Nagykáta Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(VII.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 07. 31Nagykáta Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(VII.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2019-07-31-tól
Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének
8/2019. (VII.30.) számú önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57. § (2) és (3) bekezdése, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja, valamit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) számú Kormányrendeletben (a továbbiakban: 314/2012 (XI. 8.) számú Kormányrendelet) alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Nagykáta Város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § A helyi egyedi védelem célja Nagykáta Város településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyedi arculatának, karakterének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyek országos védelem alatt nem állnak.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
4. § E rendelet hatálya Nagykáta Város közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában:
- Áttört kerítés: a síkjára merőlegesen legalább 50%-ban átlátható kerítés.
- Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal (vonalak), amelyre (amelyekre) az épületet a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint kötelezően helyezni kell.
- Eredeti állapot: az épület, építmény, épületrész, műtárgy eredeti építési tevékenységgel létrehozott jellegzetességei.
- Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület.
- Földszínek: a barna-vörös-okker-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai.
- Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
- Kialakult állapot (beépítés, környezet, városszerkezet stb.): azon építészeti jellegzetességek, táji jellemzők összessége, amelyek a tervezett épület építésekor a környezetében fennállnak.
- Megállítótábla: a megállítótábla az épület bejárata közelében – vagy olyan helyen, hogy a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítse –, időszakos (a nyitvatartási idő erejéig) elhelyezésre kerülő provizórikus, mobil hirdető berendezés. E rendelet értelmezésében a megállítótábla elnevezés alatt a köznyelvben infótábla, mobil reklámtábla, krétatábla és tájékoztató tábla elnevezésű berendezések is értendőek.
- Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (pl. tároló, éléskamra, mosókonyha, nyári konyha stb.) magában foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
- Nagytelkes ingatlan: az építési övezetben meghatározott minimálisan kialakítható telekméretet legalább háromszorosan meghaladó nagyságú telek.
- Nappanel: napenergiát hasznosító berendezés; napkollektor, napelem.
- Őshonos növény: olyan növényi faj, amely az adott területen fejlődött ki és természetes úton terjedt el.
- Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
- Pilon, vagy totemoszlop: jellemzően függőleges kiterjedésű, cégtáblát tartó oszlop, állvány.
- Rikító szín: a környezetétől ízlést sértően, bántóan elütő szín.
- Rizalit: az épület homlokzatsíkjából – rendszerint a teljes épület magasságában - kiemelkedő tömegrész, tagolás.
- Telített szín: a színkör tiszta színei, amelyekhez sem fehér, sem fekete nincs hozzákeverve.
- Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.
II. Fejezet
A helyi védelem
3. A helyi védelem fajtái
7. § (1) Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 314/2012 (XI. 8.) számú Kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a település közigazgatási területén az építészeti örökségek helyi védelmét helyi egyedi védelemre vonatkozó szabályok megalkotásával kívánja biztosítani.
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),
b) szobor, képzőművészeti alkotás védelmére,
c) egyedi tájérték, növényzet védelmére
terjed ki.
4. A helyi egyedi védelem meghatározása
8. § (1) Egyedi védett épület, építmény minden olyan alkotás, épület, építmény, amely a város történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a városkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országos védelem alatt nem áll.
(2) Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tételes felsorolását a jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.
5. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.
10. § (1) A helyi védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy részleges bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(2) Az egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni az építmény:
a) tömegformáját,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) kéményeit,
d) homlokzati tagozatait,
e) homlokzati díszítőelemeit és egyéb részletképzéseket,
f) egyéb épülettartozékait (rács, vasalat, világítótest, korlát, árnyékoló, előtetető),
g) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
h) anyaghasználatát (tetőfedése az eredetivel egyező színű és mintázatú korszerű építőanyaggal felváltható),
i) eredeti homlokzati anyagait és színezését.
(3) Ha az eredeti állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza.
11. § Helyi védett elemek esetében, a rájuk vonatkozó védelmi előírások mellett, a településképi szempontból meghatározó területek szerinti településképi előírások is betartandók.
6. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
12. § (1) A helyi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Nagykáta Város Polgármesterénél (a továbbiakban: Polgármester).
