Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2001. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2001. 11. 30

Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2001. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Letkés község képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvény 46. § (1) c. pontjában előírt kötelezettségének eleget téve Letkés községben a környezet védelmének, a község tisztaságának, rendjének kialakítása, fenntartása, megőrzése érdekében – a helyi adottságokat és körülményeket figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:

2001.11.30.
I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Letkés község közigazgatási területére, bel- és külterületére egyaránt, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

(2) Ezt a rendeletet kell alkalmazni:

a./ a település szilárd és folyékony hulladékokkal, a háztartási hulladékokkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységre,
b./ a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz elvezetése, zöldterület fenntartása és karbantartása),
c./ a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladataira ( zaj- és levegővédelem).
(3) Alapfogalmak:
a./ köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra ( üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek valamint a hozzájuk tartozó területek – továbbá a közterületek megtisztítása és tisztántartása,
b./ települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a település folyékony hulladék
( szennyvíz) gyűjtése, szippantása,
d./ közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet ( közút, járda, tér, közpark, stb.) és a közhasználatú zöldterületek,
e./ települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék,
f./ települési folyékony hulladék: a háztartásokban és intézményekben, emberi tartózkodásra, tevékenykedésre szolgáló egyéb helyeken keletkező szennyvíz,
g./ háztartási hulladék: a lakásokban és az üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségben, a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, üveg, papír, konyhai hulladék, műanyag, háztartási fém, kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyiség nem haladja meg a 20 litert.
h./ egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék ( nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, háztartási berendezés és készülék stb.) a helyiségekhez tartozó területeken, illetve a közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét, a vállalkozási tevékenység során keletkező, az előző pontban meghatározott mennyiséget meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék,
i./ veszélyes hulladék: az a hulladék, amely, vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatású,
j./ köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a közterületek tisztántartása, a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása,
k./ tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, pormentesítése, fűnyírása,
l./ kezelés: a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, a kijelölt lerakó-, ill. leürítőhelyre való elszállítása,
m./ ártalmatlanítás: a hulladékkal, a lerakóhelyen történt elhelyezése után a jogszabályban előírt cselekmények elvégzése ( fertőtlenítés, takarás, stb.),
n./ hasznosítás: a hulladékból a hasznosítható nyersanyagok kiválogatása, továbbá a hulladékból különböző technológiai eljárásokkal új termékek, vagy energia előállítása.
II. Fejezet

Köztisztasági feladatok

2. § .(1) Az egyes ingatlanok, az ingatlan előtti járdaszakasz, nyílt árok és útpadka tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója ( haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó, stb. a továbbiakban: használó) folyamatosan köteles gondoskodni. Az ingatlanok intézmények, üzletek, vendéglátó egységek, kerthelyiségek, elárusítóhelyek előtt lévő járdaszakasz, a mellette lévő átereszek, árkok, csatornanyílások folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz – járda hiányában egy méter széles területsáv – járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület hintéséről, gyomtalanításáról, a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról, a tulajdonos, használó. Üzemeltető, illetve intézményvezető köteles gondoskodni.

A járdaszakasz tisztántartásakor a környezetkárosító anyagok használata tilos!
(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles továbbá a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.
(3) A gondozatlan járdaszakasz, nyílt árok, útpadka tisztítását, kaszálását, az önkormányzat – felszólítás eredménytelenségét követően – az ingatlan tulajdonosa költségére elvégeztetheti.
(4) A háztartási hulladék elszállíttatásáról szerződés alapján az önkormányzat gondoskodik. Ezen szolgáltatás igénybevétele kötelező, melyért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a szolgáltató szedi be.
(5) A nem háztartási hulladékok, valamint a vállalkozási tevékenységből származó hulladékok elszállításáról az arra jogosult szervezet révén a tulajdonos, használó, illetve üzemeltető köteles gondoskodni. A hulladék elégetése tilos!
(6) Bármilyen háztartási, ipari hulladék vagy szemét elhelyezése csak arra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen történhet.
(7) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a hulladékot keletkeztetőnek kell gondoskodnia az erről szóló jogszabálynak megfelelően.
(8) A községi közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók, terek, parkok, játszótér, hidak, átereszek, patak-partok, autóparkoló helyek, egyéb közterületek területén keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról, a szemétgyűjtők kiürítéséről, a területek tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.
(9) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, amely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza, vagy állagát rongálja.
(10) Közterületen szennyező anyagot ( szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot, stb.) csak biztonságos zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.
(11) A közterületen elhelyezett konténer mellé szemetet, hulladékot elhelyezni tilos!

