Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete
Tahitótfalu Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 04. 30Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelete
Tahitótfalu Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tahitótfalu Község Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik feladat és hatásköreiről szóló többször módosított 1991. évi XX. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével a saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint alkotja meg:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tahitótfalu Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) A község közigazgatási területe: 3916 ha .
(3) Székhelye: 2021 Tahitótfalu, Kossuth L. u. 4.
(4) Az Önkormányzat címerét és zászlaját, azok használatának rendjét külön helyi rendelet állapítja meg.
2. § (1) Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselőtestület) jogi személy.
(2) Tahitótfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Kisoroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által létrehozott közös önkormányzati hivatal megnevezése: Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
(3) A Képviselő-testület és a Hivatal székhelye: 2021 Tahitótfalu, Kossuth L. u. 4.
(4) A Képviselő-testületet Tahitótfalu Község Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) képviseli.
(5) Az Önkormányzat havonta 1 alkalommal megjelenteti a Tahitótfalu Községi Tájékoztató című önkormányzati lapot.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott sajtótermék létrehozásának alapdokumentumait, a felelős kiadó és a szerkesztőbizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
3. § (1) A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell alkalmazni.
(2) A Képviselő-testület önállóan és szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Feladat- és hatáskörök
4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköröket az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:
a) Polgármester,
b) Képviselő-testület bizottságai,
c) Hivatal látják el.
(3) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 10–18. §-ban meghatározott feladatokat.
(4) Az Önkormányzat feladatai ellátása és a közszolgáltatások biztosítása érdekében az SZMSZ 3. függelékében felsorolt intézményeket működteti.
(5) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre, illetve bizottságaira átruházhatja. Ezen hatáskörök gyakorlásához a Képviselő-testület utasítást adhat, illetve ezen hatáskörök gyakorlásának jogosultságát visszavonhatja.
(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásának jogosultsága tovább nem ruházható.
(7) Az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri és bizottsági döntésekről a döntést követő legközelebbi testületi ülésen az átruházott hatáskör gyakorlója köteles tájékoztatást adni.
(8) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – az Alpolgármester kivételével – magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát, összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítását, fegyelmi eljárás megindítását, fegyelmi büntetés kiszabását az intézményvezetők tekintetében.
5. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörei:
a) Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása,
b) rendeletalkotás,
c) a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, a hivatal munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározása,
d) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
e) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámolók elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a Képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
f) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
g) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
h) intézmény alapítása, megszüntetése,
i) közterület elnevezése, emlékműállítás,
j) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
l) lvéleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az Önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
m) a települési képviselő, a polgármester és a külsős bizottsági tag összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyében való döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
n) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás,
o) a Polgármesternek, illetve a Képviselő-testület bizottságainak az önkormányzat jogkörében hozott határozata elleni fellebbezés elbírálása,
p) nagyobb lakosságszámú, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás önkéntes átvállalása,
q) döntés a Polgármester munkaviszonyáról, béréről,
r) a Polgármester elleni fegyelmi eljárás elrendelése,
s) falugyűlés összehívása, közmeghallgatás idejének kitűzése,
t) helyi közügy megoldásának vállalása, illetve arról történő lemondás,
u) az Önkormányzat ingatlan és egyéb vagyonügyletei,
v) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,
w) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztására javaslattétel,
x) amit a törvény a Képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe utal.
x) amit a törvény a Képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe utal.
6. § (1) A Képviselő-testület a Szociális Bizottságra ruházza az alábbi hatásköreinek gyakorlását:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 48. §-ban meghatározott hatásköröket, első fokon (a Bizottság döntésével szemben benyújtott fellebbezésről a Képviselő-testülete határoz),
b) a szociális célú tűzifa támogatást,
c) eseti segélyezés, a szociális étkeztetés a házi szociális gondozás és az idősekről való gondoskodás,
d) a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, testi, lelki, egészségének, családban történő fejlődésének elősegítése,
e) a családok külön jogszabályban meghatározott szociális és mentálhigiénés ellátása és a családi rendszer működési zavarainak megelőzése,
f) a személyes gondoskodást nyújtó intézményekbe történő beutalás.
g) a Képviselő-testület a szociális igazgatásról és egységes szociális ellátásokról szóló 2/2020. (II.14.) önkormányzati rendeletében meghatározott hatásköröket.1
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását:
a) a közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően,
b) a piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez,
c) a helyi közút forgalmi rendjét kialakítja. A forgalmi rendet legalább 5 évenként felülvizsgálja, és ha szükséges, módosítja,
d) a helyi közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről gondoskodik,
e) hozzájárul a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához,
f) a közegészségügyi feladatok körében biztosítja közterület tisztaságát és a település rágcsálómentességét,
g) dönt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról,
h) engedélyezi a köztemetést,
i) ./2
j) ./3
k) /4
l) a mezőőri járulék megállapításával kapcsolatos eljárás.
7. § A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeinek módosulásáról a Jegyző a Képviselő-testületet a változás kihirdetését követően haladéktalanul, a soron következő testületi ülésen, írásban köteles tájékoztatni.
