Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete

Környezetvédelem és közösségi együttélés egyes szabályairól és annak megszegése jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2022. 08. 27- 2023. 03. 31

Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete

Környezetvédelem és közösségi együttélés egyes szabályairól és annak megszegése jogkövetkezményeiről

2022.08.27.

Tóalmás Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 10. § (2) bekezdésében, valamint 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1)-(2) és az 58. § (1) bekezdéseiben továbbá a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 6. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 5., 11. pontjai szerinti feladatainak körében a környezetvédelem, és közösségi együttélés egyes szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § [A rendelet hatálya]

(1) Ezen rendelet hatálya kiterjed Tóalmás község közigazgatási területén lévő környezet élő és élettelen elemeire, az emberi tevékenység által alakított környezeti állapotokra, a környezeti elemekre hatást gyakorló emberi tevékenységekre, a közösségi együttélés alapvető szabályaira.

(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltak kapcsán kiterjed a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

2. § [A helyi környezetvédelem alapvető elvei és céljai]

(1) Tóalmás Község Önkormányzata a Kvt-ben foglalt megelőzés és elővigyázatosság elve alapján törekszik a várható környezetterhelések és környezetszennyezések elkerülésére, kiküszöbölésére, a várható kockázatok minimalizálására.

(2) Ezen helyi rendelet alapján történő hatósági fellépéseknek törekedniük kell az indokolatlan környezeti terhelések elkerülése, megszüntetésére.

(3) Az Önkormányzat törekszik az illegális hulladék elhelyezések megszüntetésére.

(4) A partnerség elvének érvényesítésével a helyi környezetvédelem megvalósítása érdekében a lakosság, a vállalkozók az Önkormányzat és intézményei, valamint Tóalmás területén működő cégek kötelesek jóhiszeműen együttműködni.

(5) Tóalmás község környezetvédelmi tárgyat érintő rendeleteinek előírásai e rendelettel összhangban értelmezendőek.

3. § [Értelmező rendelkezések]

Ezen rendelet alkalmazásában:

1. Ákr: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

2. Vht: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

3. Kvt: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

4. egyéb környezetvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok:

a) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

c) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

d) a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éhft.)

f) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.)

g) a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről (továbbiakban: Fsznv.)

h) a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről

i) a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

j) 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

k) az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ)

l) a 4. pontban foglalt ágazati jogszabályok végrehajtására kiadott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek

5. beltér: külső térelhatároló falakkal, illetőleg külső nyílászárókkal körbevett fedett épület, vagy épületrész belső területe

6. érintett ingatlanok: azon lakó- és nyaraló épületek, gazdasági épületek, valamint üzlethelyiségek, elárusítóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, amelyekre vonatkozóan ezen rendeletben foglalt lakossági környezetvédelmi feladatokat el kell végezni

7. faérték: adott fa pénzben kifejezett értéke.

8. gyümölcsfa: a díszfának nemesített gyümölcsfa kivételével az emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.

9. helyi környezetvédelmi hatóság:

9.a. Jegyző

9.b. Képviselő-testület

10. közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi, külterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark stb.) továbbá a Község közhasználatú zöldterülete

11. kültér: beltérnek nem minősülő terület

12. lágyszárú aljnövényzet: a talajszintet borító növények összessége, amelyek fás szárral nem rendelkeznek

13. lakossági feladatok: azon helyi környezetvédelmi feladatok összessége, amelyek elvégzését ezen rendelet az érintett ingatlan tulajdonosainak, valamint használóinak (bérlőinek) írja elő mind a köztisztasági feladatok, mind a környezeti elemek helyi védelme terén

14. magas allergén hatású növények: parlagfű, angolperje, mezei komócsin, egynyári perje, fekete üröm, csomós ebír

15. özönfajok (invazív fajok): az Fsznv mellékletében felsorolt fajok,

16. természetvédelmi oltalom alatt álló fa: önkormányzati rendeletben meghatározott helyi védett fa.

17. zöldfelület: e rendelet alkalmazásába a teleknek azon növényzettel borított területe, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, továbbá minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a Község melyik terület-felhasználási egységén (lakó-, üdülő-, gazdasági, közlekedési stb. területen) belül s milyen telken (közterületen vagy magántelken) helyezkedik el. A beépítés, vagy annak telekhatára és az útburkolat közé eső valamennyi burkolattal el nem látott, vagy közlekedési funkcióra ki nem jelölt területet zöldfelületnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a terület növényzettel, és milyen növényzettel fedett-e vagy sem.

17. zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert.

4. § [Központi jogszabályokkal lévő kapcsolat]

Ezen rendeletben nem szabályozott környezetvédelemmel kapcsolatos állapotokra, helyzetekre a Kvt. szabályai, valamint az egyéb környezetvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

5. § [Hatósági hatáskörök]

(1) Azon hatósági ügyek elbírálása, melyeket törvény vagy Kormány rendelet nem utal más szerv hatáskörébe, elsőfokon - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a jegyző hatáskörébe tartoznak.

(2) A Község közterületein található fás szárú növények kivágását engedélyező döntésben a jegyző eljárásának keretében a pótlással kapcsolatban köteles figyelembe venni a tulajdonosi jogkör gyakorlójának nevében a Polgármester véleményét.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elsőfokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon bírálja el, ahol azt jogszabály nem utalja más hatóság jogkörébe.

(4) Ezen rendeletben foglalt előírások betartását helyszíni szemlék keretében a jegyző ellenőrzi.

(5) A jegyző jelen rendelet megszegőivel szemben hivatalból jár el, akkor is, ha a jogsértő cselekményről lakossági bejelentés alapján szerez tudomást.

6. § [Kérelmek benyújtása]

A helyi környezetvédelmi hatósági eljárás során a hatósági engedélyek iránti, valamint az elsőfokú határozat elleni fellebbezési kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

7. § [Jogkövetkezmények]

(1) Ezen rendeletben foglalt előírások megszegése - amennyiben a jogszabálysértő cselekmény, vagy mulasztás nem valósít meg a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt tényállást, vagy nem utalja más hatóság hatáskörébe – a közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak minősül, amiért az 5. §-ban meghatározott hatóság, megfelelő határidő kitűzésével, az előírás megszegőjét kötelezi a jogkövető magatartás tanúsítására, amely mellett, külön rendeletben meghatározott közigazgatási bírság szabható ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés lehet:

a) cselekvés vagy tevékenység elrendelése

b) cselekvéstől tevékenységtől való tartózkodás, vagy cselekvés illetőleg tevékenység korlátozásának elrendelése (tilalom)

c) cselekvés, tevékenység abbahagyásának elrendelése (tilalom)

d) tevékenység következményeinek megszüntetésének elrendelése (eredeti állapot visszaállítása)

(3) Az első-, vagy másodfokú hatóság a (1)-(2) bekezdésben foglalt több kötelezést egy eljárásban egymás mellett is elrendelhet bírság kiszabása mellett is.

(4) Amennyiben a jogszabálysértő cselekmény, illetőleg mulasztás bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, a hatóság hivatalból megteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felé a szükséges feljelentést.

(5) Ha a jogszabálysértő cselekmény vagy mulasztás súlya, valamint annak következménye csekély, és a jogkövető magatartás a figyelmeztetés által is alaposan feltételezhető, akkor a helyi környezetvédelmi hatóság a helyszínen írásban vagy szóban figyelmezteti és felszólítja a jogszabályi előírás megszegőjét a jogkövető magatartás tanúsítására. A felszólításnak akkor is helye van, ha a cselekmény vagy mulasztás csak várható következményeként veszélyezteti a jogszabályban előírtakat.

(6) Amennyiben a helyi környezetvédelmi hatóság felszólítással él, a felszólítást követő 15 napon belül helyszíni szemle keretében utólagosan ellenőrzi a jogkövető magatartás tanúsítását.

(8) Ezen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítéséért az érintett ingatlan használója, vagy használaton kívüli ingatlan esetében annak tulajdonosa felel.

8. § [Végrehajtás]

Amennyiben a 7. § (2) bekezdésében foglaltak alapján elrendelt kötelezésnek a kötelezett határidőben nem tesz eleget, úgy a végrehajtást az Ákr. szabályai alapján az elsőfokon eljárt hatóság rendeli el és a Vht. szabályai alapján a jegyző foganatosítja. A végrehajtás érdekében szükséges munkálatokat a jegyző a kötelezett költségére és veszélyére - szükség esetén megbízott vállalkozó bevonásával - elvégezteti.

9. § [Általános eljárási szabályok]

Ezen rendeletben nem szabályozott hatósági eljárási kérdésekben az Ákr-ben foglaltak az irányadók.

