Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 29- 2020. 01. 31

Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.11.29.

Tóalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva működésének részletes szabályairól a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tóalmás Község Önkormányzata. (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:2252 Tóalmás, Fő tér 1-3.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (a továbbiakban: képviselő-testület)
(4) Az önkormányzat működési területe: Tóalmás község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzati jogokat a község megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja, amelynek 7 tagja van. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző.

(4) A képviselőtestület hivatalának megnevezése és székhelye: Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) 2252 Tóalmás, Fő tér 1-3.

(5) Tóalmás Község Önkormányzata intézményét a 2. számú függelék tartalmazza.

3. § (1) A községi önkormányzat hivatalos jelképei: a község címere és zászlaja.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Tóalmási Figyelő.

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága az állami, a nemzeti és a helyi ünnepet méltó módon megünnepelhesse.

(6) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn németországi Feldafing, és a romániai Fenyéd-Küküllőkeményfalva településsel.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. § (1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, amelyeket önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulásra, a nemzetiségi önkormányzat testületére a Mötv. 42. §-ában és a jelen rendeletben foglaltak kivételével átruházhat. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasításokat adhat, a hatáskör gyakorlását visszavonhatja, a képviselő-testülettől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója a jogkör keretében tett intézkedésekről a képviselő-testületnek- évente legalább egyszer – köteles beszámolni.

(2) A képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatait és azok ellátási módját, valamint az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatait és az önként vállalt feladat és a feladat ellátás terjedelmét a 2. mellékletben foglaltak szerint határozza meg.

(4) a képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának az átruházásáról, annak szabályozásáról, visszavonásáról a felmerüléskor dönt.

(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túl:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi alapbér megállapítása,

b) a rendszeresen ellátandó közfeladat önkéntes vállalása, vagy erről történő lemondás,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,

d) hitelfelvétel.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

Munkaterv

5. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervben foglaltaktól a képviselő-testület eltérhet.

(2) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságoktól,

c) a tisztviselőktől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, főbb napirendjét,

b) a főbb napirendek előterjesztőjét,

c) azon napirendek megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

d) azon napirendek és ügyek megjelölését, melyek eldöntéséhez bizottsági döntés/állásfoglalás szükséges, a bizottság megjelölésével.

(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

A képviselő-testület ülései

6. § (1) A képviselő-testület a választást követő 15 napon belül alakuló ülést tart. Az alakuló ülés szabályait Mötv tartalmazza.

(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseik összehívásának szabályait a Mötv. tartalmazza.

(4) A képviselő-testület ülései nyilvánosak a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt kitételekkel.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(6) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(7) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(8) Az ülést 15 napon belüli időpontra kell hívni a települési képviselők egy negyedének (2 képviselő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványra. Az indítvány tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(9) Az ülés elnöke az ülést az indítványban megjelölt időben, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles összehívni.

Zárt ülés

7. § (1) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülés tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás indítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A tárgyalás előtt az érintettet az ülés elnöke nyilatkozatra szólítja fel.

(2) A képviselő-testület az üzleti érdekek védelme céljából – egyszerű szótöbbséggel – bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívás esetén az önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet be. A külön törvény szerinti közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az ülés elnökének ki kell hirdetnie. A kihirdetés a határozat a könyvtárba küldésével és a község honlapján való közzététellel történik.

Meghívó

8. § (1) A munkaterv alapján tervezett ülésre szóló meghívót – az írásbeli előterjesztésekkel együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A munkatervben nem szereplő ülésre szóló meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt legalább 24 órával előbb írásban kiadott, vagy telefonos üzenet formájában megkapják. Halasztást nem tűrő esetben aznapra is összehívható az ülés.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét,idejét, az ülés jellegét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit,

d) indokát abban az esetben, ha a képviselő-testületi ülést a Mötv-ben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.

