Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének 17/2019 (XI.4.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 02Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének 17/2019 (XI.4.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő–testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat jelképei és pecsétje:
a) az önkormányzat címere
b) az önkormányzat zászlója
c) a pecsétje
(3) Az önkormányzat címere, zászlója és pecsétje használatának részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(4) Zamárdi település hivatalos ünnepe: A Római Katolikus templom felszentelésének napja, szeptember 8.
(5) Zamárdi város hivatalos lapja a havonta megjelenő Zamárdi Hírmondó, amely képviselő-testület döntéseit is tartalmazza.
2. Az önkormányzat
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zamárdi Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat hivatala: Zamárdi Polgármesteri Hivatal
(3) Az önkormányzat székhelye: Zamárdi, Szabadság tér 4.
(4) Zamárdi város illetékességi területe: Zamárdi város közigazgatási területe (Zamárdi, Zamárdi-felső, Balatonszéplak-alsó)
(5) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat-, és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(6) Az Mötv. 13. §-a határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat.
(7) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(8) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal és a jegyző látják el.
(9) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
(10)1 Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(11) A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően az éves költségvetésében határozza meg, hogy az önként vállalt feladatokat milyen mértékben és módon látja el.
(12) Az önkormányzat testvérvárosi településeinek nevét a 1. függelék tartalmazza.
3. A Képviselőtestület
3. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő. A képviselő-testület tagok, bizottsági tagok névsorát, az önkormányzati intézmények felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel hozott döntésével kimondhatja feloszlását. Ebben az esetben a hatályos jogszabályok szerinti időpontra időközi választást kell kiírni.
4. A képviselő-testület fő feladatai
4. § (1) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület egyes hatáskörének gyakorlását a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre és a törvényben meghatározottak szerinti társulásra ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átruházásról szóló külön rendeletet egységes szerkezetbe foglalva, állandó jelleggel a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.
(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a határozza meg.
5. A képviselő-testület ülése, munkaterve
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, az ülések általában nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület évente munkaterv szerint legalább 10 ülést tart.
(3) A rendes ülését a képviselő-testület általában havonta, a városháza nagytermében tartja, lehetőleg a hónap utolsó hétfőjén 15.00 órai kezdettel.
(4) A képviselő-testület a nyári időszakban ülésszünetet tart, minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig.
(5)2 A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a települési képviselők 1/4-nek vagy a képviselő-testület állandó bizottságának, a kormányhivatal vezetőjének indítványára. Az indítványban meg kell határozni a testületi ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést a szabályszerűen benyújtott indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester jogosult a képviselő-testület rövid úton történő összehívására, a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével, és indokolásával.
(7) A képviselő-testület évente egyszer, előre meghatározott időpontban, a költségvetés elfogadása előtt, közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást Zamárdi városháza nagytermében tartják.
6. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, amelynek elkészítése a polgármester feladata.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a települési képviselőktől,
b) képviselő-testület bizottságaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézményektől,
e) a lakosság nagyobb csoportjait képviselő társadalmi szervezetektől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek tárgyát, előterjesztőjét,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét.
6. A képviselő-testület összehívásának rendje
7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester jogosult összehívni. Az alakuló ülést - a rendkívüli ülés szabályai szerint - a polgármester hívja össze, ünnepélyes keretek között nyitja meg, majd vezeti azt.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti a képviselő-testület ülését. Amennyiben ő is akadályoztatva van, úgy a Humán Bizottság elnöke látja el ezeket a feladatokat.
(3) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Amennyiben az elektronikus úton történő meghívás kiküldése lehetséges, akkor az előterjesztést és a határozati javaslatot elektronikus levél, illetve számítógépes adathordozón kell elkészíteni.
(4) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben a napirendet a testület szóbeli előterjesztésként tárgyalja, akkor a határozati javaslatot írásban is el lehet készíteni hozzá.
(5) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni, - kivéve a rendkívüli ülés meghívóját – hogy azt a testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők, egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A fenti anyag kiküldésének jelen pontban meghatározott határidejétől az ülést vezető elnök bármikor eltérhet.
(6) A képviselő –testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) bizottsági előterjesztés esetén a bizottság nem képviselő tagjait,
b) esetenként a témakör szerint érdekelt szervet, szervezetet, vagy személyt,
c) az intézményt érintő napirendeknél az intézményvezetőket,
d) jegyzőt, aljegyzőt, a mindenkori Adóügyi és Pénzügyi Osztályvezetőt, vagy az általa megbízott köztisztviselőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőjét, jegyző által, adott napirendhez felkért hivatali dolgozót
e) az összes Zamárdiban működő civil szervezet elnökét, vagy az általa delegált tagot
f) érintettség esetén a főépítészt, tervezőt
g) akit a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.