A Képviselő-testület működése
A munkaterv
8. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 12 ülést tart, lehetőség szerint éves munka- és ülésterv szerint ülésezik („rendes ülés”). A Képviselő-testület az igazgatási szünet ideje alatt nem tart rendes ülést. A munka- és üléstervet minden év utolsó testületi ülésén kell meghatározni, a következő naptári évre vonatkozóan, melyet a helyben szokásos módon (Községháza hivatalos hirdetőtábláján) közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni („rendkívüli ülés”):
a) a képviselők 1/4-nek, vagy a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, - az indítvány benyújtásától számított 15 munkanapon belül,5
b) helyi népszavazás kitűzésére irányuló jogszerű kezdeményezés esetén a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül.
9. § (1) A Képviselő-testület létszáma 9 fő (8 fő képviselő és a polgármester). A képviselőtestület tagjainak névsorát az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület ülésének elnöke a Polgármester, aki összehívja és vezeti a testületi ülést.
(3) A Polgármester akadályoztatása esetén jogosítványait az Alpolgármester gyakorolja.
(4) A Polgármester és az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Önkormányzat gazdasági ügyeivel foglalkozó Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.
10. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet. A lakosságot a Képviselő-testület rendes üléséről a meghívó teljes terjedelmének közzétételével az ülést megelőzően 5 nappal értesíteni kell. A meghívót a Községháza hirdetőtábláján és a település honlapján közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és a napirendekhez kapcsolódó írásos anyagot a képviselők az ülés előtt 5 nappal kapják meg, indokolt esetben legkésőbb az ülés napján 12.00 óráig bezárólag. Amennyiben a polgármesterhez 5 napon belül érkezik olyan írásbeli anyag, amit már nem lehetséges a képviselőkhöz eljuttatni, akkor a testületi ülés megkezdése előtt kell időt biztosítani annak áttanulmányozására.
(3) Rendkívüli esetben a polgármester az 5 napos határidőn belül is összehívhatja a Képviselő-testületet.
(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális, írásbeli meghívó nélkül, telefonon is összehívható.
(5) A költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási rendelet-tervezetek kizárólag a Gazdasági Bizottság előzetes véleményezése után terjeszthetőek elő.
11. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: (azaz állandó meghívottak)
a) a képviselőket,
b) a Jegyzőt,
c) a napirend előadóit,
d) a választó kerületi országgyűlési képviselőt,
e) a Szentendrei Járási Hivatalvezetőt,
f)
g) 6
h) akit a polgármester megjelöl.
(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők és a Polgármester tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek. A jegyző tanácskozási joggal vesz részt, mely jog a napirend előadóját és az adott napirend szakértőjét is megilleti.
(3) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket, illetve a határozati javaslatokat is a Képviselő-testület számára. A tanácskozási joggal meghívottak (a Jegyző kivételével) csak azokat az előterjesztéseket kapják meg, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.
(4) A Képviselő-testület ülésének megfelelő előkészítéséért a Jegyző a felelős.
(5) Helyi rendelet tervezetet csak írásban lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(6) Előterjesztés szóban csak indokoltan sürgős esetben kezdeményezhető.
(7) Szóbeli előterjesztés a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható akkor, ha a döntés nem várhat, nem halasztható.
(8) Testületi előterjesztés megtételére jogosult:
a) a Polgármester,
b) a Jegyző,
c) a témakör szerint illetékes Bizottság elnöke,
d) bármely képviselő.
12. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart:
a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(2) A Képviselő-testület minősített többséggel zárt ülést rendelhet el:
a) vagyonával való rendelkezés és az
b) általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás valamely fél üzleti érdekeit sértené.
(3) A zárt ülésen részt vehetnek:
a) a Képviselő-testület tagjai,
b) a Jegyző,
c) a jegyzőkönyvvezető,
d) törvényi előírás szerinti érintettek és szakértők (pl. a könyvvizsgáló),
e) polgármesteri döntés alapján meghívott érintett, és a szakértő.
(4) Az ülések este 22 óra után nem folytathatóak, de indokolt esetben a Képviselőtestület meghosszabbíthatja az ülést. Az elmaradt napirendeket a soron következő ülés első napirendjei között kell tárgyalni.
Határozathozatal, a szavazás módja
13. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozza.
(2) A szavazásra bocsátott határozati javaslatot a polgármester vagy a jegyző ismerteti.
(3) Titkosan történhet a szavazás:
a) választás,
b) kinevezés,
c) felmentés,
d) vezetői megbízás adása, visszavonása,
e) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés /büntetés kiszabása/ esetén,
f) képviselői indítványra az ülésen résztvevő képviselők szótöbbségi döntése alapján.
(4) A titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai és a Jegyző tehetnek javaslatot.
(5) A titkos szavazást a Szavazatszámláló ad. hoc. bizottság bonyolítja le.
(6) Képviselői javaslatra név szerinti szavazást tarthat a képviselő-testület.
(7) Név szerinti szavazás esetén a Jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A Polgármester szavaz utolsóként.
(8) A Jegyző a szavazatokat a jelenléti íven összeszámolja és bejelenti a szavazás eredményét.
(9) A név szerinti szavazás eredményét a nevekkel együtt kell közhírré tenni a helyben szokásos módon az ülést követő 15 napon belül.
