Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 01. 01- 2022. 02. 25

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

2020.01.01.

Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésével kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A Képviselő-testület és szervei számára, a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Sülysáp Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 2241 Sülysáp, Szent István tér 1.

(3) Az önkormányzat hivatalos Internetes honlapja: www.sulysap.hu

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a város lakossága, az általa megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az önkormányzat működési területe: Sülysáp város közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(7) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és a jegyző látja el.

(8) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, a tagok névsorát az 1. függelék tartalmazza. A polgármester tagja a testületnek.

Az önkormányzat jelképei, önkormányzati elismerések és az önkormányzat lapja

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer és a zászló leírását az 1. melléklet tartalmazza. A címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A Képviselő-testület hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Sülysáp Város Önkormányzata. A Képviselő-testület pecsétjét kell használni az Önkormányzat és Képviselő-testület nevében kiadott dokumentumokon, valamint a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre. Díjak, kitüntetések adományozása során a Sülysáp város címerével ellátott bélyegző is használható.

(4) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható: Sülysáp Város Polgármestere. A polgármester pecsétjét kell használni a saját nevében vagy átruházott hatáskörében kiadott dokumentumokon.

4. § Az önkormányzat Sülysáp Díszpolgára címet, valamint Sülysápért Emlékérem és Sülysápért Díszoklevél díjat alapít. Az elismerő cím és a kitüntető díjak adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § Az Önkormányzat helyi, nyomtatott lapot működtet Sülysápi Hírforrás címmel, mely évente 8-10 alkalommal jelenik meg, és ingyenesen kerül eljuttatásra a sülysápi háztartásokba.

Önkormányzati jogok

6. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti-, személyi- és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak, amelyekben az önkormányzat önállóan jár el.

(2) A helyi önkormányzat – a törvényi keretek között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(4) Az önkormányzat gazdálkodása, illetve vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket.

(5) A Képviselő-testület gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő döntés meghozatala előtt – az ügy súlyától és természetétől függően – szakértői véleményt kér, vagy közgazdasági elemzést végeztet.

(6) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásának céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot hozhat létre, és kinevezi annak vezetőjét.

(7) Az önkormányzat Képviselő-testülete által alapított intézmények felsorolását, valamint a gazdasági társaságok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

7. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat feladatai a helyi közszolgáltatások körében azonosak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában foglaltakkal, az egyéb jogszabályokban meghatározott mértékig.

(3) Az önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak,

d) nem sérti más települések jogszabályon alapuló érdekeit.

(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatként – külön önkormányzati rendeletek szerint – gondoskodik:

a) a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról,

b) a helyi civil szervezetek működésének támogatásáról,

c) egyes nem kötelező pénzbeni szociális ellátások nyújtásáról,

d) a bölcsődei ellátásról.

(6) Az önként vállalt (többlet-) feladatok megvalósíthatósága tárgyában a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, forrásbiztosítással dönt.

8. § A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-a szerinti döntések és intézkedések.

9. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben átruházhatja a polgármesterre, a bizottságaira, a törvényben meghatározottak szerint társulására vagy a jegyzőre.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, fellebbezés esetén a döntéseket megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetve a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(3) Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a Képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. Ilyen testületi anyagot kizárólag írásban, a hatósági jogkörben eljáró véleményét tartalmazva lehet előterjeszteni.

(4) Az átruházott hatáskörben eljáró, minden negyedév első Képviselő-testületi ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(5) A Képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról, annak felmerülésekor dönt. Amennyiben az átruházott hatáskör gyakorlója a megbízást nem tudja teljesíteni, az arról szóló jelentést köteles a Képviselő-testületnek haladéktalanul eljuttatni.

(6) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át.

(7) A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

10. § Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzat szervei, az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló, hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek. E hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület a hatáskörrel felruházott tisztségviselőjétől, köztisztviselőjétől a hatáskört nem vonhatja el, e hatásköreik gyakorlására utasítást nem adhat, nem jogosult hatósági határozataik felülvizsgálatára.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Gazdasági program és munkaterv

11. § (1) A Képviselő-testület gazdasági programot, fejlesztési tervet határoz meg az Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint.

(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül, minősített többségű szavazattal fogadja el.

(3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, valamint az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(5) A gazdasági program időarányos teljesítését a ciklus 4. évében át kell tekinteni és a teljesülését értékelni kell.

12. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves – január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra szóló – munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester útmutatása mellett a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen.

(3) A munkaterv tervezetének előkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) a települési képviselőktől;

b) a bizottságoktól;

c) a jegyzőtől;

d) az önkormányzati intézmények vezetőitől;

e) az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőjétől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések időpontját;

b) a tervezett napirendek címét;

c) az előterjesztő(k) nevét;

d) az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket;

e) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését;

f) a közmeghallgatás időpontját.

(5) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(6) A testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének;

d) az önkormányzati intézmények vezetőinek;

e) az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőinek;

f) a helyi sajtónak.

(7) A munkatervet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Könyvtárban, valamint a település honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(8) A munkatervet félévkor felül kell vizsgálni. Amennyiben a munkatervben szereplő valamely napirendi pont tárgyalása elmarad, illetőleg új napirend tárgyalása válik szükségessé, a munkatervet módosítani kell.

5. A Képviselő-testület ülései

13. § (1) A Képviselő-testület általában havonként, de évente legalább 11 alkalommal ülésezik. Az ülések a munkaterv szerinti csütörtöki napokon 18.00-tól kerülnek megtartásra. Az ülések időtartama legfeljebb 5 óra; a Képviselő-testület az időtartamot legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja, amennyiben azt a napirendek mennyisége indokolja. A Képviselő-testület július hónapban munkaterv szerinti ülést nem tart.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes (munkaterv szerinti) és rendkívüli (soron kívüli) ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívásával kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(4) A Képviselő-testület ülése 5 fő jelenlétével határozatképes.

(5) Amennyiben a testületi ülésen megjelent képviselők létszáma nem elegendő a Képviselő-testület határozatképességéhez, a meghívóban meghirdetett kezdési időponttól számított 30 percig várakoznak. A várakozási idő leteltével, amennyiben a Képviselő-testület nem határozatképes, úgy az ülést levezető elnök bejelenti, hogy a testületi ülés határozatképtelen.

(6) A határozatképtelen ülést 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendek tárgyalásával, újra össze kell hívni.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, úgy az ülés vezetője a jelenlévő képviselők és a jegyző véleményének figyelembe vételével kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendeken kívül más napirend tárgyalására a képviselők minősített többségű szavazata alapján kerülhet sor.

6. A Képviselő-testület megalakulása

14. § A Képviselő-testület alakuló ülésére – az Mötv. 43. §-ában foglalt kivételekkel – az SZMSZ-ben, valamint az Mötv.-ben a rendes ülésre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

7. Rendes ülés összehívása

15. § (1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

a) az ülés helye és időpontja;

b) a javasolt napirendi pontok;

c) a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve, illetve beosztása;

d) fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy esetleg zárt ülés tartására kerül sor.

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy az ülés előtt öt nappal a képviselők és a meghívottak kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet. A kézbesítés napja beleszámít az öt napba.

(3) A nyilvánosság számára egy-egy komplett példányt – kivéve a zárt ülés anyagát – a Polgármesteri Hivatal titkárságán, illetőleg a testületi ülés kezdetére annak helyszínén a jegyzőkönyvvezető asztalán el kell helyezni.

(4) Azon napirendi pontok anyagát, amelyeket a képviselők korábban megkaptak, részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy a Polgármesteri Hivatal mikor küldte meg azokat.

(5) Amennyiben a napirendi pontok száma, vagy jellege azt indokolja, a testület ülésszakot is tarthat. Az ülésszakot és annak várható időtartamát a meghívóban előre közölni kell.

(6) Az ülés vezetője köteles valamennyi napirendi javaslatot a meghívóban napirendi pontként felvenni, amelyhez írásos előterjesztés is benyújtásra került.

(7) A képviselőknek a képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt elektronikus úton kell eljuttatni.

(8) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a honlapon és Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján keresztül történik, melyről a jegyző gondoskodik.

(9) A nyilvános ülés anyagát Sülysáp Város hivatalos honlapján – legkésőbb az anyag képviselők részére történt kézbesítését követő munkanapon – közzé kell tenni.

8. Rendkívüli ülés összehívása

16. § (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, az ülést minden indokolt kezdeményezés esetén össze kell hívni.

(2) A rendkívüli ülés összehívását a polgármester, a képviselők ¼-e, a Képviselő-testület bizottsága, a Kormányhivatal vezetője és népi kezdeményezés indítványozhatja.

(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány csak írásban nyújtható be, a napirend megjelölésével, a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztés becsatolásával és az indítványozó(k) sajátkezű aláírásával. Az indítványban meg kell jelölni a napirendi pont előadóját is.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(5) A rendkívüli ülésen csak a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványban megjelölt napirendi pont(ok) tárgyalható(k). A rendkívüli ülésen napirend előtti felszólalásra sincs lehetőség.

