Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelete
Tápiógyörgye Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 11. 11Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelete
Tápiógyörgye Község Helyi Építési Szabályzatáról
Tápiógyörgye község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 13. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2014. január 01-én hatályos állapota alapján (OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet településrendezési tartalmi követelményeinek figyelembevételével és Magyarország alaptörvényének 32.cikk (2) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében nevesített államigazgatási szervek és partnerek közreműködésével készült.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
1. § [ A rendelet hatálya]
A rendelet hatálya Tápiógyörgye Község közigazgatási területére terjed ki.
2. § [ A rendeletben alkalmazott fogalmak]
(1) szintterületi mutató: Az építési telken elhelyezhető épületek összes szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma.
(2) szolgálati lakás: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, vagy különálló épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) iroda épület: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, vagy különálló épületben a gazdasági tevékenységet kiszolgáló adminisztratív munkaerő-állomány számára szolgáló épület vagy épületrész.
3. § [ Szabályozási tervlap]
(1) A HÉSZ mellékletét képező SZT-1 és SZT-2 jelű Szabályozási tervlap.
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok
b) műemlék jele és a műemléki környezet határa,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
d) országos ökológiai hálózat és alövezeteinek (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) határa
e) Natura 2000 terület határa,
f) Országos jelentőségű védett természeti területek határa és helye (Tájvédelmi körzet, ex-lege védett területek, földvár)
(4) Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés
a) Helyi művi védelemre javasolt objektumok,
b) Elővásárlási joggal terhelt terület határa;
c) Helyi értékvédelmi terület javasolt határa.
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
4. § [ Általános közlekedési előírások]
(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m, azonban a közterületek jelenlegi szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni. Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(5) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása és erről az Önkormányzat külön rendeletben intézkedik.
5. § [ Általános zöldfelületi előírások]
(1) Beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(2) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - közműegyeztetett terv alapján kell elvégezni.
(3) A közutak fásítása során csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok, külterületen csak honos fajok alkalmazhatók.
(4) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendelete alapján végezhető.
(5) Az ültetési kötelezéssel kapcsolatban a kötelezően kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöldsáv 3 szintű növényállománya a következők szerint alakítandó ki: fa (60% lombos, 40% örökzöld fa), magas cserje, alacsony cserje).
(6) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett területfelhasználás-változás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. § [ Művi értékek védelmének általános előírásai]
(1) Az országos műemléki védelem alatt álló építményt és műemléki környezetét az SZT-1 jelű szabályozási tervlap jelöli.
(2) A helyi védelemre javasolt területeket az SZT-1 jelű szabályozási tervlap jelöli.
(3) A helyi egyedi védelemre javasolt objektumokat az SZT-1 jelű szabályozási tervlap jelöli.
(4) A helyi védettséggel érintett területek, építmények esetén a külön vonatkozó önkormányzati rendelet állapít meg rendelkezéseket és követelményeket.
7. § [ Helyi területi védelem előírásai]
(1) A helyi területi védelemmel érintett területen a jellegzetes történeti településkép és utcakép megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén illeszkedni kell a terület hagyományos beépítési és építészeti karakteréhez.
(2) Az illeszkedés biztosítása érdekében:
a) Megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere.
b) Telekösszevonással a jellemzőtől eltérő arányú/formájú/alakú telek, tömbtelek nem alakítható ki.
(3) Építési tevékenység esetén illeszkedési vizsgálat szükséges. Illeszkedési vizsgálat keretében szükséges meghatározni:
a) a tervezett épület tetőgerincének irányát,
b) a tető hajlásszögét,
c) az utcai homlokzatmagasságot,
d) az épület legmagasabb pontját,
e) az épület arányait,
f) az épület színezését és anyaghasználatát
g) utcakép vizsgálatot az épített ingatlan két oldalán elhelyezkedő 3-3 szomszédos épületének figyelembevételével.
8. § [ Helyi egyedi védelem előírásai]
(1) Helyi egyedi védelem esetében az építéskor a területi védelemre vonatkozó előírások mellett a következő előírások is betartandók.
a) A meglévő épületeken tervezett bármilyen építési munka esetén a kialakult, hagyományos homlokzati és tömegarányok, a tetőforma, a párkány- és gerincmagasságok, a nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Az épületek úgy bővíthetők, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása (utcaképi szerepe) ne változzon.
