Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről[1]

a 2/2012. (II. 23.) és a 21/2013. (VII. 4.) önkormányzati rendelet módosításaival egységes szerkezetben

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) és (5) bekezdéseiben, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) bekezdésének a), b), e), és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Tszt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed Cegléd Város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket (a továbbiakban együtt: épület) távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: távhőszolgáltató) és az ellátást igénybe vevő távhőfelhasználókra (a továbbiakban: felhasználó) és díjfizetőkre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen, vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerü szolgáltatására engedélyt kapott;

2. Távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték- hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával, fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

3. Lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

4. Egyéb felhasználó: a (3) bekezdésben nem említett, épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

5. Díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, illetve a Tszt-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

6. Hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont;

7. Termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

8. Szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók  hőellátása;

9. Felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

10. Hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

11. Elszámolási mérőberendezés felhasználói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés;

12. Elszámolási mérőberendezés szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén: ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója;

13. Elszámolási mérőberendezés külön technológiai folyamatban előállított melegvíz-szolgáltatás esetén: – amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a szolgáltató – a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költségmegosztók azonosító számmal és – az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából – évente ellenőrzött zárjeggyel rendelkeznek.

14. Elszámolási mérőberendezés épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén: az adott épületrész területén a távhővezeték-hálózat csatlakozási pontján kialakított hőközpont hőátadó állomásán elhelyezett hitelesített mérőberendezés.

15. Távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt - amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték.

16. Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

17. Csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala elzárószerelvény hiányában a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan tulajdoni határa.

18. Vezeték-hálózat: az a csővezeték – rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja.

19. Szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói.

20. Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók.

21. Hőhordozó közeg: a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg (forróvíz, melegvíz).

22. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben közös használatra szolgáló helyiség általában: a mosókonyha, a szárító helyiség, a gyerekkocsi és kerékpártároló helyiség.

23.A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából közös használatra szolgáló terület: a kapualj, a lépcsőház és a zárt folyosó.

24. A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, a műhely, a rendelő, az iroda, a gép­kocsi tároló, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség.

25. Az alapdíj éves díj, amelyet: az üzemi felhasználónak a vele kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után; a lakossági és egyéb felhasználónak az épület fűtött légtérfogata után kell fizetnie. Az épületben a távhő csak melegvíz célú felhasználása esetén a melegvíz alapdíj összegének meghatározása az épület légtérfogata alapján történik.

26. Az alapdíj: a távhőszolgáltatás biztosításához szükséges infrastruktúra fenntartásáért, a távhőszolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő, külön jogszabályokban meghatározott szempontok szerint megállapított díj.

27. Gázalapdíj: a fűtőmű által a földgázhálózat használata után fizetendő teljesítmény- és rendszerhasználati díjak egy fűtött lm³-re vonatkoztatva.

28. A hődíj: az elszámolási mérőberendezésen mért és elfogyasztott hőmennyiség után fizetendő díj.

29. Fűtési időszak: a tárgyév szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak.

30. Üzletszabályzat: a jegyző által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, mely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét.

31. Szabálytalan vételezés: a távhő közüzemi jogviszony nélküli felhasználása vagy szerződésszegő módon való vételezése, illetve más felhasználótól való szabálytalan elvonása (hőelvonás).

32. Szabályozatlan vételezés amikor a felhasználó: a közüzemi szerződésben foglalt lekötött csúcsot meghaladó mennyiségben vételez hőt, vagy a szolgáltatói elszámolási mérő befolyásolásával, megkerülésével vételez hőt, vagy a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet megrongálja, eltávolítja, vagy ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be, a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, vagy a hőszolgáltatás szüneteltetésének időtartama alatt a zárak megkerülésével, felbontásával igénybe veszi a szolgáltatást.

3. § (1) A lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben, ha a távhőt:

a) csak melegvíz felhasználására vételezik, csak a melegvízre vonatkozó;

b) csak fűtés felhasználásra vételezik, csak a fűtésre vonatkozó;

c) fűtés és melegvíz felhasználásra vételezik, az együttes alapdíjat kell alkalmazni.

(2) Az együttes alapdíj alkalmazása szempontjából az épületen belül az egyes helyiségek fűtési és melegvíz ellátása tekintetében a helyiségek között különbség tehető.