(10)7 A település fejlesztését érintő ügy, illetőleg amit a polgármester vagy a jegyző úgy ítél meg – kötelező tartalmi kellékként – csak az illetékes bizottság előzetes véleményezésével, a bizottság elnökének előterjesztésében kerülhet a Képviselő-testület elé döntéshozatal céljából.
(11)8 A Képviselő-testület elé beterjesztett határozati javaslat - kötelező formai kellékként - abban az esetben bocsátható szavazásra, ha azt előzetesen a jegyző és a pénzügyi vezető ellenjegyzésével látta el.
14. § (1) Az ülés megnyitásakor a Polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.
(3) A Polgármester a jelenléti ív aláírásaiból és a személyes jelenlétből állapítja meg a határozatképességet, valamint tájékoztatja a Képviselő-testületet, a távollévőkről.
(4) A Képviselő-testület ülésein megjelent, illetve távolmaradó képviselőkről nyilvántartást kell vezetni és az erről készített kimutatást minden év elején a helyi újság első számában közzé kell tenni.
15. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
(3) A kizárásról az érintett képviselői kezdeményezésre, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.
(4) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményként a képviselő tiszteletdíja mérsékelhető, amelyről a Képviselő-testület dönt, az érintett képviselő ebben a kérdésben nem szavazhat.
(5) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
16. § (1) A Képviselő-testület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A képviselők több mint a felének jelenléte szükséges és a jelenlévők több mint a felének egybehangzó nyilatkozata kell a döntéshozatalhoz.
(2) A döntéshozatal szempontjából:
a) az egyszerű többségű döntés: a jelen levő önkormányzati képviselők, míg
b) a minősített többségű döntés: az összes önkormányzati képviselő több mint a felének igen szavazata.
(3) A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
17. § (1) A Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges az alábbi esetekben:
a) rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
b) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
c) hatáskör átruházása,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) hitelfelvétel, kötvény-kibocsátás, kezességvállalás,
f) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez csatlakozás,
g) intézményalapítás, megszüntetés,
h) a testületi ülésen a szavazásból történő kizárásról való döntés,
i) a 12. § (2) bekezdés alapján zárt ülés elrendeléséhez,
j) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozásról,
k) vagyonról való döntés esetében.
18. § (1) A Képviselő-testület rendelkezhet a sürgősségi indítványról. A sürgősségi indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. Ha valamelyik képviselő, vagy Polgármester ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja, a napirendek meghatározásakor döntik el, hogy hányadik napirendként. Sürgősségi indítványt a Polgármester, a jegyző, a bizottságok, valamint a képviselők terjeszthetnek elő.
19. § (1) A határozatképesség megállapítása után a Polgármester javaslatot tesz az ülés meghívó szerinti napirendjére, vagy az attól eltérő sorrendben történő tárgyalásra. A tárgyalásra kerülő napirendek sorrendjéről a Képviselőtestület határoz.
(2) A Polgármester minden ülésen, állandó és kötelező napirendként tájékoztatást ad
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) az előző testületi ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
(3) A Polgármester minden egyes napirendi előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyekre a vita előtt kell választ adni. A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. A vita lezárására a Polgármester jogosult, majd összefoglalja az elhangzottakat.
(4) A szavazás előtt a Jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(5) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
20. § (1) A Polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, illetve a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) a rendzavarótól a szót megvonhatja, illetve távozásra szólíthatja fel.
(2) A tanácskozás további folytatását lehetetlenné tevő körülmény esetén a Polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el, az ülést határozott, vagy határozatlan időre félbeszakíthatja, vagy javaslatot tehet az ülés elnapolására. Az elnapolásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
21. § A testületi ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok részére a hozzászólási jogot a Képviselő-testület egyszerű többséggel adhatja meg.
Interpellációk
22. § A Képviselő a testület ülésén a Polgármestertől, az Alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a Jegyzőtől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt munkanapon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.
23. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a Jegyző feladatkörébe tartozik.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a megalkotott rendeleteket.
(4) A Képviselő-testület nyílt és zárt ülésének jegyzőkönyveit a Polgármester és a Jegyző írják alá. A jegyzőkönyveket az ülést követő 15 napon belül a Jegyző köteles megküldeni a törvényességi ellenőrzést végző hivatal részére (NJT rendszeren keresztül).
(5) A jegyzőkönyveket minden képviselő részére is meg kell küldeni, az ülést követő 15 napon belül, az illetékes törvényességi ellenőrzést végző hivatal részére történő megküldéssel egyidejűleg.
(6) A jegyzőkönyvek és mellékleteinek évenkénti beköttetéséről a Jegyző gondoskodik. A hangfelvétel (mint közérdekű adatot őrző technikai eszköz) megőrzése szintén a Jegyző feladatkörébe tartozik, megsemmisítésére, selejtezésére vonatkozóan a hatályos jogi rendelkezéseket kell alkalmaznia.
(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a jegyzőkönyv számát,
b) az ülés idejét, helyét, időpontját,
c) a megjelent és távolmaradt képviselők nevét,
d) a tárgyalt napirendi pontokat, az előadók, közreműködők nevét,
e) röviden a tanácskozás lényegét
f) a szavazás számszerű eredményét
g) a hozott döntéseket.