(2) Meglévő épület közterület felőli homlokzatának felújítása esetén
a) Az épületeken homlokzat-felújítás, homlokzat-átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembe vételével történhet.
b) csak azonos megjelenésű nyílászárók alkalmazhatók,
c) a hagyományos épületszerkezetek, anyagok használata, az eredeti anyagok felhasználása az irányadó.
d) az épületek közterületről látható homlokzatára parabolaantenna, klímaberendezés külső egységei és szellőző, valamint kéménycsövek, vezetékek látható módon nem helyezhetők el.
9. § [ Régészeti lelőhelyek védelme]
(1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10. § [ A természeti értékvédelem általános előírásai]
Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
11. § [ A föld védelmének általános előírásai]
Terület feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.
12. § [ A vizek védelmének előírásai]
(1) A felhagyott bányagödrökben keletkezett tavak utóhasznosítását a rekultivációs tervek szerint biztosítani kell. Természetes vízállás méretétől függetlenül, illetve 0,5 ha-nál nagyobb mesterséges vízfelület nem szüntethető meg, medre nem tölthető fel.
(2) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.
13. § [ Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás]
(1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.
(2) A település azon telkein, területein, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell megszervezni és végezni a hulladékelszállítást.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
14. § [ Telekalakítás]
(1) A község területén nyúlványos telek nem alakítható ki és nem építhető be, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.
(2) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy azok az övezeti előírásoknak megfeleljenek. A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan szabályszerű beépítési paraméterei a telekalakítás után is biztosíthatók legyenek.
(3) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
15. § [ Közművekre vonatkozó általános előírások]
(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.
(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
(7) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
16. § [ Vízellátás]
(1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó magasabbrendű jogszabályban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) Tápiógyörgye kistérségi vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőterületén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló vonatkozó magasabbrendű jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
(3) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.
(4) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, ill. helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani.
17. § [ Csatornázás]
(1) A község közigazgatási területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem megengedett.
(2) A beépítésre nem szánt területeken hatóságilag engedélyezett korszerűen kivitelezett, zárt szennyvíztároló alkalmazható a szennyvíz ártalmatlanítására.
(3) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(4) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(5) Gazdasági területen gazdasági célú építményt létesíteni csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
(6) A település tanyás területen elhelyezhető építményben a keletkező szennyvizeket az egyéb előírások nem tiltják továbbá az illetékes hatóságok hozzájárulnak - egyedi biológiai tisztítás-technológiájú közműpótló, vagy zárt szennyvíztárolóban kell összegyűjteni és a szippantott szennyvizek elszállításáról gondoskodni kell.
18. § [ Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés]
(1) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.
(2) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, és az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
(4) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára
a) a Tápió vízfolyás part éleitől 10-10 m,
b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
c) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sáv szabadon hagyandó.
d) Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem lehetséges építmény elhelyezése ill. anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet.
(5) Szikkasztani csak tiszta csapadékvizet lehet, egyéb esetben (pl. térburkolati, olajjal szennyezett csapadékvíz szikkasztása), elővizsgálat köteles, melynek vizsgálati dokumentációját az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációval együtt kell benyújtani az illetékes hatósághoz.
(6) Szikkasztóárok létesítése talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.
(7) Magas talajvízállású területen csapadékvíz szikkasztása tilos.
19. § [ Földgázellátás]
(1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával lehetséges.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(3) A Község közigazgatási területein, közterületein húzódó és üzemelő földgázhálózatok védőövezeteit az érvényes szabványnak megfelelően kell figyelembe venni.
20. § [ Villamosenergia-ellátás]
Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.
21. § [ Hírközlés]
(1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel kell.
(2) A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kialakítani, melyet az új beépítéseknél figyelembe kell venni.
(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozásokat be kell tartani.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
22. § [ Általános építési előírások]
(1) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet.
(2) Az előkert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
b) Kialakult, egységes, előkert nélküli beépítés esetén az utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.
(3) Az oldalkert és hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
(4) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 1m, legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni. A település már beépített oldalhatáron álló beépítésű részein az épület az oldalhatártól számított két méteres sávban is elhelyezhető.
(5) A település közigazgatási területén állattartó építmény építésénél az állattartást szabályozó mindenkori érvényes helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.
KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI
23. § [ A katasztrófa elhárítási - védelmi terv]
A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A Falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) előírásai
24. § [ Az Lf övezeteinek általános előírásai]
(1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) mező és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű
d) igazgatási, iroda
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) Kulturális, közösségi szórakoztató
g) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az övezet területén mezőgazdasági jellegű építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha az a helyi állattartási rendeletnek megfelelő és a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó hatású tevékenység folytatása céljára szolgál.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
aa) közmű-becsatlakozási műtárgy,
ab) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
ac) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
ad) kerti építmény
b) csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
ba) közműpótló műtárgy,
bb) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
bc) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
c) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:
ca) garázs.
cb) állatkifutó, állat ól
cc) trágyatároló, komposztáló
(4) Az övezetben csak magastetős építmények létesíthetők, melyek tetőhajlásszöge: 15-50° között lehet.
(5) A lakó építési övezet területein, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m és maximum 10 m között határozható meg. A település egyéb, már beépült területein tervezett beépítés esetén az előkert nagysága minimum 5m.
(6) A kialakítandó építési telkek minimális szélessége
a) oldalhatáron álló beépítés esetén 14 méter,
b) szabadon-álló beépítés esetén 20 méter lehet.
(7) Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 14 m-nél kisebb, akkor az építmények közti legkisebb oldalkert méretet legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni. Ezt a könnyítést csak akkor lehet alkalmazni, ha az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolság előírásai ezt lehetővé teszik, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.
(8) Az övezet telkein az építési hely az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki, figyelembe véve az egyes építési övezetek előírásait.
(9) Két vagy többlakásos lakóépületek építése esetén a lakásokat elválasztó épületszerkezetek hangszigetelési követelményeit biztosítani kell.
(10) Épületen belüli terepszint alatti építmény kialakíthatóságát (pince, gépjármű tároló) részletes geotechnikai jelentéssel kell igazolni. A szabályozási terv rögzíti a geotechnikai jelentést igénylő területet.
A Falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai
25. § [ Az Lf-1 jelű építési övezet]
Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 600
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül.
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
26. § [ Az Lf-2 jelű építési övezet]
Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 800
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) iA Közműellátás mértéke: teljes
27. § [ Az Lf-3 jelű építési övezet]
Az Lf-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1200
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
28. § [ Az Lf-4 jelű építési övezet]
Az Lf-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
29. § [ Az Lf-5 jelű építési övezet]
(1) Az Lf-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezet területén lakó rendeltetés esetén, legfeljebb 8 lakásos lakóépület létesíthető.
30. § [ Az Lf-6 jelű építési övezet]
Az Lf-6 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 400
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) Szintterületi mutató: 0,5
i) A Közműellátás mértéke: teljes
31. § [ A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai]
(1) A közintézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a - lakó rendeltetésen kívül-:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás
c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató
f) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
d) kerti építmény.
(4) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.
a) közműpótló műtárgy,
b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(5) Garázs létesítmény csak az építési helyen belül helyezhető el.
(6) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:
a) A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
b) A településközpont vegyes építési övezet területein az előkert mélysége – ha azt az övezeti előírások másképp nem szabályozzák –5 m.
c) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
d) Kialakult, egységes, előkert nélküli beépítés esetén utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.
A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
32. § [ A Vt-1 jelű építési övezet]
A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 600
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
h) Szintterületi mutató: 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
33. § [ A Vt-2 jelű építési övezet]
A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0
g) g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h) h.) Szintterületi mutató: 0,8 A Közműellátás mértéke: teljes
34. § [ A Vt-3 jelű építési övezet]
A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 4500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 9,0
g) g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) h.) Szintterületi mutató: 1,2
i) i.) A Közműellátás mértéke: teljes
35. § [ A Vt-4 jelű építési övezet]
A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 9,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) Szintterületi mutató: 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
A gazdasági területek (Gip, Gksz) építési övezeteinek előírásai
36. § [ Általános előírások]
(1) A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari-gazdasági (Gip, Gip-m, Gip-km) építési övezetekbe tartoznak.
(2) A Gip-km építési övezetben elsősorban közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(3) A Gip építési övezetben olyan gazdasági célú ipari építmények helyezhetők el, amelyek jelentős mértékű zavaró hatást nem fejtenek ki
(4) A Gip-m építési övezet a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület, mely a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(5) A Gip gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) trágyatároló, komposztáló,
g) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(6) A Gip-m gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) állat ól, állatkifutó,
g) trágyatároló, komposztáló,
h) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
i) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(7) Az építési övezetekben az elő, oldal és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
(8) A Gksz építési övezet környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál
(9) A Gksz építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) raktározás
b) kereskedelmi szolgáltató
c) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú
d) igazgatási, egyéb iroda,
e) parkolóház, üzemanyagtöltő (csak részletes szabályozási terv alapján),
f) sport, egyéb közösségi szórakoztató épület (lakóterülettől min. 200 m távolságra),
g) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb egy lakás),
h) közműépítmény
(10) A gazdasági építési övezetben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni az alábbiak szerint:
a) antenna, víztorony, esetén: 40,0 m.
b) kémény, világító berendezés, anyagtároló siló, hirdetőoszlop: 25,0 m.