(2) Külön kérésre a civil szervezetek elnökei, a többi bizottsági előterjesztést digitális formában (pendrive,) a Polgármesteri Hivatal portáján átvehetik.
7. A Képviselő –testület ülése, határozatképessége
9. § (1) A képviselő-testület ülése, a zárt ülés kivételével, nyilvános, a helyi televízió felvételről közvetíti.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) Az elrendelésre bármely képviselő javaslatot tehet. A zárt ülés elrendelésére és a jelenlevők körére a képviselőkön kívül javaslatot tehet: polgármester, érintett személy, jegyző. A zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül a képviselő-testület minősített többséggel azonnal dönt. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli és a tudomásukra jutott személyes adatokat, információkat kötelesek megőrizni.
(5) A zárt ülésen elhangzottakról (vita, szavazás, stb.) a jelenlévők kívülállóknak semminemű felvilágosítást nem adhatnak.
(6) A képviselő-testület zárt ülésén hozott határozatait az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően (a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy, hatósági ügy, összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos ügy kivételével) nyilvánosságra kell hozni.
10. § (1) A képviselő-testület tanácskozása céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a képviselőkön kívül a meghívottak, a Polgármesteri Hivatal kijelölt dolgozói, és a hallgatóság tartózkodnak.
(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
11. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan ellenőrizni kell.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testület ülését 8 napon belül újból össze kell hívni. A megismételt ülésen más napirend is tárgyalható.
8. A képviselő-testület ülésének vezetése
12. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.
(3) Mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságának elnöke elnököl. Valamennyiük akadályoztatása esetén a mindenkori Humán Bizottság elnöke elnököl.
13. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása, annak folyamatos figyelemmel kísérése,
c) az ülés vezetése, a szó megadása,
d) az ülés félbeszakítása,
e) napirendek előterjesztése
f) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
g) a napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(2) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása, berekesztése,
b) szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredmények megállapítása,
d) a határozat ismertetése, kimondása.
(3) A polgármester egyéb feladatai, jogkörei:
a) felszólalási jog,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) tájékoztatás az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
d) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól
e) hosszúra nyúlt vitában indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárást
f) rendre utasítja, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozást, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
14. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.
(2) A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára hozzászólások időtartamának meghatározása kérdésében a képviselőtestület vita nélkül határoz. A hozzászólások időtartamát két percnél rövidebb időtartamban meghatározni nem lehet.
(3) Az előterjesztő, bármely képviselő, illetve a polgármester javasolhatja a vita berekesztését. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra jogosult.
9. A képviselő-testületi ülés napirendjének meghatározása, előterjesztések
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester, írásban, tesz javaslatot, a javasolt napirendek tárgyalásának sorrendjét a meghívóban határozza meg. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A 7. §. (5) bekezdésében jelölt határnap után a napirend az ülést vezető elnök javaslatára egészíthető ki, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésén elsődlegesen az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A rendkívüli ülésen más napirendet csak a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata esetén lehet tárgyalni.
(4) A képviselő-testület a munkatervbe felvett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a jegyző, illetve a bizottságok által benyújtott javaslatokat. Ezeket az indítványokat legkésőbb a képviselő-testület következő, munkaterv szerinti ülésének napirendjére kell felvenni.
(5) A napirendi pont egy alkalommal napolható el. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg meghatározza a további előkészítés rendjét.
(6) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára bármely napirendet bizottsági tárgyalásra adhat ki. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
b) tisztségviselői beszámoló,
c) bizottsági beszámoló,
d) rendelet-tervezet,
e) egyéb beszámoló, tájékoztató,
f) önálló indítvány,
g) interpellációk, bejelentések.
(8) Szavazás után a napirendi pont ugyanazon az ülésen való újra napirendre vétele nem lehetséges. Kivételt képez amennyiben új tények, körülmények merülnek fel, ez esetben újra napirendre vételhez a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata szükséges.
16. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, amely döntést igényel. A képviselő-testület ülésére készített előterjesztést az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyek esetében a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A polgármester az előterjesztője az önkormányzati hatósági ügyekben hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésnek.
(2) A téma szerint illetékes bizottság elnöke az előterjesztője annak az ügynek, melynek napirendre tűzését a bizottság kezdeményezte.
(3) A jegyző nyújtja be a feladatkörébe tartozó kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket, az önkormányzati rendelet-tervezeteket, kivéve az éves költségvetés és zárszámadás elfogadásáról, szóló rendelet-tervezetet.
(4) Az önkormányzati intézmény, illetve az egyéb gazdálkodási szerv vezetője az előadója annak az előterjesztésnek, amely kizárólag az adott szerv, vagy az általa végzett tevékenység ellátására vonatkozik.