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát;
b) a védelem fajtájával kapcsolatos javaslatot;
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását;
d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, címét, helyrajzi számát;
b) a védett érték felmérési és fotó dokumentációját;
c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását;
d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a Polgármester erre vonatkozó felhívására 10 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
13. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében Nagykáta Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) értékvizsgálatot készíttet.
(2) Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit a jelen rendelet 1. melléklete állapítja meg.
14. § (1) A helyi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelt felek:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa(i);
b) épület, vagy műalkotás esetén a tervező, alkotó vagy a szerzői jogok jogosultja;
c) a kezdeményezők;
d) az illetékes építésügyi hatóság;
e) az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság;
f) ingatlanügyi hatóság;
g) Nagykáta Város főépítésze (a továbbiakban: Főépítész);
(2) A helyi védelem alá helyezés, annak módosítása vagy megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján a Polgármester 5 munkanapon belül tájékoztatást tesz közzé, továbbá írásban értesíti az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
15. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a Polgármester kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
7. A helyi értékvédelem feladatai
16. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak számbavétele, meghatározása, dokumentálása, nyilvántartása, valamint a nyilvánossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek dokumentálását
a) tervszerűen, a jelen rendelet és mellékletei szerint,
b) a helyi vagy országos védelemre való felterjesztés előtt,
c) a helyi vagy országosan védett ingatlanon végzett átalakítás, kutatás során,
d) a helyi vagy országos védelemből való törlés előtt
kell elvégezni.
(3) A védett értékek megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jó karban tartásának biztosítását a következők szerint kell elősegíteni:
a) egyedi elbírálás alapján történő, és egyedi jellegű és mértékű támogatással
b) szakmai tanácsadással,
c) szükség esetén hatósági kötelezéssel, szankciók útján.
8. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
17. § (1) A helyi védelem alá eső egyedileg védett ingatlanokról a Polgármester cím szerint rendezett, részletes naprakész elektronikus nyilvántartást vezettet.
(2) A nyilvántartás része az értékvizsgálat, a védett elemeket tartalmazó lista, a védett elemeket ábrázoló térkép, továbbá a nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését;
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;
c) a védett érték azonosító adatait;
d) a védelem típusát;
e) a védett érték helymeghatározásának adatait;
f) a védelem rövid indoklását.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a Főépítész gondoskodik.
9. A testületi döntéssel összefüggő feladatok
18. § (1) Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés benyújtásától számított 6 hónapon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről.
(2) A helyi védelem alá helyezésre, annak módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés melléklete a 1. melléklet szerinti tartalommal készült megalapozó értékvizsgálat, valamint a helyi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekeltek által az értesítést követő 15 napon belül benyújtott észrevételek.
(3) A helyi védelem alá helyezés az értékvizsgálat alapján történik.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos Képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a helyi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(5) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül Nagykáta Város Önkormányzata Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(6) A helyi egyedi védelem alá helyezésre, annak módosítására, illetve megszüntetésére irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal dönt.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
19. § (1) Nagykáta Város településképi szempontból meghatározó területei:
- Központi városrész
- Strand környezete
- Külterületi, részlegesen beépített területek
(2) Nagykáta Város településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
IV. Fejezet
Településképi követelmények
10. Nagykáta Város közigazgatási területére vonatkozó általános építészeti követelmények
20. § (1) Amennyiben az adott területen a helyi építési szabályzatban, illetve a szabályozási terven építési vonal van meghatározva, abban az esetben a meghatározott előkerti építési vonalon a tervezett épület utcai homlokzatának legalább 6,0 m-es szakasza álljon, kivéve a homlokzatot 1,0 m-nél nem mélyebben tagoló rizalit miatti szakaszokat.
(2) A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton alacsony lábazattal, áttört (faléc, fémháló, lakatos) szerkezetű mezővel készüljön, a főépülethez stílusban, színben és anyaghasználatban illeszkedő legyen.
(3) Az ingatlanokon az utcaképben is megjelenő, mellék rendeltetésű épület és kerti építmény a fő rendeltetésű épülethez illeszkedő, azzal azonos jellegű, anyaghasználatú és színezésű legyen.
(4) Teljes egészében lapostetős családiház a település területén nem építhető. Lapostetős épületrész az előkerti vonaltól 10 m mélységig nem létesíthető.