(11) Ha a gazdasági terület lakó vagy intézményi területtel határos, akkor a szomszédos lakó- vagy intézményi területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 10 m.
37. § [ A Gip-km jelű építési övezet]
A Gip-km jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) kialakult
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h) A Közműellátás mértéke: teljes
38. § [ A Gip-1 jelű építési övezet]
A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
39. § [ A Gip-m jelű építési övezet]
(1) A Gip-m jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 35
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben a haszonállattartás üzemi méretekben is létesíthető, amennyiben az ehhez szükséges közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi feltételek biztosítottak.
40. § [ A Gksz-1 jelű építési övezet]
A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
41. § [ A Gksz-2 jelű építési övezet]
A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h) Szintterületi mutató 1,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
Különleges területek (K) építési övezeteinek előírásai
42. § [ Általános előírások]
(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportpálya területe (Ksp), a Szociális Otthon (Kszo), a strand (Kst), a temető (KT), megújuló energiaforrás terület (Ken), valamint a mezőgazdasági üzemi (Kmü), tanyás terület (Kta) és a turisztikai terület (Ktu) tartozik.
(2) A közintézményeket, a sportpályákat és a temetőket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen.
43. § [A KT jelű építési övezet ]
(1) A KT jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) kialakult (K)
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
f) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) A legnagyobb épületmagasság értéke kripta esetén 3m, temetőkápolna esetén 10 m.
(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) A temető övezetének más beépítésre szánt területtel közös határától számított 15 m-es területsávon belül hagyományos (koporsós) temetés nem folytatható.
(6) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a későbbiekben nem oszthatók meg.
44. § [ A Ksp-1 jelű építési övezet]
(1) A Ksp-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) kialakult (K)
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
f) A Közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthetők.
(3) Az építési övezetben sportolási célú építmények helyezhetők el.
(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
45. § [ A Kst jelű építési övezet]
(1) A Kst jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 35000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) Szintterületi mutató 0,3
i) iA Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben strand épületek és kiszolgáló létesítményei Továbbá a vásár, kiállítás és kongresszus, oktatási és egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület is elhelyezhető.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet telkén több épület, építmény is elhelyezhető.
46. § [ A Kszo jelű építési övezet]
(1) A Kszo jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 8000060000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) Szintterületi mutató 0,2
i) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben egészségügyi intézmény, szociális otthon és kiszolgáló létesítményei, valamint kiállítás, kongresszus, oktatási és egyéb intézményi, turisztikai létesítmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet telkén belül új, különálló épületet csak a helyi védelem alatt álló kastélyépületek 40 méteres környezetén kívül szabad elhelyezni, az alábbi kikötések figyelembe vételével:
a) az övezet telkén elhelyezésre kerülő új épület tömegalakításában, stílusában, karakterében a már meglévő kastélyépülethez kell, hogy igazodjon,
b) az új épület építménymagassága a meglévő kastélyépületek építménymagasságát nem haladhatja meg (legfeljebb 5,0 méter lehet).
(5) A Szociális Otthon épülete az alábbi feltételek teljesítése esetén bővíthető:
a) az új épületrész építménymagassága és tetőgerinc-magassága meg kell, hogy egyezzen a bővíteni kívánt épület építmény-, illetve tetőgerinc-magasságával,
b) az új épületrész külső homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy azok stílusa a meglévő épület homlokzatainak stílusához igazodjon.
47. § [A Ktu jelű építési övezet ]
(1) A Ktu jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az övezetben a turizmussal kapcsolatos építmények (ifjúsági szálló, vendéglő, lovas turizmus építményei és lótenyésztéssel kapcsolatos építmények, valamint 1 db lakóépület helyezhető el.
(3) Az épületek természetes anyagból (tégla, kő, cserép, fa) építhetők.