(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztést oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak az ülést megelőzően legalább három nappal megkapják. A három napba a kézbesítés napja beleszámít.

(7) A rendkívüli ülésen a napirendi előterjesztésekre, az ülés vezetésére és döntéshozatalra a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. A képviselő-testületi ülésre meghívandók köre

17. § (1) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a Polgármesteri Hivatal napirend szerint érintett vezető-beosztású köztisztviselőjét,

d) a napirend által érintett személyt, illetve intézmény, szerv, szervezet vezetőjét,

e) a bizottságok nem képviselő tagjait,

f) azt, akinek a meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

a) a jegyzőt,

b) a Polgármesteri Hivatal napirend szerint érintett vezető-beosztású köztisztviselőjét,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait,

d) egyéb meghívottakat az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan.

(4) A Képviselő-testület ülésén a tevékenységi körüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási jog illeti meg a 9. melléklet szerinti önszerveződő közösségeket.

(5) Az ülés teljes anyagát megkapják a képviselők és a jegyző; a meghívott előadók, szakértők csak a meghívásukkal kapcsolatos napirendi pontokhoz elkészített előterjesztéseket kapják meg.

(6) Zárt ülés anyagát kizárólag a képviselők, a jegyző, valamint a bizottságok tagjai és az érintett ügyintézők kaphatják meg.

(7) A zárt ülés írásos előterjesztés jobb felső részén fel kell tüntetni: „Zárt ülés!”

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉSEK RENDJE

10. Az ülések nyilvánossága

18. § (1) A Képviselő-testület ülése – meghatározott esetek kivételével – nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, de vélemény-nyilvánítással a testület munkáját nem zavarhatja.

(2) Rendzavarás esetén az ülésvezető a rendzavarót rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintett(ek)et a terem elhagyására kötelezheti.

(3) A Képviselő-testület ülésén megjelent állampolgároknak a témakörhöz való hozzászólást az ülésvezető engedélyezheti. Az ülésvezető döntését a Képviselő-testület nem bírálhatja felül.

(4) A sajtó képviselői a lefolytatott ülésről tájékoztathatók.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagyni.

11. Zárt ülés

19. § (1) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot a zárt ülést követő nyilvános ülésen a ülés vezetője – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével – köteles ismertetni.

12. Előterjesztések rendje

20. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a Képviselő-testület bizottságai,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző

f) a lakosság társadalmi szervezeteinek vezetőtestületei,

g) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek.

(2) A Képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be. Az előterjesztés tartalmáért, törvényességéért és a benyújtási határidő betartásáért annak előterjesztője felelős.

(3) A képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

a) önkormányzati rendelettervezet,

b) beszámoló, jelentés vagy javaslat,

c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,

d) tájékoztató,

e) interpelláció,

f) kérdés,

g) egyéb közlemény, információk, bejelentések, koncepciók.

(4) A Képviselő-testület ülésén napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az előterjesztésekre vonatkozó részletes szabályokat a 5. melléklet tartalmazza.

(5) Nem terjeszthető a Képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.

(6) A testületi ülésre szóló előterjesztés, illetve az annak részét képező határozati javaslat és rendelettervezet csak írásbeli lehet, melyet a testületi ülés meghívójával együtt kell megküldeni, kivéve a sürgősségi indítványt. Halaszhatatlan esetben az ülés vezetője engedélyezheti a határozati javaslat testületi ülésen történő kiosztását.

(7) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást, az esetleges korábbi testületi döntést,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot,

e) a felelős és a határidő megjelölését,

f) ingatlanokat érintő előterjesztés esetén mellékletként a helyszínrajzot,

g) amennyiben az tárgya az előterjesztésnek mellékletként a szerződéstervezetet.

(8) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásáról.

(9) Az előterjesztésen az aláírás s.k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

13. A napirend megállapítása

21. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére az ülés vezetője tesz javaslatot. A Képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő, illetőleg a napirend előadója – a napirendi pontokról való szavazás előtt – javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, illetve a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatására, amiről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirend elfogadása után az ülés vezetője, az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak levételére csak a testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. A napirendek elfogadása után a napirendi pontokat a Képviselő-testület az általa elfogadott sorrendben tárgyalja, azon változtatásra, napirendről történő levételre csak újabb testületi döntéssel van lehetőség.

(4) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét fő szabályként az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) beszámolók, felkért előadók, szakértők közreműködésével készült előterjesztések,

b) személyi kérdések,

c) önkormányzati rendelettervezetek,

d) önkormányzati érdekű határozati javaslatok,

e) egyedi kérelmekre vonatkozó határozati javaslatok,

f) tájékoztatók,

g) interpellációk, kérdések.

(5) A tájékoztatók keretében írásban számolnak be:

a) a polgármester a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a jelentősebb eseményekről;

b) a polgármester és a bizottságok elnökei az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(6) Amíg valamely ügy határozattal eldöntve nincs vagy a szükséges önkormányzati rendelet nem került elfogadásra, addig más tárgyra áttérni nem szabad. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újbóli tárgyalásra nem vehető. A határozatot mindig az ülés vezetője mondja ki.

(7) Képviselő-testület

a) rendes ülése elé kerülő rendelettervezetek érdemi megváltoztatására, kiegészítésére irányuló módosító javaslatokat írásban, legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon 10.00-ig lehet a Képviselő-testületnek címezve a Polgármesteri Hivatalba eljuttatni, amelyet a képviselők számára a hivatal legkésőbb a következő napon köteles kézbesíteni.

b) rendkívüli ülése elé kerülő rendelet-tervezetek érdemi megváltoztatására, kiegészítésére irányuló módosító javaslatot írásban legkésőbb az ülés napján 9.00-ig lehet a polgármesterhez eljuttatni.

(8) Amennyiben a meghívóval együtt megküldött határozati javaslathoz módosítás megtételére jogosult részéről módosítási szándék merül fel – feltéve, hogy a módosító javaslat nemcsak szám, összeg, érték módosítása vagy értelmező jellegű kiegészítés –, úgy azt is a testületi ülés előtt kell írásban eljuttatni a polgármesterhez. Ennek határideje a rendes és rendkívüli testületi ülés esetében is a testületi ülés előtti nap 12.00. Amennyiben a képviselő az előbbiek szerinti módosítását írásban nem nyújtja be, és a testületi ülésen szóban teszi meg a módosítását, úgy a Képviselő-testület a tárgyban a határozat meghozatalát a következő testületi ülésre halaszthatja.

14. Sürgősségi indítvány

22. § (1) A polgármester, a képviselő, a bizottság vagy a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek valamely napirenden nem szereplő előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolással kell ellátni. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület ugyanazon az ülésen több napirendi pont sürgősségi elfogadásáról dönt, azok sürgősségi tárgyalásának sorrendjét a sürgősségi indítvány beérkezésének sorrendje határozza meg. Amennyiben ugyanazon beadványozó(k) részéről több sürgősségi indítvány érkezik egyazon időpontban, a beadványozó(k)nak kell a sürgősségi indítványok tárgyalási sorrendjére javaslatot tenni.

(3) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 13.00-ig a polgármesternél lehet benyújtani. A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről.

15. Interpelláció

23. § (1) A képviselők a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témákban – interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációnak az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg három nappal az ülést megelőzően, írásban kell benyújtani. Amennyiben az interpellációt e határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésen dönt.

(3) A ülés vezetője minden ülés elején bejelenti a testületi ülésnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpelláló írásbeli bejelentését szóban is ismertetheti.

(4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(5) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetén a Képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek két perces viszonválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak.

(7) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján, a soron következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

16. Kérdésfeltétel

24. § (1) A kérdezés minden olyan Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a Képviselő-testület esetenként meghatározhatja.