(3) A Képviselő-testület meghívóit a község honlapján közzé kell tenni. (www.toalmas.hu)

Meghívottak

9. § . (1) A képviselő-testület teljes napirendjéhez tanácskozási joggal meghívott a választott országgyűlési képviselő, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, a Pest Megyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatalának vezetője, illetve az általuk képviselettel meghatalmazott személy, a bizottságok nem képviselő tagjai.

(2) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal meghívottak, a napirendi ponttal érintettek, azok előadói, valamint az előterjesztő által javasolt szervezet képviselője.

(3) A képviselő-testületi ülésre a továbbiakban meghívóval meghívottak: az önkormányzat intézmény vezetői, valamint azon személyek, szervek, akiknek a meghívását jogszabály teszi kötelezővé.

Ülésvezetés, tanácskozás rendje

10. § (1) A képviselő-testület ülésének az elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés összehívására vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az ülés elnökének feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d) napirend pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatot

e) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

f) hozzászóláskor megadja, meghatározott esetekben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelen lévők bármelyike tekintetében, a képviselő-testület ezt egyszerű szótöbbséggel felül bírálhatja,

g) figyelmezteti a hozzászólót a tárgyra térésre, ha mondanivaló eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már általa, vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, amelynek eredményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismét már nem szólalhat fel,

h) tárgyalási szünetet rendel el, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

i) eldönti, hogy a nem tanácskozási joggal meghívottaknak egy-egy napirend tárgyalása kapcsán szót ad-e, amennyiben igen, úgy ez az 5 percet nem haladhatja meg,

j) maximum 5 percben szót ad az ülésen résztvevő állampolgároknak, amennyiben szólni kívánnak és az ülés előtt a felszólalás tárgyát név lakcím feltüntetése mellet eljuttatják az ülés elnökéhez. Ha az ülés elnöke a szót nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel, azt felülbírálhatja.

(3) Az ülés elnöke tájékoztatást ad tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés közötti eseményekről.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a képviselő-testület tudomásul veszi vagy amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi, vagy észrevételt tehet.

Napirend

11. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslattól vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az ülés elnöke felszólítja a javaslattevőt az indoklásra, és az illetékes bizottság elnökét, vagy képviselő tagját egyetértésének, vagy nem egyetértésének kinyilvánítására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pontokat a képviselő-testület az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(4) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő egy alkalommal tárgyalási szünet elrendelését kérheti, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

Előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe, illetve a testületi ülés napirendjébe felvett rendelet-tervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban kerül benyújtásra. A szóbeli előterjesztést kivételesen, a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. Az írásos előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(3) Az előterjesztéseknek – a szóbeli előterjesztést is ideértve – tartalmazni kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,

c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint várható következményeket,

d) határozati javaslatot.

(4) A napirend tárgyalását legfeljebb 5-5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az elterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság jogosult.

(5) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést ahhoz képest új információkat kell tartalmazni.

(6) A képviselő-testület napirendjének előadója a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, illetőleg a képviselő-testület által felkért más személy lehet.

Sürgősségi indítvány, képviselői önálló indítvány

13. § (1) A polgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző kezdeményezhetik valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős megtárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indoklással- legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői indítványt a polgármesterhez kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni.

Módosító javaslat

14. § (1) A polgármester, a képviselők, a jegyző a napirend előterjesztője a rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz módosító javaslatot tehet.

(2) A rendelet-tervezetekhez a módosító javaslatot írásban kell eljuttatni a polgármesterhez az ülést megelőző nap 12.00 óráig.

(3) A határozati javaslat módosítására szóban, a szavazás megtörténte előtt is sor kerülhet.

Napirend tárgyalása

15. § (1) Bármelyik képviselő maximum 5 perces időtartamú, napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget az ülés elnökétől. Amennyiben az elnök a lehetőséget megtagadja a képviselő kérésére a felszólalás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül határoz. A felszólaláshoz kapcsolódóan vitának és határozat hozatalnak nincs helye.