(4) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:
a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló, valamint
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(5) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények elhelyezhetők az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
48. § [ A K-mü jelű építési övezet]
(1) A K-mü jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az övezetben mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó mezőgazdasági gép és gabonatároló építmények valamint 1 db lakóépület helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:
a) állatkifutó,
b) trágyatároló, komposztáló, valamint
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények elhelyezhetők az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
49. § [ A K-mü/2 jelű építési övezet]
(1) A K-mü/2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
i) Az előkert mérete 10 méter.
(2) Az övezetben mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó mezőgazdasági gép és gabonatároló építmények, valamint kiszolgáló építményei, iroda épület, továbbá 1 db szolgálati lakás helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:
a) állatkifutó,
b) trágyatároló, komposztáló, valamint
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények elhelyezhetők az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
50. § [ A Ken jelű építési övezet]
(1) A Ken jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az övezetben megújuló energiatermelés építményei helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el.
(4) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények elhelyezhetők az építési helyen kívül is:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
51. § [ A Kta jelű építési övezet]
(1) A Kta jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%): 40
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
g) Szintterületi mutató 0,5
h) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
(2) Az övezetben a tanyás gazdálkodáshoz, valamint a tanyás területek kiszolgálására szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, turisztikai, gazdasági épületek és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló
d) kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) állatkifutó,
g) trágyatároló, komposztáló,
h) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
i) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet telkén több épület, építmény is elhelyezhető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
52. § [ A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások]
(1) KÖu övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5
(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
53. § [ A KÖk övezetre vonatkozó előírások]
KÖk övezet előírásai (kötöttpályás közlekedés):
a) Beépítési mód szabadonálló
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 10
54. § [Általános zöldterületi előírások]
(1) Közpark zöldterületi övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Amennyiben az egyes övezetre vonatkozó előírások megengedik, akkor vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.
(2) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.
(3) A zöldterületi övezetben előírt növényzettel való fedettséggel ki kell alakítani.
55. § [A zöldterületek részletes előírásai]
(1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, valamint az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. Lakó és gazdasági épületek csak az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén létesíthetők.
56. § [ Az Ev jelű védelmi erdőterület]
Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet telkei nem építhetők be.
57. § [Az Eg jelű övezet ]
(1) Az Eg jelű övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%) 0,5
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 0,5
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
(2) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető gazdasági építmények helyezhetők el. A jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén, az erdőgazdálkodási funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás létesíthető. Az övezetben más jellegű, az erdőterület rendeltetésével össze nem egyeztethető célú épület nem helyezhető el.
(3) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45o között választható meg.
(4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. Az övezet beépítetlen telkein kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.
(5) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) állatkifutó,
f) trágyatároló, komposztáló,
g) siló, ömlesztett anyag -, folyadék-és gáztároló,
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
58. § [A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek általános előírásai ]
(1) A mezőgazdasági területen elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Egyes esetekben azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek akkor sem építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett, szőlő, gyümülcsös és kert művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.
(4) Épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól legalább 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani.
(5) Az övezet területén lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30º-45º között lehet. Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki.
(6) A távlatilag más célra hasznosítandó jelenlegi mezőgazdasági területek művelését a más célú igénybevételig biztosítani szükséges.
(7) Natura 2000 területen:
a) birtokközpont nem alakítható ki, valamint új lakóépület nem helyezhető el;
b) meglévő lakóépület a beépíthetőség mértékéig építhető;
c) a legeltető állattartáshoz kapcsolódó állattartó építmény elhelyezhető
59. § [ A mezőgazdasági területek (Má) övezeteinek általános előírásai]
(1) Az övezetben elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető. Az övezetben a minimális előkert mélysége 10 m.
(2) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a beépítés fő paraméterei:
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2): 50.000
b) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%): 1,0
c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2): 10.000
d) A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 15,0
e) A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%): 15,0
f) A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m2): 3.000
g) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 3,0
h) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%): 3,0
i) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
(3) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m 2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(4) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 3.000 m2, az alkalmazható beépítés 3%.
60. § [A mezőgazdasági területek (Má) övezeteinek részletes előírásai ]
(1) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, vagy szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.
(2) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, vagy korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, és a birtoktest területén történő építési tevékenység létesítése során vizsgálni kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 20 km-nél távolabb nem lehetnek, valamint azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tulajdonában állnak.
(3) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.
(5) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg.
(6) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(7) Az 50.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 3.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedhető.
61. § [A vízgazdálkodási övezet (V) előírásai]
(1) Az övezetbe a vízfolyások medre, partja és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények létesítmények helyezhetők el.
(2) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyep területként alakítható ki.