17. A Képviselő-testület ülésének vezetése

25. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

26. § (1) Az ülés vezetésére az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) A ülés vezetője az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők személyének megállapítása után a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. Tájékoztatást ad a sürgősségi indítvány(ok)ról. A képviselők a napirendi pontokra módosító javaslatot tehetnek. A napirendről a testület vita nélkül határoz.

b) A ülés vezetője minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását. Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. A kiegészítés akkor indokolt, ha olyan összefüggéseket tár fel, amelyeket az előterjesztés nem tartalmaz, illetve az előterjesztés elkészítése és a tárgyalás időpontja között olyan változás következett be, amely a döntést befolyásolja. Az előterjesztés kiegészítésére 5 perc áll az előadó rendelkezésére.

c) A felszólalók sorrendjét az ülés vezetője a jelentkezés sorrendjében állapítja meg. A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egy ízben, maximum 3 perces időtartamban kérdéseket intézhetnek. A kérdések elhangzása után maximum 10 perces időtartamú válaszadás következik.

d) A kérdések és válaszok elhangzása után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólásai következnek, melyek tartalmazhatják a szövegszerű módosító indítványt is. A hozzászólás sorrendjét az ülés vezetője a jelentkezés sorrendjében állapítja meg. A hozzászólás időtartama hozzászólónként maximum 3 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, akkor a hozzászólását 1 percben teheti meg. További hozzászólásra nincs lehetőség. Amennyiben a polgármester nem mint levezető elnök, hanem mint képviselő kíván felszólalni, ezt a szokásos módon jeleznie kell, és csak az előtte hozzászólásra jelentkezettek után szólalhat fel. Rendkívüli indokoltság esetén, melynek megjelölése kötelező, az ülés vezetője további egy alkalommal 1 percben újabb hozzászólásnak helyt ad minden jelentkezőnek.

e) Az ülés vezetője megállapíthatja, hogy valamely hozzászólás tartalma az előzőekben már elhangzott felszólalás ismétlése. Ismétlés esetén erre a körülményre a felszólaló figyelmét felhívja, újabb ismétlés esetén a szót megvonja. A hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a vita lezárását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Az ülés vezetője megállapíthatja, hogy a felszólaló eltért a tárgytól. A tárgytól eltérő felszólalást félbeszakítja. A tárgytól való eltérést – vita esetén – a jelenlévőknek egyszerű szótöbbséggel kell megállapítaniuk.

f) Az ülés vezetője képviselők 1/3-nak kérésére, maximum 15 perc hosszúságú tárgyalási szünetet rendelhet el. Hosszabb tanácskozási szünet biztosításáról, amely maximum fél óra lehet – az indokok és az időtartam megjelölésével – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselő-testületi ülés legfeljebb fél órára felfüggeszthető, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

g) Személyes megjegyzést tehet legfeljebb 2 perces időtartamban a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő és az a tanácskozási joggal résztvevő, vagy a napirendi pont tárgyalásához meghívott előadó, szakértő, pályázó stb., aki a vita során az őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. A személyes megjegyzésre az azt kiváltó személy legfeljebb 1 percben viszontválasszal élhet, majd ezt követően az ülés vezetője az ezzel kapcsolatos vitát lezárja.

h) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

i) Egy napirendi pont tárgyalásának időtartama maximum 1 óra - kivéve a költségvetés tárgyalása. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a napirend további 1 órával történő meghosszabbításáról, vagy a téma lezárásáról, illetve elnapolásáról. Elnapolás esetén az ismételt megtárgyalás időpontját meg kell határozni.

j) Határozathozatal csak a napirendi pont megtárgyalásának befejezése után következhet. Ha a napirendben több felszólaló nincs, a ülés vezetője a vitát lezárja. Az ülés vezetője, az előterjesztő vagy bármely képviselő javasolhatja a vita lezárását, e kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

k) Az ülés elnöke, a vita lezárása után előbb a szövegszerű vagy a tartalmilag ismertetett módosító indítványokat, majd minden esetben az eredeti javaslatot is szavazásra köteles feltenni. Amennyiben több módosító indítvány is elhangzott, akkor az elhangzás időbeni vagy logikai sorrendjében kell szavazásra feltenni. A költségvetés tárgyalása során pénzösszeget igénylő módosító indítvány(ok) esetén azok pénzügyi forrást biztosító keretét is meg kell jelölni. Amennyiben a fedezetként megjelölt pénzügyi forrás az indítványban elhangzott igény(ek)re nem elegendő, úgy ezen módosító indítvány(ok)ról a képviselő-testület már nem szavaz.

(2) Az ülés vezetője a napirend tárgyában szabályszerűen előterjesztett határozati javaslathoz kötve van. A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével és felelős megjelölésével kell előterjeszteni.

(3) A szavazásra bocsátandó határozati javaslatot vita után – ha az az írásos előterjesztéstől eltér, és/vagy nem szövegszerűen lett beterjesztve (pl. módosító indítvány esetén) – az ülés vezetője fogalmazza meg. A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazásra bocsátani és a rész elfogadásához is a határozati javaslat témakörére előírt szavazati arány szükséges.

(4) A meghozott határozatot az ülés vezetője ismerteti.

(5) A fenti tanácskozási rend az önkormányzati rendeletek tárgyalására is irányadó.

18. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

27. § (1) Az ülés elnöke a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót a képviselőknek.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, illetve megszólításra az elnök engedélyével teszik meg felszólalásaikat.

(3) A felszólalások típusai:

a) napirend előtti,

b) ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó.

28. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármely képviselőnek lehetősége van, aki a levezető elnöknél arra jelentkezik. A napirend előtti felszólalások témakörében a település közügyeivel kell foglalkozni.

(2) A felszólalás időtartama maximum 5 perc.

(3) Napirend előtti felszólalásra viszonválasznak nincs helye. A napirend előtti felszólalásban érintett személy, vagy csoport – annak képviselőjén keresztül – maximum 2 percben reagálhat az elhangzottakra.

29. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 3 percben szót kérhet. Ügyrendi kérdésnek tekinthetők:

a) napirend felvétele, levétele;

b) napirend elnapolása;

c) az ülés nyitott, illetve zárt jellege;

d) a napirendek tárgyalásának sorrendje;

e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása;

f) a névszerinti szavazás kérése;

g) SZMSZ szabályainak megsértése.

(2) A levezető elnök köteles a szót megvonni nem ügyrendi felszólalás esetén, amit az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni.

(3) Ügyrendi kérdésben vitának helye nincs. Egyes napirendeknél, ha több ügyrendi kérdés hangzik el, a levezető elnök a felvetések időbeli vagy logikai sorrendjében kéri a képviselők szavazatát.

(4) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(5) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén a Képviselő-testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

19. A Képviselő-testület döntéshozatala

30. § (1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) A javaslat elfogadásához

a) az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők,

b) minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők

több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület határozatképessége és a döntéshozatal szempontjából a polgármester települési képviselőnek tekintendő. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(4) Minősített többség szükséges:

1. a rendeletalkotáshoz;

2. saját szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz;

3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviselethez való csatlakozáshoz;

4. külföldi önkormányzattal való együttműködésre vonatkozó megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz;

5. intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

6. a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához;

7. zárt ülés elrendeléséhez;

8. gazdasági program elfogadásához;

9. önkormányzati tulajdonba kerülő, vagy a törvény alapján odatartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképtelenné minősítéséhez;

10. hitelfelvétel kérdésében;

11. önkormányzat vagyonának hasznosításában való döntés során;

12. a képviselő testület önfeloszlatásának kimondásához;

13. kereset benyújtásához a polgármester ellen, tisztségének megszüntetése érdekében;

14. Alkotmánybírósághoz való beadvány benyújtásához;

15. az önkormányzat által alapított elismerések adományozásához;

16. más szerv által alapított elismerések adományozásához való személyi javaslattételhez;

17. közalapítvány létrehozásához;

18. helyi népszavazás kiírásához;

19. elmaradt napirendek tárgyalására összehívott ülésen újabb napirendek tárgyalásáról való döntéshez.

(5) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(6) Annak a képviselőnek, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a Képviselő testület – a mulasztás tudomására jutásakor, de legfeljebb a mulasztástól számított egy éven belül – 6 hónap időtartamra 50 %-kal csökkentheti a tiszteletdíját.

31. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Nyílt szavazáskor igen (mellette), nem (ellene) és tartózkodom döntési alternatívák közül az egyikre lehet érvényesen szavazni. Amennyiben a jelenlevő és a tárgy szerinti döntéshozatalból ki nem zárt képviselő kézfelemeléssel nem jelzi döntését, szavazata tartózkodásnak minősül.

(3) A szavazatokat az ülés vezetője megszámláltatja. A szavazatok összeszámlálását követően az ülés vezetője megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára, továbbá törvényben foglalt esetekben. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(5) Név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként, ABC sorrendben felolvassa a jelen lévő képviselők nevét, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) rögzíti. A polgármester utolsóként szavaz.

20. Titkos szavazás

32. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart:

a) alpolgármester választáskor, megbízásának visszavonásakor;

b) önkormányzati bizottsági elnök és bizottsági tag választásakor és visszahívásakor;

a) önkormányzati intézmény vezetőjének választása, kinevezése, felmentése, megbízása, annak visszavonása esetén;

b) önkormányzati hatósági ügy elbírálásakor.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat:

a) összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi eljárás megindítása fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) egyéb állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet bármelyik képviselő és a jegyző. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) Titkos szavazás elrendelése esetén a képviselők maguk közül 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot választanak nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A Szavazatszámláló Bizottság feladata a szavazás lebonyolítása, a szabályosság és titkosság biztosítása. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

(5) A titkos szavazás idejére az ülés vezetője szünetet rendel el. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet a Szavazatszámláló Bizottság tagjai írnak alá.

33. § (1) A titkos szavazás dátummal ellátott szavazólapon történik, amelyet az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell hitelesíteni. A szavazás céljára urnát kell biztosítani.

(2) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, javaslatra lehet, a szavazat leadására szolgáló négyzetben elhelyezett két egymást metsző vonallal. A szavazáshoz tollat kell használni. Rontott szavazólap cseréjét a képviselő egy alkalommal kérheti.

