Cegléd Város Önkormányzata

1/2018. (I. 31.)^[1] önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

a 29/2018. (XI. 29.), a 6/2019. (II. 21.), a 20/2019. (VI. 27.), a 25/2019. (IX. 26.),

a 36/2019. (XII. 31.), a 18/2020. (IV. 29.) és a 44/2020. (XII. 17.) önkormányzati rendelet

módosításaival egységes szerkezetben

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 2. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Cegléd Város Önkormányzatának vagyonára terjed ki.

       (2) E rendelet szabályait

        1. az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 34/2000. (XII. 8.) Ök. rendeletben,

           2. a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT. rendeletben és

       3. a közterületek használatának rendjéről és feltételeiről szóló 30/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

      (3) E rendelet szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben fogalt rendelkezéseken felül megállapított korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit az 1. melléklet tartalmazza.

       (2) A képviselő testület minősített többséget igénylő döntésével a vagyontárgy forgalomképességét érintő besorolását megváltoztathatja, amennyiben az közfeladat célját nem szolgálja.

3. § (1) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések szerint.

    (2) A törzsvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a vagyonkezelésbe adás kivételével, nettó hárommillió forint értékhatárig a polgármester, ettől eltérő esetben a Képviselő-testület gyakorolja.

4. § (1)^[2] Önkormányzati vagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni – ha törvény, vagy e rendelet kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, értékbecsléssel megalapozottan, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, ha a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja.

       (2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 2. melléklet állapítja meg.

      (3)^[3] A Képviselő-testület dönt az értékesítésre, hasznosításra történő kijelöléssel egyidejűleg arról is, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti vagyonelem esetén a 2. melléklet szerint versenyeztetési eljárást kell-e lefolytatni.

    (4)^[4] Ha a Képviselő-testület a (3) bekezdés alapján úgy dönt, hogy versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, akkor engedélyezheti ingatlanközvetítő vállalkozó megbízását, maximum 5 % jutalék ellenében.

  (5)^[5] A Képviselő-testület dönt a Családi Otthonteremtési Kérelem (a továbbiakban: CSOK) támogatásának igénybevételével építkezni szándékozó pályázó kiválasztásáról, aki a becsült forgalmi érték 50 %-ának megfelelő vételáron önkormányzati tulajdonú ingatlant kíván vásárolni. Az adásvétel feltételei a következők:

1. az önkormányzattól vásárolt ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli a CSOK támogatással megépített lakásra kiadott végleges használatbavételi engedély kibocsátását követő tíz évig;
2. az önkormányzatra visszaszáll az ingatlan tulajdonjoga, ha a vevő az adásvételi szerződés megkötését követő két éven belül nem igazolja a CSOK támogatással történő építkezés megkezdését;
3. a Vevő köteles kifizetni az ingatlanszerzéskor megállapított forgalmi értéknek megfelelő összeg és kifizetett vételár különbözetét, valamint a késedelmi kamatokat, ha az adásvételi szerződés aláírását követő öt éven belül CSOK támogatással az új lakás megépítésére és a használatba vételi engedély megszerzésére nem kerül sor.

5. § (1) Az önkormányzat a vagyon értékesítése esetén a vagyontárgy forgalmi értékét a következők alapján határozza meg:

            a) ingatlan és vagyoni értékű jog esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,

          b) egy évnél nem régebbi értékbecslés vagy üzleti értékelés, összehasonlítható ingatlanérték megléte esetén annak felülvizsgált mértékén;

            c) ingó vagyon esetén a piaci érték figyelembevételével, de legalább könyv szerinti értéken;

       (2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdálkodó szervezet részére történő szolgáltatásakor csak piaci értéken vehető figyelembe.

     (3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

5/A. §^[6] Önkormányzati tulajdonban lévő, vállalkozási célt szolgáló ingatlan értékesítésekor a pályázati kiírásban és a nyertes pályázóval megkötésre kerülő adásvételi szerződésben a következő feltételeket kell kikötni:

    a) az ingatlanon az adásvételi szerződés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt éven belül munkahelyteremtő beruházást meg kell kezdeni;

      b) amennyiben a vevő megszerzi a megvásárolt önkormányzati tulajdonú ingatlan közvetlen szomszédságában lévő ingatlan tulajdonjogát, vagy az már a tulajdonában van és ezt követően a területek összevonásáról intézkedik, az így kialakuló ingatlan esetében is köteles az önkormányzattól megvásárolt ingatlanrészen munkahely teremtő vállalkozást folytatni;

      c) ha a vevő az ingatlant az adásvételi szerződés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt éven belül értékesíti, az önkormányzatot megilleti a visszavásárlási jog az eredeti eladási áron;

       d) ha a vevő az adásvételi szerződés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt éven belül az ingatlant az eredeti vételártól számított magasabb áron értékesíti, akkor köteles az eredeti ár és az értékesítési ár különbözetének az 50 %-át Cegléd Város Önkormányzata részére haladéktalanul megfizetni.

6. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes önkormányzat javára történő megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

        (2) Nem fogadható el olyan ajándék, hagyaték,

       a) amelynek megszerzése felvállalhatatlan terhet jelent az önkormányzat számára, és nem áll arányban annak értékével, vagy

           b) önkormányzati érdeket sért.

7. § Az önkormányzat követeléséről való lemondás tárgyában a számviteli törvény előírásainak megfelelően, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szavazati aránnyal a képviselő-testület dönt.

8. § Többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben a Képviselő-testület dönt, mely alapján a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester vagy meghatalmazottja gyakorolja.

2. A vagyonkezelői jog ellenértékének,

az ingyenes átengedés feltételeinek,

a vagyonkezelői jog gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai

9. § (1) Vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel, a vagyonkezelésre az önkormányzat honlapján és hivatalos lapjában meghirdetett nyilvános pályázat alapján, összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő – nyertesére, a megajánlott ellenértéken ruházható át.

    (2) A pályázat meghirdetése előtt az önkormányzat vagyonértékelést végez. A pályázati eljárásra a rendelet, versenyeztetési eljárásról szóló, 2. melléklet III. fejezetében leírtak az irányadók.

10. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának vagyonkezelői jogát versenyeztetés nélkül, kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervezet.

          (2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

      (3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - jogszabályban, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

11. § (1) Vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:

          a) a vagyonkezeléssel érintett vagyonnak a pontos megjelölését (nyilvántartás),

          b) a vagyonkezelés terjedelmét,

          c) a vagyon tulajdonos által történő megterhelésével kapcsolatos szabályokat.

          d) a vagyonkezelőnek az önkormányzattal szemben fennálló elszámolási kötelezettségének tartalmát,

       (2) A vagyonkezelő köteles a nemzeti vagyonról szóló törvényben rögzített feltételeken felül a vagyonkezelésbe vett vagyon

          a) biztosítására,

          b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

          c) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,

     d) felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenésének megfelelő összeg erejéig gondoskodni.

     e) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente történő elszámolására.

   (3) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.

        (4) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet előterjesztésének napjáig a vagyonkezelésbe vett ingatlan és egyéb vagyoni eszköz állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és azt a polgármester útján a Képviselő-testület elé terjeszteni.

12. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a magyarországi önkormányzatokról szóló törvényben, a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak figyelembevételével, a polgármester ellenőrzi.

       (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

       (3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

      a) a vagyonkezelő az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

      b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

      c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

     (4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy az általa kijelölt képviselője jogosult:

     a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

     b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

   (5) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - zárszámadáskor - tájékoztatja a Képviselő-testületet.

   (6) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

13. § A vagyonkezelésbe adható vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

3. Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

14. §^[7] (1) Az üzleti vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot – ha önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület gyakorolja.

             (2) Az üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosultságot a polgármester gyakorolja:

               a) nettó hárommillió forint forgalmi értékhatárig, vagy

               b) ha a hasznosított vagyontárgy bérleti, haszonbérleti díja nem haladja meg az évi nettó hárommillió forintot.

             (3) Vagyontárgy hasznosítását, elidegenítését

               a) a képviselő-testület és szervei, valamint

               b) az önkormányzati vagyont működtető szervezet kezdeményezheti.

15. § A 2. mellékletben meghatározott versenyeztetési eljárást a VÁRVAG Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: VÁRVAG Nonprofit Kft.) folytatja le.

16. § (1) A mezőgazdasági hasznosítású terület a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott időtartamra, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben, foglalt rendelkezések betartásával versenyeztetési eljárás útján hasznosítható.

