Cegléd Város Önkormányzata 27/2001. (IX. 20.) önkormányzati rendelete
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város nevének, címerének és zászlójának használatáról
Hatályos: 2016. 07. 01Cegléd Város Önkormányzata 27/2001. (IX. 20.) önkormányzati rendelete
Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város nevének, címerének és zászlójának használatáról
Cegléd Város Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a) pontjában és 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.
1. Az önkormányzat jelképei
1. § (1) Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.1
(2) Az önkormányzati jelképek leírását a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A címer képét és vele együtt a zászló előállításának színkódjait az 1. melléklet rögzíti.
2. A címer leírása
2. §2
3. A zászló leírása
3. §3
4. A címer használati köre és szabályai
4. § (1) A város címere díszítő, vagy utaló jelképként használható:
a) az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző. A pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm , gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva;
b) az önkormányzat zászlaján és annak változatain;
c) a képviselő- testület és szerveinek: a polgármesternek, a képviselő testület bizottságának, a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatalnak továbbá az alpolgármesternek és a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;
d) az önkormányzat által alapított, kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;
e) a városháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében, és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben, a polgármester, alpolgármester és a jegyző irodáiban;
f) az önkormányzat intézményeiben;
g) az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, a településre utaló emléktárgyakon;
h) a képviselő-testület meghívóin;
i) az önkormányzat, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága felhívásain, programjain, tervein, a nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken;
j) ünnepségeken, rendezvényeken;
k) nemzetközi kapcsolatokban és az idegenforgalmi propagandában;
l) az önkormányzat vállalatainak, gazdasági társaságainak, gazdálkodó szervezeteinek emblémájaként;
(2) Védjegyként a város címerét sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják.
(3) A polgármester a (1) bekezdés g), k) és l) pontjaiban meghatározott használati körben a város címerének használatára, jelen rendelet keretei között, esetenként a nem önkormányzati szervek részére engedélyt adhat és megállapíthatja a használat feltételeit.
(4) Az állami és a város címerének együttes használata esetén az állami címernek – különösen elhelyezésével, méretével – elsőbbséget kell biztosítani.
(5) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződéseik, megállapodásaik hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
(6) A város címere hatósági tevékenység és eljárás során nem alkalmazható.
5. A címer használatának módja
5. § (1) A város címerét hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, méretarányoknak és színeknek a betartása mellett szabad használni.
(2) Egyes esetekben megengedhető, hogy a címer kizárólag a hordozó tárgy anyagának (bőr, fa, fém, kerámia stb.) színeiben jelentkezzék.
(3) Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) Jelen rendelet 4. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt körben a címer fekete-fehérben nyomtatott változata is használható.
(5) A címert csak olyan mértékig lehet kicsinyíteni, hogy az a hiteles ábrázolást ne sértse.
6. A címer használatának engedélyezése
6. § (1)4 A 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezheti, az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint.
(2)5 Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a polgármester állapítja meg.
(3) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.
(4) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege 1500 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 1500 Ft .
7. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a címerhasználat célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),
d) a címer előállításának anyagát,
e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,
f) a használat időtartamát,
g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát stb.),
h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az előállítás anyagát,
c) az engedélyezett felhasználás célját,
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,
e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését,
h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a jelen rendelet 5. §-ában foglaltak betartása nem biztosított, vagy a címer tervezett használata a település hírnevét sértené.
(5) A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a címer használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a település hírnevét- illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.
7. A zászló használati köre és szabályai
8. § A város zászlója használható:
a) a város életében jelentős események helyszínén, valamint - kérelemre - olyan nem önkormányzati tulajdonban lévő épület homlokzatán, amely közérdeklődésre számot tartó, a város kultúráját, hírnevét méltó módon képviselő tevékenységnek, eseménynek vagy rendezvénynek ad helyt;
b) az önkormányzati szervek, intézmények, társaságok ünnepségein, rendezvényein;
c) megkülönböztetésül a több település részvételével tartott rendezvényeken;
d) a települések közötti bel- és külföldi kapcsolatokban;
e) cserezászlóként és – a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével – elismerésként;
f) a zászló használati körénél figyelembe kell venni a középületeknek és közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásáról szóló 35/2000. (XII. 8.) Ök. rendelet 1. § (4), (5) és a 2. § (2) bekezdését is.
8. A zászló használatának módja
9. § (1) A város zászlóját az ábrázolás hűségének, méretarányoknak és színeknek a betartása mellett szabad használni.
(2) A zászlót csak olyan mértékig lehet kicsinyíteni, hogy az a hiteles ábrázolást ne sértse.