II. Fejezet

KÖZTISZTASÁGI FELADATOK

A KÖZTERÜLET ÉS ZÖLDFELÜLET VÉDELME

10. § [Lakossági feladatok a közterület tisztántartásával kapcsolatban]

(1) Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz (járda hiányában 1,5 méter széles területsáv, járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület), valamint nyílt árok és ennek műtárgyai területén

a) a folyamatos tisztántartásáról - különösen a hulladékok eltávolításáról,

b) a hó eltakarításáról, a síkosságmentesítéséről,

c) a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról,

d) a zöld felület karbantartásáról különös tekintettel az allergén növények (pl. parlagfű) eltávolításáról.

e) az özönfajok terjedésének megakadályozásáról a használó (bérlő), ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Ezen munkálatok során a környezetkárosító anyagok használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Sarokingatlanok esetében az előírásokat minden közterületre néző oldalra vonatkozóan alkalmazni kell.

(2) A közutakra, valamint az ingatlanok határa és a közút közötti közterületre tilos olyan anyagot vagy tárgyat kihelyezni, mely az út vagy közterület rendeltetésszerű használatát akadályozza, illetve állagát rontja vagy balesetveszélyt idézhet elő.

(3) A közterületen helyet használó árusító, köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztántartani, a keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni.

(4) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát stb.) csak biztonságosan, a ki-, illetve elszóródást megakadályozó módon szabad szállítani.

(5) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

11. § [Közterületen tiltott tevékenységek]]

a) Tilos állati tetemet közterületen elhagyni.

b) Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni.

c) Tilos közterületen járművet szerelni - kivéve, ha a jármű mozgásképtelen -, valamint mosni.

d) Tilos gondozott zöldterületre gépkocsival behajtani és parkolni.

e) Tilos a fákat indokolatlanul, a fa pusztulására vezető módon megcsonkítani.

f) Tilos közterületre szennyezett (olajos, vegyszeres, tisztítószeres stb.) vizet, illetőleg szennyvizet kiengedni, kilocsolni, beleértve az autómosást is.

g) Tilos közterületen veszélyes anyagot, hulladékot kihelyezni, kifolyatni.

h) Csapadékvizet magáningatlanról közterületre kivezetni csak az OTÉK 47. § (5)-(10) alapján lehet. Az ingatlan területén elhelyezett medencéből vizet közterületre kiengedni tilos.

i) Közterületen minden év január 2. és december 30. napja között - az önkormányzati, vagy engedéllyel tartott rendezvények kivételével - tilos a szeszesital fogyasztása.

12. § [Önkormányzati feladatok]

(1) Ezen rendeletben foglalt kivételekkel az Önkormányzat gondoskodik az általa kezelt közterületen, valamint önkormányzati ingatlanokon és környezetükben

a) önkormányzati tulajdonú utak hótól, szeméttől, szennyezéstől történő megtisztítása, síkosságmentesítése

b) ismeretlen személyek által lerakott hulladék elszállításáról

c) zöldhulladék elszállításáról

d) hóeltakarításról, síkosságmentesítésről

e) zöldterületek, valamint külön helyi rendeletben meghatározott zöldfelületek kezeléséről, karbantartásáról

f) játszóterek karbantartásáról

g) közterületi hulladékgyűjtő edények elhelyezéséről és ürítéséről

h) csapadékvíz-elvezetők karbantartásáról

i) közterületen elhullott állat elszállítatásáról

(2) Az Önkormányzat minden évben egy alkalommal előre meghirdetett időpontban az elromlott, használaton kívüli elektromos gépek, valamint gumiabroncsok begyűjtését végzi, továbbá folyamatosan gyűjti a háztartási használt zsiradékot az e célra kihelyezett edényzetbe.

AZ INGATLANOK VÉDELME

13. § [Lakossági feladatok az ingatlanokkal kapcsolatban]

a) A Község területén lévő ingatlanok használói, tulajdonosai kötelesekingatlanukat rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, lomtól, zöldhulladéktól megtisztítani,

b) az általuk használt ingatlanon kötelesek olyan rendet tartani, a közegészségügy szabályainak figyelembevételével, amely gátolja a rágcsálók elszaporodását, illetve amely a szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult személyt az ingatlan rendeltetésszerű használatában nem gátolja,

c) gondoskodni ingatlanukon a szükség szerinti rovar (különösen: légy, csótány) és rágcsáló (különösen: egér, patkány) irtásról a környezetet a lehető legjobban kímélő módon,

d) gondoskodni a lágyszárú aljnövényzet rendszeres kaszálásáról, különös tekintettel a pollenallergiát okozó növényekre (a parlagfű elleni védekezésre ezen rendelet 19. § (4) bekezdésében foglaltak alapján köteles)

e) az ingatlanon tárolt, későbbi felhasználásra szánt, hasznos anyagok raktározását úgy megoldani, hogy a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne gátolják, illetve azok tűzveszélyes, valamint egészségre ártalmas állapotot ne idézhessenek elő,

f) a háztartási hulladékot zárt edényben, vagy zsákban tárolni, és annak elszállításáról közszolgáltató útján gondoskodni, vagy engedéllyel rendelkező szilárdhulladék-lerakó telepen, vagy inert hulladéklerakó telepen történő elhelyezéséről gondoskodni.

14. § Ingatlanok használatával kapcsolatos tilalmak

a) Tilos belterületi ingatlanon veszélyes vagy éghető hulladékot felhalmozni, tárolni.

b) Tilos belterületi ingatlanon bűzös vagy porképző anyagot felhalmozni, tárolni.

c) Tilos az ingatlanon fel nem használt, vagy bontott veszélyes építőanyagot tárolni (különösen gázszilikát, pala).

III. Fejezet

A KÖRNYEZETI ELEMEK HELYI VÉDELME

A LEVEGŐ VÉDELME

15. § [Háztartási tevékenység]

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésekben és azokon kívül egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, zöldhulladékot, festett, kezelt, ragaszott vagy nedves faanyagot, bútorlapot és más hasonló anyagot) égetni tilos.

16. § [Avar és kerti hulladék kezelése]

(1) Avar és kerti hulladék kezeléséről elsősorban szerves anyag helyben tartásával, hasznosításával (komposztálás) kell gondoskodni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt hasznosítás nem lehetséges, az ingatlan használója (bérlője) vagy tulajdonosa a zöldhulladék elszállításáról hulladékgazdálkodási gyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével gondoskodni köteles.

(3) Hulladék (ideértve a zöldhulladékot is) égetése tilos.

17. § [Porképző és bűzös anyagok kezelése]

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani és csak ilyen tartályban szabad tárolni.

(4) A Községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek gondozott növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

18. § [Allergén és özönfajok]

(1) Az egyes ingatlanterületek özönfajok közé tartozó és magas allergén hatású növényektől (különösen parlagfűtől) mentes gondozása a használó (bérlő), illetve a tulajdonos, kötelessége.

(2) A magas allergén hatású és az özönfajok irtásáról - a virágbimbós állapot kialakulása előtt - az időjárástól függő, szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található magas allergén hatású növények és özönfajok irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények használati utasítása szerinti felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű-mentesítést az érintett ingatlan tulajdonosa, használója (bérlője) az Éhft 17. § (4) bekezdésében foglalt módon minden év június 30. napjáig köteles elvégezni és a vegetációs időszak végéig ezt az állapotot köteles fenntartani.

A TERMÉSZETES VIZEK ÉS A TALAJ VÉDELME

20. § [Árkok, csatornák, átereszek védelme]

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan oda- és elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan használójának, vagy használatra jogosultjának, ezek hiányában tulajdonosának a kötelessége.

(2) Szikkasztó árkok feltöltése, burkolása, megszüntetése tilos.

(3) Járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(4) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő gyűjtéséről vagy szikkasztásáról az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(5) A csapadékelvezető, vagy szikkasztóárokba szennyvizet és szennyezett vizet bevezetni tilos.

(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, iszapot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, építési anyagot vagy törmeléket) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos.

(7) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni, szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában - annak elkészültéig - közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet.

(8) A közműpótló zárt szennyvíztározóból szennyvizet az ingatlan használója köteles kiemelni, és elszállíttatni olyan szolgáltatóval, amelyik a megfelelő semlegesítéséről gondoskodik.

21. § [Kutak használata]

(1) Külön jogszabályban foglaltak szerint fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.

(2) Ásott vagy fúrt kút használatát és létesítését, fennmaradását a jegyző külön jogszabályban foglaltak alapján engedélyezi.

(3) Ásott és fúrt kútba bármilyen folyadékot, különösen háztartási szennyvizet, szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, hőszivattyús rendszerek vizét, csapadékvizet bevezetni tilos.

22. § [A talaj védelme]

(1) Tilos a talajra szennyvizet kivezetni, illetőleg kilocsolni.

(2) Talajon és talajban hulladék elhelyezése tilos, kivéve az ingatlanon belül komposztálási célból elhelyezett zöldhulladékot.

(3) Építési tevékenység, tereprendezés során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján kell eljárni.

23. § [Természetes vizek és talajvíz védelme]

(1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyás medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni.

(2) Természetes vízfolyásokba, közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerekbe háztartási szennyvizet, illetve szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, magánterületen keletkezett csapadékvizet bevezetni tilos.

ZAJ-, ÉS FÉNYVÉDELEM

24. § [Zajvédelem]

Tilos a település területén 22.00 – 06.00 óra közötti időben, hétvégén és ünnepnapon 22.00-08.00 óra közötti időben kültéri berendezés, szabadidős zaj- vagy rezgésforrás kültéri felhasználása, illetve a más nyugalmát zavaró, zajjal járó munkavégzés.

25. § [Zenés rendezvények, üzletek]

(1) Házi rendezvények esetén kültérre kiható zene- és műsorszolgáltatás 22:00 óráig végezhető a szomszédok tájékoztatását követően.

(2) Vendéglátóipari egységek kültéri zeneszolgáltatása vagy rádió, televízió illetőleg egyéb médium műsorának sugárzása minden esetben engedélyköteles.

(3) Tóalmás település illetékességi területén működő üzletek éjszakai nyitvatartását a képviselő-testület legfeljebb 5.00-6.00 óra és 22.00-24.00 óráig engedélyezi, melyek betartását a jegyző, vagy az általa megbízott személy jogosult ellenőrizni.

a) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő a nyitvatartásra vonatkozó előírásnak nem tesz eleget, úgy a jegyző a hatályos jogszabályok alapján kötelező zárva tartási időszakot rendelhet el.

b) A meghatározott nyitvatartástól eltérő időben történő működéshez (pl.: lakodalom, műsoros előadások, alkalmi bálok, osztálytalálkozók stb.) egyedi kérelem elbírálását követően a jegyző engedélyt adhat.

26. § [Fényvédelem]

(1) Tilos olyan kültéri állandó, vagy alkalmi elektromos fényforrást alkalmazni, melynek iránya közvetlenül más magánterületére irányul és zavaró hatású.

(2) Kivételt képez az (1) bekezdésben meghatározott tilalom alól

a) az engedéllyel tartott és önkormányzati rendezvények során használt fényforrás,

b) ünnepi fénydekoráció használata a karácsonyi időszakban.

ZÖLDFELÜLETEK FENNTARTÁSA

27. § [Közterületi zöldfelületek védelme]

(1) A Község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Közterületre fás szárú növényt, bokrot, sövénysort ültetni csak a közterület tulajdonosának előzetes hozzájárulásával lehetséges. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített növényt indokolt esetben a tulajdonosi jogkör gyakorlója eltávolíttathatja. Közterületen haszonnövényt termeszteni tilos.

(3) Fakivágás után a 29. és 30. §-ban foglaltak szerint kell a pótlásról gondoskodni.

(6) Tóalmás közterületein álló fásszárú növényt kivágni csak a tervezett kivágás időpontját legalább 30 nappal megelőzően, az Fsznv mellékletét képező, formanyomtatványon benyújtott kérelem alapján, kiadott jegyzői határozattal szabad. Faápoló metszést elsősorban vegetációs perióduson kívül (október 15. és március 01. között) lehet végezni (kivéve balesetveszély elhárítása).

(7) Kivágott utcasorfa pótlása, utca fásítása esetén a fafajmegválasztásnál figyelembe kell venni az utca már meglévő fásítását, törekedni kell az egységes fasorok létrehozására.

(8) Abban az esetben, ha élet- és balesetveszély, valamint sürgős kárelhárítás miatt azonnali intézkedésre van szükség, a fásszárú növényzet kivágásának megtörténtét a jegyzőnek 8 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(9) Védett természeti területen, valamint a Natura 2000 területen lévő fa kivágásának rendjét külön jogszabályok tartalmazzák.

28. § [Magánterület zöldfelületének védelme]

(1) A telken kialakítandó zöldfelület arányát, a kötelezően telepítendő fásszárú növények mennyiségét a helyi településképi rendelet szabályozza.