17. § (1) Az előterjesztések lehetnek:
a) rendelet-tervezetek,
b) beszámolók, határozati javaslatok,
c) tájékoztatók,
d) indítványok, határozati javaslatok.
(2) A rendelet-tervezet és határozati javaslat csak írásbeli lehet. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) a döntési javaslatok indokait,
d) a határozati javaslatot, illetve a rendelet-tervezetét,
e) a határidőt, a végrehajtásért felelős megjelölését.
9. Önálló indítványok
18. § (1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a települési képviselők. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően 8 nappal kell írásban a polgármesternél beterjeszteni.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a törvényességi szempontból vizsgált, és a jegyző által megfelelőnek talált rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.
10. Interpelláció
19. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(2) Az írásban adott válasz képviselőkhöz való eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.
(3) Amennyiben a képviselő az interpellációt az ülés napját legalább 5 munkanappal megelőzően a polgármesternél beterjeszti, az interpellációra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezheti.
(4) A képviselő az interpellációt legkésőbb az interpelláció elhangzásáig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció tárgyalásakor nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.
(5) Az interpelláció előterjesztésére és a válasz megadására 5-5 perc áll rendelkezésre. Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
(6) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak viszontválaszra van joga, és nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Nyilatkozata nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, ill. az értékelés indoklásán.
(7) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határoz.
(8) Ha a képviselő-testület a választ elutasította, az interpellációt a képviselő-testület által kijelölt bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását a képviselő-testület a soron következő munkaterv szerinti ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
b) elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ,
c) megerősítteti korábbi elutasító döntését és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(9) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Ha az interpelláló képviselő az interpellációt illető válaszadásnál nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.
11. Nem önálló indítványok
20. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági ajánlás.
(2) Nem önálló indítványt bizottság, tisztségviselő és képviselő nyújthat be.
12. Sürgősségi javaslat
21. § (1) A települési képviselő javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.
(2) A sürgősségi javaslatot, a sürgősség tényének rövid indokolásával, az előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően a polgármesternél írásban, kell benyújtani.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület napirend előtt, a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazatával, vita nélkül, dönt.
13. Módosító és kiegészítő javaslat
22. § (1) Módosító javaslatnak az önkormányzati rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat szövegénél konkrétan megjelölt résztől egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell. A testület ülésén benyújtott módosító indítványnál, jogszerűségi vizsgálat céljából, a jegyző részére időt kell biztosítani annak átnézésére.
(2) Kiegészítő javaslat, olyan javaslat, melynek összefüggésben kell lennie a napirenddel.
14. Bizottsági ajánlás
23. § (1) A napirendet előkészítő vagy véleményező bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő ajánlást tehet. Amennyiben van kisebbségi vélemény, azt az ajánlásnak tartalmaznia kell.
(2) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - a polgármester, vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz, és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a költségvetésre jelentős kihatása van.
15. Tanácskozási jog
24. § (1) A felszólalások típusai:
a) napirend előtti felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás,
d) személyes megjegyzés.
(2) A képviselő-testület ülésén a felszólalás sorrendjét a polgármester határozza meg. A meghívottak a képviselőtestületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
25. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével szót kérhet. A felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólalás tárgyát a képviselőtestületi ülést megelőzően legalább fél órával írásban kell a polgármesterhez bejelenteni.
(2) A felszólalás tárgyában folyó vitához bármely képviselő legfeljebb egyszer három percig szólhat hozzá, a tárgykörben döntéshozatalnak helye nincs.
(3) A szó megadása vagy megtagadása felől a polgármester dönt. Ha a polgármester nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.
26. § A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg. A levezető elnök minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
27. § (1) Ügyrendi felszólalás lehet ügyrendi észrevétel és ügyrendi javaslat. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
(2) Ügyrendi észrevétel: képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat;
b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban (általános és részletes vita) történő tárgyalására tett javaslat,
c) az ülés nyílt, illetve zárt jellegére tett javaslat;
d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
e) az ülés felfüggesztése, elnapolása ügyében tett javaslat;
f) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat;
g) az SZMSZ szabályainak megsértése miatt tett javaslat (a szót kérő képviselőnek ebben az esetben meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik).
16. A képviselő-testület döntései: rendelet és testületi határozat
28. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet kezdeményezésére, megalkotására a szabályzatot az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A rendelet-tervezet tárgyalása kétfordulós is lehet, erről a képviselő-testület munkatervének elkészítése során dönt. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás elveinek megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(4) Az általános vita lezárása után dönt a képviselő-testület a rendelet-tervezet részletes vitára bocsátása, vagy további bizottsági tárgyalása felől.
(5) A részletes vita a rendelet-tervezet, illetve a módosító javaslatok megvitatásából áll.
(6) A részletes vita során új módosító javaslat nem terjeszthető elő. Az előterjesztő módosító javaslatát a vita lezárásáig visszavonhatja, megváltoztathatja.
(7) A rendelet-tervezet általános és részletes vitája ugyanazon ülésen is megtörténhet.
(8) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
(9) A képviselő-testület rendeleteit évenként egytől kezdődő, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal, nap arab számmal írva) kell ellátni a következő minta szerint: Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap) önkormányzati rendelete.
(10) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyző köteles gondoskodni az elfogadott rendelet kihirdetéséről és közzétételéről. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A kihirdetett rendelet teljes szövegét Zamárdi honlapján közzé kell tenni.
(11) A rendelet kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(12) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő
b) képviselő-testület állandó bizottsága
c) polgármester
d) jegyző
(13) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről a jegyző gondoskodik.
29. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: ……/év (hó,nap) KT. számú határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a hiteles jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kapják meg.
17. A szavazás rendje, határozathozatal, jegyzőkönyv
30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) egyetértő szavazata szükséges:
31. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(2) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselőtestület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
32. § (1) Amennyiben a szavazás után kiderül az érintettség, akkor a szavazást érvénytelennek kell tekinteni és a határozatképesség megvizsgálása után, az érintett nélkül, az adott napirendet újból meg kell szavaztatni. Az új szavazást kell érvényesnek tekinteni.
(2) Ha a szavazást követően nem derül ki azonnal az érintettség, csak később akkor az összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság köteles vizsgálni az érintettséget és döntést hozni. A szankció tekintetében az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának mértékéről, a természetbeni juttatásokról szóló rendelet vonatkozó részei az irányadóak.
19. A szavazás módja
33. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel, bizonyos esetekben névszerinti szavazással történik. Meghatározott esetekben titkos szavazásra is van mód.
(3) Szavazás közben szavazást indokolni, valamint szünetet elrendelni nem szabad. A szavazás során először a javaslat melletti, majd elleni, utána a tartózkodásra irányuló szavazatok leadását kell a polgármesternek, levezetőnek kérnie. Az eredmény kihirdetése előtt nem szavazókat figyelmeztetni kell, hogy nem szavaztak. Nyilatkozniuk kell, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazót határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell számítani.
(4) Kétség esetén a polgármester döntése alapján a szavazás megismételhető. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.
(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönthet a 9. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben, míg az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján az alpolgármester választása és a 76. § (d) pontja szerinti a képviselő testület megbízásának visszavonása ügyekben köteles titkos szavazással dönteni.
(6) A titkos szavazást a képviselő testület 3 tagjából megválasztott ideiglenes bizottság bonyolítja le. Az elnökre és a tagokra a polgármester tesz javaslatot.
(7) A titkos szavazás szavazólapon történik, a szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavak közül aláhúzzák, bekarikázzák a saját döntésüknek megfelelőt, majd azt névnélküli borítékba teszik és azt a bizottságnak átadják. A bizottság a szavazatokat összesíti majd az elnök a szavazás eredményéről tájékoztatja a polgármestert. A szavazást eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvbe vételről.
20. Név szerinti szavazás
34. § (1) Név szerinti szavazást az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
(2) A névszerinti szavazásra vonatkozó indítvány felől a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Név szerinti szavazást kell tartani, ha a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtti feloszlatásáról dönt.
(3) Napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
21. Jegyzőkönyv
35. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülését digitálisan kell rögzíteni. A tanácskozás lényegét, valamint a hozott rendeleteket, határozatokat szó szerint rögzítő írásos jegyzőkönyvet is kell készíteni.
(2) A digitális anyagok felülvizsgálata és selejtezése a választási ciklust követő másik ciklus utáni év március 31. napja.
(3) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:
1. a testületi ülés helyét,
2. időpontját,
3. a megjelent önkormányzati képviselők nevét,
4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
6. az előterjesztéseket,
7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
9. a döntéshozatalban résztvevők számát,
10. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
12. a szavazás számszerű eredményét,
13. a hozott döntéseket és
14. a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat,
15. határozathozatal módját, a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét,
16. a polgármester intézkedéseit, továbbá a Képviselőtestület ülésén történt fontosabb eseményeket,
17. az ülés bezárásának idejét,
18. alakuló ülésen a jegyzőkönyv-hitelesítő neve.
(4) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok és az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a képviselők írásban benyújtott hozzászólása,
e) a jegyző törvényességi észrevétele, ha nem szóban jelezte az ülésen,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
36. § (1) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. Az alakuló ülésről jegyzőkönyv készül, melyen minden esetben a képviselő-testület a saját tagjai közül 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles összefűzve megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatal részére továbbá köteles a meghatározott és testület által elfogadott anyagokat, stb. a Nemzeti Jogszabálytárba feltölteni.