(8) Az eredeti jegyzőkönyv mellékletét képezik:
a) a jelenléti ív,
b) a meghívó,
c) az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok,
d) a képviselők írásban benyújtott hozzászólásai,
e) a titkos szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv,
f) a Jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele a Testület felé.
(9) A Képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyve (és annak mellékletei) nyilvános, melyet az Önkormányzat honlapján a törvényességi ellenőrzési felügyeletet gyakorló kormányzati szervhez történő megküldés időpontját követően közzé kell tenni.
(10) A Hivatalban, a Jegyző szobájában ügyfélfogadási időben az állampolgárok, a képviselő-testületi nyílt ülések dokumentumait megtekinthetik, ennek lehetőségéről a honlapon, helyi újságban a lakosságot tájékoztatni kell. A zárt ülés jegyzőkönyvében szereplő közérdekű adatok külön kivonatban megismerhetők a nyilvános ülés adatainak megfelelően.
(11) Bármely képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni kell.
A települési képviselő
24. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vesz a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak és egyenlő mértékűek. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követően esküt tesz. A képviselő a képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(2) A képviselő a választók bizalmának folyamatos fenntartása érdekében rendszeresen fogadóórát tarthat. A fogadóórák helyéről, idejéről, egyéb /pl. telefonon/ elérhetőségekről a képviselők folyamatos tájékoztatást adnak a helyi újságban és az önkormányzat honlapján.
(3) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:
a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,
b) a választójogának elvesztésével,
c) az összeférhetetlenség, vagy méltatlanság kimondásával,
d) lemondással,
e) ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a Képviselő-testület ülésén,
f) a Képviselő-testület feloszlatásával,
g) a Képviselő-testület feloszlása esetén,
h) a képviselő halálával.
(4) Az önkormányzati képviselő:
a) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint, teljes terjedelemben rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
b) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén,
c) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának vagy a Polgármesternek az átruházott hatáskör gyakorlásával hozott döntését,
d) írásbeli megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,
e) a Hivataltól a polgármesteren és a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
f) a tudomására jutott szolgálati titkot – az esküjének megfelelően – megőrzi.
g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
25. § A képviselőt az önkormányzati tevékenysége során felmerült költségeinek fedezésére külön helyi rendeletben meghatározott juttatások illetik meg.
A tanácsnok
26. § A Képviselő-testület a Polgármesternek, vagy bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A Tanácsnok feladatkörét az SZMSZ 5. függeléke tartalmazza.
A Képviselő-testület bizottságai
27. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának teljes időtartamára, feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Gazdasági Bizottság,
b) Szociális Bizottság,
c) Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
d) Kulturális Bizottság
e) 9
(2) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok az önkormányzat szerveként, naptári évre készített munkaterv alapján működnek.
(3) A bizottságok elnökei mellett egy-egy bizottsági alelnök megválasztására is sor kerül.
(4) A bizottsági elnök személyére a polgármester tesz javaslatot. A bizottsági alelnök és a bizottsági tagok a megválasztott elnök jelölése alapján kerülnek megválasztásra.
(5) A bizottságok maximum 5 tagból állnak. A képviselőknek lehetőségük van szakértők meghívását javasolni, akiket a bizottság elnöke hívhat meg.
(6) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ. 6. függeléke tartalmazza.
(7) A Képviselő-testület egy-egy rendkívüli feladatának ellátására a (1) bekezdésben létrehozott bizottságokon kívül újabb, ún. ad-hoc bizottságot is létrehozhat.
28. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze /munkaterv szerinti „rendes ülés”/, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti a bizottság ülését.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a Képviselő-testület,
b) a Polgármester,
c) a bizottság tagjainak többsége indítványára.
(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a bizottság tagjait,
b) a Polgármestert,
c) az Alpolgármestert,
d) a nem bizottsági tag képviselőket,
e) a Jegyzőt,
f) a felkért szakértőt,
g) napirendtől függően, akit a bizottság elnöke megjelöl.
(4) A meghívók és írásos anyagok megküldéséről, a szervezési és adminisztrációs feladatok ellátásáról, a jegyzőkönyv vezetéséről és elkészítéséről a Hivatal köztisztviselői közül, a Jegyző által kijelölt személy gondoskodik.
(5) A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles a törvényességi ellenőrzési felügyeletet gyakorló kormányzati szervhez megküldeni, amennyiben a bizottság a képviselő-testület hatáskörébe tartozó jogokat gyakorolva határozatot hoz a bizottsági ülésen.
(7) A bizottságok ülése nyilvános, az ülések napirendjét, idejét és helyét, az ülésekről készült jegyzőkönyveket a Képviselő-testületi ülésekkel megegyező módon kell a lakosság tudomására hozni. Az ülések előtt 5 nappal a meghívót a község honlapjára, valamint az önkormányzati épület hirdetőtábláján meg kell jelentetni.
(8) A bizottságok a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok szerint egyes esetekben és ügyekben zárt ülést tarthatnak. A zárt bizottsági ülések megtartásával dokumentálásával kapcsolatban a testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
29. § (1) A bizottságok feladatkörükben előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
(2) A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottsága nyújt be, továbbá amely előterjesztések kizárólag a bizottsága állásfoglalásával nyújthatók be napirendi tárgyalásra.