(2) A legkisebb ültetési távolság az ingatlan határától belterületen és zártkerti ingatlanokon

a) 3 méternél magasabbra nem növő növény esetében 1 méter

b) 3 méternél magasabbra növő növény esetében 2 méter

29. § [A pótlás mértéke és módja]

(1) A kérelmező a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül a köteles gondoskodni a pótlásról.

(2) Közterületen kivágott fásszárú növényzetet kizárólag közterületen lehet pótolni. Ennek helyéről és mértékéről a tulajdonosi jogkör gyakorlója véleményének figyelembevételével a jegyző dönt.

(3) A jegyző döntése alapján elengedhető a pótlás abban az esetben, ha az érintett kivágandó fák az özönfajok közé tartoznak.

(4) A pótolt fa életképességét, fenntartását és a fatányér rendben tartását az engedélyesnek a telepítéstől számított 2 évig biztosítani kell. Ezen idő alatt esetlegesen kipusztult facsemetét az engedélyes pótolni köteles.

30. § [A pótlás kompenzációja]

(1) Amennyiben a fásszárú növény kivágásának pótlása a telek előtt nem teljesíthető, a pótlás helyszínét az eljáró hatóság közterületen kijelölheti vagy az érintettet kompenzáció fizetésére kötelezheti.

(2) A kompenzáció kiszámításának alapja a 29. §-ban meghatározott pótlás mértékének megfelelő mennyiségű facsemete telepítésének összköltsége, de törzsátmérő cm-enként legalább ezer forint.

(3) A kompenzációból befolyt összeget csak közterületi zöldfelület-fejlesztésre, illetve -fenntartásra használható fel.

IV. Fejezet

A KÖRNYEZVÉDELMI ALAP

31. § [A Környezetvédelmi Alap létrehozása]

(1) Tóalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Környezetvédelmi Alapot hoz létre, melynek célja, hogy hatékonyan segítse a környezetvédelmi feladatok ellátását.

(2) A Környezetvédelmi Alap pénzeszközeit az Önkormányzat külön alszámlán kezeli.

32. § [A Környezetvédelmi Alap bevételei]

a) Jegyző által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságainak teljes összege

b) a Képviselő-testület másodfokú eljárásában jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságainak teljes összege.

c) a más hatóság által Tóalmás Közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok 30%-a.

d) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön jogszabályban meghatározott részei

e) az állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történő befizetések, továbbá az Alapot illető bármilyen bevétel

f) az Önkormányzat saját költségvetéséből e célra elkülönített rész

g) pályázat útján környezetvédelemre elnyert összeg

33. § [A Környezetvédelmi Alap felhasználása]

(1) Az Alap bevételeit kizárólag környezet- és természetvédelmi célokra lehet felhasználni.

(2) Az Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évenként a költségvetési rendelet megalkotása során az összeg megjelölésével, a célok meghatározásával rendelkezik, és a zárszámadás elfogadásakor vizsgálja az Államháztartási törvény előírásainak figyelembevételével.

(3) Az Alapot Tóalmás Község közigazgatási területén a következő célokra lehet felhasználni:

a) az emberi egészség védelme, életminőség javítása;

b) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása;

c) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzése, fenntartása;

d) a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi megőrzése, csapadékvíz elvezetés;

e) a környezetvédelemmel kapcsolatos ötletek, találmányok finanszírozása;

f) a környezetvédelemről szóló információk, tájékoztatások, előadások, környezetvédelmi nevelés, képzés, művelődés költségeinek fedezése;

g) környezetvédelmi felmérések, tanulmányok elkészítése, adatok, kutatás és fejlesztés, nyilvántartás finanszírozása;

h) a település Környezetvédelmi Programjának elkészítése, felülvizsgálata.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § [Hatályba lépés]

Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

35. § [Átmeneti és vegyes rendelkezések]

(1) Ezen rendelet szabályait a hatálybalépést követően kialakult környezeti állapotokra, illetőleg az azt követően indult hatósági ügyekre kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hatálybalépést követően indult, illetőleg hatálybalépéskor folyamatban lévő végrehajtásokra ezen rendelet szabályait alkalmazni kell.

36. § [Rendelet hatályon kívül helyezése]

Jelen rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti:

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2011.(X.3.) számú rendelete az egyes gépek, berendezések környezetbe történő zajkibocsátásának korlátozásáról;

Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 7/2019. (IV.05) számú rendelete a köztisztaság fenntartásáról;

Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 13/2008. (VI. 2) számú rendelete az üzletek nyitvatartásáról.