Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló^[1]

34/2000. (XII. 8.) Ök. rendelete

az 5/2006. (IV. 6.) Ök. rendelet, a 27/2009. (VII. 2.) KT. rendelet, valamint

a 12/2015. (IV. 30.), a 7/2019. (II. 21.) és a 13/2019. (III. 28.) önkormányzati rendelet

módosításaival egységes szerkezetben

A lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvényben (továbbiakban: Lt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

Az önkormányzati lakások elidegenítése

1. A rendelet hatálya

1. §^[2] (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás), továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), amelyeket az önkormányzat képviselő-testülete elidegenítésre kijelöl.

        (2) E rendelet szabályait a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. Az önkormányzati lakások elidegenítése

2. §^[3] Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat – az elidegenítésre történő kijelölés kivételével – a VÁRVAG Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: VÁRVAG Nonprofit Kft.) gyakorolja.

3. Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése^[4]

3. § (1) A Lt. alapján az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásra  elővásárlási jog  illeti meg:

            a) a bérlőt;

            b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;

            c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;

            d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

      (2)^[5]

    (3) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (1) beezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

     (4)^[6] Önkormányzati lakás értékesítése esetén az elővásárlásra jogosulttal közölni kell a lakás vételárát, az Lt-ben és e rendeletben biztosított kedvezményeket. Az ajánlati kötöttség az elővásárlásra jogosult részére történő közléstől számított 60 napig áll fenn.

4. Vételár

4. § (1)^[7] Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az Lt. 52. §-ában megjelölt szempontok figyelembevételével és az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakértő által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani.

        (2)^[8] A vételár mértéke:

         a) amennyiben az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján az ingatlan értéke a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg, az értékbecslés alapján megállapított, vagy a pályázók által felkínált legkedvezőbb ár;

     b) amennyiben az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján az ingatlan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, versenyeztetési eljárást kell lefolytatni a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alapján.

5. §^[9]

5. A vételár megfizetése

6. § Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, akkor az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek a teljes vételárat egy összegben ki kell egyenlítenie.

6/A. §^[10] Összesen 2 havi törlesztő részlet meg nem fizetése esetén az eladó a zálogjoggal biztosított követeléseket peres úton érvényesíti.”

6. Az elővásárlási jog jogosultját megillető kedvezmények

7. § (1)^[11] Ha az elővásárlási jog jogosultja nem vállalja a lakás vételárának egy összegben való megfizetését, vagy nem vállal rövidebb törlesztési időt, – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legfeljebb 20 %-ának megfelelő összeget kell első részletként teljesítenie.

        (2)^[12]

        (3)^[13] Ha a vevő a szerződéskötéskor a vételárat egy összegben kifizeti, jövedelmi viszonyaitól függetlenül a vételár 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

     (4)^[14] Ha a vevő a szerződés megkötésekor vállalja, hogy a vételárat legfeljebb 3 évi részletfizetéssel teljesíti, úgy jövedelmi viszonyaitól függetlenül a vételár 5 %-ának megfelelő összegű árengedmény illeti meg.

    (5) Amennyiben a vevő és a vele közös háztartásban élők egy főre eső nettó havi jövedelme a szerződéskötés időpontjában nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, az 5 évet meg nem haladó részletfizetés esetén a vételár hátralék kamatmentes.

       (6) Az 5 évet meghaladó részletfizetés esetén, valamint akkor, ha a vevő és a vele közös háztartásban élők egy főre eső nettó havi jövedelme a szerződéskötés időpontjában meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, a vételárhátralék után kamatot kell fizetnie.

    (7)^[15] a) A kamat mértéke a (6) bekezdésben megjelölt esetben a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott kamathoz igazodóan, annak:

                aa) az 5. év végéig 20 %-a

                ab) 5 -10 év között 30 %-a

                ac) 10-15 év között 50 %-a.

    b) A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

    (8)^[16] A kamat mértékének és a számítás módjának a (7) bekezdésben ismertetett meghatározását alkalmazni kell a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően megkötött szerződésekre is.

8. § (1)^[17] Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 10 éven túl, de 15 éven belül a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, el kell tekinteni a vételárhátralékra már esedékessé vált, de még nem érvényesített kamat követelésétől.