4. § A fűtött térfogat meghatározásánál:

a) alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet;

b) nem vehető figyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mérete 0,5 m²-nél kisebbek;

c) nem vehető figyelembe az éléskamra, a kamraszekrény, valamint a lakás helyiség légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része.

5. § Hődíjat lehet alkalmazni és elszámolni:

a) a fűtési

b) a használati melegvíz

c) a technológiai

célú távhőszolgáltatás után.

6. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgáltatására általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.

(3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles.

(4) A távhőszolgáltatót és az egyéb felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatására egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a felhasználó hibájából – a szerződésnek az egyéb felhasználó részére történt – igazolt - átadásától számított 30 napon belül – nem tudnak megállapodni, akkor úgy kell tekinteni, hogy általános közüzemi szerződés jött létre, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül vette igénybe. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező egyedi közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.

7. § (1) A szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a felhasználók fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó, üzemképes állapotáról gondoskodni.

(2) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad:

a) új felhasználói berendezést – a felhasználó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével – létesíteni;

b) meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani, vagy megszűntetni.

(3) Az új, az áthelyezett, az átalakított, vagy a bővített felhasználói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe.

(4) Az épületben lévő hőfogadó helyiség tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy az ott elhelyezett szolgáltatói tulajdonú szabályozó és elzáró szerelvényekhez csak a távhőszolgáltató képviselői férhessenek hozzá. Ennek érdekében a felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelenek ne jussanak be a hőfogadó helyiségbe, illetve köteles gondoskodni a leválasztott területrendeltetésének megfelelő használatáról és a tűzvédelmi előírások betartásáról.

(5) Szolgáltató jogosult a felhasználási helyen a hőközpontot, a hőfogadó állomást, a fogyasztásmérő berendezést a felhasználói vezetéket és berendezést a távhővezeték hálózat biztonsága és a többi felhasználó biztonságos ellátása érdekében ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, illetőleg a szolgáltatás folyamatosságához szükséges munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) - előzetes értesítés után – elvégezni.

(6) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.

(7) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit csak a távhőszolgáltató működtetheti.

(8) Az ellenőrzést, illetőleg a munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben a lakók személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni, a szolgáltató és a felhasználó képviselője eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 7-20 óra közötti időpontban. A felhasználó, díjfizető köteles az ellenőrzést végző személy számára a felhasználási helyre történő bejutást lehetővé tenni, a munkálatokkal kapcsolatban pedig együttműködni.

(9) Szerződésszegés, szabálytalan, illetve szabályozatlan vételezés esetén szolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti. Ezen esetben a felhasználó az aktuális elszámolási időszak kezdetéig - visszamenőleg köteles a távhőszolgáltatónak az alábbiakban meghatározott díjakat megfizetni:

a) a helyiségméret alapján megállapítható alapdíj,

b) hasonló paraméterekkel rendelkező épületrész hőfelhasználása alapján megállapított hődíj

c) a rendelet 3. melléklete szerinti használati melegvíz előállításához szükséges hődíj minden érintett hónapra.

(10) Az aktuális időszakra vonatkozó elszámolást a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembe vételével kell elkészíteni.

(11) A szabálytalan vételező ellen a távhőszolgáltató az előzőkben meghatározottak határidőben történő befizetésének elmulasztása esetén jogi eljárást kezdeményezhet. Amennyiben a közüzemi jogviszony megszűnik, a felhasználó újbóli rákötése a távhőrendszerre az e rendelet által meghatározott csatlakozási díj megfizetésével történhet.

(12) Szolgáltató jogosult a távhő igénybevételének megszüntetése esetén a felhasználói berendezések ellenőrzését elvégezni, illetve a megszüntetés törvényi feltételeinek fennállását megvizsgálni.

2. A távhőszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményei

8. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatást - a szolgáltató és a felhasználó eltérő megállapodása hiányában - az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időben kell teljesíteni úgy, hogy a csatlakozási ponton az alábbi hőmérsékleti átlagok biztosításához szükséges hőmennyiség rendelkezésre álljon: az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta az egyes helyiségek hőmérsékleti átlagában legalább 20 °C. (előszoba, konyha, WC helyiségekben +19^OC; lakószobában, irodában +20^oC; fürdőszobában +24^oC).

(2) A távhőszolgáltató és az egyes felhasználói hőközpontból ellátott felhasználók összessége, vagy a lakóépület tulajdonosa – a közüzemi szerződésben foglaltak szerint, mind a szolgáltatás tartalmára, mind a szolgáltatás megkezdésére és leállítására vonatkozóan – ettől eltérően is megállapodhatnak.