(5) Középület, továbbá nagy fesztávolságú kereskedelmi épület lapostetővel csak a nagytelkes ingatlanokon építhető. Lapostető a meglevő többszintes-társasházi és közintézményi környezetben, hasonló rendeltetésű épület építése esetén létesíthető. Meglevő lapostetős környezet (meglévő lapostetős épületek) bővítése esetén a lapostető megengedett.
(6) Az épületek teljes tetőfelületének lejtésének legalább 60%-a legalább 25° és legfeljebb 50°-tól eltérően nem alakítható ki. A tervezett tetőforma megválasztásánál figyelembe kell venni az ingatlan környezetében kialakult állapotot.
(7) Homlokzatszínezés fehér, törtfehér, világosszürke és pasztell árnyalatú világos földszínekkel történhet. Épületet feketére, rikító és telített színűre színezni, nem megengedett.
(8) Napelemes tetőcserép mindenhol alkalmazható.
(9) Nappanel tetőzeten való elhelyezésének szabályai:
a) lapostetős épületen nappanel elhelyezhető,
b) magastetős épület esetében a következőket kell figyelembe venni:
ba) a nappanel panelek meglévő épületen való utólagos elhelyezése során azok minél kevésbé tűnjenek utólagos applikációnak, elhelyezésük, sorolásuk iránya, kiterjedésük az épület ötödik homlokzataként legyen tervezett, kövesse az épület tetőzetének szerkezeti méreteit, a tetőfedésbe simulóan, annak modulméretével összeegyeztethető módon kerüljön kialakításra,
bb) a nappanel az új épület létesítésekor a tető építészeti kialakításába komponáltan, annak részeként és a tetősíkkal azonos síkban, de legfeljebb 15°-s szögben eltérően fektetve létesíthető,
bc) előkert nélküli, vagy zártsorú beépítés esetén az utca felé nappanel utólagos elhelyezése nem megengedett,
bd) az utcára közel merőleges tetőgerinc, vagy fésűs beépítés esetén az utca felől 3 m-en belül nappanel nem létesíthető.
(10) Nappanel homlokzaton való elhelyezésének szabályai:
a) a nappanel a homlokzat részeként építészeti szempontból komponáltan
aa) homlokzati burkolatként, vagy díszítőelemként függőleges, vagy közel függőleges állásban helyezhető el,
ab) árnyékolóként, lamellás árnyékolóként a függőlegestől eltérő szögben is elhelyezhető,
b) amennyiben a nappanel nem az a) pont szerint kerülne felszerelésre, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.
(11) Önálló nappanel telep a település közigazgatási területén a helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven meghatározott feltételek teljesülése esetén létesíthető.
(12) Parabolaantenna és egyéb épületgépészeti berendezés, illetve annak részei nem helyezhetők el az épület utcai homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, teraszán.
(13) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai:
a) ablakklíma berendezés és klíma-berendezés kültéri egysége az épületek közterület felőli homlokzatán csak erkély, loggia, vagy terasz megléte esetén, azon belül, rejtett és takart módon helyezhető el,
b) kültéri klímaberendezés kifolyója közterületre, vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet,
c) e rendelet hatálybalépése után létesülő új épületen kültéri egységet csak az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott rejtett, vagy takart módon szabad elhelyezni.
(14) Üzleti árnyékoló szerkezet (kirakat-árnyékoló, vendéglátó terasz feletti árnyékoló)
a) tartószerkezetét új kirakatportál létesítése esetén a kirakatportálon, vagy a falsíkon belül, rejtett módon kell felszerelni,
b) a ponyvafelülete tartalmazhatja az üzletfeliratot, vagy a céglogót, vagy az üzlet tevékenységéhez kapcsolódó egy termék megjelenítését.
(15) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.
11. A településképi szempontból meghatározó KÖZPONTI VÁROSRÉSZ területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) A Központi városrész területén a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyagaként, magastető esetén cserép, vagy hasonló esztétikai értékű betoncserép, nemes anyagú (pl. cink, sárgaréz, vörösréz), vagy magas minőségű, nem fényes bevonatos, korcolt sík fémlemezfedés alkalmazható.
(2) Egy épületen belül legfeljebb kétféle tetőhajlás alkalmazható. Összetett, tornyokkal tagolt tető nem építhető, kivéve szakrális épület esetén.