         (2)^[8]

         (3)^[9]

       (4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogviszony változás nélküli hasznosítására vonatkozó szerződések időbeli hatályát a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

     (5)^[10] A rendelet hatálya alá tartozó ingatlan bérbe, haszonbérbe adásának, ilyen tárgyú szerződés módosításának, megszüntetésének vagy értékesítésének előkészítése a VÁRVAG Nonprofit Kft. feladata.

         (6)^[11]

         (7)^[12]

      (8) Az (1)-(3) bekezdés alapján megkötésre kerülő bérleti, haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a bérleti-, haszonbérleti díj mértéke évente inflációkövető.

16/A. §^[13] A hasznosításra váró üzleti vagyonkörbe tartozó ingatlanok – a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT. rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kivételével – következő évre érvényes legalacsonyabb bérleti-, haszonbérleti díját a Képviselő-testület állapítja meg, a VÁRVAG Nonprofit Kft. javaslatára.

4. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet 2018. február 1-jén lép hatályba.

      (2) Ez a rendelet a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján négy napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

18. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

19. § Hatályát veszti Cegléd Város Önkormányzatának a vagyongazdálkodásról szóló 15/2013. (V. 2.) Ök. rendelete

Dr. Diósgyőri Gitta sk.                                                                                                 Takáts László sk.

címzetes főjegyző                                                                                                         polgármester

Egységes szerkezetbe foglalás időpontja:

2020. december 29.

Dr. Diósgyőri Gitta

címzetes főjegyző

-----------

1. melléklet^[14] az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

----------------

2. melléklet az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

Alapelvek

1. Az esélyegyenlőség elve: a hasznosításról szóló hirdetményben valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek során. A verseny feltételeit úgy kell megfogalmazni, hogy a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

2. A nyilvánosság elve: a versenyeztetési eljárásban a teljes körű nyilvánosságot kell biztosítani. Minden ajánlattevő számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy megalapozott ajánlatot tudjon tenni, és amely nem sért üzleti titkot.

3. A verseny tisztaságának elve: a hasznosításról szóló hirdetmény kiírója köteles a meghirdetett feltételeket tiszteletben tartani és biztosítani a verseny kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

II. fejezet

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon versenyeztetési eljárása

a) értékesítés

b) bérleti jog megszerzése és

c) vagyonkezelői jog átadása esetén pályázati eljárásban történik.

2. Az 1. pontban meghatározott pályázati eljáráson pályázóként nem vehet részt:

1. akinek köztartozása van,
2. aki korábban szerződésszegő magatartást tanúsított Cegléd Város Önkormányzatával, szerveivel, vagy intézményeivel szemben,
3. aki Cegléd Város Önkormányzatával, szerveivel, vagy intézményeivel perben áll.

III. fejezet

 Pályázati eljárás

1. A pályázati eljárás lebonyolítható:

a) nyilvános;

b) zártkörű:

1. meghívásos;

2. ajánlatkérési

c) egyszerűsített pályázati eljárás keretében.

2. Nyilvános pályázati eljárás:

2.1. Zártkörű és egyszerűsített pályázati eljárás keretében lefolytatott versenyeztetés esetén e fejezet 2. pont szerinti rendelkezéseit a 3. és 4. pont szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

2.2.^[15] A nem zártkörű pályázatot nyilvánosan meg kell hirdetni a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztéssel. A pályázat szövegét közzé kell tenni a VÁRVAG Nonprofit Kft. honlapján, melynek hivatkozása az önkormányzat honlapján is közzétehető. A pályázatról szóló rövid tájékoztatást lehetőleg az önkormányzat hivatalos lapjában is meg kell jelentetni. A pályázat szövegét ingatlanközvetítő vállalkozó közreműködése esetén részére is meg kell küldeni.

2.3. A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második vagy az azt követő fordulókban a kiírásban előre pontosan meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A második fordulóban csak a kiíró által a kiírásban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az ajánlati feltételek változatlanok maradnak.

2.4. A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a pályázó tudomására hozott feltételeket, szabályokat, az eljárás és az elbírálás módját csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg  és erről a nyilvánosságot, zártkörű pályázat esetén pedig a feleket tájékoztatta.

2.5. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

2.6. A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

2.6.1. pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, illetve ha pályázat lebonyolítására a kiíró megbízásából kerül sor, az erre való utalást;

2.6.2.a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörû) és azt, hogy a pályázat egy vagy többfordulós, valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat;

2.6.3. a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon(rész), szolgáltatás megnevezését, – szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat;.