9. § A szolgáltató – a közüzemi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a városi szintű fűtési szolgáltatást akkor köteles megkezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 ˚C alá csökken vagy három egymást követő napon át 12 ˚C alatt alakul. A városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor szünteti meg, ha az átlaghőmérséklet egy napon át 14 ^oC vagy három napon át 12 ^oC felett alakul.

10. § Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyócsapoknál +45^OC (±5º) legyen.

3. A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése

11. § A szolgáltató a Kormány döntése alapján vagy országos tüzelőanyag hiány miatt jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

12. § Az Önkormányzat környezetvédelmi okokból a távhőszolgáltatás korlátozását a korlátozási fokozat megállapításával rendelheti el.

13. § A korlátozás elrendeléséről, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról, valamint várható tartamáról a felhasználókat a távhőszolgáltató értesíti a helyben szokásos módon.

14. § (1) A távhőszolgáltató a szolgáltatást az alábbi ütemezésben jogosult korlátozni:

a) I. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése,

b) II. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és fűtési célú hőellátásának csökkentése (+16ºC átlagos belső hőmérsékletig),

c) III. ütem: felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és a fűtési célú hőellátás csökkentése a fagyveszély szintjéig (+6ºC belső hőmérsékletig).

(2) Az egyéb felhasználók esetében nem terjedhet ki a korlátozás az egészségügyi és az oktatási intézményekre.

15. § A korlátozás alapjául szolgáló okok megszüntetése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról az Önkormányzatot és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.

16. § A 11. § szerinti korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót – elvárható magatartás esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.

17. § A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári időszakban a felhasználói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett felhasználói körben a felhasználók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni.

18. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való ellátás lehetőségét. Egyenértékűnek bizonyuló feltételek esetén a környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi érdek érvényesítésére a távhőellátás megvalósítását kell szorgalmazni.

4. Mérés

19. § A távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz szolgáltatási célú hőt a felhasználói hőközpontban méri, és a mérési eredményeket a felhasználói közösség kérésére rendelkezésükre bocsátani köteles.

20. § A távhőrendszeren mérés nélküli hőszolgáltatásra akkor nyílik lehetőség, ha a mérés kialakítása műszaki ok miatt nem lehetséges, vagy gazdaságtalan és az önkormányzat ehhez a távhőszolgáltató, illetve a felhasználó kérésére kifejezetten hozzájárul.

21. § Távhőszolgáltató köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiség-mérőket a szolgáltatói hőközpontban, a költségmegosztó mérőműszereket a hőfogadó állomáson felszerelni. A hőmennyiségmérő és költségmegosztó mérőműszerek tulajdonosa a szolgáltató. A mért hőmennyiség elosztása – más megállapodás hiányában – a fűtött lm³ arányában történik.

5. Távhőszolgáltatási díjak tartalma

22. § (1) A lakossági, az üzemi és az egyéb távhőszolgáltatási díjak az alábbiak:

a) alapdíj; mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfizetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján,

b) gázalapdíj: mely éves díj, 1/12-ed részét kell a felhasználónak megfizetnie havonta, a lakások légtérfogata alapján, és az átvevő állomáson mért (megállapított) távhőmennyiségért fizetendő hődíj (fűtési és melegvíz hődíj).

(2) Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna használat díját nem tartalmazzák.

23. § Amennyiben a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz rendelkezésre bocsátója a távhőszolgáltató, a felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfizetni a meleg­vízhez felhasznált hálózati hideg víz vízdíját és a csatorna használat díját.

24. § A fűtési célú hődíj meghatározása:

a) az önálló felhasználói hőközponttal rendelkező épületeknél: a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott hőmennyiség különbségeként történik.

b) a Szent Imre herceg utcai szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a felhasználási helyet ellátó szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség. A hőfogadó állomáson beépített mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

25.§ A használati melegvíz hődíjának meghatározása:

a) az önálló felhasználói hőközponttal rendelkező épületeknél: a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített hiteles víz-mennyiségmérőn mért használati melegvíz-mennyiség és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja.

b) a Szent Imre herceg utcai szolgáltatói hőközpontból ellátott hőkörzetben: a felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével történik, úgy, hogy a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. A szolgáltatott melegvíz elszámolásának alapja a hőközpontban elhelyezett hiteles vízmennyiség-mérő, a hőfogadó állomáson, illetve az épületrészben elhelyezett egyéb mellékvízmérő a főmérő költségmegosztója.