      (2) Részletfizetés esetén az adásvételi szerződés megkötésétől a vételár teljes kiegyenlítéséig havi egyenlő összegben kell teljesíteni a részleteket.

     (3) Ha a 7. § (4) bekezdés szerinti árengedményben részesített vevő a vételárat a szerződéskötéstől számított 3 éven belül nem fizeti meg, úgy köteles az árengedmény egy összegben történő megfizetésére, mely a részletfizetés időtartamának lejártát követő 30 napon belül esedékes.

7. Késedelmes teljesítés

9. § (1) Késedelmesen teljesít az a vevő, aki a megállapított havi törlesztő részletet a szerződésben megállapított időpontig - minden hó 15. napjáig - nem fizeti be.

       (2) A késedelmesen teljesített havi részlet után késedelmi kamatot köteles fizetni.

       (3) A késedelmi kamat mértéke a Ptk. által meghatározott kamatmérték.

8. Egyéb rendelkezések

10. § (1) Az adásvételi szerződés az elővásárlási jog jogosultjával csak akkor köthető meg, ha a lakásra bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

         (2) A lakás megvásárlására kötött minden szerződésben ki kell kötni, hogy

        a) a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban csak akkor lehet átvezetni, ha a teljes vételárat, részletvásárlás esetén az első vételárrészletet teljesítette;

          b) részletvásárlás esetén a vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására a vételárhátralék fenntartásáig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni;

          c) az elidegenítési tilalom alól e rendelet 11. §-ában írt esetekben felmentés adható;

      d) a terhelési tilalom alól a lakás felújítására, korszerűsítésére kötött kölcsönszerződés alapján, a kölcsönt nyújtó pénzintézet javára jelzálogjog bejegyzésre hozzájárulás adható.

9. Hozzájárulás elidegenítéshez

11. §^[18] Ha a volt önkormányzati bérlakást a tulajdonosa a lakástörvényben illetve a többször módosított 29/1994. (VII. 8.) Ök. rendeletben, továbbá e rendeletben foglalt kedvezményekkel vásárolta meg és a vételárát még nem egyenlítette ki, úgy annak az általa történő elidegenítéséhez azzal a feltétellel adható hozzájárulás, ha a lakás vételárát, illetve a még nem teljesített vételárrészt a tulajdonos egy összegben megfizeti.

10. Az elővásárlási joggal nem érintett lakásokra vonatkozó rendelkezések

12. § (1)^[19] A vételár mértéke:

      a) amennyiben a forgalmi értékbecslés alapján az ingatlan értéke a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg, az értékbecslés alapján megállapított, vagy a pályázók által felkínált legkedvezőbb ár;

     b) amennyiben az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján az ingatlan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, versenyeztetési eljárást kell lefolytatni a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alapján.

    (2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek – a 13. §-ban foglaltak kivételével – a teljes vételárat egy összegben ki kell egyenlítenie.

13. § (1) A 13/1997.(V. 23.) Ök. sz. rendelet 6/A. §-ban megjelölt lakásait az önkormányzat részletfizetési kedvezménnyel értékesíti a lakásokat szerződés alapján használók részére.

          a) a lakás használója a használatba vétel időpontjától lakáshasználati díjat köteles fizetni;

          b) a használati díj mértéke megegyezik a havi törlesztő részlet mértékével;

          c) az adásvételi szerződés megkötésének időpontjáig kifizetett használati díj összege a lakás vételárába beszámít.

         (2) Az adásvételi szerződésben az alábbiakat kell kikötni:

          a) a részletfizetés időtartama legfeljebb tizenöt év lehet, a havi törlesztő részlet legalább 8000.- Ft;

          b) a vevő az első részletet az adásvételi szerződés megkötésekor köteles megfizetni;

          c) a vevő tulajdonjoga az első részlet megfizetését követően kerülhet bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba;

     d) a vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására a vételárhátralék fenntartásáig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni;

     e) a terhelési tilalom alól esetenkénti elbírálással felmentés adható, ha a tulajdonossal a lakás felújítása, vagy korszerűsítése érdekében kötött kölcsönszerződése alapján a kölcsönt nyújtó pénzintézet jelzálogjogot kíván az ingatlanra bejegyeztetni;

         f)^[20]

II. FEJEZET

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

14. § Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatos jogokat és kötelességeket a Képviselő-testület gyakorolja.