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

3. § .(1)A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) A község területén működő kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató /javító/ létesítmények külső és belső nagytakarítását /a környezet rendezését/ az üzemeltetők kötelesek minden évben elvégezni, rendben tartásukról pedig gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek /előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb./ jó karbantartásáról gondoskodni.

(3) A kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztántartani, és a kirakatokat az üzlet profiljának, jellegének megfelelően áru bemutatására használni.

A közterület rendje

4. § .(1)Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeltetésétől eltérő

módon használni csak a 9/2002. sz. önkormányzati rendelet szerint, engedély alapján lehet.
(2) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak.
(3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.
(4) Hirdetményt, plakátot közterületen csak az önkormányzat által biztosított hirdetőtáblákon lehet elhelyezni. Az érvényességét vesztett plakátot, hirdetményt a kihelyező köteles leszedni és a hirdetőtáblán a helyét rendbe hozni. / különösen választás /
III. Fejezet

A levegő védelme

5. § .(1)Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben ( különféle kályhák, háztartási kazán, stb.) csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot ( ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos!

(3) A kéményeket a használatának megfelelően tisztítani kell.

6. § .(1)Száraz avar és kerti hulladék égetése közterületen és ingatlanon belül szélmentes időben a nappali órákban – felügyelet mellett – megengedett. Tartós füstölés nem megengedett. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait.

(2) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy az égetést befejezően vízzel, vagy földtakarással köteles a tüzet eloltani. Az eloltott tűz füstölését is meg kell szüntetni.

(3) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt a jegyző adja ki.

(4) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető. Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növényegészségügyi hatóság állásfoglalását. Az égetendő tarlót meg kell tisztítani a kommunális, illetve az ipari eredetű hulladékoktól.

7. § .(1)Porzó anyagokat csak nedvesített állapotban, lefedve, vagy rögzített ponyvával szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, úttest felbontásánál keletkezett por terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. Ipari tevékenységből keletkező pornak a levegőbe jutását a megfelelő berendezés útján a tevékenységét végző köteles megakadályozni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani, és ilyen tartályban lehet tárolni.

8. § .A bel- és külterületek gyom- és allergiát okozó növényektől mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. Az allergiát okozó növények irtásáról folyamatosan kell gondoskodni.

IV. Fejezet

A víz védelme

9. § .(1)Tilos a meglévő élő-vízfolyásokat ( az Ipolyt, a patakot és azok mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat) beszennyezni, abba szemetet, hulladékot dobni, eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A tilalmat megszegő köteles az eredeti állapotot visszaállítani, a keletkezett károkat megtéríteni.

(2) Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, ha az másnak kárt nem okoz.

(3) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék, stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére a megadott határidőre nem távolítja el, tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését, és köteles a felmerült költségeket megtéríteni.

(4) Az Ipoly, a Letkés-patak és Széppatak mentén lévő partmenti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

(5) Kijelölt vízmű védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható. Egyéb tevékenység esetén környezeti elemzés elvégzése szükséges, melyre be kell szerezni a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ hatósági állásfoglalását.

(6) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos az Ipolyba, élő vizekbe, és a vízelvezető rendszerekbe veszélyes és egyéb hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motor- és egyéb olajszármazékot bevezetni, beönteni.

(7) Tilos az Ipolyba, élő vizekbe és belterületi csapadékvíz elvezető rendszerekbe (árkokba) szennyvizet juttatni. Minden olyan behatástól védeni kell az élővizeket és vízelvezető rendszereket, ahol a vizek természetes öntisztulási képessége hátrányosan megváltoznak.

10. § .(1)Tilos ásott vagy fúrt – használt vagy használaton kívüli – kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező és egyéb hulladékot juttatni, a kutakat engedély nélkül betemetni.

(2) Kutat létesíteni az erre vonatkozó jogszabályok szerint lehet. Tilos a szennyvíz-csatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.