(3) Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény tetőfedésére műanyag, vagy fém hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés használata nem megengedett.
(4) A homlokzati falak felületképzése nem készülhet a felsorolt anyagoktól eltérően: a kereskedelmi forgalomban kapható, e célra készült vakolóanyag, tégla, természetes kő, fa. Az épületek lábazata, a homlokzat felület legfeljebb 20%-a, készülhet kő, műkő, vagy nyers beton felületképzéssel, illetve a kereskedelmi forgalomban kapható, e célra készült vakolóanyaggal.
(5) Az utcára oromfalas megjelenésű lakó-, vagy középület homlokzati szélessége 9,0 m-nél nagyobb nem lehet.
(6) A területen 9,0 m-nél szélesebb közterület felőli homlokzat esetén a tetőforma az adott ingatlan környezetében kialakult állapotnak megfelelően választható meg, ennek hiányában csak az utcával párhuzamos nyeregtető, vagy sátortető lehet.
(7) Közterület felé kizárólag utcaképet formáló, az adott ingatlan környezetében kialakult állapotnak megfelelő homlokzat építhető. Alárendelt homlokzat, tűzfal nem építhető a közterület felé.
(8) Utcára oromfalas megjelenésű épület közterület felőli oromzatos homlokzati szakaszán síkváltás és erkély kialakítás nem megengedett.
(9) Lakóépületen díszvilágítás a családi és egyéb ünnepek alkalmával, annak idejére helyezhető el, fényszennyezést nem okozva, a szomszédos és szemközti épületeket és a közterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró módon.
12. A településképi szempontból meghatározó STRAND KÖRNYEZETE területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A Strand környezetének területén a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyagaként, magastető esetén cserép, vagy hasonló esztétikai értékű betoncserép, nemes anyagú (pl. cink, sárgaréz, vörösréz), vagy magas minőségű, nem fényes bevonatos, korcolt sík fémlemezfedés, illetve cserepes lemez alkalmazható.
(2) Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény tetőfedésére műanyag, vagy fém hullámlemez, műanyag lemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés használata nem megengedett.
(3) A homlokzati falak felületképzése nem készülhet a felsorolt anyagoktól eltérően: a kereskedelmi forgalomban kapható, e célra készült vakolóanyag, tégla, természetes kő, fa. Az épületek lábazata, a homlokzat felület legfeljebb 20%-a, készülhet kő, műkő, vagy nyers beton felületképzéssel, illetve a kereskedelmi forgalomban kapható, e célra készült vakolóanyaggal.
(4) Az utcára oromfalas megjelenésű lakó-, vagy középület homlokzati szélessége 7,5 m-nél nagyobb nem lehet.
13. A településképi szempontból meghatározó Külterületi, részlegesen beépített területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
23. § (1) A Külterületi, részlegesen beépített területeken homlokzatképzéséhez a hagyományos anyaghasználaton (vakolt fal, tégla-, kő-, fa) kívül a funkciónak megfelelő, beruházó által készített színdinamikai tervek alapján színezett igényes anyaghasználatú szendvicspanelek, homlokzatburkolatok, könnyűszerkezetes burkolóelemek használhatók.
14. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, fehér, tört fehér, világos szürke, vagy pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Ettől eltérő, vagy fekete, rikító, telített szín nem alkalmazható.
(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítés a védett épület formájával, szerkezetével, részleteivel, anyagaival és színeivel összhangban legyen.
(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu utólag nem alakítható ki.
(4) A védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek,
b) gazdasági területek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) országos közutak belterületi szakaszai,
b) közparkok, közkertek területei,
c) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
d) vízgazdálkodási területek,
e) az ökológiai hálózatba tartozó és tájképi szempontból kiemelten kezelendő területek.
V. Fejezet
A reklámokra, reklámhordozókra, cégtáblákra, üzletfeliratokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
16. A reklámokra, reklámhordozókra, cégtáblákra, üzletfeliratokra vonatkozó településképi követelmények a település teljes közigazgatási területén
26. § (1) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 m-en belül nem helyezhetők el.
(2) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
(3) Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben két ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.