(3) A zászló előállításának engedélyezésére, a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
9. A Cegléd név felvételének, használatának engedélyezése6
9/A. § (1) A Cegléd településnév felvétele, használata természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, termék, tevékenység vonatkozásában - Cegléd Város Önkormányzata és az általa alapított, vagy fenntartott, továbbá törvényben előírt közfeladatot ellátó más szervre vonatkozó kivétellel - minden nyelvtani alakban engedélyköteles.7
(2) Cegléd nevének felvételét és használatát (a továbbiakban: Névhasználat) csak a Cegléd közigazgatási területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező Szervezet illetve alapítója kérheti. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a Szervezet megnevezését, székhelyét;
b) a Szervezet tevékenységi körét;
c) a Névhasználat célját és módját;
d) a Névhasználat időtartamát.
(3) A Névhasználatot – kérelemre – a polgármester engedélyezi, az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint. A Névhasználatról szóló engedélynek – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásain túlmenően – tartalmaznia kell:
a) a Névhasználatra jogosult (a továbbiakban: Engedélyes) megnevezését, székhelyét;
b) a Cegléd név felvételének, vagy a Cegléd név használatának célját;
c) az engedély érvényességének határozott, határozatlan, illetve visszavonásig érvényes időtartamát;
d) a Cegléd név felvétele, vagy a Cegléd név használatának módjával kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket és előírásokat.
(4) A Névhasználati kérelmet el kell utasítani, ha a Cegléd név felvételének kérelem szerinti célja, illetve a Cegléd név használatának kérelem szerinti módja, vagy körülményei Cegléd Város Önkormányzatának, a város lakosságának jogait, jogos érdekét sérti, vagy veszélyezteti.
(5) A Névhasználati engedély(t)
a) visszavonható, ha az Engedélyes az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti;
b) vissza kell vonni, ha a Névhasználat, vagy annak célja, módja, körülményei Cegléd Város Önkormányzatának, a város lakosságának jogait, jogos érdekét sérti, vagy veszélyezteti.
(6) A Cegléd név használatát meg kell vonni attól, az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Cegléd nevet használó Szervezettől, amelynek névhasználat iránti kérelmét a (4) bekezdés rendelkezései alapján el kellene utasítani.
(7) A Névhasználat (6) bekezdésben rögzített megvonását bármely önkormányzati képviselő kezdeményezheti a Képviselő-testületnek címezve.
9/B. § (1) A 8. § a) pontjában meghatározott célra a zászló használatát – kérelemre – a polgármester engedélyezheti.
(2) A zászló használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a zászló használatának célját, indokolását
c) a zászló használatának módjára, helyszínére vonatkozó leírást,
d) a zászló használatának időtartamát,
e) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(3) A zászló használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét;
b) a zászló előállítására jogosult szervezet adatait, és a beszerzés módját;
c) az engedélyezett felhasználás célját, helyszínét;
e) a zászló használatának, egyúttal az engedély érvényességének időtartamát;
f) a zászló használatáért felelős személy megnevezését.
(4) A kiadott engedélyekről az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(5) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a 8. §-ban foglalt rendelkezések betartása nem biztosított, vagy a zászló tervezett használata a város hírnevét sértené.
(6) A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a zászló használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a város hírnevét, vagy a zászló szimbolikus jellegét sértő módon történik.
10. Szabálysértés
10. §9
11. Záró rendelkezések
11. § (1) Jelen rendelet a Ceglédi Hírmondóban történő közzététellel kerül kihirdetésre.
(2) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a város címerének alkotásáról és használatáról szóló 4/1974.(XI. 1.) számú tanácsrendelet.
(4)10 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A rendelet 1. §-át módosította a 16/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016. július 1-jétől.
A rendelet 2. §-át hatályon kívül helyezte a 16/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. július 1-jétől.
A rendelet 3. §-át hatályon kívül helyezte a 16/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. július 1-jétől.
A 6. (1) bekezdésében az áthúzással jelölt szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2008. (III. 31.) Ör. 3. § (2) bek. b) pontja.
A 6. (2) bekezdésében az áthúzással jelölt szövegrészt hatályon kívül helyezte a 8/2008. (III. 31.) Ör. 3. § (2) bek. b) pontja.
A rendeletet a 9/A. §-al kiegészítette a 8/2008. (III. 31.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2008. április 1. napjától.
A 9/A. § (1) bekezdését módosította a 16/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2016. július 1-jétől.
A rendeletet 9a. alcímmel és 9/B. §-sal egészítette ki a 16/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2016. július 1-jétől.
A rendelet 10. §-át hatályon kívül helyezte a 14/2012. (V. 24.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan: 2012. május 25-étől.
A 11. § alcímét módosította, és a §-t (4) bekezdéssel egészítette ki a 15/2009. (IV. 30.) KT. rendelet 1. § (2) bekezdésének c) pontja.