(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
62. § [ A Tk jelű természetközeli terület övezet részletes előírásai]
(1) A Tk területek országos és helyi jelentőségű védelem alatt álló természetvédelmi területek, vagy ökológiai hálózathoz tartozó természeti vagy természetközeli területek, használatuk ennek megfelelően biztosítandó.
(2) Az övezetben épület és egyéb építmény nem helyezhető el, zöldfelületi fedettsége a kialakult állapotnak megfelelően tartandó fenn.
63. § [ A különleges beépítésre nem szánt területek általános előírásai]
A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
64. § [ A Kb-B jelű bánya terület övezet]
(1) A Kb-B jelű bánya terület övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) Kialakult
(2) Az övezetben bánya terület létesíthető és az azt kiegészítő funkciójú építmény helyezhető el a vonatkozó magasabbrendű egyéb jogszabályok előírásaival összhangban.
(3) Az övezetbe tartozó telkeken és azok külön jogszabályban meghatározott környezetében történő építési munka végzése előtt az illetékes bányakapitányságot szervezetet meg kell keresni.
65. § [ Értelmező és záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2016. november 11-én lép hatályba.
66. § [ A rendelet mellékletei]
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/2003. (XII.15.) sz. önk. rendelet és mellékletei hatályukat vesztik.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. számú: SZT-1: Szabályozási tervlap (M=1:4.000)
b) 2. számú: SZT-2: Szabályozási tervlap (M=1:10.000)
(3) E rendelet függelékeként kell kezelni:
a) 3. számú melléklet: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját
b) 4. számú melléklet: A Natura 2000 hálózat által érintett területek listáját
c) 5. számú melléklet: Országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területek jegyzéke
d) 6. számú melléklet: A műemlék és műemléki környezet listáját
e) 7. számú melléklet: A helyi egyedi védelemre javasolt objektumok listáját
f) 8. számú melléklet: A helyi területi védelemre javasolt területek listáját
g) 9. számú melléklet: Természeti értékeit képviselő fasorok, facsoportok
h) 10. számú melléklet: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok listáját
i) 11. számú melléklet: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke
1. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
Nr |
Lelőhely neve |
Azon |
Korszak |
Jelenség |
Hrsz. |
1. |
0313/1 hrsz. |
39571 |
újkőkor. ÁVK |
település |
012, 011, 04, 0313/3, 0314, 0325/2, 0325/1, 0313/4, 0313/9, 0313/8, 0313/7, 0313/6, 0313/5, 03, 02 |
2. |
Gyeprejáró, 3.sz. lelőhely |
39619 |
őskor |
település |
0165/1, 0166, 0180/1, 023 |
3. |
Gyeprejáró, 4.sz. lelőhely |
39623 |
újkőkor |
település |
023, 028, 024 |
4. |
Varrók-széke |
66977 |
ismeretlen kor |
település |
0146, 0152/8, 0152/7, 0152/6, 0152/5, 0152/4, 0164/16, 0165, 0166/1, 0147/20, 0148, 0147/19, 0147/18, 0164/15, 0147/16, 0147/17, 0152/3, 0164/12, 0164/13, 0164/14, 0147/15, 0156/1, 0163, 0141/13, 0141/12, 0153 |
5. |
41. lelőhely |
70409 |
őskor |
település |
053/19, 053/18, 060, 397, 390, 398, 396, 391, 395, 394, 061/9 |
6. |
70. lelőhely |
70411 |
ismeretlen kor |
település |
454/1, 387, 386, 379 |
7. |
72. lelőhely |
70413 |
római-kor |
település |
045/5, 379, 329, 328, 327, 322, 326, 330/3, 325, 324, 323 |
8. |
Kodály Z. u. |
70415 |
őskor |
település |
349/3, 349/2, 349/1, 313, 348/2, 311/6, 311/7, 311/8, 311/9, 215/1, 217/1, 218, 219, 222, 223, 305/4, 305/5, 306/2, 306/1, 307/1, 307/2, 308, 309, 305/3, 299, 305/6, 304/12, 304/11, 305/2, 304/3, 304/4, 311/13, 311/12, 311/5, 310, 311/2, 311/10, 279/1, 304/5 |
9. |
131. lelőhely |
70417 |
Árpád-kor |
település |