(3) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos vagy bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,

b) nem tollal töltötték ki a szavazólapot,

c) a szavazó egyazon tárgyban több döntési alternatívát jelölt meg, vagy egyet sem jelölt meg.

(4) Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazatát és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel. Eredményes a szavazás, ha valamely döntési javaslat többséget kapott.

(5) A titkos szavazás eredményének a Szavazatszámláló Bizottság elnöke általi ismertetése után az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét és az azzal meghozott döntést.

(6) A szavazólapok ülést követő megsemmisítéséről a jegyző gondoskodik.

21. A Képviselő-testület döntései

34. § (1) A Képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz,

c) önkormányzati hatósági ügyben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ilyen rendelkezése esetén – végzést hoz.

(2) A testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal kell jelölni.

(3) A Képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének [rendelet sorszáma arab számmal]/[évszám arab számmal]. ([kihirdetés hónapja római számmal]. [kihirdetés napja arab számmal]) önkormányzati rendelete.

(4) A Képviselő-testület határozatainak jelzése:

a) nyilvános ülésen hozott határozatok esetében: [döntés sorszáma arab számmal]/[évszám arab számmal]. ([hónap római számmal]. [nap arab számmal]) ÖKT határozat,

b) zárt ülésen hozott határozat esetében: [döntés sorszáma arab számmal]/[évszám arab számmal]/Z. ([hónap római számmal]. [nap arab számmal]) ÖKT határozat.

(5) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A zárt ülésen hozott határozat nyilvános ismertetése és annak a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvben való rögzítése során figyelemmel kell lenni az adatvédelmi előírásokra.

(7) Az önkormányzat rendelkezéseinek nyilvántartásáért a jegyző felelős. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy a nyilvántartásból a végrehajtás nyomon követhető legyen.

(8) A határozatok nyilvántartásának tartalmaznia kell:

a) a határozat tárgyát és számát,

b) a meghozatalának időpontját,

c) a végrehajtás határidejét és felelősét,

d) a végrehajtással kapcsolatos intézkedések lényegét.

22. Rendeletalkotás

35. § (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a lakosság társadalmi szervezeteinek vezetőtestületei, a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek kezdeményezhetik a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(3) Rendelet-tervezet tárgyában a Képviselő-testület közmeghallgatást tarthat.

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. Az első fordulóban a szabályozás fő elveinek meghatározására, a módosító indítványok megtételére kerül sor. A második fordulóban a kidolgozott szöveg részletes vitája, a módosító indítványokról, a rendelet-tervezetről való döntés történik meg.

(5) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat, az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül határoz. Az általános vita tárgya a rendelet-tervezet egészének vagy részeinek szabályozási elve. Módosító indítványt az általános vita lezárásáig lehet benyújtani. A rendelet tárgya szerint illetékes bizottság a módosító indítványokat véleményezi, állást foglal azokkal kapcsolatban.

(6) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelettervezetet a tárgy szerint illetékes bizottságok vitatják meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(8) Az önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kihirdetésre; a rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés kezdő napja. Az önkormányzati rendeletet a kihirdetéstől számított 1 hónapig kell kifüggeszteni.

(9) Az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu/), mely az önkormányzat honlapjáról is elérhető.

(10) A rendeletek folyamatos nyilvántartásáról és karbantartásáról a jegyző gondoskodik, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. A hatályos rendeletek jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(11) Helyben szokásos módon való közzétételnek minősül

a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája,

b) Sülysáp város honlapja,

c) az önkormányzat havilapja, a Sülysápi Hírforrás.

36. § (1) A Képviselő-testület által megalkotni kívánt rendeletek tervezetét – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetést lefolytatni a következő önkormányzati rendeletek elfogadása előtt:

a) a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet,

b) helyi adókról, díjakról, közteherviselésről szóló önkormányzati rendelet,

c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet,

d) törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkotott rendelet,

e) azon önkormányzati rendelet, melyek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) Az önkormányzati rendelet sürgős, (2) bekezdés e) pontja szerinti elfogadására abban az esetben van lehetőség, ha a társadalmi egyeztetéssel járó időmúlás miatt az önkormányzatot vagy a lakosság érintett körét jelentős anyagi, jogi vagy erkölcsi hátrány érné.

(4) A Képviselő-testület a társadalmi egyeztetés érdekében az önkormányzati rendeletek tervezetét és annak indokolását, valamint az előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján közzéteszi legkésőbb az annak megtárgyalását napirendjére tűző képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon.

(5) A tervezet a képviselő-testületi ülést megelőző 7. nap 12.00 óráig véleményezhető. A véleményezésre rendelkezésre álló idő alatt bárki – természetes és jogi személy egyaránt – bármilyen formában véleményt, javaslatot juttathat el a Polgármesteri Hivatalba a rendelettel kapcsolatosan.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely jogszabályt vagy közerkölcsöt sért, nem illeszkedik a rendelettervezet tárgyához vagy név nélküli. A névvel, egyéb személyes adattal beazonosítható véleményezők, javaslattevők személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulás a véleményezés tényével megadottnak minősül.

(7) Az előterjesztő a beérkezett véleményekről és javaslatokról, azok elfogadásának vagy elutasításának indokairól – a rendelethez készülő előterjesztés részeként – tipizált összefoglalót készít, mely a képviselő-testületi ülés egyéb anyagaival egyetemben kerül közzétételre az ülés előtt. Az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(8) A Képviselő-testület a véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórumot szervezhet, szűkebb szabályozási területet érintő rendeletalkotás esetén pedig közvetlenül is megkeresheti az adott szakterületen tevékenységet kifejtő, helyben működő civil szervezeteket, érdekképviseleteket.

23. A Képviselő-testület testület döntéseinek végrehajtása

37. § (1) A Képviselő-testület határozatainak végrehajtásáért és annak ellenőrzéséért a határozatban megjelölt személy, illetőleg szerv felelős. A tisztségviselők – akár a határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten – felelősek a feladatkörüket érintő rendeletek és határozatok végrehajtásáért.

(2) Az összetett, társadalmi szervezetek, intézmények, egyéb szervezetek közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről a polgármester gondoskodik.

(3) Ha a Képviselő-testület határozata folyamatosan ellátandó feladat megvalósítására irányul, a határozat végrehajtásáról a felelős személy, illetőleg szerv a határozatban megjelölt időközökben ad tájékoztatást.

(4) Ha a testület rendelkezéseinek végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó, általa el nem hárítható körülményt észlel, arról köteles a polgármestert tájékoztatni. A polgármesternek az akadályozó körülmények elhárítása érdekében intézkednie kell.

(5) Ha a határozatot a végrehajtásáért felelős személy, illetve szerv mulasztása miatt nem hajtották végre, az erről szóló beszámoló keretében a mulasztók felelősségre vonásáról is tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

(6) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali csoport vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.

(7) A végrehajtásról szóló jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről. Ha a végrehajtás akadályba ütközött, annak okáról be kell számolni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására, kiegészítésére vagy hatályon kívül helyezésére.

(8) A bizottságok által, átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására is a fenti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

24. A Képviselő-testület dokumentumai

38. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet, a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyek irattári példánya nem selejtezhető.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet – az ülést követő 15 napon belül – a jegyző köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét, továbbá külön-külön a távolmaradásuk indokát előzőleg bejelentő és az azt mulasztó képviselők nevét, valamint az ülés végéig, időpont pontos megjelölésével a tárgyalás közben érkező, az ülésről végleg távozó képviselők nevét,

c) a tárgyalt napirendi pontokat és azok előterjesztőinek nevét,

d) napirendi pontonként a szóbeli kiegészítés rövid tartalmát, a kérdést feltevők nevét és felszólalásuk rövid tartalmát, a felszólalásokra adott válaszokat, a tárgyalás eredményének rövid összefoglalását, a módosító és kiegészítő indítványokat,

e) a szavazások számszerű eredményét, a határozatok szó szerinti szövegét, a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét,

f) a névszerinti szavazásnál a jegyzőkönyvben is név szerint kell rögzíteni a szavazatokat,

g) a szóbeli interpellációk és bejelentések tartalmát és az azokra adott válaszokat.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó;

b) a jelenléti ív;

c) a megtárgyalt előterjesztések;

d) az önkormányzati rendeletek;

e) az írásban benyújtott hozzászólások;

f) egyéb írásos indítványok.

(5) A Képviselő-testület ülésén készült jegyzőkönyvet az ülés vezetője és a jegyző írja alá.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évenként be kell köttetni, és az irattárban kell elhelyezni, amiről a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv kivételével – nyilvános és bárki által megtekinthető. A jegyzőkönyv egy példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságán, valamint az önkormányzat honlapján az ülést követő 20 napon belül közszemlére kell bocsátani. A jegyzőkönyv minimálisan 60 napig tekinthető meg. A jegyzőkönyvről teljes vagy részleges sokszorosítás térítés ellenében készíthető. Külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismertetésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

39. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. A képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.