12. Elővásárlási jog

15. § (1) A Lt. 58. § (1) bek. alapján elővásárlásra jogosultak bérleményükre a vételi szándékukat határidő nélkül jelenthetik be.

      (2) Elővásárlás esetén az elővásárlásra jogosulttal közölni kell a helyiség vételárát. Az ajánlati kötöttség az elővásárlásra jogosult részére történő közléstől számított 30 napig áll fenn.

13. A vételár

16. § (1)^[21] Az értékesítésre kijelölt nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakértő által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani.

            (2)^[22] A vételár mértéke a 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül megállapításra.

       (3) A bérlők által a bérleti jog megszerzésekor befizetett igénybevételi díjak nem téríthetők vissza, illetve nem számíthatók be a vételárba.

14. A vételár kiegyenlítése

17. §^[23] (1) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek

               a) a teljes vételárat egy összegben ki kell egyenlítenie, kivéve a b) pontban foglalt esetben;

               b) a vételár 50 %-át kell megfizetnie, ha

               ba) bemutatja a vételre vonatkozó hitelintézet által kiállított hitelfelvételi igazolást és

               bb) az adásvételi szerződésben rögzítik a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, valamint

           bc) az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy a teljes vételár megfizetésének határideje az adásvételi szerződés aláírásától számított maximum hat hónap.

           (2) Az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a helyiségre bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

III. FEJEZET

15. Eljárási szabályok

18. §^[24]

19. § (1)^[25] A vételi szándékot, illetve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szándékot a VÁRVAG Nonprofit Kft-nek kell bejelenteni.

        (2)^[26] Ha a VÁRVAG Nonprofit Kft. azt állapítja meg, hogy a bejelentőnek elővásárlási joga nincs, erről köteles őt 30 napon belül értesíteni.

      (3)^[27] A VÁRVAG Nonprofit Kft. a vételre, illetve az elővásárlásra irányuló jogos bejelentést követően az ingatlan értékbecslését megrendeli, illetve aktualizálását foganatosítja, beszerzi az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és a szükséges műszaki dokumentációs anyagot. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés a döntésre jogosultat tájékoztatja az ingatlan értékbecsléséről, a forgalmi értéket lényegesen befolyásoló tényezőkről, az ingatlan műszaki paramétereiről, annak esetleges terheiről, a jogszabály vagy szerződés alapján esetlegesen fennálló elővásárlási jogosultságokról, stb.

        (4)^[28] Az értékesítésre történő kijelölés során a Képviselő-testület – a Gazdasági Bizottság véleményét figyelembe véve – dönt:

         a) az értékesítésről,

         b) a minimálisan elfogadható eladási árról,

         c) a biztosíték összegéről,

         d) az elidegenítésből származó bevétel céljáról

         e)^[29] ingatlanközvetítő vállalkozó megbízásáról.

        (5)^[30] A pályázat nyertesének kiválasztására a VÁRVAG Nonprofit Kft. jogosult.

       (6)^[31] Az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatos adatok felhasználásakor a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

19/A. §^[32] Azon értékesítésre kijelölt lakások, helyiségek értékesítése esetén, melyeknek értéke az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján a 25 millió forintot meghaladja Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló – többször módosított – 9/2001. (III. 29.) Ök. rendeletének mellékletét képező A versenyeztetési eljárás szabályai rendelkezéseinek betartásával kell eljárni a 19. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel.

20. § (1) Az Lt. 62. §-ában megjelölt elkülönített számlán nyilvántartott bevételek elszámolásáról, az éves költségvetési terv elfogadása során, és szükség szerint év közben is a Képviselő-testület dönt.

       (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek felhasználásáról a Képviselő-testületet a költségvetési beszámoló során tájékoztatni kell.

21. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 29/1994.(VII. 8.) sz. Ök. rendelet.

22. §^[33] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Balogh Edit sk.                                                                                                        S ó s  János sk.

jegyző                                                                                                                     polgármester

Egysége szerkezetbe foglalás időpontja:

2019. március 29.

Dr. Diósgyőri Gitt

címzetes főjegyző