(4) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyv 1 példányát a Zamárdi Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell őrizni az érdeklődő állampolgárok számára.
37. § (1) A választópolgárok, zárt ülések kivételével, betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe. A választópolgárok a jegyzőkönyvről, annak részleteiről, más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolatot kérhetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni, amelybe csak az ülés résztvevői, és a jegyző tekinthetnek be. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
22. A bizottságok
38. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok belső működési szabályaikat ügyrend formájában elkészíthetik. A bizottságok ügyrendjét, azok elkészítése után, az SZMSZ keretein belül a képviselő-testület hagyhatja jóvá. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
(3) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök listáját a 2. melléklet tartalmazza.
39. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre, a következő létszámokkal: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 9 fő, Humán Bizottság 7 fő. A bizottságok feladatait az 3. függelék tartalmazza.
(2) A bizottság elnöke, valamint tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(3) A bizottságok elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjait a bizottságok elnökének javaslatára választja a Képviselőtestület.
(4) Az állandó bizottságok közül a képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, ellenőrzésére és vizsgálatára, ill. az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, az adatvédelmi szabályoknak megfelelő őrzésre, kezelésre a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot jelöli ki.
(5) A bizottság nem képviselő tagjai a megválasztását követően esküt tesznek a képviselő-testület előtt. A bizottsági tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
(6) A bizottsági tagság megszűnik:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) a tag halálával.
40. § (1) A képviselő-testület konkrét szakmai feladat ellátására, ill. időtartamra hozhat létre ideiglenes bizottságot. Az ideiglenes bizottság feladatát a képviselő-testület esetenként állapítja meg
(2) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók, kivétel a titkos szavazás lebonyolítására létrejövő ideiglenes bizottságot, amelynek összetételére és működésére a 33. § (5), (6) és (7) bekezdései irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
23. A bizottságok általános feladatai
41. § A bizottságok általános feladatai:
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése,
c) feladatkörükben a testületi előterjesztések elkészítése,
d) a képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása,
e) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,
f) bizottsági ajánlás tétel.
24. A bizottság működése
42. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok 1/4-ének javaslatára. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa megbízott település képviselő, bizottsági tag helyettesíti. A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül. A bizottsági ülésekről vágatlanul kamerafelvétel készül.
(2) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, aljegyző, Adóügyi – és Pénzügyi Osztályvezető, vagy általa meghatalmazott személy.
(3) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak többsége az ülésen jelen van.
(4) Határozathozatalhoz a bizottsági tagok többségének egyetértő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén szünetet kell elrendelni. A szavazást szünet után meg kell ismételni, újabb szavazategyenlőség esetén a napirendi pont a bizottság következő ülésén ismételten tárgyalásra kerül.
(5) A bizottságok az önkormányzati és az átruházott hatáskörükbe tartozó ügyben a Polgármesteri Hivatal részére feladatot a jegyző útján állapíthatnak meg.
(6) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. Önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak.
(7) A bizottság a bizottság elnökének javaslatára, a polgármester előzetes engedélyével külső szakértőt vehet igénybe.
(8) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A kizárt, vagy a döntéshozatalban részt nem vevőt, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni
(9) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, ill. végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(10) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani. A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.
(11) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az a képviselő-testület döntésével ellentétes, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.
43. § (1) A bizottságok üléséről a bizottság elnökének jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a tanácskozás lényegét, a hozott határozatokat, javaslatokat és a szavazati arányokat. A jegyzőkönyv 1 példánya a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy fő bizottsági tag írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően – alkalmazni, a jegyzőkönyveket az elkészítésétől számított 15 napon belül el kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.
(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el.
25. Tisztségviselők
44. § A képviselő-testület tisztségviselői:
a) polgármester
b) alpolgármester
26. Polgármester
45. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, fogadónapja minden héten szerdán 8.00. -12.00. óráig tart.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság előterjesztésére a képviselő-testület gyakorolja.
(4) A polgármester illetménye a vonatkozó jogszabály alapján kerül megállapításra.
(5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján keresetet nyújthat be a polgármester ellen az önkormányzat székhelye szerint illetékes Munkaügyi és Közigazgatási Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.
27. A polgármester főbb feladatai
46. § (1) A képviselő-testület működésével kapcsolatban a III. fejezetben foglaltakon túl:
a) elősegíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) a rendeleteket, valamint az ülésekről készített jegyzőkönyvet aláírja,
e) meghatározott időnként ügyfélfogadást tart,
f) a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(2) a bizottságok működésével összefüggésben:
a) indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy önkormányzati érdekeket sért. A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz,
c) dönt a bizottsági döntéshozatalból való kizárás tárgyában, a bizottság elnöke tekintetében.