2.6.4. az értékesítés, hasznosítás, vagyonkezelés szabályait és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit, az ajánlattételi alkalmassági feltételeket és bírálati szempontokat;

2.6.5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét;

2.6.6. az ajánlatok bontásának időpontját és helyét

2.6.7. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát;

2.6.8. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét;

2.6.9. pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait;

2.6.10. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse;

2.6.11. a pályázat eredménye kihirdetésének módját, idejét;

2.6.12. arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása során a Magyar Államot elővásárlási jog illetheti meg és az elővásárlási jog gyakorlásának módját jogszabály állapítja meg;

2.6.13 arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása, valamint a működtetés csak törvényben meghatározott átlátható szervezet vagy természetes személy részére történhet.

2.6.14. a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.

2.7. A pályáztatási eljárás szabályai:

2.7.1. A pályázati eljárás menetéről szóló szabályzatot a pályázóval ismertetni kell.

2.7.2. A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli, azokat csak a pályázat bontási eljáráson résztvevők előtt bonthatja fel.

2.7.3. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát arról, hogy a pályázati kiírásban foglaltakat, különösen a vételár, vagy díj megfizetésének módját és határidejét elfogadja.

2.7.4. A pályázó köteles igazolni a kiíráson megjelölt biztosíték (bánatpénz) kiíró rendelkezésére bocsátásának tényét.

2.7.5. A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltével kezdődik.

2.7.6. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legkésőbb a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, vagy a pályázat nyertesével szerződést köt.

2.7.7. Többfordulós pályázat esetén, ha a pályázó a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, pályázatát a második fordulóban a kiíró által meghatározott feltételek között módosíthatja. Az eredeti ajánlat módosítása egyebekben nem lehetséges.

2.7.8. A biztosítékot (bánatpénzt) az ajánlatok érvénytelensége esetén, illetve ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, haladéktalanul vissza kell fizetni, illetve utalni.

2.7.9. Nem jár vissza a biztosíték (bánatpénz), ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

2.7.10. Az ajánlattételre a pályázati hirdetmény 2.2. pont szerint meghirdetésétől (kifüggesztés napja) számított legalább 15 napot kell biztosítani.

2.8. Az ajánlatok felbontása:

2.8.1. A pályázók ajánlatainak felbontásánál a pályázat kiírója, vagy az általa meghatalmazott személy, valamint a kiírás szerint nyilvános borítékbontás esetén az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik vannak jelen.

2.8.2. Az ajánlatok felbontásánál jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket tartalmazza:

            a) a felbontás helyét, idejét, a jelenlévők nevét, a képviselet jellegét;

            b) a pályázat tárgyát, közzétételének időpontját, helyét;

            c) a beérkezett pályázatok számát;

            d) a pályázati biztosíték megfizetésének tényét, vagy hiányát;

            e) a pályázatok ismertetésének rövid leírását;

            f) az érvénytelen pályázatok tényének rögzítését;

            g) a jelenlévők hozzászólásait.

2.8.3. Az ajánlatok bontását a beadási határidővel egyező időpontban kell megtartani.

2.8.4. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő maximum 45 nap.

2.9. A pályázatok értékelése és a pályázat nyertesének kiválasztása:

2.9.1. A pályázatok értékelését és a pályázatok rangsorolását a kiíró végzi el és erről a hatáskör gyakorlóját döntés meghozatala céljából értesíti.

2.9.2. Az ajánlatok 2. melléklet II. fejezet a) pontja szerinti eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempontja a következő lehet:

a) a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

2.9.3.  Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén meg kell határozni

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, amelyek nem korlátozódnak a jelen rendeletben szereplő példákra;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat;

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát;

d) azt a módszert, amely meghatározza a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.

2.9.4. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén a részszempontok között szerepelnie kell a legmagasabb összegű ellenszolgáltatásnak, legalább 50 %-os súlyban. Ingatlanértékesítés esetén az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás összege az ingatlanra készült értékbecslésben szereplő értéknél alacsonyabb lehet, ha a pályázatban lévő többi részszempont alapján megállapítható, hogy a pályázó legalább két álláshelyet teremt, és a vásárolt ingatlanon folytatott tevékenysége helyi adóbevételt eredményez. A kiírónak jogában áll az értékbecslésben szereplő értéktől való negatív eltérés lehetőségét a minimum értéknél magasabb foglalkoztatási hatáshoz, illetve adóbevételhez kötni.

