2. A közterületek elnevezésének szabályai

3. §

(1) Közterület elnevezése az egyediségét és beazonosítható előtagból és a közterület jellegére utaló utótagból áll.

(2) Közterületet személyről, tárgyról, állatról, növényről, földrajzi névről vagy fogalomról lehet elnevezni.

(3) Közterület elnevezésénél figyelemmel kell lenni Sülysáp történelmére, hagyományaira, szokásaira, földrajzi és egyéb sajátosságaira, kulturális, természeti, történelmi értékeire, a közterületnek a településen belüli elhelyezkedésére, a magyar nyelv követelményeire, az egyszerűségre és a közérthetőségre.

(4) A közterületek elnevezése során alkalmazni kell a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat.

(5) Valós személyről legkorábban halálát követő tíz év elmúltával nevezhető el közterület.

5. §

(1) Közterület elnevezésére, illetve elnevezésének megváltoztatására javaslatot tehet:

     a) a polgármester, az alpolgármester,

     b) a települési képviselő,

     c) a képviselő-testület bizottsága,

     d) az érintett közterülettel határos telkekkel rendelkezni jogosultak több mint egynegyede,

     e) a jegyző mint címképző szerv.

(2) A javaslatokat a képviselő-testület kultúráért felelős bizottsága véleményezi.

(3) A közterület elnevezéséről szóló képviselő-testületi döntést a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat honlapján és hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület közterület elnevezéséről, elnevezés megváltoztatásáról hozott döntése alapján a jegyző a közterületnevet az általa vezetett címnyilvántartásban átvezeti, egyúttal értesíti a lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás szerveit, valamint a településen közszolgáltatás végzőket az új közterület elnevezésről.

3. A házszámok megállapításának szabályai 

6. §

(1) Azonos közterülethez csatlakozó telkek házszámozása 1-től kezdődően növekvő arab számozással történik, oly módon, hogy

    a) mindkét oldalán telkekkel ellátott út jellegű közterületek esetén a közterület –házszámozás növekedésének irányát tekintve – jobb oldalán lévő ingatlanok páratlan, a bal oldalán lévő ingatlanok páros számozást kapnak,

    b) kizárólag az egyik oldalán telkekkel ellátott út jellegű közterületek esetén a házszámozás egyesével folyamatos,

    c) terek esetén a házszámozás az óramutató járásával megegyező irányú, egyesével folyamatos.

(2) A házszámozás a közterületnek a magasabb rendű, főbb közlekedési úthoz csatlakozó végétől kezdődik. Abban az esetben, ha az utak azonos rendűek, a házszámozást a meglévő nagyobb telekszámmal rendelkező utcától kell kezdeni.

(3) A házszámoknak 1-től kezdődően folyamatosnak kell lennie és növekednie kell. Az ettől eltérően kialakult számozást – a lehető legkevesebb változtatással járó módon – címrendezési eljárásban rendezni kell.

(4) A kialakult házszámkiosztásba telekfelosztás útján beékelődő új telek, vagy meglevő házszámmal nem ellátott telek házszámát a szomszédos, alacsonyabb számozású telek házszámából az angol ábécé nagybetűinek folyamatos alátörésével kell megkülönböztetni.

(5) A kialakult házszámozást követően egyesített telek házszáma az egyesített telkek legalacsonyabb és legmagasabb házszámából áll, kötőjellel összekapcsolva.

(6) Amennyiben egy ingatlan több közterülettel is érintkezik, elsődlegesen arra a közterületre kell számozni, ahová a bejárata nyílik, azonban a házszámozása illeszkedhet a kialakult állapothoz is.

(7) A településen az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően kialakult házszámozás – amennyiben a telkek egyedi beazonosíthatósága biztosított – fenntartható, azonban újonnan kialakított közterületekhez kapcsolódó telkek házszámkiosztása, illetve teljes közterületek átszámozása során az ott leírtak szerint kell eljárni.