(3) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt:
a) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre ruházhatja át. A Polgármester helyettesítésére, tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítést az alpolgármester látja el. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(5) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén, a polgármester, 8 napon belül munkakörét átadja az új polgármesternek, amennyiben nincs új polgármester, úgy az alpolgármesternek.
28. Alpolgármester
47. § (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el. Az alpolgármester a megválasztása után esküt tesz. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a megbízatását.
(2) A társadalmi megbízatású alpolgármestert havonta tiszteletdíj és költségtérítés illeti meg, amelyet külön határozatban a képviselőtestület állapít meg az erre vonatkozó jogszabályi keretek között.
(3) Zamárdi városban a választható alpolgármesterek száma: 1 fő
(4) Az alpolgármester fogadónapja minden hétfőn 13.00-15.00.óráig tart.
(5) Alpolgármester feladatai:
a) figyelemmel kíséri és felügyeli a Magyar-ház, és a vendégház hasznosítását
b) koordinálja a testvértelepülések közötti kapcsolattartást, előkészíti és szervezi a testvérvárosi találkozókat, az ehhez kapcsolódó pályázatokat bonyolítja
c) Zamárdi Hírmondóban havi rendszerességgel beszámol a képviselő-testületi döntésekről, részt vesz a Hírmondó szerkesztőbizottságának munkájában
d) Zamárdi Város Televíziójában havi rendszerességgel beszámol a Képviselő-testület döntéseiről
e) összegyűjti, csoportosítja a lakosság részéről érkező, a hulladékszállítással kapcsolatos észrevételeket, ezeket megválaszolja, tájékoztatja az érintetteket
f) A polgármester akadályoztatása esetén hivatalosan képviseli Zamárdi Város Önkormányzatát, helyettesíti a polgármestert a társulási üléseken, lakossági fórumokon, stb.
29. Jegyző
48. § A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.
49. § A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a képviselő-testület hivatalát, szervezi annak munkáját
b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében, a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalom tekintetében a polgármester egyetértési joga szükséges, egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,
e) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
f) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
g) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságainak ülésén,
h) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
i) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
j) ellátja a testületek szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
k) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, aláírja azt,
l) köteles jelezni a testületek, tisztségviselők döntéseinél észlelt jogszabálysértést. Észrevételét képviselő-testületi döntés esetén a jegyzőkönyvhöz csatolja, és szóban jelzi.
50. § (1) A képviselő-testület meghatározott hatásköreit a jegyzőre, mint szervére, is átruházhatja.
(2) A képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott hatásköröket ruházza át a jegyzőre.
(3) A polgármester a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a Polgármesteri Hivatal - fenti tisztségek ellátására alkalmas a szükséges végzettséggel rendelkező- köztisztviselőjét, vagy a környező településről a fenti tisztségek ellátására alkalmas, szükséges végzettséggel rendelkező jegyzőt, aljegyzőt bízhat meg a feladat ellátására.
51. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevezhet ki, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
30. Települési képviselők
52. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében.
(2) A települési képviselők önkormányzati törvényben, és a szabályzatban foglalt jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(4) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen vonatkozó jogszabályban meghatározott szöveggel esküt tesz.
(5) A képviselő-testület tagja az (4) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
31. A képviselő kötelessége
53. § (1) A települési képviselő köteles:
a) részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) írásban vagy szóban a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot köteles vita előtt bejelenteni.
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
f) vagyonnyilatkozatot tenni;
g) a képviselő-testület, illetve a bizottság(ok) munkájában közreműködni.
h) személyes érintettségét köteles bejelenteni, elmulasztására külön passzus vonatkozik.
(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.
(3) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.
(4) Az igazolatlan távolléttel kapcsolatos szankciókról, az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának mértékéről, a természetbeni juttatásokról szóló rendelet vonatkozó részei rendelkeznek.
(5) Az 1-4.) bekezdésben foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is. Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.
32. A képviselő jogai
54. § A települési képviselő:
a) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,
c) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 30 napon belül érdemi választ köteles adni,
d) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, ill. kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
e) az önkormányzati tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
f) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
g) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek ad át, vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell. A lemondás nem vonható vissza.
h) A képviselő-testület ülésén kezdeményezheti – jelen szabályozott módon – rendelet és határozat meghozatalát.
55. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez (képviselőtestületi, valamint bizottsági ülések) szükséges időtartamára a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselőtestület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselőtestület átalányt is megállapíthat.
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának - az alábbiak szerint meghatározott tiszteletdíjat, állapít meg.