6. A távhőszolgáltatás díjtételei

26. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezi. A tüzelőanyag beszerzési árának változását a távhőszolgáltató jogosult a gázalapdíjban és a hődíjban az árváltozással egy időben – a lakosság, illetve az érdekeltek kellő időben történő tájékoztatásának biztosításával – beépíteni és alkalmazni az 1. mellékletben foglalt képlet alapján.

(2) Átmeneti, ideiglenes mérés nélküli távhőszolgáltatás esetén a +3^oC átlaghőmérsékletű fűtési időszakra tervezhető fajlagos hőfelhasználás:

a) 250 MJ/lm³/év az átlagosan legalább +20^oC hőmérsékletű szolgáltatás esetén;

b) 295,5 MJ/lm3/év a 8. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás esetén.

(3) A használati melegvíz-készítés tervezett fajlagos hőfelhasználása: 209 MJ/m³.

(4) - (5)[2]

(6) Díjalkalmazási kiegészítések:

a) mérés nélküli hőszolgáltatás esetén a fűtési hődíj-tételek egy napra jutó arányos részét kell alkalmazni fűtött napokra;

b) a lakossági fűtési hődíj tétel 60 %-át kell alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatra szolgáló helyiségeire és területeire;

c) a fűtési hődíj-tételek 50 %-át kell alkalmazni a távfűtött garázsok vonatkozásában, ha azonban a távfűtött garázs egyéb tevékenység folytatására szolgál, a hődíj teljes összege fizetendő.

(6) Csatlakozási díj: új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa a távhőszolgáltató számára csatlakozási díjat köteles megfizetni. A csatlakozási díjat a 2. mellékletben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani.

7. A távhőszolgáltatási díjak elszámolása

27. § A távhőszolgáltatás hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás. A teljesítés helye a csatlakozási pont.

28. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált fűtési célú távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés szerint történik.

(2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban és hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

(3) A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a csatlakozási ponton hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a csatlakozási ponton lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

29. § A fűtési  költségmegosztókat évenként minimum egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiséget évenként egyszer, július hónapban kell elszámolni.

30. § A költségmegosztóval rendelkező, egy felhasználói hőközponthoz tartozó felhasználók a felhasználói hőközpontban mért tényleges felhasználás alapján  a fűtési hődíjat a felhasználói közösség által meghatározott, a felhasználó képviselője által a távhőszolgáltatónak tett írásbeli nyilatkozatában meghatározott arányok szerint osztják fel, a távhőszolgáltató a fűtési hődíjat ezen nyilatkozat alapján állítja ki.

31. § (1) A felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett fűtési költségmegosztók beszerzése, fenntartása, leolvasása, ellenőrzése saját költségen a felhasználó kötelessége.

(2) A felosztással kapcsolatos, egy mérőkörhöz tartozó felhasználóknak a felosztási arányokkal kapcsolatos, egymás közötti vitáinak rendezése a felhasználó képviselőjének, illetve felhasználói közösségnek feladata.

(3) A távhőszolgáltató biztosítja, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata.

32. §  (1) A használati melegvíz-szolgáltatás elszámolása a felhasználó tulajdonában lévő lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett –felhasználó tulajdonában lévő – hiteles melegvízmérőkön mért felhasználás alapján történik.

(2) Az elszámolás alapját a használati melegvíz-vételezési helyen felszerelt, hitelesített vízmérők leolvasott adatai képezik.

(3) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a 3. melléklet táblázatában meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni.

(4) A távhőszolgáltató a feltételezett fogyasztáson alapuló megállapítást alkalmazza, ha felhasználó elszámolási mérésre alkalmas hitelesített vízmérőt nem szereltet fel, vagy a mérő időszakos leolvasását nem teszi lehetővé, illetve mérési adatot nem szolgáltat.

(5) Szolgáltató negyedévente elszámol, melynek feltételeit (leolvasás, adatrögzítés, számla kibocsátás, stb.) saját költségén biztosítja.

8. A távhőszolgáltatási díjak szétosztása, díjfizetés

33. § (1) A távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját külön-külön, az egyes felhasználónak (díjfizetőnek) számlázza.