(2) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(3) A kérdések elhangzása után a válaszadás – amely legalább 5 perc lehet-, majd a (2) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napi renddel kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülés elnöke a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

(4) Személyes megjegyzést tehet – legfeljebb 2 perces időtartamban- a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért- megítélése szerint- méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félre értést szeretne tisztázni.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(6) Az ülés elnöke a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

Szavazás

16. § (1) A döntési javaslat elfogadására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbségséget igénylő döntésnél – eltérő rendelkezés hiányában –a jellévő lépviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Mötv. attól rendelkezik, melyhez a megválasztott képviselők több mint felének, vagyis 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Ezek az esetek a Mötv. 50. §-ában rögzítetteken kívül:

a) a rendelet,

b) a 4. § (5) bekezdésében felsorolt ügyekben való döntés,

c) hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása ügyében való döntés,

d) fegyelmi ügyben való döntés,

e) kitüntetések, elismerések adományozása ügyében való döntés.

(4) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(5) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

Bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel név szerinti szavazás rendelhető el.
Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a névsort, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal adja meg. A választ tartalmazó névsor a jegyzőkönyv melléklete.
(6) Titkos szavazást kell tartani a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Titkos szavazásra javaslatot tehet bármelyik képviselő.
(7) A titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

17. § (1) A képviselő személyes érintettsége, azzal kapcsolattatos bejelentési kötelezettsége, a döntésből történő kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a személyes érintettségét nem jelenti be és köztudomású vagy a lépviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A személyes érintettségre vonatkozó jelentési kötelezettség elmulasztásának jogi következménye a döntés érvénytelensége, annak ismételt napirendre vétele.

A képviselő-testület döntései

18. § (1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz,

c) alakszerű határozat nélkül dönt, a szavazati arányok rögzítésével:

- ügyrendi kérdésekről,
- informális, tájékoztató jelentés tudomásul vételéről,
- a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, a kihirdetés hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint:
„Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……../20...... (…….hó …….nap) önkormányzati rendelete”
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint:
”……/20….. (…….hó ……..nap) számú önkormányzati határozat.

Rendeletalkotás

19. § (1) A rendelet-tervezetet és annak indoklását és a hatásvizsgálat eredményét az polgármesteri hivatal készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi véleményével együtt véleményezés céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a költségvetésről, annak módosításáról és végrehajtásáról,
b) a helyi adóról és annak módosításáról,
c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,
d) az önkormányzat vagyonáról és annak módosításáról,
e) aaz étkezésről és az intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit.
(4) Az önkormányzati rendeletalkotást, módosítást kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) polgármester,
c) alpolgármester,
d) jegyző,
e) önkormányzati bizottságok,
(5) A rendeletalkotási, illetve módosítási javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki azt haladéktalanul a jegyzőhöz juttatja.
(6) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(7) A megalkotott rendeltek és határozatok kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, az érintettek részére történő eljuttatásáról, a rendeletek hatályosulásáról, a határozatok végrehajtásáról a jegyző gondoskodik, melyre a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(8) Az önkormányzat rendeletét meg kell küldeni a községi könyvtárnak, és közzé kell tenni a község honlapján (www.toalmas.hu).
(9) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az polgármesteri hivatal hirdetőtábláján legalább 2 napra történő kifüggesztéssel történik.

Jegyzőkönyv

20. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét el kell készíteni és megküldeni:

a) a Pest Megyei Kormányhivatalnak,

b) a községi könyvtárnak.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, egyidejűleg a jegyző gondoskodik a végrehajtásban érintettek értesítéséről, határozati kivonat formájában.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv, a képviselő-testület előterjesztései, döntései a jegyző hivatali helyiségében hozzáférhetőek.

(5) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet legfeljebb 15 napon belül teljesíti önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző.

Interpelláció, kérdések

21. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a napirend tárgyalását követően a:

a) polgármestertől,

b) jegyzőtől,

c) bizottságok elnökeitől,

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(4) Az interpellációra a testületi ülésen – lehetőség szerint – választ kell adni. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha a testület sem fogadja el a választ, az ügyet az ülés elnöke az illetékes bizottság hatáskörébe utalja.