(3) A tiszteletdíj mértéke:
a) a képviselő tag tiszteletdíja (alapdíj) br. 63.000,- Ft/fő/ hó
b) a bizottsági tag képviselő esetében az alapdíjon felüli kiegészítés összege br. 22.000,- Ft/fő/ hó
c) nem képviselő bizottsági tag esetében br. 25.000,- Ft/ fő/ hó
d) a bizottság elnök kiegészítés összege br. 37.000,- Ft/ fő/hó
(4) A tiszteletdíj minden tárgyhót követő hó 15. napjáig esedékes, kifizetéséről átutalással, a jegyző gondoskodik. A tiszteletdíjat a Polgármesteri Hivatal a mindenkori érvényes számviteli jogszabályok szerint köteles elszámolni. A jelenléti íven, „igazoltan távollévő”- ként feltüntetett képviselő, bizottsági tag a tiszteletdíjra jogosult.
(5) A bizottsági elnök vagy tag akkor is csak egy tiszteletdíjra jogosult, ha két vagy több bizottságnak is tagja.
(6) A bizottsági elnök kizárólag a képviselői tiszteletdíjon felül csak mint bizottsági elnöki díjra jogosult.
(7) A képviselőtestület illetve bizottság tagját és elnökét a tárgyhavi tiszteletdíj nem illeti meg, ha a feladatai ellátásában egy hónapon túl akadályoztatva van.
(8) A képviselő-testület – a rendkívüli testületi ülések kivételével - a kötelezettségeit mulasztó képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettség mulasztás esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
(9) A tiszteletdíj fentiekben meghatározott csökkentését kell kezdeményezni és elrendelni annál a képviselőnél, bizottsági elnöknél, tagnál, aki a képviselő-testületi, ill. bizottsági munkáját önhibájából elhanyagolja, előzetes írásbeli, telefonos, vagy sms bejelentés nélkül nem vesz részt testületi vagy bizottsági ülésen. Ismételt kötelezettség mulasztás esetén a tiszteletdíj csökkentése újra megállapítható.
(10) A (7) bekezdés szerinti tiszteletdíj csökkentéséről bármely képviselő, illetve bizottsági elnök javaslatára a polgármester dönt.
33. A képviselő-testület hivatala
56. § (1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, önálló, egységes hivatalt hoz létre és tart fenn. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátását a képviselő-testület egységes hivatala végzi. A hivatal elnevezése: Zamárdi Polgármesteri Hivatala, székhelye: Zamárdi, Szabadság tér 4.
(2) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A Polgármesteri Hivatal jogi személy. Gazdálkodik az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között.
(4) Felügyeleti szerve Zamárdi Város képviselő-testülete, amely az alapítói jogosítványokat is gyakorolja.
(5) A képviselő-testület vagyonával a Polgármesteri Hivatal – a Mötv. korlátai, a testület vagyongazdálkodási rendeletének előírásai szerint – végezhet vállalkozói tevékenységet.
(6) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei:
a) Igazgatási és Titkársági Osztály,
b) Beruházási és Városüzemeltetési Osztály,
c) Adóügyi és Pénzügyi Osztály
(7) A Polgármesteri Hivatal, a Képviselő-testület által elfogadott SZMSZ, valamint a jegyző által készített, Ügyrend szerint működik. A testület a polgármester indítványára - a jegyző javaslatának figyelembe vételével - meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, a hivatalos ügyrendjét, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét. A képviselő-testület bizottságai nem irányíthatják közvetlenül a Polgármesteri Hivatalt, csak a polgármesteren és jegyzőn keresztül van ráhatásuk a Hivatalra.
(8) Hivatalnál dolgozó köztisztviselők részére képzettségi pótlék állapítható meg. A pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az ügyrend állapítja meg.
34. Közmeghallgatás, népi kezdeményezés, helyi népszavazás, lakossági fórumok
57. § (1) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) Közmeghallgatást kell tartani az éves költségvetés elfogadása előtt. A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is előírhatja közmeghallgatás tartását.
(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek fel. A közmeghallgatáson egyéni panaszt nem lehet előterjeszteni.
(4) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a testületi ülésekre vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni. A közmeghallgatás előtt, 2 héttel névvel, címmel ellátott és aláírt közérdekű kérdéseket, javaslatokat lehet feltenni a Polgármesteri Hivatal portáján lévő dobozban, vagy postai úton. (A költségvetés kapcsán szóban a közmeghallgatáson intézhetőek kérdések a képviselő-testület felé.) A közmeghallgatáson a 2 héttel korábban feltett javaslattevők közül csak a személyesen megjelentek részére kell választ adni. Amennyiben a képviselő-testület nem tud azonnal a közmeghallgatáson válaszolni, úgy a szakkérdést bizottságok, vagy a szakapparátus hatáskörébe utalhatja. A többi, korábban beérkezett, írásos javaslatra írásban 30 napon belül kell választ adni.