(3) A Képviselő-testület tagja a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(4) A települési képviselő jogai:

a) A Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 5 munkanapon belül írásban – érdemi választ kell adni.

b) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának vagy a polgármesternek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

d) Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

e) A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a Hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

f) Kezdeményezheti negyedmagával a testületi ülés összehívását.

g) Jogosult soron kívüli közérdekű ügyintézésre.

h) Jogosult a lakosság részére fogadóórát tartani.

i) Jogosult kiesett jövedelmének kiegészítésére, költségeinek megtérítésére, melyről a képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.

(5) A képviselő köteles

a) a képviselő-testületi munkában részt venni,

b) írásban vagy szóban előzetesen – legkésőbb az ülés kezdetéig – bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati vagy üzleti titkot megőrizni,

d) részt venni a testületi ülés előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

e) a polgármesternek jelezni bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,

f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

g) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

h) vagyonnyilatkozat tételre.

(6) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévő.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

40. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre.

(3) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezése és létszáma:

a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 5 fő (3 képviselő és 2 nem képviselő tag);

b) Humán Szolgáltatások Bizottsága 7 fő (4 képviselő és 3 nem képviselő tag).

(4) A bizottsági tagok névjegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(5) Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is,

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket, közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

d) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,

e) negyedévente beszámol a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és évente beszámol a szakmai tevékenységéről,

f) az állandó bizottság részletes feladat- és hatáskörét az 6. melléklet tartalmazza.

(6) A bizottsági elnök általános feladatai:

a) összehívja – a Képviselő-testület által előzetesen jóváhagyott munkarend, illetve szükség szerint – az általa vezetett bizottságot,

b) levezeti az általa vezetett bizottság üléseit; akadályoztatása vagy a személyét is érintő kérdés felmerülése esetén az előterjesztő és a levezető tisztséget az elnökhelyettesre átruházza,

c) előkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti a bizottság javaslatait és véleményét;

d) különös figyelemmel kíséri a bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület által is jóváhagyott határozatok teljesülését;

e) a bizottság munkájához szükséges adatokat, dokumentumokat a jegyzőtől kikéri, azonban intézményvezetőt, tisztviselőt semmilyen esetben sem utasíthat, kivéve, ha a Képviselő-testület erre külön felhatalmazást ad számára.

(7) a bizottsági elnök a Képviselő-testület által bármikor visszahívható.

(8) A Képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat. Működésére az állandó jelleggel működő bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(9) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

41. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja. Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak személyére javaslatot bármely képviselő tehet, a jelöltséghez a képviselők ¼-ének indítványa szükséges.

(3) A bizottságok tagjainak megválasztásához és visszahívásához a megválasztott képviselők több mint felének egyetértő szavazata szükséges. Mind a megválasztás, mind a visszahívás titkos szavazással történik.

(4) A bizottságok elnökeinek megválasztása és visszahívása titkos szavazással történik.

(5) A bizottság elnökének, valamint képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági munkával összefüggésben azonosak.

25. A bizottságok működési rendje

42. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az elnök teendőit az elnökhelyettes látja el. Elnökhelyettest minden bizottságnak választania kell.

(2) A bizottsági ülést úgy kell összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. A bizottságok működési rendjére, határozatképességére és határozathozatalára, zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A bizottság munkaterv alapján működik, üléseit a Képviselő-testület üléseihez igazodva tartja. A bizottságok ülésezési gyakorlata:

a) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság szükség szerint, de általában a Képviselő-testület ülésének hetében, hétfőn 18.00-tól tartja üléseit.

b) Az Humán Szolgáltatások Bizottsága szükség szerint, de általában a Képviselő-testület ülésének hetében, csütörtökön 17:00-tól tartja üléseit.

(4) A Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be. Ezeket a bizottsági munkaterv összeállításánál a bizottság köteles figyelembe venni. A bizottsági munkatervet a Képviselő-testületi munkaterv elfogadását követően kell jóváhagyni.

(5) A bizottságok működésének főbb szabályait az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok az ügyrendjükben állapíthatják meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el, és az elfogadást követően tájékoztatásul a Képviselő-testület elé terjeszti. Az ügyrendeket a 4. függelék tartalmazza.

(6) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) az alpolgármester indítványára,

d) a jegyző indítványára,

e) a bizottsági tagok legalább 1/3-ának indítványára.

(7) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.

(8) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Összevont bizottsági ülések esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az összevont bizottsági ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik, valamint közös jegyzőkönyv készül.

(9) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző.

43. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) Bármely képviselő kezdeményezheti a Képviselő-testületnél bizottsági döntés felülvizsgálatát.

44. § (1) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni.

(2) A bizottsági ülésre szóló meghívót, az írásos előterjesztéssel, valamint a bizottsági ülésről szóló jegyzőkönyvet digitális formában kell juttatni az érintett bizottsági tagoknak, az általuk megadott és nyilatkozatuk szerint személyesen kezelt e-mailcímre.

(3) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki, melyet a testületi ülésén a napirend tárgyaláskor a bizottság elnöke írásban vagy szóban közöl.

(4) A bizottság összehívására, az ülés vezetésére, a felszólalásokra, a döntéshozatalra, valamint a bizottság dokumentumaira – az SZMSZ-ben és a bizottság ügyrendjében foglalt eltérésekkel – a Képviselő-testületre megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(6) A bizottság a működéséről évente beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló kiterjed a bizottság általános tevékenységére, a bizottság vizsgálatainak és azok tapasztalatainak megállapítására, a bizottság észrevételeinek, javaslatainak megvalósulására.

(7) A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

VII. Fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, TANÁCSNOK, JEGYZŐ

26. Polgármester

45. § (1) A polgármester a település lakossága által megválasztott, munkaviszonyban álló tisztségviselő. Megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatal, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők juttatásáról, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény határozza meg.

(4) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat. A polgármester illetménye, jutalmazása tekintetében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleménye alapján a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(5) A polgármester tájékoztatás céljából a tárgyévi szabadsága kivételére vonatkozó ütemtervet a februári képviselő-testületi ülésre beterjeszti. A polgármester szabadságának nyilvántartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

46. § (1) A polgármester az önkormányzat vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős. A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát, segíti a képviselők munkáját, együttműködik a helyi és nem helyi szervezetekkel.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-a szerinti feladatokat, valamint a Képviselő-testület által rá átruházott – a 4. melléklet szerinti – feladat- és hatásköröket látja el.

(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a két ülés közötti időszakban felmerülő, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi halaszthatatlan önkormányzati ügyben dönthet.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(5) A Képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében a polgármester jogosult egyeztetés céljából testületi ülés előtt a tárgyban érintett bizottság elnökét, elnököket összehívni.

27. Alpolgármester

47. § (1) A Képviselő testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő főállású alpolgármestert választ. A polgármester előterjesztésének tartalmaznia kell az alpolgármester személyére, javadalmazására és feladatkörére vonatkozó javaslatot.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket rá sem a Képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat.

(5) Az alpolgármester feladatait a 7. melléklet tartalmazza.

28. Tanácsnok

48. § (1) A Képviselő-testület, bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára, tagjai sorából tanácsnokot választhat az általa meghatározott önkormányzati feladatok koordinálására, felügyeletére.

(2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen végzett tevékenységéről az illetékes bizottságot tájékoztatni, munkájáról a polgármesternek rendszeresen szóban, a Képviselő-testületnek meghatározott időszakonként, írásban beszámolni.

29. Jegyző

49. § (1) A jegyzőt a polgármester nevezi ki, pályázat alapján határozatlan időre. A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezhet aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamban – a Polgármesteri Hivatal Adó- és Pénzügyi Irodájának vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyző az Mötv. 81. §-ában foglaltak szerint gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint ellátja a jogszabályokban meghatározott államigazgatási és hatósági feladatait.

(4) A jegyző a (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) vezeti a Polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját;

b) rendszeres ügyfélfogadást tart;

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

e) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és bizottságainak ülésén;

f) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír;

g) a hatáskörébe utalt ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

h) a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében;

i) a napirend utáni feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról;

j) véleményt nyilvánít (állást foglal), a polgármester és a bizottsági elnök kérésére, jogértelmezési kérdésekben;

k) évente tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a hatósági ügyintézés helyzetéről;

l) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

m) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében;

n) gondoskodik a SZMSZ mellékleteinek, függelékeinek naprakészen tartásáról;

o) felelős az államháztartási belső kontrollrendszer kialakításáért és működtetéséért.

p) negyedévente a képviselő-testület felé beterjeszti a likviditási tervet.

(5) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

50. § (1) A Képviselő-testület Sülysápi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási, közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3) A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó helyi költségvetési szerv, önálló jogi személy. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket.

(4) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét valamint ügyfélfogadási rendjét, melyet a 8. melléklet tartalmaz.

(5) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a jegyző készíti el és elfogadásra a Képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testület és a bizottságok számára.