30. § (1) A bizottságok elnökét, alelnökét és a tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.
(2) A Polgármester, az Alpolgármester, a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
31. § A Polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett bizottsági döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
32. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs) személyesen érinti az ügy.
(2) A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
(3) A kizárásról az elnök esetén a Polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A bizottság elnöke, tagja adott ügyben elfogultságát bejelentheti, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vesz részt.
33. § (1) A Gazdasági Bizottság maximum 5 tagból áll
(2) A Gazdasági Bizottság saját feladatkörében az Önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, a költségvetési koncepciót, javaslatot tesz a középtávú és az éves prioritásokra,
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, a költségvetési koncepciót, javaslatot tesz a középtávú és az éves prioritásokra,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás / vagyonnövekedés, - csökkenés / alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és a gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
d) javaslatot tehet közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételére, esetleges átadására,
e) javaslatot tehet önkormányzati társulás létrehozására, intézményalapításra,
f) vizsgálja az összeférhetetlenségi ügyeket,
g) javaslatot tesz a Polgármester illetményére és jutalmára.
h) avaslatot tesz az intézményekre is kiterjedő belső ellenőrzés tematikájára és az ellenőrzés végrehajtásában közreműködik,
i) véleményezi a tárgykörébe tartozó pályázatokat, árajánlatokat, szükség szerint
j) vizsgálja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát,
k) minimum két alkalommal évente kötelező napirendként vizsgálja a költségvetés aktuális helyzetét, az adó és egyéb bevételek időarányos teljesítését, - és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére
l) előkészíti és véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket.
(3) A Gazdasági Bizottság vizsgálati megállapításait a Képviselőtestülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
(4) A Gazdasági Bizottság ellátja a Polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket.
(5) A Gazdasági Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg lehet hívni a Hivatal költségvetési és adóügyi ügyintézőit, a többi meghívottat a bizottság elnöke nevezi meg.
34. § (1) A Szociális Bizottság maximum 4 tagból áll.10
(2) A Képviselő-testület a Szociális Bizottságra a 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladat- és hatáskörök gyakorlását ruházza át.11
(3) A Bizottság az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
(4) A Szociális Bizottság saját hatáskörében:
a) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a község szociálpolitikai koncepciójára,
b) javaslatot tesz a község egészségügyi fejlesztésére,
c) szükség szerint véleményezi a tárgykörébe tartozó költségvetési előirányzatokat, azok módosítási javaslatait, a pályázatokat, az árajánlatokat
d) szükség szerint előkészíti és véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket.
(5) A Szociális Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szociális ügyekkel foglalkozó igazgatási előadót, a többi meghívottat a bizottság elnöke nevezi meg.
35. § (1) A Településfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság max. 5 tagból áll.
(2) A Településfejlesztési, és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre:
a) a község kialakult építészeti stílusának meghatározása, az egységes falukép védelme,
b) a községre vonatkozó Rendezési Terv (településfejlesztési koncepció, szerkezeti terv, HÉSZ) véleményezése, felülvizsgálatának kezdeményezése, annak következetes végrehajtásának ellenőrzése,
c) a község út- és közműellátottságának értékelése a belterületi építési területek kijelölésének függvényében,
d) részt vesz az éves pénzügyi tervek felújításokra, beruházásokra és fejlesztésekre vonatkozó részeinek elkészítésében,
e) javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítására,
f) az idegenforgalom szempontjából frekventált helyen létesítendő építmények terveit véleményezi,
g) a főútvonalak és a hagyományos beépítettségű utcasorok homlokzati rajzát, beilleszkedését értékeli,
h) a községet érintő nagyobb volumenű telekalakításokat és területrendezéseket előzetesen véleményezi, valamint a beépítési tervekre javaslatokat tesz,
i) véleményezi a tárgykörébe tartozó költségvetési előirányzatokat, azok módosítási javaslatait, pályázatokat, árajánlatokat, szerződéseket szükség szerint,
j) szükség szerint előkészíti és véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket,
k) előkészíti és véleményezi a mezőgazdasági, környezetvédelmi és katasztrófa-elhárítási témájú előterjesztéseket,
l) előkészíti és véleményezi a környezetvédelmi terveket, koncepciót,
m) előkészíti és véleményezi az ár- és belvízvédelmi terveket,
n) közreműködik a katasztrófa elhárítás megszervezésében,
o) a községet érintő természetvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásában és betartatásában közreműködik,
p) a köztisztaság és a településtisztaság biztosításában közreműködik.
(3) A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság üléseire, tanácskozási joggal meg lehet hívni a főépítészt, a falugondnoki valamint az üzemeltetési feladatokat ellátó ügyintézőket, a többi meghívottat a bizottság elnöke nevezi meg.12
36. § (1) A Kulturális, Oktatási-és Sport Bizottság maximum 5 tagból áll.13
(2) A Kulturális Bizottság feladat- és hatásköre:
a) előkészíti és véleményezi a közművelődéssel, sporttal, idegenforgalommal kapcsolatos előterjesztéseket,
b) elősegíti a lakosság közművelődési célú önszerveződésének alakulását és működését,
c) előkészíti az éves közművelődési, kulturális és sport feladattervet, figyelemmel a hagyományokra és a lakossági igényekre,
d) a Képviselő-testület felkérése alapján véleményt nyilvánít az önkormányzati hatáskörbe tartozó kulturális intézményvezetők személyi kérdéseiben,
e) véleményezi a köztéren felállítandó képzőművészeti alkotásokat,
f) Az idegenforgalom szempontjából frekventált helyen létesítendő építmények terveit véleményezi,
g) közreműködik a nemzeti és helyi ünnepek, valamint a helyi rendezvények szervezésében és lebonyolításában,
h) kapcsolatot tart és igény szerint együttműködik az egyházakkal,
i) szükség szerint előkészíti, illetve véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket, és módosításokat,
j) részt vesz az éves pénzügyi tervek kulturális és sport előirányzatainak kidolgozásában,
k) véleményezi a tárgykörébe tartozó pályázatokat, árajánlatokat.
l) előkészíti és véleményezi az oktatással, informatikával, tájékoztatással kapcsolatos testületi előterjesztéseket,
m) az óvoda és az alapfokú nevelés, oktatás körében vizsgálja és véleményezi az intézmények működési feltételeinek alakulását, az intézményi alapdokumentumok módosítására vonatkozó kezdeményezéseket, ellenőrzi azok hatályosulását,
n) előkészíti az intézményvezetői pályázatokat, véleményezi és javaslatot tesz az önkormányzati hatáskörbe tartozó oktatási intézményvezetők személyi kérdéseiben,
o) előkészíti az informatikai rendszerek fejlesztését és bővítését és javaslatot tesz e rendszerek fejlesztése és bővítése tárgyában,
p) a közművelődési feladattervvel összhangban előkészíti és megszervezi az informatikai ismeretek bővítését a lakossági igényeknek megfelelően,
q) a bizottság feladatait érintő ügyekben kapcsolatot tart és szükség szerint együttműködik a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel,
r) irányítja és felügyeli az önkormányzati honlap és a Községi Tájékoztató szerkesztését,
s) szervezi az önkormányzat és a település lakossága közötti információáramlást, különös tekintettel a lakossági fórumok /falugyűlés, közmeghallgatás, stb./ megtartására,
t) segítséget nyújt az önkormányzat kiadványainak szerkesztésében és egyéb lakossági tájékoztatási formák működtetésében
u) szükség szerint véleményezi a tárgykörébe tartozó költségvetési előirányzatokat, azok módosítási javaslatait, a pályázatokat, az árajánlatokat, szerződéstervezeteket.
v) Helyi Értéktár kezelése
(3) A Kulturális Bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a közművelődés-szervezőt, a többi meghívottat a bizottság elnöke nevezi meg.
37. §14
A polgármester
38. § (1) A Polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő.
(2) A Polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az Alpolgármestert is megbízhatja.
39. § (1) A Polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg.
(2) A Polgármester a közigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
40. § (1) A Polgármester a közigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
(2) A Polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő jelentősebb feladatai körében:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az Önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f) biztosítja a széles nyilvánosság melletti működést,
g) a Polgármester -/véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő/- képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
h) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,
i) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
j) rendszeresen az ügyfélfogadási időben fogadóórát tart,
k) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
l) fogadja az Önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
m) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
n) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
(3) A Polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottságok összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottságok döntéseinek a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselőtestület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz,
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
d) biztosítja a bizottságok jogainak érvényesülését,
e) ellátja az Alpolgármester bevonásával a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
(4) A Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) meghatározza a Jegyző feladatait a Képviselő-testület működésével összefüggésben,
b) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
c) a Jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és azok végrehajtásában,
d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
e) a Jegyző javaslatára előterjesztés nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
f) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a Jegyző és az intézményvezetők tekintetében,
h) a köztisztviselőkkel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
i) gondoskodik arról, hogy a hivatal rendeltetésszerűen működjön,
j) meggyőződik arról, hogy a testületi határozatok végrehajtása milyen színvonalon történik meg.
k) tájékozódik az ügyintézés általános helyzetéről.
41. § A Polgármester saját feladat- és hatáskörét az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
42. § (1) Ha a Polgármester a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
(2) A Polgármester a kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül ismételten köteles dönteni.
Az Alpolgármester
43. § (1) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára, a Polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére, saját tagjai közül, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy fő társadalmi tisztségű Alpolgármestert választ.
(2) Az Alpolgármester a Polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az Alpolgármester ellátja a Polgármester általános helyettesítését.
(4) Az Alpolgármestert külön helyi rendeletben meghatározott tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg.
(5) Amennyiben az Alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, illetve mind a Polgármester, mind az Alpolgármester tartósan akadályoztatva van feladatai elvégzésében, a polgármesteri feladatokat a Gazdasági Bizottság Elnöke látja el.
A Jegyző
44. § (1) A Polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő Jegyzőt nevez ki határozatlan időre.
(2) A Jegyző az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője, köztisztviselő, közszolgálati jogviszonyban áll.
(3) A Jegyző vezeti a Hivatalt, kiadja a konkrét munkaszervezési utasításokat, feladatokat a hivatal dolgozóinak.