(5) Ugyanazon ténybeli alapból ismételten interpellálni nem lehet.

(6) Amennyiben az interpellációra 15 napon belül írásban történik választás, annak elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról a (4) bekezdésben szabályozott módon a következő rendes ülésen vissza kell térni.

22. § (1) A képviselő a napirendek tárgyalását követően a 21. § (1) bekezdésében foglaltakhoz kérdést intézhet. A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elkészítési jellegű felvetés vagy tájékozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(2) A kérdés felvetésére, és megválaszolására rendelkezésre álló időtartam maximum 2-2 perc.

IV. Fejezet

Települési képviselő

23. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselőt az Önkormányzati törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Jogaik és kötelezettségeik azonosak.

(3) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d)tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e)megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f) polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g)a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h)a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.
(4) A települési önkormányzat polgármesterének és képviselőinek vagyonnyilatkozatát a Jogi, és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi a 3. melléklet figyelembevételével.
(5) A települési önkormányzat polgármesterének és képviselőinek összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezését a Jog és Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.

Méltatlanság

24. § A méltatlansági eljárásra a Mötv. 38. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A képviselők díjazása

25. § (1) A képviselők díjazásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Bizottságok

26. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak a jogállását, a bizottság összetételét a Mötv. szabályozza.

(2) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzés feladatokat ellátó – képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően megszűnik.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

A bizottságok létszáma maximum 8 fő.
(5) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
b) Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság,
c) Jogi és Ügyrendi Bizottság,
(6) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagjainak száma 8 fő.
(7) A képviselő-testület elé a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) költségvetési koncepció,
b) önkormányzat éves költségvetése,
c) költségvetés teljesítéséről szóló beszámolók,
d) hitel felvétel,
e) helyi adó kivetése,
f) intézmény alapítása, összevonása, megszüntetése,
(8) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladatai
a) az éves költségvetésben tervezett bevételek és kiadások nagyságáról és teljesíthetőségéről,
b) részt vesz az éves fejlesztési, felújítási tervek kidolgozásában
c) segíti és figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdonú ingatlanok gazdaságos hasznosítását,
d) véleményezi a felújítási és fejlesztési tervek és beszámolók testületi előterjesztését,
e) figyelemmel kíséri a települési környezet helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a település környezeti helyzetének védelmére,
f) figyelemmel kíséri a település közbiztonsági helyzetét,
a. javaslatokat dolgoz ki a település közbiztonsági helyzetének javítása érdekében,
b. az éves Közfoglalkoztatási terv kapcsán javaslatot tesz a közfoglalkoztatás keretében végzendő konkrét munkavégzésre,
g) helyi értéktárba javaslat kidolgozása, testület felé javaslat készítése.
(9) Az Szociális, Oktatási és Kulturális bizottság tagjainak száma 7 fő.
(10) A képviselő-testület elé a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések: szociális, kulturális tárgyú önkormányzati rendelet tervezetek.
(11) A Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság feladatai:
a) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdése szerinti bizottsági vélemény kialakítása a költségvetési koncepcióban a szociális és gyermekvédelmi területen, valamint oktatással összefüggően tervezett bevételek és kiadások nagyságáról, teljesíthetőségéről,
b) véleményezi a közoktatási, közművelődési intézmények vezető állásaira kiírt pályázatokat
(12) A Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottságra átruházott hatásköröket az önkormányzat szociális tárgyú rendeletei, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyújtott ösztöndíj rendszerről (BURSA) szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(13) A Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(14) A képviselő-testület elé a Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a.) önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során rendelet alkotására, hatályon kívül helyezésére, módosítására vonatkozó javaslat,
b.) vagyonnyilatkozat nyilvántartását és ellenőrzését,(3. melléklet)
c.) a képviselő-testület ülésén lebonyolítja a titkos szavazást,
d.) összeférhetetlenség/ méltatlansági eljárás lefolytatása.

