Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a vagyongazdálkodásról
Hatályos: 2025. 02. 15Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a vagyongazdálkodásról
[1a] Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 2. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
[1b] az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Cegléd Város Önkormányzatának vagyonára terjed ki.
(2) E rendelet szabályait
1. az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 34/2000. (XII. 8.) Ök. rendeletben,
2.1 az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendeletben és
3. a közterületek használatának rendjéről és feltételeiről szóló 30/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) E rendelet szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben fogalt rendelkezéseken felül megállapított korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő testület minősített többséget igénylő döntésével a vagyontárgy forgalomképességét érintő besorolását megváltoztathatja, amennyiben az közfeladat célját nem szolgálja.
3. §2 (1) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben a polgármester vagy a Képviselő-testület Tulajdonosi Bizottsága gyakorolja, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések szerint.
(2) A törzsvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a vagyonkezelésbe adás kivételével, nettó ötmillió forint értékhatárig a Képviselő-testület Tulajdonosi Bizottsága, ettől eltérő esetben a Képviselő-testület gyakorolja.
4. § (1)3 Önkormányzati vagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni – ha törvény, vagy e rendelet kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, értékbecsléssel megalapozottan, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, ha a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait a 2. melléklet állapítja meg.
(3)4 A Képviselő-testület dönt az értékesítésre, hasznosításra történő kijelöléssel egyidejűleg arról is, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti vagyonelem esetén a 2. melléklet szerint versenyeztetési eljárást kell-e lefolytatni.
(4)5 Ha a Képviselő-testület a (3) bekezdés alapján úgy dönt, hogy versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, akkor engedélyezheti ingatlanközvetítő vállalkozó megbízását, maximum 5 % jutalék ellenében.
(5)6 A Képviselő-testület dönt a Családi Otthonteremtési Kérelem (a továbbiakban: CSOK) támogatásának igénybevételével építkezni szándékozó pályázó kiválasztásáról, aki a becsült forgalmi érték 50 %-ának megfelelő vételáron önkormányzati tulajdonú ingatlant kíván vásárolni. Az adásvétel feltételei a következők:
a) az önkormányzattól vásárolt ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli a CSOK támogatással megépített lakásra kiadott végleges használatbavételi engedély kibocsátását követő tíz évig;
b) az önkormányzatra visszaszáll az ingatlan tulajdonjoga, ha a vevő az adásvételi szerződés megkötését követő két éven belül nem igazolja a CSOK támogatással történő építkezés megkezdését;
c) a Vevő köteles kifizetni az ingatlanszerzéskor megállapított forgalmi értéknek megfelelő összeg és kifizetett vételár különbözetét, valamint a késedelmi kamatokat, ha az adásvételi szerződés aláírását követő öt éven belül CSOK támogatással az új lakás megépítésére és a használatba vételi engedély megszerzésére nem kerül sor.
5. § (1) Az önkormányzat a vagyon értékesítése esetén a vagyontárgy forgalmi értékét a következők alapján határozza meg:
a) ingatlan és vagyoni értékű jog esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
b) egy évnél nem régebbi értékbecslés vagy üzleti értékelés, összehasonlítható ingatlanérték megléte esetén annak felülvizsgált mértékén;
c) ingó vagyon esetén a piaci érték figyelembevételével, de legalább könyv szerinti értéken;
(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdálkodó szervezet részére történő szolgáltatásakor csak piaci értéken vehető figyelembe.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
5/A. §7 Önkormányzati tulajdonban lévő, vállalkozási célt szolgáló ingatlan értékesítésekor a pályázati kiírásban és a nyertes pályázóval megkötésre kerülő adásvételi szerződésben a következő feltételeket kell kikötni:
a) az ingatlanon az adásvételi szerződés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt éven belül munkahelyteremtő beruházást meg kell kezdeni;
b) amennyiben a vevő megszerzi a megvásárolt önkormányzati tulajdonú ingatlan közvetlen szomszédságában lévő ingatlan tulajdonjogát, vagy az már a tulajdonában van és ezt követően a területek összevonásáról intézkedik, az így kialakuló ingatlan esetében is köteles az önkormányzattól megvásárolt ingatlanrészen munkahely teremtő vállalkozást folytatni;
c) ha a vevő az ingatlant az adásvételi szerződés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt éven belül értékesíti, az önkormányzatot megilleti a visszavásárlási jog az eredeti eladási áron;
d) ha a vevő az adásvételi szerződés ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt éven belül az ingatlant az eredeti vételártól számított magasabb áron értékesíti, akkor köteles az eredeti ár és az értékesítési ár különbözetének az 50 %-át Cegléd Város Önkormányzata részére haladéktalanul megfizetni.
6. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes önkormányzat javára történő megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.
(2) Nem fogadható el olyan ajándék, hagyaték,
a) amelynek megszerzése felvállalhatatlan terhet jelent az önkormányzat számára, és nem áll arányban annak értékével, vagy
b) önkormányzati érdeket sért.
7. § Az önkormányzat követeléséről való lemondás tárgyában a számviteli törvény előírásainak megfelelően, a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szavazati aránnyal a képviselő-testület dönt.
8. § Többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben a Képviselő-testület dönt, mely alapján a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester vagy meghatalmazottja gyakorolja.
