Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelete

A Képviselő- testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 01. 11

Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelete

A Képviselő- testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.01.11.

Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (l) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentlőrinckáta Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2255 Szentlőrinckáta, Arany János utca 26.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.szentlorinckata.hu

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Szentlőrinckátai Hírmondó.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Szentlőrinckáta község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletben rendelkezik.

(8) Törzskönyvi azonosító száma (PIR): 730743

(9) Az önkormányzat kormányzati funkción egyszemélyes házi segítségnyújtást működtet. (kormányzati funkció: 107052 házi segítségnyújtás)

(10) Szentlőrinckáta Község Önkormányzata által működtetett „Házi segítségnyújtás” alapszolgáltatás leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(11) Az alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1) A képviselő- testületnek a polgármesterrel együtt 7 fő tagja van. A polgármester és alpolgármester nevét, a képviselők névsorát az 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő- testület és szervei – polgármester, bizottság, közös önkormányzati hivatal, jegyző, társulásai -látják el.

3. § Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv: Szentlőrinckátai Gesztenyefa Óvoda és Konyha

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

4. § (1) A képviselő- testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok közül a gazdasági programjában maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(2) A képviselő- testület önként vállalt feladatai:

a) civil szervezetek támogatása az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben megállapított előirányzatnak megfelelően

b) széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása

(3) A képviselő- testület a kötelező és önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, fejlesztése érdekében együttműködik:

a) Tápió-menti Területfejlesztési Társulással

b) Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulással

c) Pest Megyei Önkormányzattal

d) a településen működő civil szervezetekkel

5. § (1) A képviselő- testület által átruházott hatásköröket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott jogkör gyakorlója e jogkör keretében tett intézkedéseiről a képviselő- testületnek, -annak írásbeli határozatában hozott döntése alapján – köteles beszámolni.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülései és a munkaterv

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente, munkaterve szerint 6 alkalommal tart rendes ülést.

(3) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek időpontját és a tervezett napirendi pontokat a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző — a gazdasági programot figyelembe véve — állít össze.

(5) A jegyző a munkaterv előkészítéséhez a képviselőktől, bizottsági tagoktól és az intézményvezetőtől kér javaslatot.

(6) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő- testület üléseinek, valamint a közmeghallgatás időpontját,

b) napirendjét

c) a napirend előterjesztőjének megnevezését,

d) a jogszabályokban kötelezően előírt napirendi pontokat.

2. Meghívó, meghívandók köre

7. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót – az írásbeli előterjesztésekkel együtt – úgy kell elektronikusan kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek legkésőbb az ülést megelőző pénteken 16.00 óráig megkapják.

(2) Azonnali döntést igénylő, rendkívüli helyzetben a polgármester előzetes engedélyével -a jegyző útján – a képviselő- testület telefonon vagy egyéb rövid úton is összehívható.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább huszonnégy órával előbb meg kell küldeni a képviselőknek.

(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztő nevét.

(5) A képviselő- testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket

b) a jegyzőt, aljegyzőt

c) a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét

d) az intézményvezetőt

e) a napirendi pontok előadóit

f) azokat, akiknek a meghívását a polgármester vagy a bizottság elnöke a bizottságban meghozott döntés alapján indokoltnak tartja.

(6) A képviselő- testület a lakosságot a képviselő-testület és a bizottság üléséről készült meghívóknak és az írásbeli előterjesztéseknek a község honlapján történő megjelenésével tájékoztatja.

(7) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

a) a jegyzőt, az aljegyzőt

b) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester vagy a bizottság megítélése szerint szükséges

c) mindazon személyeket, akiknek a meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé teszik

d) a bizottság nem képviselő tagját

e) az önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükben.

3. A képviselő- testületi ülés összehívása, vezetése

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő- testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő- testületi ülés összehívására és az ülés vezetésére a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság elnöke jogosult.

(3) A képviselő- testület ülését fő szabály szerint az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, akkor az ülés a székhelyén kívül más helyre is összehívható.

(4) A képviselő- testület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, azaz négy fő jelen van.

(5) Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal öt munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

4. Zárt ülés

9. § (1) A képviselő- testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő- testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben. Állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az ülés vezetője a napirend tárgyalása előtt az érintette nyilatkozattételre szólítja fel a zárt ülés tárgyalása iránt.

(3) A képviselő- testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetben.

