Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete
A helyi adók megállapításáról és bevezetéséről
Hatályos: 2023. 01. 01Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelete
A helyi adók megállapításáról és bevezetéséről
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye, A helyi önkormányzatok alcím 32. cikk (1) a) pontjában foglalt jogkörében, valamint A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseinek megfelelően, illetve a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5023/2015./5. számú határozata, valamint a 1407/2013/EU bizottsági rendelettel való jogharmonizáció biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet alkalmazásában adóalany
a) a magánszemély,
b) jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c) a magánszemély jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Adómentes az (1) bekezdés b./ - c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznútársaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési , oktatási intézmény abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
2. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki:
a) az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) nem állandó lakosként való tartózkodásra,
c) az önkormányzat területén végzett gazdasági tevékenységre,
d) munkaerő foglalkoztatására.
3. §1
II.RÉSZ
AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
VAGYONI TIPUSÚ ADÓ:
É P Í T M É N Y A D Ó
Az adókötelezettség
4. § (1)2 Adóköteles
a) az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmények).
b) 3
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya
5. § (1)45 Aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonosa, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
(3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Adómentesség
6. § (1) Mentes az adó alól:
a) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
b) a szükséglakás,
c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
d) a lakáshoz és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épület az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.
(2) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképület) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben levő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) az 1990. évi C. tv. 13/A. § (2)-(6) bekezdéseiben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.
(3) Kedvezmény: Tahitótfalu község külterületén életvitelszerű lakhatás esetén az adózók 50 % kedvezményt kaphatnak kérelem alapján építményadójukból az alábbi együttes feltételek megléte esetén:6
a) A kérelmező adóalany és a vele egy háztartásban élő (tulajdonostárs, haszonélvező, eltartott) kizárólag nyugdíj és/vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, és az 1 főre jutó jövedelmük nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum négyszeresét.
b) kedvezmény kizárólag életvitelszerű lakhatás esetén vehető igénybe és csak a lakhatási célt szolgáló épületre.
c) 7 az életvitelszerű ingatlan használatot közműszámlákkal kell bizonyítani.
d) az adóalanynak helyi adóhátraléka nincs,
e) adóalanynak és a vele egy háztartásban élőknek más lakható ingatlanban tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga nincs.
(4) A kedvezmény minden évben külön kérelem alapján állapítható meg, melynek benyújtási határideje adott év január 15. napja.
(5) A hivatal a benyújtott igazolások és hivatalban, illetve helyszínen történő ellenőrzések alapján határozatot hoz, mely az adott évre nyújt kedvezményt.8
(6) Adómentesség illetve adókedvezmény nem adható vállalkozó adóalanyok üzleti célt szolgáló építményére.9
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
7. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
(5)1011
Az adó alapja
8. §12 (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
(2)13
Az adó mértéke
9. §14 (1) Lakás és a hozzá tartozó garázs esetén az adó mértéke a 6. §-ban és a 7. §-ban foglaltakra figyelemmel: 450.- Ft /m2/év1516
(2) Üdülő és hétvégi ház, garázs, gazdasági épület, egyéb a volt zártkertben lévő pihenési célú építmény esetén: 1000.-Ft/m2/év17
(3) A nem lakás céljára szolgáló építmény esetén az adó mértéke (műhely, üzlet, kereskedelmi szálláshely, pince, raktár, iroda, műterem): 525.-Ft/m2/év.
(4)18
T E L E K A D Ó19
Adókötelezettség
10. §20 Adóköteles a Tahitótfalu Község illetékességi területén lévő telek.
Az adó alanya
11. § Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az 5. §-ban foglaltak az irányadók
Az adó alapja
12. § A telek m2-ben számított területe.
Az adó mértéke
13. § Az adó évi mértéke 40 Ft/m221
Az adómentesség
14. § Mentes az adó alól:
a) az a telek, melyen építményadó-köteles építmény található
b) az igazoltan mezőgazdasági művelés alatt álló telek
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a
d) az a telek, amely a helyi építési szabályok alapján nem beépíthető
e) a belterületi beépítetlen telek, amíg a telek egyetlen közművel sem látható el,
f) a belterületi beépítetlen telek, amelynek megközelíthetősége közútról, vagy magánútról közvetlenül nem biztosított,
g) a külterületi és a zártkerti telek
h) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
15. § (1) Az adókötelezettség
a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszűnését követő év első napján,
b) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik
(2) Az adókötelezettség
a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
b) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján
c) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg
(3) Az adókötelezettségben bekövetkező – (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓ:
I D E G E N F O R G A L M I A D Ó
Az adókötelezettség, az adó alanya
16. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Az adómentesség
17. § A 16. § szerinti adókötelezettség alól mentes:
a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély,
b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély,
c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pontja).
Az adó alapja
18. § Az adó alapja: a 16. § szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma.
Az adó mértéke
19. § Az adó mértéke 400.- Ft/fő/éj.
Az adó beszedésére kötelezett
20. § (1) A 16. § alapján fizetendő adót:
a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban, kempingekben, és az üdülőtelepen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,
b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,
c) a fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szállásdíjjal együtt a szállásadó illetőleg a közvetítésre jogosult szerv,
d) az a./ - c./ pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Az adókötelezettség, az adó alanya
21. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett gazdasági tevékenység (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, szolgáltató), a továbbiakban: iparűzési tevékenység.
(2) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység: a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. Az adóéven belül 180 napot meghaladóan végzett építőipari tevékenység állandó jellegű iparűzési telep helyet keletkeztet22
b) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
22. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az adómentesség
23. §23 (1) Mentes az iparűzési adó alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, amennyiben a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
(2)
a) A 23. § (1) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
b) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
(3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat a jelen rendelet 1. számú mellékletét képezi.
(4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.