(2) A felhasználói közösség tagjai a fűtési hődíjat a fűtési időszakban, egyenlő összegű előlegként fizetik meg havonta, majd a fűtési időszakot követően, évente egyszer, július hónapban a mért felhasználásnak megfelelően történik az elszámolás.

(3) A távhőszolgáltató a mért éves felhasználás alapján a hődíjat a közüzemi szerződés rendelkezéseinek megfelelően szétosztja, az előlegfizetésekből eredő különbözetet vagy jóváírja, vagy beszedi. A díjfizető befizetéseit és a díjfizető által az épületrészre fizetendő távhőszolgáltatási díjakat a távhőszolgáltató egyéni számlán tartja nyilván.

(4) A távhőszolgáltató a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőkre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetők részére tájékoztatást nyújtani.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltató a hőmennyiséget és annak díját a felhasználó által elhatározott és képviselője által megadott arányokkal osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfizetni.

(6) A szétosztási arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.

34. § (1) A  felhasználói közösség döntése alapján a költségmegosztók által kimutatott energiafelhasználás arányaitól el lehet térni, amennyiben a felhasználói közösséghez tartozó díjfizetők megegyeznek az eltérés módjában és elveiben, együtthatók használatában.

(2) A felhasználói közösség az előző fűtési időszakhoz képest eltérő döntését a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig a felhasználó képviselője köteles bejelenteni a távhőszolgáltatónak. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről – az eredmény-számítást is tartalmazó- kimutatásról köteles az egyes felhasználókat, illetve díjfizetőket tájékoztatni.

35. § (1) A távhőszolgáltatási díjakat – a közüzemi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az egy mérőkörhöz  tartozó lakossági felhasználók külön-külön épületrészenként egyenlítik ki. A díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása, a felhasználó (tulajdonosi közösség) által meghatározott arányok szerint a távhőszolgáltató feladata.

(2) A távhőszolgáltatási díjnak a bérlő, vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállni köteles.

36. § (1) Az épületen belüli  fűtési költségmegosztó mérőműszer meghibásodása esetén, vagy amennyiben a költségmegosztókról leolvasott adatok műszaki szempontból értékelhetetlenek, úgy a távhőszolgáltató köteles az eredményszámítást tartalmazó kimutatást visszaküldeni felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egyidejűleg felhívja a felhasználó/díjfizetők figyelmét az általa észlelt, felosztással kapcsolatos hibákra.

(2) Amennyiben felhasználó a visszaküldött elszámoláson 30 napon belül nem változtat, a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért hőmennyiséget az egyes épületrészek fűtött légtere arányában felosztani, és ennek alapján az éves elszámoló számlákat a díjfizetők részére kiállítani.

(3) A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere alapján jogosult felosztani akkor is, ha költségmegosztók adatait nem olvassák le, a felhasználó díjszétosztási eredményszámítást nem szolgáltat vagy, az egy felhasználási helyhez tartozó felhasználók (díjfizetők) a díjszétosztási arányokról nem állapodtak meg.

(4) Abban az esetben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületrészre mellékmérőt, költségmegosztót nem szereltetett fel, arról mérési adat nem áll rendelkezésre, illetve a költségosztó meghibásodása esetén a csatlakozási ponton mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget – más megállapodás hiányában – a szolgáltató jogosult a fűtött térfogatok arányában megállapítani.

(5) Épületrészenkénti díjfizetés esetén a díjfizetési kötelezettség a felhasználási hely (épület) tulajdonostársait, illetve a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfizetők továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

(6) A vételezés átmeneti szüneteltetése esetén a felhasználó (díjfizető) nem mentesül az alapdíj fizetési kötelezettség teljesítése alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől.

9. Díjvisszafizetés

37. § (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(7) bekezdésben foglalt esetekben díj-visszafizetési, kötelezettség terheli.

(2) Ha a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást a Tszt. 40. § (1) bekezdésében meghatározott okokból fakadóan a szükséges időtartamot, de legfeljebb folyamatosan két napot meghaladóan szünetelteti, továbbá felróható magatartásával vagy a Tszt. 49. § (1) bekezdésében foglalt szerződésszegést követ el, a jelen rendeletben meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartamával arányos részét fizeti vissza.

(3) Üzemeltetési hiba esetén, ha a távhőszolgáltató nem tett eleget a 7. § (5)-(6) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének, a 38. § (2) és (5) bekezdéseiben foglalt díjfizetési kötelezettség terheli.