(7) A Polgármesteri Hivatalnál a jegyzői és aljegyzői beosztáson túl egy vezetői szint különül el: osztályvezetői szintnek felel meg az adó- és pénzügyi irodavezető beosztás.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

51. § Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt, saját tulajdonnal rendelkezik, és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

30. A költségvetés

52. § (1) Az önkormányzati költségvetés az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

(2) Az önkormányzat éves költségvetését valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.

(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése alapján január 31-ig koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldását,

c) az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani,

d) jelezni kell a lehetséges megoldások változatait.

A második fordulóban a vonatkozó jogszabályok által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a Képviselő-testület.

(4) A költségvetési, valamint a zárszámadási rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

31. Az önkormányzat vagyona

53. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendeletben szabályozza.

(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, valamint a forgalomképes vagyontárgyakat, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről, folyamatos tájékoztatása mellett, saját hatáskörben döntsön.

(4) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(5) Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra csak a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult, pénzügyi ellenjegyzés mellett.

(6) A polgármester a zárszámadás, valamint a közmeghallgatás keretében évente köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

32. Az önkormányzat gazdálkodásának főbb szabályai

54. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

a) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, és megküldi a Magyar Állam Kincstár (MÁK) részére;

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c) leigényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat;

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét;

f) biztosítja az önkormányzat vagyonának elkülönített nyilvántartását;

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja a költségvetési beszámolóhoz;

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről;

i) negyedévente likviditási tervet készít a Képviselő-testület ülésére.

55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete az 1991. évi XX. törvény 138. §-a szerinti ellenőrzési feladataival kapcsolatosan az alábbiak szerint rendelkezik:

a) A Polgármesteri Hivatal és az intézmények tekintetében a belső ellenőrzési feladatokat külső megbízott látja el. A belső ellenőrzés a vezetői ellenőrzés része, a jegyzőhöz delegált feladatkör.

b) A következő évi belső ellenőrzési tervet a belső ellenőr legkésőbb november 15-ig, a belső ellenőrzés éves összefoglaló jelentését pedig legkésőbb a zárszámadással együtt köteles a Képviselő-testület elé terjeszteni.

c) Büntetőjogi megállapítások esetében a belső ellenőr a jegyző és a polgármester felkérésére a Képviselő-testület elé tárhatja megállapításait.

d) A belső ellenőrzés függetlenségét a jegyző a belső ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerint köteles biztosítani.

e) A belső ellenőrzés részletes szabályait, feladat-, hatás- és jogkörét a Polgármesteri Hivatal köteles szabályozni.

X. Fejezet

FELTERJESZTÉSI JOG

56. § (1) A Képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabályokkal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

(3) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XI. Fejezet

A LAKOSSÁGI KAPCSOLATOK FORMÁI

57. § (1) A Képviselő-testület – az éves költségvetésében meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, illetőleg a közösségekkel együttműködik. A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok megvalósítására, a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok eredményes megoldása érdekében együttműködési megállapodást köthet az önszerveződő közösségekkel.

(2) A lakossági kapcsolattartás formái különösen:

a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés (külön rendelet szabályozza);

b) közmeghallgatás;

c) lakossági fórumok;

d) a testületi ülések nyilvánossága;

e) önkormányzati honlap és havilap.

33. Közmeghallgatás

58. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a) a képviselők;

b) a jegyző;

c) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői;

d) az önkormányzati intézmények vezetői;

e) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője.

(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg. A lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik, legalább a közmeghallgatás előtt 15 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről külön jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(6) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell, a javaslatok intézésére a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

34. Lakossági fórum

59. § (1) A testület munkatervében meghatározza azokat a fórumokat, amelyek a lakosság tájékoztatását szolgálják.

(2) A Képviselő-testület a lakossági fórum előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(3) A lakossági fórum elé kerülő ügyeket a testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

(4) A lakossági fórum összehívásáról, napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon kell értesíteni.

(5) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melyet tájékoztatás céljából a testületi tagoknak meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A lakossági fórumon elhangzott javaslatok nyomán tett intézkedésekről a lakosságot a képviselők útján folyamatosan tájékoztatni kell.

XII. Fejezet

A SÜLYSÁPI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FELTÉTELEI

60. § (1) Az önkormányzat a Sülysápi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) részére annak székhelyén, a 2241 Sülysáp, Szent István tér 1. szám alatt működő Polgármesteri Hivatalban biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit. Ennek keretében havonta igény szerint, de legalább harminckét órában biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, és viseli a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

(2) Az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(3) A nemzetiségi önkormányzat iratkezelési és személyügyi feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(4) A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Polgármesteri Hivatal Adó- és Pénzügyi Irodája, amely a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.

(5) A nemzetiségi önkormányzat feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket az önkormányzat viseli a belső ellenőrzési és banki költségek, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.

(6) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésének részletes szabályait külön megállapodás tartalmazza.”

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. § (1) E rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Az önkormányzat jelképei

b) 2. melléklet: Az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok jegyzéke

c) 3. melléklet: Az önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

d) 4. melléklet: A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök

e) 5. melléklet: Előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai

f) 6. melléklet: Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre

g) 7. melléklet: Az alpolgármester feladatai

h) 8. melléklet: A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje és ügyfélfogadási rendje

i) 9. melléklet: Tanácskozási joggal felruházott önszerveződő közösségek

(4) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék: A Képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

b) 2. függelék: Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

c) 3. függelék: A Képviselő-testület állandó bizottságai és tagjaik névjegyzéke

d) 4. függelék: A Képviselő-testület állandó bizottságainak ügyrendje

e) 5. függelék: A Képviselő-testület által elfogadott koncepciók és stratégiák jegyzéke

Sülysáp, 2019. december 12.

1. melléklet

Az önkormányzat jelképei

1. Az önkormányzat jelképei mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok:

a) a címer,

b) a zászló,

c) a lobogó.

2. A címer leírása

A címer formája egy egyenesen álló, háromszögű pajzs.

A címer alsó részében (pajzstalp) zöld színű dombon kék mezőben a katolikus templom ezüstszínű, a kontúrok feketék.

A felső része zöld, amiben a két pecsétlenyomat (baloldalon három búzaszálból álló csokor, jobb oldalon három virágból és négy levélből álló rózsa csokor) színe arany, a kontúrok feketék.

A címert a Tápió patak folyamatos, ezüstszínű hullámvonallal választja ketté. A hullámvonal balról-jobbra, alulról felfelé indul.

3. A címer jelképrendszere

A pajzsderék hullámos ezüst pólyája a Tápiót jelképezi.

A pajzstalp címerképe a település legrégebbi, légértékesebb kulturális kincse, a sülyi katolikus templom.

A pajzsfő címerképei az 1700-as években használt községi pecsétek motívumaira épülnek. A rózsaág Tápiósáp, a búzacsokor Tápiósüly régi pecsétjén szerepelt.

A pajzstalp kettős halma a település domborzati viszonyait szimbolizálja.

2. melléklet

Az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok jegyzéke

1. A Képviselő-testület hivatala:

Sülysápi Polgármesteri Hivatal

2. Intézmények:

2.1. Gólyahír Bölcsőde

2.2. Sülysápi Csicsergő Óvoda

2.3. Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár

2.4. Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ

2.5. Központi Konyha

3. Gazdasági társaságok:

Tápiómenti Városüzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

3. melléklet

Az önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

FUNKCIÓSZÁM

MEGNEVEZÉS

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

031030

Közterület rendjének fenntartása

031050

Egyéb rendészeti, bűnüldözési tevékenységek

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

064010

Közvilágítás

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

4. melléklet

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök

1. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

1.1. az önkormányzat vagyonrendelete szerint átruházott vagyongazdálkodási feladatok ellátása,

1.2. a külön önkormányzati rendelet szerinti települési támogatás megállapítása, módosítása, megszüntetése,

1.3. köztemetés elrendelése,

1.4. jogtalanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátás visszafizetésére kötelezés, illetve annak méltányosságból történő elengedése vagy csökkentése,

1.5. közterület-használati ügyekben döntés a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint,

1.6. helyi rendeletben meghatározott állattartási ügyekben döntés,

1.7. helyi rendeletben meghatározott köztisztasági ügyekben döntés,

1.8. bentlakásos szociális intézménybe történő beutalás és felülvizsgálata (1993. évi III. törvény 94/A. és 108. §),

1.9. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. §-a szerinti közművesítési hozzájárulás hatósági határozatban történő kiszabása,

1.10. a külön önkormányzati rendelet szerinti intézményfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása (fizetési kötelezettség megállapítása, szerződés megkötése).

2. A Képviselő-testület által a Humán Szolgáltatások Bizottságára átruházott hatáskörök:

2.1. Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázatok elbírálása,

2.2. a külön rendelet szerinti civil támogatási keretre beérkezett pályázati igények és a megítélt támogatások felhasználásáról szóló beszámolók elbírálása,

2.3. a gyermekétkeztetési térítési díjjal kapcsolatos méltányossági kérelmek elbírálása,

2.4. képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátása.