041, 017/6, 0330/4, 017/2, 02, 0330/5, 0330/6, 0330/7, 0216, 0330/3, 0330/11, 0330/10, 0330/9, 0330/8 |
10. |
Hantos |
70419 |
Árpád-kor |
település |
0328/4, 0329, 017/6, 017/3, 0330/4, 017/5, 017/7, 02, 0330/5, 0330/6, 0330/7, 0330/9, 0330/8 |
11. |
Móricz Zs. u. |
70423 |
Árpád-kor |
szórvány |
1577, 1576, 1575, 1574, 0214, 1438 |
12. |
Tápiószele - Szőlők-alja IX. |
61080 |
őskor |
szórvány |
070/22, 070/21, 070/23, 070/24, 070/20, 070/18, 070/19, 070/17, 070/16, 070/15, 071, 070/4, 070/2, 070/1, 070/3, 070/5, 060, 058/12, 058/13, 066 |
13. |
Tápiószele - Külső-mező, volt Vicziány-tanya |
61094 |
őskor |
település |
038/18, 038/14, 038/13, 038/11, 038/16, 043, 038/17, 050, 046, 048, 049, 051, 032, 033/1, 033/2, 033/3, 033/4, 033/6, 033/5, 033/7, 033/14, 038/12, 038/15, 083, 095/5, 090/7, 090/11, 090/12, 090/13, 095/3, 095/4 |
14. |
Tápiószele - Gyeprejáró III. |
61218 |
újkőkor, ÁVK |
település |
0180/1, 0165/1, 0166, 023 |
15. |
Tápiószele - Gyeprejáró, 5.sz. lelőhely |
39628 |
újkőkor, ÁVK |
település |
0182/3, 0166, 0161/13, 024 |
16 |
Tápiószele - Szigeti-földek II. |
61334 |
újkőkor, ÁVK |
település |
0118, 0119/25, 0119/26, 036 |
17. |
Tápiószele - Ábrahám-telep V. |
61496 |
újkőkor, ÁVK |
település |
0168, 0170, 0175, 0176/2, 08/1, 0166/10, 0166/11, 0166/9, 0168 |
4. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
megnevezése |
A templomkertben kõkereszt, barokk, 1797. |
|
címe |
Szentháromság tér 1. |
hrsz. 1 |
jellemzői |
Törzsszám: 7364 |
|
datálása |
XVIII. század |
Hatályos védelme: műemlék |
datálás forrása |
Stílusjegyek |
7. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
Polgármesteri hivatal, Rendőrség épülete |
Szent István tér 1. hrsz:836 |
Művelődési ház épülete |
Deák F. út 2-4. 1013 hrsz |
Óvoda épülete |
Táncsics Mihály ú 3-5. hrsz:378 |
Györgyey Kastély Étterem és Panzió |
Táncsics Mihály út 2. hrsz:825/2 |
Általános Iskola épülete |
Szent István tér 7. hrsz:832 |
Tűzoltószertár épülete/korábban Mázsaház |
Szent István tér 1. hrsz:836 |
Baran-féle ház |
Budai Nagy Antal utca 51. hrsz:866 |
Iparoskör |
Deák Ferenc utca 9. hrsz:857 |
Üzlethelyiség |
Budai Nagy Antal utca 37. hrsz:844/4 |
Rákóczi Mozgóképszínház/Volt mozi épülete |
Táncsics Mihály út 18. hrsz:796/1 |
Györgyei kastély épülete |
Táncsics Mihály út 1. hrsz:376/6 |
Római Katolikus templom épülete |
Szentháromság tér 1. épült:1860-ban hrsz:1 |
Bikaistálló |
Batthyány utca 2. hrsz:89/2 |
Izsold-féle ház |
Batthyány utca 3. hrsz:16 |
Tájház épülete |
Béke utca. hrsz:9 |
Orvosi rendelő épülete |
Béke utca 2. hrsz:10 |
Dr. Németh Jenő-féle üzlethelység |
Béke utca 4. hrsz:11 |
Dr. Németh Jenő-féle ház |
Béke utca 6. hrsz:12 |
Gyógyszertár épülete |
Szent István tér 4. hrsz:1028 |
Fakanál épülete |
Deák Ferenc utca hrsz: 839 |
Zeneiskola épülete |
Petőfi Sándor út 12. hrsz:1145 |
Gondozási központ épülete |
Szent István tér 1. hrsz:836 |
Csendőrlaktanya |
Ady Endre utca 78. hrsz:1322/4 |
Malom épülete |
hrsz:1918 |
Vasútállomás épülete |
hrsz:0216 |
Konrád-féle malom épülete |
Szilvási út 42. hrsz:1978 |
Lakóház épület |
Szilvási út 23. hrsz:1822 |
Tauber Richárd-féle ház/Lakóház épület |
Ady Endre út 32. hrsz:1456 |
Ravatalozó épülete |
Temető út hrsz:1201 |
„Légyszaros” üzlethelység Pokoltanyán |
hrsz:0246/6 |
Szent Kristóf szobor |
hrsz:829/1 |
Hősök szobra |
hrsz:1 |
Millennium emlékmű |
hrsz:379 |
Szentháromság szobor |
hrsz:829/1 |
Szent Orbán szobor |
hrsz:9 Béke u. 2. |
Artezi kút |
hrsz:835 |
Teremtés szobor |
hrsz:835 |
Hajnal szobor |
hrsz: 835 |
Nepumuki Szent János szobor |
Ady E. u. hrsz:1323 |
Torockói kopjafa |
hrsz:1334 |
Emlékgúla a Hősök ligetében |
Ady E. u. hrsz:1333 |
Kőkereszt |
Csárda út – Mikszáth út kereszteződése hrsz:1440 |
Kőkereszt |
Szőlő út- Kanden H hrsz:488/1 |
Izraelita temető |
hrsz:398 |
Kőkereszt |
Szilvási út – Sós út kereszteződése hrsz:012 |
8. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
Helyi védelemre javasolt terület (he) |
Megnevezés |
A javasolt védelem tárgya |
Petőfi.-.Deák – Vörösmarty és Dózsa Gy. utca által határolt terület |
Deák F. utca és környezete |
Utcakép, telekszerkezet, beépítési mód |
Mező I-Kisfaludy és Béke utca által határol terület |
Kastély és környezete |
Településkép, telekszerkezet, beépítési mód |
9. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
- a volt TÜZÉP telepet az Ady utca – Szilvási utca találkozásától V alakban körülvevő ostorfasor, |
- a József Attila utca platánfái a Rudas László és a Mikszáth utcai szakaszon, |
- az általános iskola előtti hársfaliget, |
- 3 idős hársfa az általános iskola udvarán |
- a Tápió menti ártéren a Hősök Ligete gesztenyesora |
- a meglévő gesztenyesorok az Újtelep egyes részein, így a Kölcsey utca és a vasút közötti területen (Kölcsey utca a vasút felé eső részén) |
- 1 idős tölgyfa a zeneiskola udvarán, |
- 1 idős tölgyfa a Jókai úton (1942 hrsz) |
- továbbá az emlékfák: |
10. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
1180 hrsz |
1019 hrsz |
1018 hrsz |
1017 hrsz |
1016 hrsz |
1762/2 hrsz |
11. melléklet a 6/2016. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
lombos fák |
|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Carpinus orientalis |
keleti gyertyán |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus dégenii |
- |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
- |
Sorbus rédliana |
- |
Sorbus semiincisa |
budai berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil |
tűlevelű fajok (fenyők) |
|
Abies alba |
jegenyefenyő |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Larix decidua |
vörösfenyő |
Picea abies (Picea excelsa) |
lucfenyő |
Pinus sylvestris |
erdei fenyő |
Taxus baccata |
közönséges tiszafa |
lombos cserjék |
|
Alnus viridis |
havasi éger, zöld éger |
Amelanchier ovalis |
közönséges fanyarka |
Amygdalus nana (Prunus tenella) |
törpe mandula |
Artemisia alba |
sziklai üröm |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
Calluna vulgaris (Erica vulgaris) |
csarab |
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) |
csepleszmeggy |
Clematis vitalba |
erdei iszalag |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coronilla emerus |
- |
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Crataegus nigra |
fekete galagonya |
Crataegus pentagyna |
ötbibés galagonya |
Cytisus ausrtiacus |
buglyos zanót |
Cytisus hirsutus |
borzas zanót |
Cytisus nigricans |
fürtös zanót |
Cytisus decumbens (C. procumbens) |
- |
Cytisus supinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
Daphne cneorum |
henyeboroszlán |
Daphne laureola |
babérboroszlán |
Daphne mezereum |
farkasboroszlán |
Erica carnea |
alpesi erika |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Genista tinctoria |
festő rekettye |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Helianthemum numullarium |
napvirág |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Laburnum anagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera caprifolium |
jerikói lonc |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes alpinum |
havasi ribiszke |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix eleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
Salix pentandra |
babérfűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa |
fürtös bodza |
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) |
seprőzanót |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Spiraea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vitis sylvestris |
ligeti szőlő |