2. A vagyonkezelői jog ellenértékének, az ingyenes átengedés feltételeinek, a vagyonkezelői jog gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai
9. § (1) Vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel, a vagyonkezelésre az önkormányzat honlapján és hivatalos lapjában meghirdetett nyilvános pályázat alapján, összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő – nyertesére, a megajánlott ellenértéken ruházható át.
(2) A pályázat meghirdetése előtt az önkormányzat vagyonértékelést végez. A pályázati eljárásra a rendelet, versenyeztetési eljárásról szóló, 2. melléklet III. fejezetében leírtak az irányadók.
10. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonának vagyonkezelői jogát versenyeztetés nélkül, kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervezet.
(2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - jogszabályban, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
11. § (1) Vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyonnak a pontos megjelölését (nyilvántartás),
b) a vagyonkezelés terjedelmét,
c) a vagyon tulajdonos által történő megterhelésével kapcsolatos szabályokat.
d) a vagyonkezelőnek az önkormányzattal szemben fennálló elszámolási kötelezettségének tartalmát,
(2) A vagyonkezelő köteles a nemzeti vagyonról szóló törvényben rögzített feltételeken felül a vagyonkezelésbe vett vagyon
a) biztosítására,
b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,
d) felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenésének megfelelő összeg erejéig gondoskodni.
e) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente történő elszámolására.
(3) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.
(4) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet előterjesztésének napjáig a vagyonkezelésbe vett ingatlan és egyéb vagyoni eszköz állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és azt a polgármester útján a Képviselő-testület elé terjeszteni.
12. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a magyarországi önkormányzatokról szóló törvényben, a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak figyelembevételével, a polgármester ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.
(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy az általa kijelölt képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(5) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - zárszámadáskor - tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(6) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
13. § A vagyonkezelésbe adható vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.
3. Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
14. §8 (1) Az üzleti vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot – ha önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület gyakorolja.
(2)9 Az üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosultságot
a) nettó egymillió forint forgalmi értékhatárig, a polgármester gyakorolja,
b) nettó egymillió forint és nettó ötmillió forint forgalmi értékhatár között a Képviselő-testület Tulajdonosi Bizottsága gyakorolja
c) a hasznosított vagyontárgy tekintetében a bérleti, haszonbérlet díj éves bevétele nagyságrendjétől függően a Képviselő-testület a) vagy b) pontban megjelölt szerve gyakorolja.
(3) Vagyontárgy hasznosítását, elidegenítését
a) a képviselő-testület és szervei, valamint
b) az önkormányzati vagyont működtető szervezet kezdeményezheti.
15. § A 2. mellékletben meghatározott versenyeztetési eljárást a VÁRVAG Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: VÁRVAG Nonprofit Kft.) folytatja le.
16. § (1) A mezőgazdasági hasznosítású terület a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott időtartamra, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben, foglalt rendelkezések betartásával versenyeztetési eljárás útján hasznosítható.
(2)10
(3)11
(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogviszony változás nélküli hasznosítására vonatkozó szerződések időbeli hatályát a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.
(5)12 A rendelet hatálya alá tartozó ingatlan bérbe, haszonbérbe adásának, ilyen tárgyú szerződés módosításának, megszüntetésének vagy értékesítésének előkészítése a VÁRVAG Nonprofit Kft. feladata.
(6)13
(7)14
(8) Az (1)–(3) bekezdés alapján megkötésre kerülő bérleti, haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a bérleti-, haszonbérleti díj mértéke évente inflációkövető.
16/A. §15 A hasznosításra váró üzleti vagyonkörbe tartozó ingatlanok – a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT. rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kivételével – következő évre érvényes legalacsonyabb bérleti-, haszonbérleti díját a Képviselő-testület állapítja meg, a VÁRVAG Nonprofit Kft. javaslatára.
4. Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet 2018. február 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján négy napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.
18. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
19. § Hatályát veszti Cegléd Város Önkormányzatának a vagyongazdálkodásról szóló 15/2013. (V. 2.) Ök. rendelete
Az 1. § (2) bekezdés 2. pontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdését módosította a 6/2019. (II. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. március 1-jétől.
A rendelet 4. §-át (3) bekezdéssel egészítette ki a 6/2019. (II. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. március 1-jétől.
A rendelet 4. §-át (4) bekezdéssel egészítette ki a 6/2019. (II. 21.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. március 1-jétől.
A rendelet 4. §-át (5) bekezdéssel egészítette ki a 25/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. október 1-jétől.
A rendeletet 5/A. §-sal egészítette ki a 36/2019. (XII. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. január 1-jétől.
A rendelet 14. §-át módosította a 18/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. május 1-jétől.
A 14. § (2) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 6/2019. (II. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan: 2019. március 1-jétől.
A 16. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 6/2019. (II. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan: 2019. március 1-jétől.
A 16. § (5) bekezdését módosította a 18/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2020. május 1-jétől.
A 16. § (6) bekezdését hatályon kívül helyezte a 18/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan: 2020. május 1-jétől.
A 16. § (7) bekezdését hatályon kívül helyezte a 18/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan: 2020. május 1-jétől.
A rendeletet 16/A. §-sal egészítette ki a 18/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2020. május 1-jétől.