3. A Képviselő-testület által a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök:

3.1. A település közterületein cserjék, fák ültetése, fasorok létesítésének engedélyezése,

3.2. kereskedelmi üzletek egyedi nyitvatartási igényének véleményezése,

3.3. a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, kezelésével, őrzésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatok.

5. melléklet

Előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai
Az önkormányzati előterjesztések általános rendje

1. A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatóak be. Ezt megelőzően az előterjesztéseket a jegyzőnél véleményeztetni kell.

2. Az önkormányzat elé előterjesztést tehetnek.

a) a képviselők,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a testület bizottságai,

e) a jegyző,

f) a lakosság társadalmi szervezeteinek vezetőtestületei,

g) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek.

3. Az önkormányzat munkatervében szereplő előterjesztéseket lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontban kell elkészíteni.

4. Az önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni:

- az előterjesztés tárgyát,

- az előterjesztés készítőjének nevét és beosztását;

- az előterjesztés elkészítésének időpontját;

- a véleményező bizottságokat;

- a döntés módját;

- a jegyző törvényességi jóváhagyását.

a) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal, Times New Roman betű formátummal kell készíteni.

b) Az előterjesztést az önkormányzat szerveinek, intézményeinek és vállalkozásainak elektronikus formában is le kell adniuk. A tervek térképek, rajzok, fotók, szükség esetén, papír alapon is leadhatók és azokat a Polgármesteri Hivatalnak digitalizálnia kell.

c) Az előterjesztés első oldalán kell feltüntetni a felelősségi rend megállapíthatósága, illetve a határidők betartása érdekében:

d) Az írásbeli előterjesztés értékelő részének tartalmaznia kell:

a tárgyat és a tényállást, az esetleges korábbi testületi döntést,
a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
az alternatívák indokait,
a határozati javaslatot,
felelős és a határidő megjelölését,
ingatlanokat érintő előterjesztésekről helyszínrajzot mellékelni kell. Lehetőség szerint az előterjesztés mellékletét képezze a szerződés-tervezet a jogi véleménnyel együtt azon előterjesztéseknél, amely szerződés megkötésére vonatkozik.
e) Az előterjesztések terjedelme – a határozati javaslat és a mellékleteken kívül – az öt oldalt nem haladhatja meg, kivéve:
- a rendelet,
- a költségvetés, zárszámadás,
- koncepció(k) és stratégia(k).
Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira.
f) A határozati javaslatnak az értékelő részben foglaltakkal szoros összhangban kell állni. Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket - a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésére -, valamint a végrehajtásért felelőssel megjelölt határozati javaslatot kell tartalmazniuk. A határozati javaslatoknál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk - az SZMSZ vonatkozó előírásait is figyelembe véve - egyszerű vagy minősített többséget igényel.
g) A korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni.
h) Az előterjesztő felel a megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért.
i) Az előterjesztéseket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal a képviselő-testületi ülés napjának és az előterjesztés tárgyának megjelölésével kell nyilvántartani.
j) Az előterjesztések elkészítése során különös figyelemmel kell lenni a magyar nyelv szabályainak betartására, az idegen kifejezések korlátozott, de helyes használatára.

5. Szakmai koordináció

a) Az előterjesztéseket előzetesen egyeztetni kell mindazokkal a bizottságokkal, a Polgármesteri Hivatallal és egyéb szervvel, amelyek feladatait, illetve hatáskörét az előterjesztés érinti, illetve azon szervekkel, amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő.

b) A képviselő-testületi előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie.

c) Az egyetértés vagy egyet nem értés tényét, illetőleg azt a körülményt, hogy a megkérdezett szerv nem tett észrevételt az előterjesztés első oldalán - név szerint is megjelölve - fel kell tüntetni.

d) Véleményezés esetén az előterjesztőnek csatolni kell az eltérő vélemény lényegét és ki kell térni az ezzel kapcsolatos álláspontjára.

e) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni. Ilyenkor az egyes alternatívák előnyeinek, illetve hátrányainak tárgyilagos ismertetése kötelező. A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.

6. Törvényességi koordináció

a) Az előterjesztéseket - lehetőleg a szakmai egyeztetés után - törvényességi szempontból egyeztetni a jegyzővel. A jogi koordinációs tevékenység elsősorban a határozati javaslatok törvényességének ellenőrzésére terjed ki, továbbá arra is, hogy a testületnek a kérdés eldöntésére van-e hatásköre, a határozati javaslat a hatályos jogszabályokkal összhangban van-e.

b) Amennyiben a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatni.

c) A testületi meghívóval együtt meg kell küldeni azokat az előterjesztési javaslatokat is, amelyek napirendre vételét a polgármester mellőzte és a mellőzés indoklásáról is rövid tájékoztatást kell adni.

7. Az önkormányzati ülés előkészítése

a) Az önkormányzat üléseinek előkészítésével kapcsolatos szervezési és technikai feladatokat a jegyző irányításával a Polgármesteri Hivatal látja el.

b) Az előterjesztők az előterjesztések eredeti példányát, csatolva a jegyző törvényességi véleményét is a testületi ülés időpontja előtt 8 nappal kötelesek a Polgármesteri Hivatalnak átadni.

c) Rendkívüli ülésre irányuló javaslat esetén az előterjesztést a testület ülésének időpontja előtt 5 nappal kell a Polgármesteri Hivatalnak leadni. Az előterjesztések elkészítésére rendkívüli ülésre irányuló javaslat esetén is az e szabályokban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

8. A Képviselő-testület határozatainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok:

Nyílt ülésen hozott határozatok esetében: …/20… (...hó…nap) ÖKT határozat.

Zárt ülésen hozott határozat esetében: …/20…/Z. (...hó…nap) ÖKT határozat.

a) A Képviselő-testület határozatainak jelzése:

b) A testületi ülésen elfogadott érdemi határozatokat a Polgármesteri Hivatal a hiteles jegyzőkönyv elkészültét követő 2 munkanapon belül megküldi a felelősöknek.

c) A testület határozatának végrehajtását azonnal meg kell kezdeni.

d) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni az önkormányzattól a határidő módosítását.

e) Az azonnali határidőt jelölő határozat végrehajtásáról a felelős 3 munkanapon belül, a többi határozat esetében a végrehajtásra megjelölt határidőt követő 7 munkanapon belül köteles jelentést készíteni és azt a Polgármesteri Hivatalnak megküldeni.

f) A határozatok végrehajtásáról az összesítő jelentéstervezetet a Polgármesteri Hivatal készíti el.

g) A testület határozatáról határidős nyilvántartást kell vezetni, amely a Polgármesteri Hivatal feladata. A Polgármesteri Hivatal testületi ügyintézője minden munkaterv szerinti testületi ülés előtt két héttel írásban tájékoztatja a felelősöket a következő hónapban lejáró határozatokról.

9. A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartásával kapcsolatos feladatok:

- a határozat számát, határozat meghozatalának napját;

- végrehajtás határidejét és felelősét;

- a végrehajtás tényleges időpontját, a végrehajtásról szóló beszámolót, valamint a képviselő-testület felé történt beszámolás időpontját;

- a határozatok közötti összefüggés jelölését;

- a kapcsolódó előterjesztés számát.

a) A testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a határozat meghozatala napjának megjelölésével kell nyilvántartani.

b) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

c) Az önkormányzati határozatok naprakész állapotban való nyilvántartásáért a jegyző felelős.

10. A bizottsági határozatainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok:

Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság: …/20… (...hó…nap) PVB határozat

Humán Szolgáltatások Bizottsága: …/20… (...hó…nap) HSZB határozat

a) A bizottsági előterjesztések és határozatok elkészítésére és nyilvántartására vonatkozó 1-9. pontban foglalt szabályokat a b)-c) pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

b) A bizottsági előterjesztések a bizottság elnökénél írásban nyújthatóak be.

c) A bizottsági határozatok jelzése:

II.

A rendeletalkotás szabályai
Az önkormányzati rendelet előkészítésére - az I. fejezetben foglalt szabályok alkalmazásával - az alábbi speciális szabályok az irányadók:

1. Rendelet alkotását kezdeményezhetik a rendelet 34. §-ában leírtak szerint:

a) a képviselők,

b) a testület bizottságai,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a lakosság társadalmi szervezeteinek vezető-testületei,

g) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek.

2. Az önkormányzati rendeletek tervezeteinek előkészítése a kezdeményező feladata.

3. A kezdeményező a jegyző kézjegyével ellátott előterjesztést a tervezet tárgya szerinti illetékes bizottság(ok)nak megküldi.

a) A Képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetek érdemi megváltoztatására, kiegészítésére irányuló módosító javaslatokat írásban, az ülést megelőző napon legkésőbb 9.00 óráig lehet a polgármesterhez eljuttatni.

b) A rendelet-tervezet vitájában kizárólag olyan, szóban előterjesztett képviselői módosító javaslatot lehet megvitatni és szavazásra bocsátani, amely kapcsolódik az előterjesztett tervezetben foglalt szabályozáshoz.

