Tápiógyörgye község képviselő testületének 15/2014 (XI.28..) önkormányzati rendelete
TÁPIÓGYÖRGYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2014. ( XI.28. ) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2015. 04. 30Tápiógyörgye község képviselő testületének 15/2014 (XI.28..) önkormányzati rendelete
TÁPIÓGYÖRGYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2014. ( XI.28. ) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE a helyi iparűzési adóról
Az Alaptörvény 32. Cikk 1. a). bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében továbbá az Alaptörvény 32. cikk 1. h). bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Adókötelezettség, adóalany
1. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység), feltéve, hogy az nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányul.
(2) Az adókötelezettség fennállását nem érinti az, hogy az iparűzési tevékenységet állandó vagy ideiglenes jelleggel végzik.
(3) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.
(4) Az adó alanya a település területén az 1. § (1) bekezdésében meghatározott iparűzési tevékenységet végző vállalkozó.
(5) E rendelet alkalmazásában vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző
a) személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
2. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 39. § alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
b) bármely – az a) pontba nem sorolható tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (Htv. 37. § (2) bekezdés)
(3) Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladta vagy előreláthatólag meghaladja, akkor a Htv. 37. § (3) bekezdése alapján kell eljárni.
Adómentesség, adókedvezmény
3. § (1) Adómentes a Htv. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után a társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban nyilatkozik az adóhatóságnak. [Htv. 3. § (1) bekezdés]
(2) Adómentes a vállalkozó abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenysége után a Htv. 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem éri el az 500.000.-Ft-ot.
(3) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(4) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a 2. § (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(5) A ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.
(6) Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj 3. § (4) (5) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes /székhely, illetve telephely(ek) szerinti/ önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
(7)1 A jegyző, mint I. fokon eljáró adóhatóság a helyi adóztatás eredményessége érdekében – az önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott helyi rendelet alapján, az önkormányzat gazdálkodásának biztonságát figyelembe véve – mentesíti az adófizetési kötelezettség alól, azon kötelezetteket, akiknek a pótlék és bírság fizetési kötelezettsége éves szinten nem fedezi a behajtás eljárási költségeit. Ez az összeg minden évben a költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
Adóalap. adómérték
4. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja:
a) az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély /egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő/ vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege. Az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80%-a,
c) A Htv. 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó - feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg [Htv. 39/A. § (1) b) pont] - esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80%-a.
d) az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(2) Az adóalap b)-d) pont szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetén az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.
(4) A Htv. 39./D.§ alapján lehet a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap – mentességet igénybe venni.
(5) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
(6) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak figyelembevételével megosztani.
(7) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-ka.
(8) Ideiglenes végzett iparűzési tevékenység esetén az adó átalány összege naptári naponként:
5. § (1) A vállalkozó – a 6. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével - adóelőleget köteles fizetni a Htv. 41§. (1), (3) bekezdésekben foglaltak alapján.
(2) Az előlegfizetési időszak – a Htv. 41. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Az adóelőleg-részletek összege:
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,
6. § (1) A vállalkozó az adóelőleget félévi részletekben az adóév március hó 15. napjáig, illetve szeptember hó 15. napjáig köteles megfizetni.
(2) A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget - az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig ki kell egészítenie.
(3) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.
7. § (1) A vállalkozó a teljes évre vonatkozó bevallását az adóévet követő év május 31. napjáig nyújtja be. Ezen bevallásban kell elszámolnia a megállapított adóelőleg és az éves adókötelezettség különbözetét. E különbözetet május 31. napjáig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adóalany, ha megszűnés miatt év közben köteles adóbevallást adni. Az adózó az adóelőleg és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét 100.- Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
8. § Akit e rendeletben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.
Záró rendelkezések
9. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § (1) Ez a rendelet 2014. november 28. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is 2015. január 1. napjától alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi iparűzési adóról szóló 16/2006. (XII. 20.) és a 17/2012. (XI.27.) számú rendelet hatályát veszti.
A 3. § (7) bekezdését a Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.