2.9.5. Amennyiben a nyertes pályázó (vevő) által kifizetett vételár az ingatlanra készült értékbecslés szerinti forgalmi értéknél alacsonyabb, de a vevő a pályázatában szereplő egyéb részszempontokban meghatározott vállalásait nem teljesítette a szerződés megkötésétől számított 3 éven belül, úgy az értékesített ingatlan tulajdonjoga visszaszáll az önkormányzatra és az eladó nem fizeti vissza a vételárat.

2.9.6. A nyertes pályázó a pályázatban vállalt és az adásvételi szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséről a szerződésben előírt határidőn belül írásban beszámol az eladónak.

2.9.7. A kiíró tájékoztatása alapján a pályázat nyertesének kiválasztására a hatáskör gyakorlója jogosult.

2.9.8. A pályázó bizonytalan pénzügyi helyzete, korábbi szerződésszegő magatartása, helyi adótartozása esetén, a soron következő legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni, vagy újabb pályázat kiírásáról dönteni az előbbi eredménytelennek nyilvánítása mellett.

2.9.9. Indokolt esetben a képviselő-testület zárt ülést rendel el.

2.9.10. A kiíró az ajánlatok elbírálására és a pályázat nyertesére vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

2.10. Szerződéskötés: 

2.10.1. Szerződés azzal a pályázóval köthető, akit  a hatáskör gyakorlója a pályázat nyertesének nyilvánított.

2.10.2. Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

2.10.3.^[16] A szerződést a pályázat nyertesével – figyelembe véve a szükséges eljárásokat – a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül meg kell kötni.

2.10.4. Amennyiben a pályázati eljárás során értékesített ingatlanra jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog áll fenn, az elővásárlásra jogosultat az ajánlati kötöttség időtartamához igazodó határidő megjelölésével nyilatkoztatni kell elővásárlási joga gyakorlásáról.

2.10.5. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés a pályázó részére felróható okból meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

3. Zártkörű pályázati eljárás

3.1. Meghívásos és Ajánlatkérési pályázati eljárás akkor indítható, ha:

         a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé;

         b) az önkormányzati érdekek, különösen az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik;

            c) a pályázati kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

3.2. Zártkörű pályázati eljárás esetén az érintett ajánlattevőket – legalább hármat – egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni.

3.3. Ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (hirdetmény, kiírás), hanem azonos feltételek biztosításával ajánlatot kér.

3.4. Az ajánlatkérésre a zárkörû pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

3.4.1. nincs pályázati felhívás (hirdetmény, kiírás);

3.4.2. legalább három ajánlatot kell bekérni;

3.4.3. az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevőnek

legalább 15 nap álljon rendelkezésére ajánlata kidolgozására;

3.5. A zártkörű pályázat tényét és eredményét az önkormányzat honlapján és a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos hirdetőtábláján közzé kell tenni. Ha a pályázat lefolytatója a VÁRVAG Nonprofit Kft. a zártkörű pályázat tényét a VÁRVAG Nonprofit Kft. honlapján is közzé kell tenni.

4. Egyszerűsített pályázati eljárás:

4.1. Az egyszerûsített pályázati eljárás esetén a kiíró dönthet úgy, hogy a határidőt és minimál árat megjelölve felhatalmazza a pályázati eljárást megbízás alapján ellátó szervet az eljárás lebonyolítására, a szerződés előkészítésére és aláírás céljából a kiíró képviselője elé terjesztésére, ha az ajánlati ár eléri a kiíró által meghatározott minimál árat.

4.2. A kiíró dönthet úgy is, hogy a pályázat nyertesével kötendő szerződést az aláírást megelőzően ismételten kiíró elé kell terjeszti.

4.3.^[17] Az egyszerűsített pályázati eljárásra szóló hirdetményt az önkormányzat, valamint a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos hirdetőtábláján közzé kell tenni. Ha az eljárás lefolytatója a VÁRVAG Nonprofit Kft., akkor a pályázati eljárásról szóló hirdetményt a Várvag Nonprofit Kft. honlapján is közzé kell tenni A kiíró dönthet arról, hogy a pályázati hirdetmény helyi és/vagy országos médiában is megjelenjen. A pályázati eljárásról szóló hirdetményt ingatlanközvetítő vállalkozó közreműködése esetén részére is meg kell küldeni. Az ajánlatok megtételére legalább, a hirdetmény hirdetőtáblán történő megjelenésétől számított 15 napot kell biztosítani.