(4) Abban az esetben, ha a az épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, és a felhasználó, illetve az épületrész tulajdonosa a Tszt. 38. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesíti, úgy a teljes távhőszolgáltatási díjat köteles továbbra is megfizetni.

(5) Mérés nélküli szolgáltatásnál szabályozatlan vételezés esetén a felhasználó a teljes távhőszolgáltatássi díjat köteles megfizetni, ha az szerződés nélküli hőfogyasztásnak, vagy hőelvonásnak a következménye.

(6) A díjvisszatérítés megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(7) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a törvényben, illetve a jelen rendeletben foglalt esetek kivételével szünetelteti, vagy korlátozza.

10. Vegyes rendelkezések

38. § (1) A szolgáltatás idején a nem hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek  fűtési díját annak tulajdonosa viseli. A tulajdonos a hasznosítás változása esetén köteles a felhasználó képviselőjét, valamint a távhőszolgáltatót írásban értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést olyan időpontban kell megtennie a tulajdonosnak, hogy a szolgáltatás számlázása a tárgyhóban a változás időpontjától a díjfizetési szabályok szerint megoldható legyen. Az értesítés elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítésből adódó díjhátralékot a tulajdonos viseli.

(3) Ha a fűtési időszak tartama alatt a felhasználó (díjfizető) elköltözik a lakásból (helyiségből), vagy új felhasználó költözik a lakásba (helyiségbe), a fűtési hődíj előlegét a felhasználó (díjfizető) személyében történt változásnak a távhőszolgáltatóhoz történt írásbeli bejelentés hónapjában a régi felhasználónak (díjfizetőnek) kell megfizetnie. Az elszámoló számlát - amely az éves hőfelhasználás függvényében egyaránt tartalmazhat díjjóváírást, vagy többletfizetési kötelezettséget - annak a tulajdonosnak vagy díjfizetőnek küldi meg a szolgáltató, aki az elszámolás időpontjában a szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt és ilyenként a szolgáltató nyilvántartásában szerepelt.

(4) A melegvíz díját a felhasználó/díjfizető személyében történt változás szolgáltatóhoz való írásbeli bejelentésének napjáig a régi, azt követően az új felhasználó (díjfizető) köteles megfizetni.

(5) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a 3. melléklet táblázatában meghatározott alapterületi értékhez tartozó átalány vízmennyiséget kell figyelembe venni.

39. § A rendelet 4. § (1) bekezdésének hatálya nem terjed ki arra a felhasználói hőközpontra (hőfogadó állomásra), amely a rendelet hatályba lépése ellőtt a távhőszolgáltató üzemeltetésébe, illetőleg önkormányzati tulajdonba és a távhőszolgáltató kezelésébe került.

40. §[3]

11. Záró rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén, 8:00 órakor lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 3 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

42. Hatályát veszti:

1. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet,

2. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 9/2008. (IV. 28.) KT. rendelet,

3. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VI. 30.) KT. rendelet,

4. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 31/2008. (IX. 25.) KT. rendelet,

5. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 40/2008. (XII. 23.) KT. rendelet,

6. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 24/2009. (VII. 2.) KT. rendelet,

7. A távhőszolgáltatás hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 26/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 35/2009. (XII. 23.) KT. rendelet.

42. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Diósgyőri Gitta sk.                                                                                                  Földi László sk.

            jegyző                                                                                                                 polgármester

----------------------------

1.melléklet[4] a 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez

-------------

2. melléklet a 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez

A csatlakozási díj kiszámításának képlete:

          F = T+V+H

ahol:   F         a fizetendő csatlakozási díj Ft+ÁFA

                    az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhőtermelő berendezés létesítésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték,

                   az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővezeték-hálózat létesítésének, vagy a meglévő távvezeték-hálózat kapacitásnövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték,

                        H         az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges hőközpont létesítésének, vagy a meglévő hőközpont teljesítménynövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték.

--------

3. melléklet a 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez

A melegvíz hődíj átalányhoz tartozó havi vízmennyiségek.

A használati melegvízdíj megállapításához a lakás teljes fűtött alapterület alapján a következő táblázatban meghatározott alapterületi értékhez tartozó vízmennyiséget kell figyelembe venni:

                                    Lakás teljes fűtött                     Folyamatos szolgáltatás

                                    alapterülete m²                                   esetén víz m³

------------------------

4. melléklet[5] a 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelethez