Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2023. 01. 02

Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2023.01.02.

Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Adókötelezettség

1. § Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján a következő helyi adókat vezeti be:

a) építményadó,

b) telekadó,

c) magánszemélyek kommunális adója

d) idegenforgalmi adó és

e) helyi iparűzési adó.

2. § Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. §-ában foglaltakra terjed ki.

3. § A rendelet hatálya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.

2. Építményadó

4. § Az adókötelezettségre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. § Az adó alanyára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. § (1) Mentes az adó alól:

a) a Htv. 13. §-ában meghatározott építmény,

b) a magánszemély tulajdonában lévő lakás, amelyben az adó alanya az adóév nagyobb részében folyamatosan életvitelszerűen lakik,

c) a magánszemély tulajdonában lévő lakáshoz, lakóházhoz tartozó egy darab személygépkocsi tároló, legfeljebb 20 m2-ig, amennyiben azt rendeltetésszerűen használják, és az adó alanya az adóév nagyobb részében folyamatosan életvitelszerűen abban a lakásban, lakóházban lakik. Amennyiben a személygépkocsi tároló a lakással nem azonos helyrajzi számon található, úgy mindkét adótárgy adóalanyának azonosnak kell lennie, és az adóalany az adómentességhez nyilatkozni köteles, hogy melyik lakással összefüggésben kéri a személygépkocsi tároló adómentességét.

(2) Ugyanazon adótárgyon több adófizetésre kötelezett közül a mentesség csak a követelményeknek megfelelő adóalanyt illeti meg, tulajdoni hányadának megfelelően.

(3) A magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál életvitelszerű lakóhelyéül,

a) ahonnan életét szervezi: rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul, ahová hazatér,

b) ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket - étkezés, főzés, mosás – legjellemzőbben folytatja,

c) amely családi élete helyszínéül szolgál,

d) amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat elsődlegesen, nagyobb mértékben vesz igénybe és

e) amely elsődleges számlázási/levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(4) A (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott mentesség érvényesítéséhez a magánszemély adóalany köteles nyilatkozni, és alátámasztó dokumentumokkal igazolni, hogy életvitelszerűen abban az ingatlanban lakik, amelyre vonatkozóan a mentességet igénybe kívánja venni.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására az életvitelszerű tartózkodás kezdetét követő adóév január 31. napjáig van lehetőség. A határidő elmulasztása az adóévre vonatkozóan jogvesztő.

(6) Az életvitelszerű tartózkodás megszűnését 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatóság felé.

(7) Az adóhatóság megvizsgálja a (4) bekezdésben foglalt nyilatkozat valóságtartalmát, szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le, megvizsgálva a közüzemi számlákon szereplő fogyasztás és az életvitelszerűség arányosságát, összevetve, hogy

a) a dokumentumok, közműszolgáltatói igazolások, számlák miként tartalmazzák az igénybevevő nevét, lakóhelyét, a fogyasztási címet, a számlázási/levelezési címet és

b) a számlázási/levelezési cím mely időponttól érvényes a kérelem benyújtását megelőző egy évről szóló számlákon (részszámla, elszámoló számla).

(8) Az adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén dönt a mentességről.

7. § Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

9. § Az adó mértéke: 2190 Ft/m2/év.

10. § (1) A 9. § szerinti adót a II. övezetben 390 Ft/m2-rel, a III. övezetben 790 Ft/m2-rel csökkentett mértékben kell megállapítani.

(2) A mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi ingatlanon lévő építmény övezet szerinti adóját 50%-kal csökkentett mértékben kell megállapítani.

(3) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 10. pontjában meghatározott kiegészítő helyiség adóköteles része vonatkozásában az övezet szerinti adót 400 Ft/m2-rel csökkentett mértékben kell megállapítani.

11. § Az adó mértéke tekintetében az övezeti határok a következők:

a) I. övezet: a vasúti pályatesttől északra fekvő terület,

b) II. övezet: az I. övezet határától délre a 7-es főközlekedési útig (Balatonszentgyörgyi és Budapesti út) terjedő terület, beleérte az út mindkét oldalát, valamint a Tó utca – Gábor Áron utca – Sport köz mindkét oldala által határolt terület,

c) III. övezet: a II. övezet határától déli irányba az I-II övezetekhez nem tartozó terület, beleértve a külterületet is.

12. § (1) Az adóbevallást az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell benyújtani az önkormányzat hivatalához.

(2) Az adóköteles építmény utáni adót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetnie.

3. Telekadó

13. § Az adókötelezettségre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 17. § és 20. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

14. § Az adó alanyára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

15. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 19. §-ában meghatározottakon túl mentes az adó alól:

a) a beépített telek,

b) az építési tilalom alatt álló telek és

c) az épülethez, épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület.

(2) A telek fekvése vagy a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet szerinti minősítése miatt be nem építhető telek után az adót 50 %-kal csökkentett mértékben kell megállapítani.

16. § Az adó alapja a telek m2-ben számított területe.

17. § Az adó mértéke:

a) a telek 800 m2-t meg nem haladó területrésze után: 60 Ft/m2

b) a telek 800 m2 feletti területrésze után: 20 Ft/m2

4. Magánszemélyek kommunális adója

18. § (1) Kommunális adó fizetési kötelezettség terheli a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 24. §-ában meghatározattak közül azt a magánszemély adóalanyt, aki

a) a tulajdonában lévő lakásában a 6. § (3)-(8) bekezdésében foglaltak szerint, az adóév nagyobb részében, folyamatosan életvitelszerűen lakik vagy

b) az önkormányzat illetékességi területén lévő, nem magánszemély tulajdonában lévő lakás lakásbérleti jogával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adókötelezettségre, az adó alanyára, az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ában és 24-25. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

19. § (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ában megjelölt építmény tulajdonosa, nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője.

(2) Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, és több tulajdonos esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ában foglaltak az irányadók.

20. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. §-ában, 24-25. §-ában foglaltak az irányadók.

21. § Az adó mértéke: 10.000 Ft / év.

22. § Mentesül a magánszemélyek kommunális adója alól az adóalany arra az adótárgyra vonatkozóan, amely után építményadót fizet.

5. Idegenforgalmi adó

23. § Az adókötelezettség a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 30. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.

24. § Az adómentesség a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. §-ában foglaltakra terjed ki.

25. § Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma.

26. § Az adó mértéke: személyenként és vendégéjszakánként 500 Ft.

27. § (1) Az adó beszedésére kötelezettre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 34. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az adóbeszedésre kötelezettnek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. §-ában meghatározott adómentességre jogosító tartózkodást igazolnia kell, ennek hiányában az idegenforgalmi adót be kell szednie, vagy neki kell megfizetnie.

(3) Az adómentesség jogcímének függvényében az adómentességre jogosító tartózkodás igazolható különösen:

a) a személyi adatok ellenőrzésére alkalmas okmány számával,

b) a fekvőbeteg szakellátó vagy szociális intézmény igazolásával,

c) hatóság vagy bíróság intézkedése folytán keletkezett irattal,

d) szakképző intézmény igazolásával,

e) vállalkozási- és munkaszerződéssel,

f) tulajdoni lappal,

g) egyházi jogi személy igazolásával,

h) honvédelmi, rendvédelmi szerv igazolásával.

28. § Az adóbeszedésre kötelezett a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles az általa beszedett idegenforgalmi adóról adóbevallást tenni, és az adót az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára befizetni.

6. Helyi iparűzési adó

29. § Az adókötelezettségre, az adó alanyára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35-39/F. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

30. § Az adó mértéke: az adóalap 2 százaléka.

31. § (1) Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41-42. §-ában foglaltak az irányadóak.

(2) A vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév június 15-éig és szeptember 15-éig fizeti meg.

32. §1

33. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

1

A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.