(4) A Jegyző:
a) A Képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggésben:
aa) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Feladata az ülések adminisztratív, ügyviteli előkészítésének megszervezése, a meghívók elkészítése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése, a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez.
ab) Ellátja a döntések szakmai megalapozásának előkészítését. Biztosítja az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges információk begyűjtését és feldolgozását. A döntések előkészítésében vagy közvetlenül közreműködik, vagy a hivatali ügyintéző munkájának ellenőrzése keretében tájékozódik a döntések tervezeteiről.
ac) A Polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg előzetesen állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
ad) Különös gonddal előkészíti a határozati javaslatokat, a rendelet tervezeteket.
ae) Önálló felelősség terheli a döntések törvényességéért.
af) Figyelemmel kíséri az ülések vezetését és jelzi, ha az ülésvezetés eltér az SZMSZ vagy más jogszabály előírásaitól. Gondoskodik a jegyzőkönyvek határidőben történő elkészíttetéséről. Az illetékes hatóság felé, eleget tesz a jegyzőkönyv és határozat, s egyéb iratanyagok megküldési kötelezettségének. Felelősség terheli a jegyzőkönyvek formai és tartalmi hitelességéért.
ag) Gondoskodik a bizottságok működési feltételeiről, megszervezi a bizottságok üléseinek adminisztratív kiszolgálását, segíti döntéseik szakmai előkészítését.
ah) Feladata a képviselők munkájához szükséges operatív intézkedések szervezése.
ai) Kiemelkedően fontos előkészítő tevékenységet végez az SZMSZ és más rendeletek megalkotásánál.
aj) Írásban és rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról.
ak) Véleményt nyilvánít jogértelmezési kérdésekben.
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, közalkalmazottai és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a Polgármester által meghatározott körben – a Polgármester egyetértése szükséges.15
c) döntésre előkészíti a Polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a Polgármester ad át,
e) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és bizottságainak ülésén,
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
g) rendszeresen, az éves munkaterv ütemezése szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, a közigazgatási ügyintézés helyzetéről,
h) indokolással ellátott javaslatot tehet a Képviselő-testület korábbi döntéseinek felülvizsgálatára,
i) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban való tartásáról.
(5) A Jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a Polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(6) A Jegyző részletes feladat- és hatáskörét az SZMSZ 8. függeléke tartalmazza.
(7) A jegyzői- illetve az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat, jegyző-helyettesként a Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatal mindenkori Igazgatási – és Hatósági Csoport vezetője látja el.16
A Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatal
45. § (1) Tahitótfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Kisoroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által létrehozott közös önkormányzati hivatal megnevezése: Tahitótfalui Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal szervezetének kialakítására vonatkozó előterjesztést a Jegyző javaslatára a Polgármester terjeszti elő.
(2) a) A Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(3) A Hivatal ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.
(4) A Hivatal alapvető teendői a következők:
a) ellátja az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, a helyi képviselők munkájának segítését, a vezetést kiszolgáló funkciókat, a belső munkaszervezési igazgatási teendőket,
b) előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a Polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett,
c) ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről.
(5) A Képviselő-testület, a bizottságok és a Polgármester és a Jegyző útján ellenőrzi a Hivatal ügyintézőinek tevékenységét.
(6) A Hivatal egységes szakapparátusként működik, belső szervezeti egységei: Igazgatási és Hatósági Csoport.
(7) A Közös Hivatal szervezeti felépítését és engedélyezett létszámkeretét az SZMSZ 1. melléklete, illetve az Önkormányzat engedélyezett létszámkeretét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.17
A társulások
46. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében önkéntesen és szabadon társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, a megyei közgyűléssel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Az Önkormányzat társulásait az SZMSZ 9. függeléke tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak szerint jár el.
(3) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközeivel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
(4) A Képviselő-testület:
a) megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulás tagja lehet,
b) megállapodhat két vagy több települést ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében, c./ más települési képviselő-testülettel társult testületet alakíthat.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
47. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremthet lehetőséget az állampolgárok és közösségei számára a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) falugyűlés,
c) településrészi tanácskozás, (rész-falugyűlés)
d) állampolgári közösségek rendezvényei,
e) érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A közmeghallgatás időpontjának kitűzése és a falugyűlés összehívása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű bejelentést és javaslatot tehetnek.
(5) A közmeghallgatás megszervezésére és megtartására a testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A falugyűlés megszervezésére a testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre a Polgármester, a Jegyző, vagy megbízottaik kötelesek érdemi választ adni. Amennyiben a felmerült kérdések bonyolultsága, vagy más ok miatt erre nincs lehetőség, abban az esetben a kérdezett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek. A válaszadó az írásbeli válasz megküldéséről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles tájékoztatást adni. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a Képviselő-testület megbízhatja a Polgármestert, vagy a tárgy szerint érintett bizottságot.
48. § (1) Településrészi tanácskozás /„rész-falugyűlés”/ szervezésére a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait, a településrész lakosságát érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében van szükség.
(2) A településrészi tanácskozásokat kezdeményezheti:
a) helyi önkormányzati képviselő,
b) a Polgármester,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a lakóterületi lakossági szervezetek képviselői.
e) lakóterületi lakossági megbízott.