5. A tanácskozás

10. § (1) Az ülés vezetőjének feladatai és jogosítványai:

a) megnyitja és berekeszti az ülést;

b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét;

c) tájékoztatást ad a sürgősségi indítványok beérkezéséről;

d) előterjeszti és szavazásra bocsátja a napirendi javaslatokat;

e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

f) a kiegészítést kérő előterjesztőnek megadja a lehetőséget;

g) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartalmának korlátozását vagy a vita lezárását;

h) hozzászóláskor megadja, indokolt esetben megtagadja, illetve megvonja a szót, a jelenlévők bármelyike tekintetében;

i) figyelmezteti a hozzászólót a tárgyra térésre, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már általa, vagy más hozzászóló által elmondottakat. Továbbá figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve, ha a hozzászólás megszabott idejét túllépi. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismét nem szólalhat fel;

j) tárgyalási szünetet rendelhet el;

k) megállapítja a szavazás számszerű eredményét, kihirdeti a határozatokat;

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendzavarás esetén maximum kétszer figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. További rendzavarás esetén a rendzavarót az ülésről kiutasítja.

(2) A polgármester írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti eseményekről, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a képviselő-testület tudomásul veszi, vagy amennyiben nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(4) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi vagy észrevételt tehet.

11. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel — egyszerű szótöbbséggel — hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

(2) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

6. Napirend

12. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására vagy visszavonására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pontokat a képviselő-testület az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A rendelet-tervezeteket lehetőleg a napirend elejére kell tenni.

13. § (1) Bármely képviselő maximum öt perces időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget az ülés vezetőjétől az ülés kezdete előtt. Ekkor köteles közölni a felszólalás tárgyát is.

(2) A felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs.

7. Napirend tárgyalása

14. § (1) A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban először az előterjesztő kap szót, hozzászólása a három percet nem haladhatja meg.

(2) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. A válasz időtartama a három percet nem haladhatja meg.

(3) A képviselői hozzászólásokra, felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirendi pont keretében az ismételt felszólalás időtartama a három percet nem haladhatja meg. Idő túllépése esetén az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Személyes megjegyzésként három perces időtartamra bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.

15. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.

(2) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(3) Az ülés vezetője a vita lezárása után szavazásra bocsátja először az esetleges módosító indítványokat, figyelemmel az időbeli előterjesztés sorrendjére, majd – ha azok egyike sem kapta meg a szükséges többséget, akkor – ezt követően az eredeti határozati javaslatot.

16. § (1) Az ülés soron kívüli berekesztéséről bármely képviselő javaslatára, a képviselők vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel döntenek.

(2) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő egy alkalommal tárgyalási szünet elrendelését kérheti. Erről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

8. Sürgősségi indítvány

17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani írásban vagy elektronikus úton (e-mailben), a határozati javaslattal együtt.

(3) Sürgősségi indítványt a 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek nyújthatnak be.

(4) A sürgősségi indítványt, határozati javaslattal együtt az adott ülés megkezdése előtt a képviselőknek ki kell adni.

(5) Az előterjesztő jogosult az ülésen legfeljebb három percben megindokolni a sürgősség okát.

(6) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A sürgősségi indítványt – napirendre vétele esetén – a testületi ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni.

(8) Ha a képviselő-testület döntésével nem ismeri el a sürgősség tényét, akkor a képviselő-testület soron következő ülésén napirendre kell venni.

9. Interpelláció

18. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Interpellációt a képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökéhez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő.

(3) Az interpellációt az ülést megelőzően legalább öt nappal kell írásban benyújtani a polgármesternél.

(4) A képviselő az interpellációját a képviselő-testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti.

19. § (1) Az interpellációt a polgármesternek napirendre kell tűznie. Az interpellációra az érintett köteles választ adni.

(2) A szóban elmondott interpelláció és az arra adott válasz az öt-öt percet nem haladhatja meg.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a válasza nemleges, a képviselő-testület annak elfogadásáról, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ugyanazon ténybeli alapból ismételten interpellálni nem lehet.

10. Kérdés

20. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetést vagy tudakozódást kérhet. A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A képviselő-testület ülésén a kérdés felvetésére és megválaszolására a rendelkezésre álló időtartam maximum három-három perc.

(3) Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő minden további kiegészítés nélkül igennel vagy nemmel nyilatkozik.

11. Előterjesztés

21. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe, illetve a testületi ülés napirendjébe felvett rendelet-tervezet és határozati javaslat, valamint a beszámoló.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) jegyző,

d) bizottság elnöke,

e) települési képviselő.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű és részletes bemutatását, ismertetését;

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat;

c) jogszabályi háttér bemutatását;

d) lehetséges döntési alternatívák, kockázatok bemutatását;

e) határozati javaslatot.

22. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

(2) A pénzügyi tárgyú előterjesztést – a sürgősségi indítvány kivételével a képviselő-testület a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság véleményezését követően tárgyalja.

(3) Az előterjesztés a jegyző vagy az aljegyző jogszerűségi szempontból történő felülvizsgálata után küldhető ki. Az előterjesztő, illetve az előterjesztést kezdeményezők az ülések meghívójának kiküldését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban kötelesek ebből a célból a jegyzőhöz, aljegyzőhöz előterjesztésüket írásban eljuttatni.

12. Határozati javaslat

23. § (1) A határozati javaslat az előterjesztésben vagy a polgármester által a napirend összefoglalása után megfogalmazott javaslata.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege;

b) a határozat végrehajtásáért felelős személy neve;

c) a határozat végrehajtásának időpontja, határideje.

13. Szavazás

24. § (1) A szavazás módja: kézi szavazás.

(2) A javaslat elfogadásához - eltérő rendelkezés hiányában - a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges (minősített többség) az Mötv. 50. § -ban meghatározott esetekben.

25. § (1) Bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdése értelmében a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát és a képviselők által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

(4) A választ tartalmazó névsor a jegyzőkönyv melléklete.

26. § (1) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester, az intézményvezető választása, kinevezése, megbízása, felmentése, valamint fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(3) Titkos szavazásra javaslatot tehet bármely képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A titkos szavazásnál három tagú szavazatszámláló bizottság jár el. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, valamint urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét;

b) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét;

c) a szavazás során felmerült körülményeket;

d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

14. A képviselő-testület döntései

27. § (1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz,

c) alakszerű, számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt, a szavazati arányok rögzítésével:

ca) a napirendek elfogadásáról;

cb) ügyrendi kérdésekről;

cc) interpellációra adott válasz elfogadásáról;

cd) sürgősségi indítvány napirendre vételéről;

ce) tájékoztató elfogadásáról.

(2) A határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos, növekvő arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (hónap római számmal. nap arab számmal.) számú határozata

(4) A határozatok végrehajtásáról, azok határidejének lejártát követően esedékes képviselő-testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentéseket a határozat számának jelölésével, rövid, tényszerű megfogalmazással a polgármester feladata elkészíteni. Amennyiben szükséges a határidő módosítása, a jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtás határidejének módosítására vonatkozó javaslatot indoklással alátámasztva.

(5) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző felelős.

28. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást, módosítást kezdeményezhetik:

a) polgármester,

b) települési képviselők,

c) önkormányzati bizottság,

d) szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek, civil szervezetek,

e) jegyző.

(2) A rendeletalkotási, illetve módosítási javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki azt haladéktalanul a jegyzőhöz, aljegyzőhöz továbbítja szakmai felülvizsgálat, illetve a szükséges és szakszerű előterjesztés előkészítése céljából.

29. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos, növekvő sorszámozással és évszámmal kell ellátni a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglaltak szerint.

(2) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, az érintettek részére történő eljuttatásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet kihirdetésének módja: a Szentmártonkátai Közös Önkormányzati Hivatal Szentlőrinckátai Kirendeltségének hirdetőtáblájára történő kifüggesztés, valamint Szentlőrinckáta hivatalos honlapján történő megjelenítés.

15. Jegyzőkönyv

30. § (1) A képviselő-testület és a bizottság üléséről hangfelvétel készül, amelyek a jegyzőkönyv alapjául szolgálnak.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);

b) a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát, vagy azt, hogy nem jelezték;

c) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját;

d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;

e) az ülés megnyitásának időpontját;

f) a döntéshozatal módját;

g) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket);

h) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;

i) az ülés bezárásának az időpontját.

(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő, valamint a polgármester indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szószerinti rögzítésre kerüljön a jegyzőkönyvben. A képviselő kérésére a jegyzőkönyv részlet szószerinti kivonatát ki kell adni.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) az előterjesztések;

c) a jelenléti ív;

d) az írásban benyújtott hozzászólás.

31. § (1) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül.

(2) A jegyzőkönyvet, mellékletekkel együtt évenként be kell köttetni, külön a nyílt és külön a zárt ülés jegyzőkönyvét.

32. § (1) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek, a bizottság jegyzőkönyvei – az előterjesztésekkel együtt – a község honlapján megtekinthetőek.

(2) A nyílt ülések jegyzőkönyveibe a Faluház és Könyvtárban lehet betekinteni nyitvatartási időben.

(3) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, az előterjesztésekről az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek a Faluház és Könyvtárban.

IV. Fejezet

Települési képviselő

33. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettséget a képviselő-testület, bizottság ülésén köteles bejelenteni.

(3) Az Mötv. 32. § (2) k) pontjában foglalt választópolgárok felé nyújtandó képviselői tájékoztatási kötelezettség évente december 31-ig teljesíthető az önkormányzat hivatalos lapjában.

(4) A települési képviselők tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

V. Fejezet

Az önkormányzat bizottságának feladat-és hatásköre, működésének alapvető szabályai

34. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére alakít.

(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre és létszámát a következők szerint állapítja meg: Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság 3 fő

(3) A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság tagjainak névsorát a 5. számú melléklet tartalmazza.

35. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a képviselő-testület döntését;

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

c) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását;

d) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról;

e) ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét;

f) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladat-, és hatásköreit a 6. számú melléklet tartalmazza.

36. § (1) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság – képviselő tagjai közül – korelnöke jogosult a bizottság ülését összehívni és vezetni.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

37. § (1) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást szóban a képviselő-testületi ülésen.

(2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen kijelölt tag írja alá.

38. § (1) A bizottság döntését határozatként jeleníti meg, amelynek kiadmányozója a bizottság elnöke.

(2) A határozatokat adott évben egyenként az év elejétől kezdődően, folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét és zárójel közt a bizottsági ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), valamint a bizottság nevének rövidítését tartalmazó megjelölést.

39. § A nem képviselő bizottsági tagok az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény eljárási szabályai szerint, annak mellékletében rögzített adattartalommal kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

VI. Fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

16. Polgármester

40. § (1) A polgármester feladatait, hatósági jogköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján készült jogszabály állapítja meg.

(2) A polgármester az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját;

b) rendszeres kapcsolatot épít ki és tart fenn a környező települési önkormányzatokkal, valamint külföldi önkormányzati szervezetekkel;

c) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását

d) gondoskodik az önkormányzat és szervei, valamint az önkormányzati intézmények céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a település érdekének megfelelő tájékoztató tevékenység kialakításáról;

e) ellátja az önkormányzat kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

f) koordinálja, segíti és összefogja a település civil kezdeményezéseit.

(3) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, elsősorban a község egész lakosságát vagy egy részét érintő minden fontos eseményről, intézkedésről.

(4) A tájékoztatás elsősorban a képviselő-testület ülésén történik, de történhet írásban, szóban, személyes felkeresés útján vagy az érintett képviselők megbeszélésre való összehívásával is.

41. § A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68. § (1) bekezdése tartalmazza.

42. § Az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével a polgármester minden ügyben döntést hozhat.

17. Alpolgármester

43. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – saját tagjai közül – egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – saját tagjai közül – további társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

18. Jegyző, aljegyző

44. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

45. § (1) A közös önkormányzati hivatal érintett településeinek polgármesterei a jegyző javaslatára lakosságszám arányos többségi döntéssel egy aljegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

VII. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

46. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése: Szentmártonkátai Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A képviselő-testület a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát külön határozatban fogadja el.

(3) A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeként működik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

47. § Az önkormányzat tagja a Tápió-menti Területfejlesztési Társulásnak és a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

48. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

X. Fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

49. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről legalább tíz nappal előbb értesíteni, tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) A tájékoztatás a község honlapján történő kihirdetéssel történik, melyért a jegyző felelős.

(4) A közmeghallgatás ülésrendjére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

50. § A község egészét vagy többségét érintő ügyekben a képviselő-testület lakossági fórumot hívhat össze. A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

51. § A rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: A házi segítségnyújtás szolgáltatás működése

2. számú melléklet: Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók jegyzéke

3. számú melléklet: A polgármester és alpolgármester neve, a képviselők névsora

4. számú melléklet: A képviselő- testület által átruházott hatáskörök

5. számú melléklet: Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság tagjainak névsora

6. számú melléklet: A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság feladat és hatásköre

7. számú melléklet: Önszerveződő közösségek

52. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

53. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

Szentlőrinckáta Község Önkormányzata által működtetett „Házi Segítségnyújtás” alapszolgáltatás

1. A szolgáltatás megnevezése: Szentlőrinckáta Község Önkormányzata - Házi segítségnyújtás

2. Fenntartója: Szentlőrinckáta Község Önkormányzata

3. Székhelye: 2255 Szentlőrinckáta, Arany János utca 26.

4. Működési területe: Szentlőrinckáta Község közigazgatási területe

5. Jogállása: önkormányzati kormányzati funkción működő egyszemélyes házi segítségnyújtás szolgáltatás

6. kormányzati funkció: 107052 házi segítségnyújtás

7. Szentlőrinckáta Község Önkormányzata által fenntartott házi segítségnyújtás (az engedélyes azonosítója: S 0 5 1 5 5 4 2) 2020. november 17. napjától a településen élő gondozásra szoruló állampolgárok ellátása érdekében biztosíthatja a szolgáltatást.