4.4. A kiíró a pályázati feltételeket nem módosíthatja, és a pályázók által benyújtott ajánlatok sem módosíthatók, kivéve ha a pályázati eljárást lebonyolító szerv felhívására a pályázó valamely alaki hiányosságot pótol.

4.5. Az egyszerûsített pályázati eljárás során egyebekben a pályázati eljárásra vonatkotó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

--------------

3. melléklet az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

Vagyonkezelésbe adható vagyonelemek:

1. Az 1. melléklet 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. pontjaiban felsorolt ingatlanok és létesítményei;

2. A lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT. rendelet 1. mellékletében felsorolt ingatlanok;

3. A lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT. rendelet 5. mellékletében felsorolt ingatlanok;

4. Nem önkormányzati fenntartásban és működtetés alatt álló, állami köznevelési feladat ellátását szolgáló önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és berendezései:

4.1. Ceglédi SZC Közgazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma C., Kossuth F. u. 32. (ceglédi 936. hrsz.)

4.2. Ceglédi SZC Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája C., Jászberényi út 2. (ceglédi 1034/5. hrsz.)

4.3. Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola C., Széchenyi út 16. (ceglédi 2302/1. hrsz.)

4.4. Ceglédi SZC Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája C., Kossuth F. u. 18. (ceglédi 2657/4. hrsz.)

4.5. Ceglédi Tankerületi Központ, Ceglédi Szakképzési Centrum, továbbá Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Ceglédi Tagintézménye székhelye C., Malom tér 3. (ceglédi 5012/3. hrsz.)

4.6. Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Cegléd, Rákóczi út 46. (ceglédi 2015. hrsz.)

4.7. Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola Cegléd, Eötvös tér 8. (ceglédi 265. hrsz.)

4.8. Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola – Népkör úti Telephelye Cegléd, Népkör u. 1. (ceglédi 58. hrsz.)

4.9. Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola – Selyem utcai Telephelye Cegléd, Selyem u. 1. (ceglédi 247. hrsz.)

4.10. Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola – Külső-Budai úti Telephelye Cegléd, Külső-Budai út 2. (ceglédi 9140. hrsz.)

4.11. Várkonyi István Általános Iskola Cegléd, Széchenyi út 14/D. (ceglédi 935. hrsz.)

4.12. Várkonyi István Általános Iskola – Rákóczi úti Tagintézménye Cegléd, Rákóczi út 50-52. (ceglédi 2008/2. hrsz.)

4.13. Várkonyi István Általános Iskola – Örkényi úti Tagintézménye Cegléd, Örkényi út 583. (ceglédi 064/2. hrsz.)

4.14. Dózsa György Kollégium Cegléd, Rákóczi út 54-56. (ceglédi 2008/1. hrsz.)

4.15. Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Cegléd, Kút u. 2. (ceglédi 294/1. hrsz.)

4.16.^[18] Ceglédi Tankerületi Központ, Losontzi István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium Telephelye – Cegléd, Ady Endre utca 3. (ceglédi 107. hrsz.)

4.17.^[19] Ceglédi Szakképzési Centrum fenntartó - Cegléd, Bem u.1. (ceglédi 2152/A/12 hrsz.)

5. Az egészségügyi alapellátási szolgáltatások elhelyezésére szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek:

5.1. Ceglédi I. és V. számú felnőtt háziorvosi körzet rendelője, valamint Központi Háziorvosi Ügyelet, illetve az I., a II., a VI. és VII. házi gyermekorvosi körzetek rendelője C., Kossuth F. u. 17. – Kárpáti A. u. 9. – (ceglédi 2731/1. hrsz.)

5.2. Ceglédi II. számú felnőtt háziorvosi körzet rendelője C., Jászberényi út 11. (ceglédi 945/A/52. hrsz.)

5.3. Ceglédi IV. és XII. számú felnőtt háziorvosi körzet rendelője C., Kölcsey tér 11. (ceglédi 2051/A/18. hrsz.)

5.4. Ceglédi VIII. számú felnőtt háziorvosi körzet rendelője C., Kőrösi út 51. (ceglédi 6097/1/A/1. hrsz.)

5.5. Ceglédi IV. számú házi gyermekorvosi körzet rendelője C., Jászberényi út 9. (ceglédi 944/A/51. hrsz.)

---------

4. melléklet az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez^[20]