27. § (1) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

(2) A bizottságok tagjait a képviselő-testület választja. A bizottságok szakértők segítségét vehetik igénybe a jogszabályokban biztosított keretek között. A bizottsági ülésen a szakértők tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő.

28. § (1) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozat hozatalára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

29. § (1) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörében hozott döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A bizottság az átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

A határozat jelölése: ”…./20…….(…….hó …….nap) adott bizottság megnevezése.”
(3) A bizottságok üléseikről jegyzőkönyvet készítenek az ülést követő 15 napon belül. A bizottság elnökét és tagjait a bizottság saját és átruházott jogkörben hozott döntései intézkedésükben kötik, a bizottsági ülésen kialakult kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testületi ülésen is képviselni lehet.
A bizottságok döntéseiről a hivatal nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottságok általános feladatai:
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,
c) a bizottsági ajánlástétel,
d) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése
e) feladatkörükben a testületi előterjesztések véleményezése,
f) a képviselő-testület által a bizottságok hatáskörébe utalt feladatok ellátása.
(5) A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés tárgyában a képviselő-testület dönt.

Polgármester

30. § (1) A polgármester jogállását a Mötv. szabályozza. A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorlója a munkáltatói jogok közül a következőket:

a) illetmény megállapítása,

b) jutalmazás,

c) összeférhetetlenség kimondása,

d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,

e) anyagi felelősség megállapítása

f) szabadság felhasználása.

(3) A polgármester 1.000.000.- forintig vállalhat kötelezettséget a jóváhagyott költségvetési előirányzatok terhére a képviselő-testület felhatalmazása alapján, melyről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköre:

a) Gyakorolja a község évenkénti költségvetési rendeletében szabályozott hatásköröket.

b) Dönt a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló rendeletben hatáskörébe utaltakról.

c) Dönt a jogszabály által az önkormányzat feladat-és hatáskörébe utalt közbiztonsággal összefüggő feladatokban.

d) Egyetértés megadása, amennyiben az Önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendel el az intézményben.

e) A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek megfelelően, engedélyezi a község címerének használatát, illetve a már kiadott engedélyeket visszavonhatja.

f) Az Önkormányzat döntéseinek előkészítése, valamint a Képviselő-testület munkájának segítése céljából dönt szakértő igénybevételéről.

g) A Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében szükséges intézkedésről.

h) Ellátja a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörébe utalt feladatokat.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

a) krízishelyzetbe került személy részére önkormányzati lakás biztosítása

b) közbeszerzési eljárásokban hiánypótlás, felmerült kérdésre válasz nyújtása

(6) A képviselő-testület a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslattételi jogot a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza.

Összeférhetetlenség

31. § (1) Tóalmás község polgármestere tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

(2) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke

32. § A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.

Alpolgármester

33. § (1) Az alpolgármester választására és tisztsége megszűnésére a Mötv. szabályai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízás megszűnésével szűnnek meg. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. Az alpolgármester díjazására, költségtérítésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

Jegyző

34. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Az polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat az polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, illetmény megállapításához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

(3) A jegyző a Mötv. 81. §-ában foglaltakon túlmenően

a) képviseli a hivatalt,

b) felelős a hivatal működésének jogszerűségéért,

c) a hivatal költségvetésének előirányzataival gazdálkodva biztosítja a működéshez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket,

d) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

e) javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára,

f) véleményt nyilvánít a polgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

g) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és ügyintézésről,

h) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

i) gondoskodik a hivatali dolgozók képzéséről, továbbképzéséről,

j) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész tartásáról,

k) gondoskodik a jegyzőkönyvi kivonatok elkészítéséről, továbbításáról, a hozott döntések végrehajtásáról.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester, írásban rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásáról.

35. § A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően kell alkalmazni.