(4) Üzletfelirat, cégtábla, cégér épület homlokzatán való elhelyezése esetében az szervesen illeszkedjen a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(5) Kerítésen való elhelyezés esetében
a) az üzletfelirat, cégtábla nem nyúlhat túl a kerítés kontúrján,
b) a kerítésre vonatkozó előírásoknak (magasság, áttörtség mértéke) a táblával együtt teljesülniük kell.
(6) Üzletfelirat, cégtábla nem helyezhető el erkélyeken, loggiákon.
(7) Az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletfeliratok, cégtáblák egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett. Csoportos elhelyezés esetében az egyes cégtáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.
(8) Üzletportál homlokzati falán üzletfelirat az üzletportál nyílásai fölött a nyílások szélességi méreteihez igazodóan alakítható ki.
(9) Az üzlet bejárata mellett, az üzletfelirattal azonos kialakítású, az üzletre vonatkozó többletinformációt tartalmazó további, vagy vendéglátóegység, élelmiszerbolt, virágüzlet frissülő kínálatát tartalmazó megállítótábla elhelyezhető. Üzletenként legfeljebb egy darab, felállított állapotban legfeljebb 0,8 m × 1,0 m helyigényű, legfeljebb 1,0 m magasságú, de legfeljebb az ablaknyílások alsó síkjáig érő megállítótábla helyezhető el a közterületen, a gyalogos és gépkocsi forgalmat nem zavaró módon.
(10) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
a) rikító színhasználattal,
b) kápráztató fényű világító táblaként,
c) futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
d) fény- és filmvetítéssel,
e) közúti/közlekedési jelzéssel összetéveszthető módon.
(11) A területeken, a bevásárló központok és benzinkutak kivételével, nem létesíthető pillon-totem és zászló-lobogó reklámhordozó.
VI. Fejezet
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
17. A kötelező szakmai konzultáció esetei
27. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni az Önkormányzattól az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó lakóépületeket érintő beruházás tervezése esetén, ha az építkezés
a) helyi egyedi védelem alatt álló védett épületet, építményt, vagy annak közvetlen szomszédságába tervezett épületet, építményt érint, vagy
b) a helye: a Központi városrész,
c) műemléki környezetben van.
18. A szakmai konzultáció szabályai
28. § (1) A településképi szakmai konzultáció a Főépítész feladata.
(2) A konzultáció felelőse a Főépítész, akadályoztatása esetén az általa megbízott munkatárs.
(3) A szakmai konzultáció helyszíne a Főépítészi iroda, vagy a Nagykátai Polgármesteri Hivatal más hivatalos helyisége. Kérésre, indokolt esetben a konzultáció az építés helyszínén is lefolytatható.
(4) A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények ismertetése.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt a Főépítész nyilvántartásba veszi. Az emlékeztető mellékletét képezik a kérelem részeként benyújtott dokumentumok.
(6) A szakmai konzultációt az Önkormányzat a kérelem beérkezését követő nyolc napon belül biztosítja. A szakmai konzultáció díjmentes.
VII. Fejezet
A településképi véleményezési eljárás
19. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
29. § (1) A Polgármester az építési engedélyezési eljárást megelőzően, a 314/2012. (XI. 8.) számú Kormányrendeletben meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le a Nagykáta város teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött, a (3) bekezdésben meghatározott építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a Főépítész állásfoglalása képezi.
(3) A Főépítész állásfoglalását a műszaki tervek közül:
1. a középületek, ipari épületek, kereskedelmi épületek,
2. az új építésű lakóépületek, amelyek legalább négy rendeltetési egységet tartalmaznak
3. a helyi egyedi védelem alatt álló épületek, műtárgyak,
4. a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott épületek, műtárgyak szomszédságába tervezett építmények,
5. a hírközlési antennák, antennatartó szerkezetek,
6. az átalakítási munkák az 1-5 pontokban megjelölt épületeknél, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint 50%
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén adja.
20. Az eljárás lefolytatása
30. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező, vagy meghatalmazott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott – a 3. melléklet szerinti adattartalmú, papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) által biztosított elektronikus tárhelyre a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt, melyhez a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A településképi véleményben a Polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja,
c) nem javasolja.
(3) A Polgármester a településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – megküldi a kérelmezőnek, továbbá elektronikus formában feltölti az ÉTDR-ben a kérelemhez létrehozott elektronikus tárhelyre.