(3) A településrészi tanácskozás napirendjének összeállításáról, a meghívók kiküldéséről, a rendezvény megszervezéséről a tanácskozás kezdeményezője gondoskodik. A helyiség biztosítását a Polgármesternél lehet igényelni.
(4) A településrészi tanácskozásra a Polgármestert minden esetben meg kell hívni, erről a kezdeményező köteles gondoskodni.
(5) A tanácskozáson elhangzottakról jegyzőkönyv, vagy emlékeztető készül, melyet a kezdeményező és két hitelesítő ír alá.
(6) Amennyiben a településrészi tanácskozást helyi képviselő, Polgármester, vagy bizottság szervezi, vagy azon meghívottként részt vesz, úgy a soron következő testületi ülésen tájékoztatást kell adnia az elhangzottakról.
49. § (1) A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az Önkormányzattal összefüggő fontosabb híreknek a helyi újságban és a község honlapján való havonkénti megjelentetése.
Önkormányzati döntéshozatal
50. § (1) A Képviselő-testület:
a) helyi önkormányzati rendeletet alkot, vagy
b) határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.
(3) Az SZMSZ 10. függeléke tartalmazza a hatályos rendeleteket.
51. § A helyi önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a helyi képviselő,
b) a Polgármester,
c) a Képviselő-testület bizottságai,
d) a Jegyző.
52. § (1) A helyi rendelet alkotására irányuló kezdeményezés a Polgármesternek nyújtható be. A Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
53. § (1) A rendelet tervezetek szakszerű előkészítéséről a Jegyző gondoskodik.
(2) A Jegyző a rendelet tervezeteket a tárgy szerint illetékes bizottságok elé terjeszti szükség szerint.
(3) A Képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni a Községháza hirdetőtábláján kivonatos formában, továbbá a helyi újságban röviden összefoglalva.
(4) A Jegyző gondoskodik a megalkotott rendeletek kihirdetéséről, határozatok közzétételéről, illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról.
(5) A Képviselő-testület választási ciklusonként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és elvégzi a szükséges módosításokat.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés18
Az önkormányzat gazdálkodása
60. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, év-közi esetleges módosításairól, I. félévi és év végi teljesítéséről minden évben rendeleteket alkot /gazdálkodási rendeletek/. Megalkotásukra nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
(2) A költségvetési helyi rendelet előkészítésének menete:
a) a Jegyző elkészíti a rendelet tervezetét,
b) a Jegyző a tervezet egyes ágazati előirányzatait a bizottságok elé terjeszti, minden bizottság a saját feladatkörébe tartozóan előzetesen megtárgyalja azt,
c) a Polgármester a tervezetet intézményi érdekegyeztető fórum elé terjeszti véleményezésre,
d) a Jegyző a bizottsági, intézményi véleményekkel együtt a rendelet tervezetet a Gazdálkodási Bizottság elé terjeszti szakmai véleményezésre, a „végleges tervezet” előkészítésére,
e) a Polgármester az elfogadott költségvetést lakossági fórum elé terjesztheti ismertetésre.
(3) A Jegyző gondoskodik a testületi előterjesztés végleges írásba foglalásáról, határidőben történő kiküldéséről.
(4) Az önkormányzati vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni, a vonatkozó jogszabályok szerint.
61. § A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről - a testület folyamatos tájékoztatása mellett, - e rendeletben foglaltak figyelembevételével saját hatáskörben döntsön.
62. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat közbeszerzési beruházásainak
a) számviteli és a pénzügyi nyilvántartással kapcsolatos eljárásrend
b) minőségbiztosítás
c) kommunikációs
d) válságkommunikációs
e) kockázatkezelési és
f) monitoring
g) terveket az SZMSZ 11. függeléke tartalmazza.
Záró rendelkezések
63. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő- testületének 10/2009. (VI. 01.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az SZMSZ függelékei:
1. sz.: a Községi Tájékoztató alapdokumentumai, felelős kiadó, és a szerkesztő bizottság tagjainak névsora, valamint a szerkesztő bizottság működésének alapszabálya
2. sz.: az Önkormányzat feladat-, és hatásköre
3. sz.: az önálló és részben önálló intézmények felsorolása
4. sz.: a Képviselő-testület névsora
5. sz.: az önkormányzati tanácsnok feladatai
6. sz. a bizottságok névsora
7. sz.: a polgármester feladat- és hatásköre
8. sz.: a jegyző feladat és hatásköre
9. sz.: az önkormányzat társulásai
(5) Az SZMSZ mellékletei:
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
módosította a 3/2022. (III.04.) Ökt. rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk.rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (III.31.) önk. rendelet
módosította a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
Módosította a 7/2018. (XI.09.) sz. önk. rendelet
Módosította a 7/2018. (XI.09.) sz. önk. rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2020. (IV.30.) Ökt. rendelet
Módosította a 7/2018. (XI.09.) sz. önk. rendelet
Módosította a 7/2018. (XI.09.) sz. önk. rendelet
b) A Hivatal belső ellenőrzési rendjét és a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet feladatait a Bkr. 15.§. (2) bekezdése szerint a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. [20]
a./ Pénzügyi és Adóügyi Csoport: A Hivatal Pénzügyi - és Adóügyi Csoport vezetője egyúttal ellátja az Ávr. 11.§.(3) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági vezetői feladatkört.