(3) Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni. Szennyvízcsatorna hiányában – annak elkészültéig – közműpótló zárt szennyvíztározóba kell a szennyvizet vezetni. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az így összegyűjtött szennyvizet – az arra engedéllyel rendelkező szervvel – szükség szerint rendszeresen kiüríttetni és elszállíttatni valamint megakadályozni, hogy a szennyvíz a tározóból kifolyhasson.

(4) A zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett szennyvíztisztító telepen kell elhelyezni.

(5) Tilos a szennyvizet kilocsolni. Tilos a közkifolyóknál, kutaknál járművet vagy egyéb tárgyakat mosni! /pl. hordó, kád/

V. Fejezet

Zöldterületek fenntartása és kezelése

11. § .(1)A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) A kistermelők mezőgazdasági területein végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, „Vigyázat permetezve!” feliratot, és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

(3) A község területén lévő parkok, játszóterek építéséről, felújításáról, fenntartásáról gondozásáról az önkormányzat gondoskodik.

(4) A játszótereket és a hozzá tartozó zöldterületeken a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is.

(5) Tilos a közterületen lévő fák ágainak letörése, megcsonkítása, az élő fára hirdetmény, plakát kiragasztása és kiszegezése.

(6) Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületeken a hasznos állatok, madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, tojások fiókák kiszedése és irtása.

12. § .(1)Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani. Fakivágási engedélyt indokolt esetekben (kiöregedett fák esetében, baleset-veszély, épületkárosodás elhárítása céljából, vagy minőségi cseréhez) az önkormányzat adhat ki akkor, ha az engedély kiadása más szakhatóság hatáskörébe nem tartozik.

(2) Amennyiben az érintett területen egyéb szakhatóság is illetéket, a hozzájárulásuk a fakivágáshoz minden esetben kötelező. Ugyancsak kötelező a kivágott fa pótlása. (Ezt a fák védelméről szóló kormányrendelet szabályozza.)

(3) Magánterületen diófák és fenyőfák, valamint az egyéb védett fafajok kivágása engedélyhez kötött, az engedélyben új telepítés végrehajtása előírható.

13. § .(1)A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.A védőtávolságokat az OTÉK szerint kell betartani.

(2) Minden ingatlantulajdonos, használó és üzemeltető köteles a tulajdonában, használatában lévő területen a közlekedést akadályozó, járda vagy úttest fölé nyúló, belátást gátló faágak, bokrok nyesését, gondozását elvégezni.

VI. Fejezet

A zajvédelem szabályozásáról

14. § .(1)A község területén a szabadtéri rendezvények, hangosító berendezéseinél a zajterhelési határértéket a 4/1984.(I.23.) EüM. Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.Zajterhelési határérték túllépése nem engedélyezhető.

(2) Közterületre irányuló hangszórás - bármilyen hangosító berendezéssel – csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.

(3) Oktatási, egészségügyi, egyházi intézmények, valamint a temető 200 m-es körzetén belül az engedélyt a jegyző csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.

15. § .(1)E rendelet hatály alá tartozó létesítményekben folytatott tevékenységből eredő zajszint megállapításánál, illetve a létesítményekben használt hangosító berendezés működésekor a lakó- vagy intézmény- illetve műhelyépület homlokzata előtt a szabadban 2 m távolságban, illetve az épületek közötti területeken a terület közepén mért zajterhelést kell figyelembe venni.

(2) Vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben zene – hétfőtől – csütörtökig és vasárnap – este 22 óráig, pénteken és szombaton a meghosszabbított nyitvatartási ideig el lehet térni.Egyedi esetekben (pl. esküvő) el lehet térni.

(3) Zenés szórakozóhelyek környezetében megengedett hangnyomás szint 50dB.

16. § .(1)A község belterületén és külterületén tilos emberi hanggal, hangszerrel, vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása.

(2) Tilos a község belterületén erős zajjal járó ipari tevékenység, zajt keltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése esetén 20.00 óra és reggel 7.00 óra közötti időszakban.

(3) A 4/1984. (I.23.) EüM rendeletben előírt zajterhelési határértékeket minden üzemi létesítményre érvényesíteni kell.

VII.fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) Aki e rendelet szabályait megszegi és súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és a mindenkor hatályos szabálysértési törvényben meghatározott összeghatárig – a rendelet hatálybalépéskor 30.000,- Ft-ig – terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik.