érintett telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól:

• a) a pinceszintet megközelítő lejárók környezete,
• b) a már kialakult és gazdaságosan ilyen módon nem rendezhető 1,0 m-t meghaladó szintkülönbséggel rendelkező terepállapotú telekrész.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített szabályt a közterületi határokon (szabályozási vonalak mentén) nem kell figyelembe venni akkor, ha a közút keresztmetszeti kialakítása folytán a természetes terepszint és a közút szintje közötti szintkülönbség az 1,5 métert eléri. Ebben az esetben, ezeken a telekhatár szakaszokon, telken belül az érintett építési telek tulajdonosának saját költségére megfelelő műszaki biztonságot nyújtó támfalat kell létesítenie. A támfal közterületi felülete egy-egy utcaszakaszon csak azonos anyagú és színű lehet. A támfal magasságának igazodnia kell a telekhatár két oldalán csatlakozó terepszintek közötti különbséghez. A támfal legnagyobb magassága általános esetben a csatlakozó terepszintek közötti különbség + 0,5 m lehet.

(3) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a környezetbe illeszkedjen. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

(4) Tereprendezési tevékenység csak úgy végezhető, hogy a csapadékvizek szükség szerinti ideiglenes tározását és elvezetését saját telken belül kell biztosítani, csapadékvíz szomszédos ingatlanra nem folyhat át.

29. § (1) Az elő- oldal- és hátsókertek méretét az adott övezetre vonatkozó előírások tartalmazzák. Külön részletes övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a szomszédos ingatlanokon kialakult beépítéshez illeszkedve, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(2) Ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetben kialakult megoldáshoz illeszkedve kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben kialakult állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható oldalhomlokzati helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadonálló beépítés alkalmazásának esetére.

(3) Oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felé eső homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó épületmagasság értékét.

30. § (1) Az építési övezetekben az egyes homlokzatmagasságok nem haladhatják meg az övezetre vonatkozó épületmagasság 1,25 szeresét.

(2) Az egyéb előírások betratásával a lakó- és településközpont övezetekben önálló, a fő funkciót kiegészítő épületként járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, barkács műhely, műterem, pince, présház is létesíthető. Amennyiben a telek mérete az övezetre meghatározott legkisebb telekméret kétszeresét meghaladja, az egyéb előírások betartásával az épületek különállóként is építhetőek.

(3) ¹⁶

(4) ¹⁷

(5) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak az építési helyen kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást.

(6) A belterületi építési telkek közterülettel határos telekhatárát egyértelműen, növényzettel, vagy műtárggyal (kerítéssel) jelölni kell.

31. § (1) ¹⁸ Utcai telekhatáron csak olyan kerítést szabad létesíteni, amely:

• a) a gazdasági övezetek kivételével legfeljebb 2,0 m magas,
• b) legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkezik, vagy lábazat nélküli,

A gazdasági övezetek kivételével oldal- és hátsókerti kerítés, valamint az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés legfeljebb 2,0 m magas kerítés lehet. Ezektől a szabályoktól az adott övezetre vonatkozó konkrét egyedi előírások szerint lehet eltérni.”

(2) Lakókocsi, üdülősátor csak azokban az övezetekben helyezhető el, melyekben a HÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi.

32. § (1) A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos, gyorsan növő és szennyszennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók.

(2) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(3) Külterületen védőzöldsávokban, út menti fásításokban invazív fajok alkalmazása tilos.

33. § (1) Az egyéb szabályok figyelembe vételével is csak külterületen, Gip-1 jelű ipari gazdasági, valamint az erdő- és a mezőgazdasági övezetekben helyezhető el.

• a) haszonállattartás céljára szolgáló építmény
• b) kedvtelésből tartott állat tartására szolgáló építmény.

29/A. § ¹⁹

34. § (1) Lakóövezetek telekalakítása során csak olyan nagyságú telkek alakíthatók ki, amelyek területe az adott övezetre meghatározott legkisebb telekterület háromszorosát nem érik el.