31. § (1) A településképi véleményezéshez a benyújtott építészeti-műszaki dokumentációnak a 314/2012. (XI. 8.) számú Kormányrendeletben meghatározott tartalmú, a tervezett beruházás jellegétől függően, a megértéshez szükséges részletezettségű és kidolgozottságú munkarészeket kell tartalmaznia.
(2) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott döntés keretében vitatható.
21. A településképi véleményezés részletes szempontjai
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi rendeletben és a helyi építési szabályzatban foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a Településképi Arculati Kézikönyvben szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
c) a településrendezési eszközök irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településképi rendelet és a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a Főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
VIII. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás
22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 08.) számú Kormányrendeletben építésügyi hatósági engedélyezéshez, vagy az Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött
a) reklámelhelyezések
b) építési reklámháló,
c) a településkép védelmi szempontból Központi városrésznek számító területen fekvő ingatlanokon történő építési tevékenységek közül
ca) homlokzat megváltoztatása,
cb) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
cc) reklám, építési reklámháló, üzletfelirat, cégtábla, cégér,
cd) egyedi tájékoztató tábla, a település szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése,
ce) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése
cd) kerítés építése, átalakítása
d) rendeltetés és rendeltetési egységek számának változtatása
e) az állandó jellegű, legfeljebb nettó 20,0 m2 alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése
esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység közül Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 5/2003. (II. 19.) számú rendeletének hatálya alá tartozó esetekben a közterület-használati szerződés megkötésére a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
23. A településképi bejelentési eljárás szabályai
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Polgármesterhez benyújtott, 4. melléklet szerinti adattartalmú bejelentésre indul, melyhez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni, az egyértelmű megértéshez szükséges mértékű kidolgozottságban.
(2) A bejelentést be lehet nyújtani papíralapú dokumentáció formájában, vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozón a vonatkozó jogszabályokban előírt elektronikus aláírással ellátva.
35. § (1) A településképi bejelentési eljárásra kötelezett tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély, illetve egyéb hozzájárulás nem szükséges.
(2) A Polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha
a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a 314/2012. (XI. 8.) számú Kormányrendeletben foglaltaknak,
b) az megfelel a helyi építési szabályzatban és e rendeletben előírt követelményeknek,
c) a tervezett reklámelhelyezés illeszkedik a településképbe,
d) a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.
(3) A Polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.
36. § (1) A Polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a Főépítész készíti elő.
(2) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a Polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.
(3) A tervezett reklámelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 2 hónapon belül meg kell valósítani, ennek hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
(4) A reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Polgármesterhez benyújtott, a Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
(5) A Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását. Ha a 34. § (1) a), b) és c) pontjai szerinti reklámelhelyezés esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a Pest Megyei Kormányhivatalt.
IX. Fejezet
A településképi kötelezés
24. A településképi kötelezési eljárás általános szabályai
37. § A Polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi rendelet előírásainak be nem tartása esetén.
38. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul
a) bejelentés, vagy
b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése
alapján.
25. A településképi kötelezés és bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
39. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a Polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti a Tvtv. 11. §-ban foglaltak szerint.
(2) A Polgármester a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, de legalább 5.000,- forint ismételten kiszabható pénzbírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.
(3) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:
a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Polgármesterhez benyújtott, a Képviselő-testületnek címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
40. § A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni Nagykáta Város Önkormányzatának 11742063-15392581 számú számlaszámára.
41. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
X. Fejezet
Záró- és átmeneti rendelkezések
42. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
43. § (1) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:
a) Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 17/2017. (XII. 13.) számú önkormányzati rendelete,
b) Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 18/2017. (XII. 13.) számú önkormányzati rendelete,
c) Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló 4/2003. (III. 01.) számú önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései: 6. § (7) bekezdése, 6. § (16) bekezdése, 8/A. § (4) bekezdése, 8/B. § (4) bekezdése, 9. § (3) bekezdésének „valamint az utcára merőleges gerincű, magastetős épületformát,” szövegrésze, 9/A. § (3) bekezdése, 11. § (4) bekezdése, 13. § (4) bekezdése, 22. § (4) bekezdése, 32. § (6) bekezdése, 34. § (5) bekezdése, 36. § (6) bekezdése, 37. § (3) bekezdése.