8. A jogosultság feltételeit a szociális ellátásokról szólóról Szentlőrinckáta Önkormányzata Polgármesterének 4/2021. (III. 24.) önkormányzati rendelet határozza meg, a jogosultság fennállását a polgármester állapítja meg.

9. Eljárásrend személyes érintettség esetén:

10. A házi segítségnyújtás szolgáltatás igénybevételéről a Polgármester dönt.

11. Amennyiben az érintett jogorvoslattal él és a Képviselő- testülethez fordul, a Polgármester köteles személyes érintettségét haladéktalanul bejelenteni és a szavazástól tartózkodni.

2. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

7. 016030 Állampolgársági ügyek

8. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

9. 031030 Közterület rendjének fenntartása

10. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

11. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

12. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

13. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

14. 042220 Erdőgazdálkodás

15. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

16. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

17. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

18. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

19. 062010 Településfejlesztés igazgatása

20. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

21. 064010 Közvilágítás

22. 072111 Háziorvosi alapellátás

23. 072112 Háziorvosi ügyelet ellátás

24. 072311 Fogorvosi alapellátás

25. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

26. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

27. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

28. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

29. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

30. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

31. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

32. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

33. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

34. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

35. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

36. 104042 Család és gyermekjóléti szolgálatások

37. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

38. 107052 Házi segítségnyújtás

39. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

40. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

41. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

42. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

43. 082044 Könyvtári szolgáltatások

3. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

A polgármester és alpolgármester neve, a képviselők névsora

1. Polgármester: Nagy István

2. Alpolgármester: Sziráczki Csaba

3. Képviselők:

3.1. Juhász Gergely

3.2. Horti Sándor

3.3. Vincze Csaba

3.4. Mészárosné Imre Eszter

3.5. Zombori László

4. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő- testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. A Polgármester dönt:

a) a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmekről

b) a köztemetési költség(ek) megtérítésére kötelezett személy fizetési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés iránti kérelméről, valamint részbeni mentesítés esetén a részletfizetés engedélyezéséről egyedi elbírálás alapján

c) a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentéséről, vagy a köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség előírásáról

d) a házi segítségnyújtás ellátásáról

e) a szociális tűzifa iránti kérelmekről

f) a testvérvárosokba és más bel- és külföldi utakra delegált önkormányzati küldöttség létszámáról, tagjairól

g) a mindenkori hatályos beszerzési szabályzatban foglalt ügyekben.

5. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság tagjai

1. Elnök: Horti Sándor

2. Tag: Juhász Gergely

3. Külsős tag: Szereminé Nagy Bernadett

6. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság feladat és hatásköre

1. A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság feladat és hatásköre a vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggésben:

a) képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

b) a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

c) a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

d) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a Polgármesteri Hivatalon keresztül,

e) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

f) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a Képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

2. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.

3. A Bizottság elnöke – a polgármesteri hivatalon keresztül - gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.

4. A bizottság a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:

a) a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint

b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban. A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.

5. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.

6. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.

7. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását, és figyelmezteti azt a képviselőt, illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.

8. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását.

9. A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselőt, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)

10. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja.

A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.

11. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során. A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

12. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

13. A Képviselő-tetülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

14. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

15. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.

16. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.

A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

17. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.

18. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.

19. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) az eljárás kezdeményezésének idejét,

b) az eljárás kezdeményezőjének nevét,

c) az eljárás kezdeményezésének okát – röviden,

d) az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket,

e) az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,

f) az eljárás eredményét,

g) az eljárás eredményéről a képviselőtestület tájékoztatásának időpontját.

20. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:

a) a betekintés időpontját,

b) a betekintés okát,

c) a betekintő nevét, minőségét,

d) a betekintő aláírását.

21. A Bizottság a felállítását követő 15 napon belül elkészíti a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és kezelése, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges azonosító adatok védelmét szolgáló Adatvédelmi szabályzatát. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.

7. melléklet az 1/2023. (I. 11.) önkormányzati rendelethez

Önszerveződő közösségek

1. Reménység Nyugdíjas Klub

2. Csibészke Alapítvány

3. Szentlőrinckátai Római Katolikus Egyházközségért Közhasznú Alapítvány

4. Új Világ Vadásztársaság

5. Szentlőrinckátai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

6. Tápiómenti Mozgáskorlátozottak Egyesülete