(2) ²⁰ A kertvárosias lakóövezetekben az adott övezetre építési telkekre meghatározott telekterület értékektől legfeljebb 5%-kal kisebb területű ingatlan is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható.”

(3) Az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(4) A kertvárosias lakóövezetek elsősorban az egyéb szabályokat is figyelembe véve legfeljebb négylakásos lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. A kertvárosias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

• a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
• b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• c) kulturális,
• d) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú szállás jellegű és
• e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(5) ²¹ A kertvárosias és falusias lakóövezetekben a kialakított építési telek nagyságától függően:

• a) 800 m² telekterületig csak egylakásos,
• b) 800 - 1000 m² közötti telekterületig legfeljebb kétlakásos többlakásos,
• c) 1.000 - 1.400 m² közötti telekterületig legfeljebb háromlakásos többlakásos,
• d) 1.400 m² feletti telekterülettől legfeljebb 4 lakásos többlakásos

lakóépület építhető.”

(6) ²²

(7) A falusias lakóövezetek legfeljebb négylakásos lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgálnak. A falusias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

• a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
• b) kereskedelmi, szolgáltató,
• c) szállás jellegű,
• d) igazgatási, iroda,
• e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• f) kulturális, közösségi szórakoztató és
• g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

35. § (1) ²³

(2) Azon az építési telken, ahol az adott építési telekkel közvetlenül határos építési telkek egyikén sem épült lakóépület, vagy az övezeti szabályok sem írnak elő egyéb mértéket az előkert mélysége az utcai telekhatártól mért 5 m-es és 7 m-es távolság között szabadon megválasztott érték. Kivétel az alól a szabály alól az Lke-1, Lke-2 Lke-3 és Lke-4 övezetek, ahol az előkert mélysége legalább 5 m.”

(3) ²⁴

(4) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(5) -(6) ²⁵

36. § (1) Falusias lakóövezetekben terepszint alatti építmény az OTÉK előírásai figyelembevétele mellett a telek beépíthető területének 100%-a és a be nem építhető területének 50%-a alatt létesíthető.

(2) A nagyvárosias, a kisvárosias és a kertvárosias lakóövezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló -épülettől különálló- kirakatszekrény; kerti építmény helyezhető el.

(3) A falusias lakóövezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló -épülettől különálló- kirakatszekrény; kerti építmény; háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állatól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhető el.

37. § (1) Az építési övezet paraméterei:

38. § (1) Az építési övezet paraméterei:

39. § (1) Az építési övezet paraméterei:

40. § (1) Az építési övezet paraméterei:

41. § (1) Az építési övezet paraméterei:

42. § (1) Az építési övezet paraméterei:

43. § (1) Az építési övezet paraméterei:

43/A. § ²⁷

(1) Az építési övezet paraméterei:

44. § (1) Az építési övezet paraméterei:

45. § (1) A településközpont övezetek elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

• a) igazgatási, iroda,
• b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
• c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
• d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• e) kulturális, közösségi szórakoztató és
• f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) A településközpont övezetekben telkenként legfeljebb két lakás létesíthető.

(3) Az intézmény övezetek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak. Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -:

• a) iroda,
• b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
• c) kulturális, közösségi szórakoztató,
• d) hitéleti és
• e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A (3) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe vevő számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki. A tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - telkenként legfeljebb kettő.

(5) Amennyiben egy építési telken csak lakófunkció került telepítésre, akkor egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.

(6) Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetben nem alakult még ki beépítés -, azaz az illeszkedési szabályok nem alkalmazhatók-, vagy az övezeti szabályok sem írnak elő egyéb mértéket az előkert mélysége 5 m.