Nagykáta, 2019. július 30.
Dorner Gábor Karsainé Magyar Ildikó
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetésre került 2019. július 30. napján.
Karsainé Magyar Ildikó
jegyző
1. számú függelék a településkép védelméről szóló 8/2019. (VII.30.) számú önkormányzati rendelethez
Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények meghatározása
Sorsz. | Megnevezés | Cím | Helyrajzi szám |
1. számú melléklet a településkép védelméről szóló 8/2019. (VII.30.) számú önkormányzati rendelethez
Az értékvizsgálat adattartalma:
A. Azonosító adatok:
1. Helyszín megnevezése
2. Településrész
3. Cím
4. Helyrajzi szám
5. Nyilvántartási azonosító
6. Adatfelvevő neve
7. Adatfelvétel éve
B. Az épület/építmény alapadatai
1. Az épület/építmény megnevezése
2. Jelenlegi funkció
3. Eredeti funkció (amennyiben ismert)
4. Építész (amennyiben ismert)
5. Építtető (amennyiben ismert)
6. Építés éve (amennyiben ismert)
7. Hatályos védelem
8. Javasolt védelem
9. Jelleg, értékelés
10. Védendő értékek
11. Eredeti tervek, dokumentumok (amennyiben fellelhető)
12. Bibliográfia, archív fotók
13. Állapotfotók
2. számú melléklet a településkép védelméről szóló 8/2019. (VII.30.) számú önkormányzati rendelethez
Nagykáta Város településképi szempontból meghatározó területei:
3. számú melléklet a településkép védelméről szóló 8/2019. (VII.30.) számú önkormányzati rendelethez
Kérelem településképi vélemény kiadása iránt
Kérelmező adatai:
név:
cím/székhely: ...................................................................................................................... (ir. szám) (település)
(utca)...................... (hsz.)...... (em./aj.)
Kérelmező elérhetőségei:
e-mail címe:
telefonszáma:
A kérelemmel érintett ingatlan:
cím: ............................... (ir. szám)....................................................................................... (település)
.......................................................................................... (utca).................. (hsz.).......... (em./aj.)
helyrajzi száma:
ÉTDR azonosító: ................................................................................................................................................
A megbízott tervező (amennyiben a kérelmező nem azonos a tervezővel):
név:
cím/székhely: ...................................................................................................................... (ir. szám) (település)
(utca)...................... (hsz.)...... (em./aj.)
e-mail címe:
telefonszáma:
tervezői névjegyzék száma:
A tervezett beavatkozás:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
Mellékletek:
- építészeti-műszaki tervdokumentáció (elektronikus formában feltöltve)
- szakmai konzultációról készült emlékeztető (amennyiben korábban ilyen készült)
Egyéb:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
Kelt:
……………………………, 20……………………
…………………………………….
aláírás
4. számú melléklet a településkép védelméről szóló 8/2019. (VII.30.) számú önkormányzati rendelethez
Kérelmező adatai:
név:
cím/székhely: ...................................................................................................................... (ir. szám) (település)
(utca)...................... (hsz.)...... (em./aj.)
Kérelmező elérhetőségei:
e-mail címe:
telefonszáma:
A kérelemmel érintett ingatlan:
cím: ............................... (ir. szám)....................................................................................... (település)
.......................................................................................... (utca).................. (hsz.).......... (em./aj.)
helyrajzi száma:
A megbízott tervező (amennyiben a kérelmező nem azonos a tervezővel):
név:
cím/székhely: ...................................................................................................................... (ir. szám) (település)
(utca)...................... (hsz.)...... (em./aj.)
e-mail címe:
telefonszáma:
tervezői névjegyzék száma:
A tervezett beavatkozás, annak tervezett időtartama:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
Mellékletek:
- építészeti-műszaki tervdokumentáció (papíralapon vagy digitális adathordozón),
- rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt,
- szakmai konzultációról készült emlékeztető (amennyiben korábban ilyen készült).
A településképi bejelentést jelen nyomtatvány és szükség szerinti mellékletei benyújtásával, Nagykáta Város Főépítészéhez – postai úton, vagy személyesen ügyfélfogadási időben – eljuttatva lehet kezdeményezni.
A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
Kelt:
……………………………, 20……………………
…………………………………….
aláírás