4. A rendeletek törvényességi koordinációjára e szabályzat I. fejezet 6. pontjában foglaltak az irányadók.

5. A rendelet formai követelményei:

c) a rendeletek jelölését a következők szerint kell elvégezni, az évszám után zárójelben szereplő dátum a kihirdetés időpontja.

d) szöveges része fejezetekre, szakaszokra tagolt.

e) a rendelet hatályba lépésének idejét célszerű úgy meghatározni, hogy a hónap első napjával kezdődjön. A dátum alatt a polgármester és a jegyző aláírása szerepel.

6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, nyilvántartása:

a) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni; a rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés kezdő napja. Az önkormányzati rendeletet a kihirdetéstől számított 1 hónapig kell kifüggeszteni.

b) Az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu/), mely az önkormányzat honlapjáról is elérhető.

c) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik.

7. Önkormányzati rendeletek nyilvántartása

- a helyi rendelet megjelölését, tárgyát, számát;

- megalkotásának időpontját;

- kihirdetésének időpontját;

- hatálybalépésének időpontját;

- a rendeletek módosítását, illetve az egységes szerkezetre való utalás, valamint a kifüggesztés és levétel időpontját;

- hatályon kívül helyező rendelet számának és a változás időpontjának egyidejű feltűntetése mellett

- megjegyzés.

a) Az önkormányzati rendeletek naprakész állapotban való nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

b) A nyilvántartásnak a megalkotás időbeni sorrendjében kell tartalmaznia a helyi rendeleteket.

c) A rendeletek nyilvántartása a következőket foglalja magában:

d) A hatályos rendeletek jegyzékét az SZMSZ függelékeként kell kezelni.

8. Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, módosítása és kiegészítése:

Ha az önkormányzati rendelet ellentétessé válik a később megjelent magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel, vagy más okból hatályon kívül kell helyezni, módosításra vagy kiegészítésre szorul, ezt a jegyzőnek jeleznie kell.

6. melléklet

A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköre

I.

Általános feladatok

1. A Bizottságok általános feladatai

1. Előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

2. Elkészítik a Képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket.

3. A Képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket előzetesen véleményezik és a bizottság állásfoglalását a testület elé terjesztik.

4. Folyamatosan figyelemmel kísérik a feladatkörükhöz tartozó új jogszabályok megjelenését.

5. Javaslatot tesznek a Képviselő-testület munkatervére.

6. Javaslatot tesznek az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozására.

7. Gondoskodnak a lakosság folyamatos tájékoztatásáról, a bizottsági tevékenység ismertetéséről.

II.

Sajátos feladatok

2. Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság

1. Részt vesz a Képviselő-testület pénzügyi igazgatási döntéseinek előkészítésében.

2. Gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

3. Közreműködik a helyi költségvetési és az átmeneti gazdálkodást szabályozó rendeletek, valamint a zárszámadás előkészítésében.

4. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.

5. Véleményezi az éves költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyoni helyzet alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

6. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

7. Véleményezi a vállalkozásban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.

8. Ellenőrzi a költségvetés végrehajtását.

9. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesülését.

10. Véleményezi a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználására vonatkozó előterjesztéseket.

11. Ellátja az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatokat, a Képviselő-testület rendelete szerint.

12. Részt vesz a helyi adókról szóló rendelet kidolgozásában.

13. Közreműködik a Képviselő-testület ciklusra szóló gazdasági programjának előkészítésében, illetve annak végrehajtásában.

14. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatalból közvetlenül segítő Adó- és Pénzügyi Iroda vezetőjével.

15. Közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében.

16. Kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát és javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére vagy hatályon kívül helyezésére.

17. Részt vesz a hivatal szervezeti tagozódásának kialakításában, javaslatot tesz a hivatal munka és félfogadási rendjére.

18. Véleményezi az önkormányzat által kötött szerződéseket, megállapodásokat, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.

19. Figyelemmel kíséri az önkormányzat jogvitáit.

20. Javaslatot tesz a polgármester bérének és jutalmának megállapítására.

21. Ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

22. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját közvetlenül segítő jegyzővel.

23. Részt vesz a Képviselő-testület településfejlesztési és környezetvédelmi döntéseinek előkészítésében.

24. Elemzi a város kiaknázható gazdasági adottságait.

25. Véleményezi az önkormányzat rövid- és hosszú távú gazdasági programját.

26. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a lakosság igényeinek kielégítését, különös tekintettel az áruellátásra, a lakásépítésre, valamint a kommunális szolgáltatás és az egészséges környezet kialakítása területére.

27. Ellenőrzi az önkormányzat fejlesztési feladatainak végrehajtását.

28. Ellenőrzi az önkormányzati intézmények karbantartási, felújítási tevékenységét.

29. Részt vesz a környezetvédelmi feladatok ellátásában.

30. Együttműködik a Képviselő-testület állandó bizottságaival.

31. Koordinálja, segíti a városban működő környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket, csoportokat.

3. Humán Szolgáltatások Bizottsága

1. Részt vesz a Képviselő-testület oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi, szociális és sport jellegű döntéseinek előkészítésében.

2. Gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.

3. Figyelemmel kíséri a gyermek-, a művelődési és a sportintézmények működését, javaslatot dolgoz ki azok racionalizálására.

4. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.

5. Közreműködik az önkormányzati közművelődési feladatok végrehajtásában.

6. Ellenőrzi a városban folyó egészségügyi, szociális és közművelődési munkát.

7. Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét.

8. Közreműködik a Képviselő-testület ciklusra szóló gazdasági programjának előkészítésében, illetve annak végrehajtásában.

9. Részt vesz a városi ünnepségek megszervezésében.

10. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a helyi kitüntetések odaítélésére.

11. Együttműködik a Képviselő-testület többi állandó bizottságával.

12. Rendszeres kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, a sportegyesületek vezetőivel.

13. Ellenőrzi a gyermekétkeztetés helyzetét.

14. Figyelemmel kíséri az egészségügyi, valamint a szociális intézmények működését, javaslatot dolgoz ki azok racionalizálására.

15. Figyelemmel kíséri az idősek, betegek, csökkent munkaképességűek helyzetét.

16. Ellenőrzi a szociális segélyezési gyakorlatot.

17. Közreműködik a szociális háló kiépítésében.

18. Figyelemmel kíséri a városban folyó egészségvédelmi tevékenységet.

19. Figyelemmel kíséri az időskorúak helyzetét

20. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját közvetlenül segítő Polgármesteri Hivatali dolgozóval.

21. Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására tett kezdeményezést.

7. melléklet

Az alpolgármester feladatai

1. Ellátja a polgármesterhez kapcsolódó – az önkormányzat működésével összefüggő feladatokat (úgy, mint: kezdeményez, előkészít, véleményez, koordinál és részt vesz az önkormányzati döntések ellenőrzésében) – az oktatási, a kulturális, a közművelődési, az ifjúsági, a sport, az egészségügyi és a szociális munka – különösen a közfoglalkoztatás –területén.

2. Figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatalnak az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos tevékenységét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez.

3. Részt vesz a bizottságok munkájában a polgármester eseti, vagy általános megbízása alapján.

4. Koordinálja a bizottságok között az egyes feladatokhoz kapcsolódó testületi döntések előkészítését, részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében.

5. Figyelemmel kíséri és segíti a bizottságok tevékenységét, szükség esetén, a jegyző előzetes véleményének kikérése után. Javaslattal él a polgármester felé a bizottság döntésének felfüggesztése iránt.

6. Koordinálja az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal külső kommunikációs feladatait.

8. melléklet

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje és ügyfélfogadási rendje
Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a következők szerint határozza meg:

1. Az egységes hivatal feladatainak ellátását a következő elnevezésű szervezeti egységek biztosítják:

a) Hatósági Iroda

b) Önkormányzati Iroda

c) Adó- és Pénzügyi Iroda

2. Az Adó- és Pénzügyi Irodát irodavezető (megbízott gazdasági vezető), a Hatósági Irodát az aljegyző, az Önkormányzati Irodát a jegyző vezeti.

3. A hivatal munkarendje

Hétfőn 8.00-18.00

Keddtől-csütörtökig 8.00-16.00

Pénteken 8.00-14.00

a) A hivatal köztisztviselőinek és közszolgálati munkaviszonyban álló munkavállalóinak munkaideje heti 40 óra.

b) A hivatalban az általános munkaidő:

4. A hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfőn 8.00-18.00

Szerdán 8.00-16.00

Pénteken 8.00-14.00

a) A hivatalban az ügyfélfogadási idő:

b) A jegyző hetente szerdánként tart ügyfélfogadást.

9. melléklet

Tanácskozási joggal felruházott önszerveződő közösségek
Az alábbi önszerveződő közösségek vezetői / képviselői a szervezetek tevékenységi körével összefüggő napirendi pont tárgyalásakor tanácskozási joggal rendelkeznek a Képviselő-testület és bizottságai ülésein:

1. Összefogás Sülysápért Egyesület

2. Sülysáp Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület

3. Sülysápért Közalapítvány

4. Sülysápi Sport Egyesület

5. Tápiómenti Kisbárka Egyesület