46. § (1) ²⁸

(2) A településközpont építési övezetek telkein a hátsókerti építési határvonal meghatározása az alábbiak szerint történik: az utcai telekhatártól mérve a telek hosszának 70%-áig terjedő része számít építési helynek, vagyis ennek a résznek a hátsó vonala a hátsókerti építési határvonal. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(3) ²⁹

(4) A településközpont és az intézményi övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

47. § (1) Az építési övezet paraméterei:

48. § (1) Az építési övezet paraméterei:

49. § (1) Az építési övezet paraméterei:

50. § (1) Az építési övezet paraméterei:

51. § (1) Az építési övezet paraméterei:

52. § (1) Az építési övezet paraméterei:

53. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezetek elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. A kereskedelmi, szolgáltató övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de egyes esetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - telkenként legfeljebb egy.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a gazdasági övezetekben egy telken több önálló épület, rendeltetési egység is elhelyezhető.

(5) ³¹ Az előírt zöldfelületi aránynak megfelelően kialakítandó telekrészek minimum felén többszintes növényállományt kell kialakítani, melyeket elsősorban az egyéb más védendő övezetek felé eső telekhatárok mentén kell elhelyezni. Az egyszintű (gyepszint) növényzettel borított felületek aránya legfeljebb a zöldfelület negyed részt teheti ki.”

54. § (1) Az építési övezet paraméterei:

55. § (1) Az építési övezet paraméterei:

56. § (1) Az építési övezet paraméterei:

56/A. § (1) Az építési övezet paraméterei:

57. § (1) Az építési övezet paraméterei:

58. § ³³

59. § ³⁴

(1) Az építési övezet paraméterei:

60. § (1) Az építési övezet paraméterei:

61. § (1) Az építési övezet paraméterei:

59/A. § ³⁵

(1) Az építési övezet paraméterei:

62. § ³⁶

63. § (1) Az építési övezet paraméterei:

64. § (1) Az építési övezet paraméterei:

65. § (1) Az övezetben honvédelmi terület létesíthető és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el a vonatkozó magasabbszintű egyéb jogszabályok előírásaival összhangban.

66. § (1) Az övezet paraméterei:

67. § (1) Az övezet paraméterei:

68. § (1) Az övezet telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az övezetben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

(3) Új védelmi célú erdősávok kialakítása esetén az erdősítéshez csak őshonos, a termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajok alkalmazhatók.

(4) Erdőterület igénybevételével járó tevékenység csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján történhet.

(5) Azon erdőterületek (erdőtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetővé, ott is az erdőterület igénybevétele csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével valósulhat meg.

69. § (1) Az övezetben sem lakó, sem gazdasági célú épület nem helyezhető el.

70. § (1) Az övezet paraméterei:

71. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) ⁴² Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.”

(4) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(5) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(6) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

72. § (1) Az övezet telkei nem építhetők be.

73. § (1) Az övezet paraméterei:

74. § (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, azonban a jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(2) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület, ha:

• a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

(3) ⁴³

(4) Az övezetben a melléképítmények közül közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló -épülettől különálló- kirakatszekrény; kerti építmény; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5) A 75.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 20.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, helyreállítható, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.

75. § (1) ⁴⁴ Az övezetbe a kisvízfolyások, tavak medre és partja tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.”

(2) A kisvízfolyások és tavak fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) ⁴⁵

76. § (1) Az övezet paraméterei:

77. § (1) Övezeti paraméterek:

78. § (1) Az övezet paraméterei:

79. § (1) Az övezetben honvédelmi terület létesíthető és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el a vonatkozó magasabbszintű egyéb jogszabályok előírásaival összhangban.

79/A. § ⁴⁶

(1) Az övezet paraméterei:

79/B. § ⁴⁷

(1) Az övezet paraméterei:

79/C. § ⁴⁸

(1) Az övezetben csak a csapadékvízelvezetéssel összefüggő, záportározással kapcsolatos

79/D. § ⁴⁹

(1) Az övezet paraméterei:

80. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT a rendelet kihirdetését követő 2016. november 1. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 18/2012. (VII.25.) Ör. számú rendelet.

(2) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.