Polgármesteri hivatal

36. § (1) A község önkormányzata képviselő-testülete, a testületnek és tisztségviselők munkájának segítésére, az önkormányzati feladatok végrehajtására egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Hivatal vezetője a jegyző.

(3) A Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

(4) A kiadmányozás rendjét külön szabályzat tartalmazza.

(5) A Hivatal létszámát a költségvetési rendelet és a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(6) A Hivatal ellátja a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítését, postázását, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási, iratkezelési feladatokat.

V. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

37. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Közmeghallgatás

38. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről legalább 15 nappal előbb értesíteni, tájékoztatni kell a lakosságot.

VI. Fejezet

39. § (1) A képviselő-testület a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának szabályait, az önkormányzat éves költségvetését, módosítását, valamint az önkormányzat vagyonát és az ezzel való gazdálkodás szabályait külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzati intézmények ellenőrzését a polgármester, a jegyző által vezetett hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

A képviselő-testület gazdasági programja

40. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014.(X.30.), a 3/2016. (III.01.), a 4/2018.(V.02.) és a 26/2019. (X.02.) önkormányzati rendeletek.

1. függelék a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Polgármester:
Kovács Magdolna
Képviselők:
Gerhardtné Laczkó Katalin
Dr. Kocsis Ilona
Molnár Zoltán
dr. Molnár Zoltán
Nagy Gábor Márton
dr. Szűcs László

2. függelék a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat intézményei:
Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatal
Tóalmási Mesevár Óvoda és Konyha

1. melléklet a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATAI
Tóalmás Község Önkormányzata kötelező feladatai különösen a Mötv. 13. §-a alapján:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8 gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. hulladékgazdálkodás;

ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK KORMÁNYZATI FUNKCIÓI1

Szakágazati rend szerint:841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
Alaptevékenységhez tartozó kormányzati funkciók:
011130 Önkormányzatok és polgármesteri hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás
013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
013220 Köztemető-fenntartás és- működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenység
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016030 Állampolgársági ügyek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
031030 Közterület rendjének fenntartása
032020 Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenység
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munkaprogram –Téli foglalkoztatás –
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
064010 Közvilágítás
072111 Háziorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanuló nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanuló nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás

2. melléklet a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

1.) Tóalmás Község Önkormányzata önként vállat feladatai:
- Szent András Gyógyvizes Strand üzemeltetése.
- Tóalmási Kemping üzemeltetése
- Tóalmási Ifjúsági Tábor üzemeltetése
- önszerveződő közösségek támogatása
- községi rendezvények támogatása
2.) Az 1. pontban foglalt feladatok vállalása során az önkormányzat köteles tekintettel lenni arra, hogy azok megvalósítása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását ne veszélyeztesse.
3.) Az önként vállalt feladatoknál a szükséges pénzeszközt a képviselő-testület minden évben költségvetési rendeletében határozza meg és biztosítja.

3. melléklet a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez a 27/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre a vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggésben:
- képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
- a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
- a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
- a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása az Polgármesteri hivatalon keresztül,
- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,
- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a Képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.
A nyilvántartás szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást a Jogi és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.

2. A Bizottság elnöke – a hivatalon keresztül - gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.

3. A bizottság a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:

- a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint
- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.
A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.

4. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.

5. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.

6. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását, és figyelmezteti azt a képviselőt, illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.

7. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását.

A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.
(Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselőt, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)

8. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja.

A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.

9. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet.

A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

2. A Képviselő-testülethez, polgármesterhez, polgármesteri hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.

5. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.

A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

6. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- az eljárás kezdeményezésének idejét,
- az eljárás kezdeményezőjének nevét,
- az eljárás kezdeményezésének okát – röviden,
- az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket,
- az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,
- az eljárás eredményét,
- az eljárás eredményéről a Közgyűlés tájékoztatásának időpontját.

2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:

- a betekintés időpontját,
- a betekintés okát,
- a betekintő nevét, minőségét,
- a betekintő aláírását.
1

Módosította az 25/2020.(XI.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2022. november 28 -tól.