(8) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
24. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területén végzett ideiglenes iparűzési tevékenység is állandó iparűzési tevékenységnek minősül abban az esetben, ha a tevékenység időtartama meghaladja a 180 napot.
Az adó alapja
25. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével , az alvállalkozók teljesítésének értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke
26. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2 %-a24.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány 700.- Ft/nap.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
27. § (1) A vállalkozó az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint
a) 2000. évtől az anyagköltséggel
b)25 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett jogalany a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette
(3) Az adóelőleg összege
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
28. §26 A vállalkozók az adófizetési kötelezettségüket Az adózás rendjéről szóló, 2017. évi CL. törvény (Art.) előírásai szerint önadózással teljesítik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó évi két részletben fizethető meg.
(2) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az Art. állapítja meg.
(3) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
(4) A 100.- Ft-nál nem nagyobb összegű hátralékot vagy túlfizetést, ha az adótartozás bármely ok miatt nem folytatódik - adókivetés az év folyamán már nem volt, az adózó más helységbe költözött, stb. - ellenkező előjelű változás könyvelésével kell megszüntetni.
(5) Az önkormányzati adóhatóság készpénzfizetést - a Htv. 42. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt kivételektől eltekintve - nem fogadhat el.
(6) Az önkormányzati adóhatóság törölheti az 1000.- Ft-ot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az önkormányzati adóhatóság külön nyilvántartást vezet.
(7) A jegyző az adóhatósági végrehajtás során az alábbi foganatosítás eszközeivel élhet:
a) Inkasszó kibocsájtása az adós számlájára
b) Bérjellegű letiltás
c) Gépjármű forgalomból kivonása
d) Ingó végrehajtás
e) Ingatlanra jelzálog terhelés
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
(2) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.
(3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet.
(4) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
(5) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
(6) Műemléképítmény: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 6.pontjában foglalt építmény, ide nem értve a lakás céljára szolgáló építményt.
(7) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek),és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
(8) Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
(9) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
(10) Nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában és A szakképzésekről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény.
(11) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
(12) Kommunális beruházás: a közmű (a településre, vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés.
(13) Az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre, pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőktől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs, stb.).
(14) Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.
(15) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990.V. törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély,
c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,
d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély,
e) jogi személy,
f) egyéb szervezet.
(16) Az önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adó, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő.
(17) Szálláshely: egész éven át, vagy csak időszakosan üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál.
(18) Vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magába foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra.
(19) Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
(20) Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.
(21) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a vízi-közműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
(22) Nem lakás céljára szolgáló építménynek minősül az iparűzési tevékenység székhelye és telephelye is.
(23) 27 Állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás.
(24) 28 Egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.
(25) 29 Telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet
(26) 30 Termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet
(27) 31 Mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek: az az ingatlan,
a) amely az ingatlan-nyilvántartásban, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól kivett területként szerepel, és
b) amelynek a teljes területét - a közüzemi szolgáltató által létesített, nem kizárólag a földterület közüzemi ellátását szolgáló vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy (pl. fúrt/ásott kút, üvegház, fóliasátor, szőlőkordon) által lefedett terület kivételével - az adóalany a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelően műveli, és
c) amelyre nézve a b) pont szerinti feltétel teljesülését a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóalany naptári év június 9. és szeptember 30. között benyújtott kérelmére indult eljárás keretében megtartott helyszíni szemle alapján kiadott okirattal igazolja, és
d) amellyel határos területen létesített ivóvízvezetékre, szennyvízcsatorna-vezetékre és villamosenergia-vezetékre való csatlakozásra nincs lehetőség, vagy amelynek az adóalany - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti - jogszerű földhasználója és azt a tárgyévben az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdése alapján, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikke szerint benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett, vagy nem kérelmezett mezőgazdasági területként jelöli meg;
(28) 32 Igazoltan mezőgazdasági művelés alatt álló telek: Az illetékes mezőgazdasági szerv által kiállított igazolás, vagy ennek hiányában haszonbérleti, földhasználati vagy szívességi szerződés.
31. § (1) Jelen rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 30/2005. (XI.22.) számú „A helyi adók megállapításáról és bevezetéséről” szóló rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 1. §-a.
Módosította a 15/2017. (XII.1.) Önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 2. §-a.
Módosította a 15/2017. (XII.1.) Önk. rendelet
Módosította a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 3. §-a.
Módosította az 1/2016.(I.26.) önk. rendelet
Módosította az 1/2016. (I.26.) önk. rendelet
Módosította az 1/2016.(I.26.) önk. rendelet
Bevezette a 4/2021. (II.01.) önk. rendelet 4. §-a.
Módosította a 15/2017. (XII.1.) Önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Módosította a 15/2017. (XII.1.) Önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 6. §-a.
Módosította a 15/2017. (XII.1.) Önk. rendelet
Módosította a 12/2019. (XI.27.) Önk.rendelet
Módosította a 12/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2023. január 1-től.
Módosította a 12/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2023. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 7. §-a
Bevezetve a 12/2019. (XI.27.) Önk. rendelettel
Módosította a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 8. §-a.
Módosította a 12/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2023. január 1-től.
Módosította a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 9. §-a.
Módosította az 1/2016.(I.26.) önk. rendelet
Módosította a 12/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2023. január 1-től.
Bevezette a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 10. §-a
Módosította a 4/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet 11. §-a
Módosítva az 1/2016.(I.26.) számú önk. rendelettel
Módosítva az 1/2016.(I.26.) számú önk. rendelettel
Módosította a 12/2019. (XI.27.) önk. rendelet
Módosította a 12/2019. (XI.27.) önk. rendelet
Módosította a 12/2019. (XI.27.) önk. rendelet
Módosította a 12/2019. (XI.27.) önk. rendelet