(5) A lakosság és az üdülőtulajdonosok részére szükség szerint és előre meghirdetett módon „Lakossági Fórum”-ot lehet tartani.
58. § /1/ A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.
59. § (1) Lakossági fórumok: A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, ill. a jelentősebb kerületi döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze. A lakossági fórumra a megtartásának napja előtt 2 héttel, névvel, címmel, aláírással ellátott e-mailen és postai úton is kérdéseket lehet eljuttatni.
(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket értesíteni kell. Az értesítésről az alábbi módon kell gondoskodni: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, Zamárdi Hírmondóban és az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.
(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(4) A lakossági fórumra a jegyzőt és az illetékes osztályvezetőt meg kell hívni.
(5) A lakossági fórumról szükség szerint emlékeztető és hangfelvétel készül.
36. Az önkormányzat tulajdona és gazdálkodása
60. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
37. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
61. § (1) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről minden esetben külön egyedi szerződés keretében állapodik meg. A szerződés kötelező tartalmi elemei a felek megnevezésén túl:
a) együttműködés céljának megnevezése,
b) kapcsolattartás formáinak, módjainak,
c) további finanszírozásának szabályozása.
(2) Az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről és annak belső megoszlásáról a képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.
(3) Zamárdiba érkező testvérvárosi delegációk programtervezetének összeállításáról a polgármester Zamárdi Tourinform Iroda Közösségi ház és Városi Könyvtár vezetőjének, dolgozóinak segítségével és közreműködésével gondoskodik. A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése ugyancsak a polgármester feladata, aki a képviselő-testület folyamatos tájékoztatásán túlmenően a költségvetéssel kapcsolatos beszámoló során tájékoztatást ad a kapcsolatok alakulásáról.
(4) A kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken polgármester, vagy az alpolgármester, jegyző illetve a képviselő-testület által meghatározott képviselők jogosultak részt venni. A találkozón szükséges további résztvevők számáról és személyéről a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(5) A kiküldetésekről a delegáció vezetője a kiküldetést követő testületi ülésen úti jelentés formájában tájékoztatást ad a képviselő-testületnek. A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvértelepülési szerződések tartalmazzák.
38. Záró rendelkezések
62. § (1) E rendelet kihirdetése napján, 2019. november 4. napján, 14 óra 29 perckor lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 8/2011. (IV.19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2) A szabályzat függelékeinek nyilvántartásáról és naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben, vagy ellentmondás esetén a hatályos felsőbb jogszabályok az irányadóak.
1. melléklet
1. Testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatok szervezése, külföldi önkormányzatokkal való együttműködés.
2. A város hivatalos honlapjának fenntartása.
3. Időszaki lap megjelentetése.
4. Helyi televíziós műsorszolgáltatás megrendelése.
5. Egyes helyi fejlesztési feladatok megvalósítása európai uniós támogatással, a megvalósított projektek és a projektekhez kapcsolódóan tett vállalások fenntartása.
6. Egyesületek, alapítványok, egyházak és további lakossági önszerveződő közösségek tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.
7. A helytörténeti emlékek gyűjtésének és gondozásának helytörténeti gyűjtemény fenntartásának támogatása.
8. Városi rendezvények és kulturális programok szervezése, lebonyolítása, helyszíneinek biztosítása és folyamatos fejlesztése.
9. Szilárd hulladék szelektív gyűjtésének szervezése, zöldhulladék gyűjtése és ártalmatlanítása.
10. Idegenforgalmi, turisztikai-fejlesztési tevékenység, a Zamárdi Tourinform Iroda, Közösségi Ház és Városi Könyvtár működtetése.
11. Kitüntetések, elismerő címek adományozása.
1. A közbiztonság helyi feladatainak támogatása a megyei rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján.
2. Helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása.
3. Helyi közterületek karbantartása, felújítása, kiépítése a minőségi turizmus fejlesztése érdekében.
4. Önkormányzati környezetvédelmi alap, annak részeként természetvédelmi alap működtetése.
5. Helyi építészeti értékek védetté nyilvánítása.
6. A helytörténeti emlékek gyűjtésének és gondozásának, helytörténeti gyűjtemény fenntartásának támogatása.
7. Alapfokú művészeti oktatás támogatása.
8. Szociális ellátások biztosítása a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló helyi rendelet szerint.
2. melléklet
1. Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság:
a) A teniszpálya bérbeadását és bérleti díjának megállapítását végzi
b) A közterület-használathoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról 15 napot meghaladó, de maximum 5 év időtartamra vonatkozó esetekben a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt.
c) A Bizottság dönt azokban az esetekben, amelyekre a rendelet díjtételt nem tartalmaz és a használati időszak 15 napnál rövidebb.
d) A Bizottság dönt azokban az esetekben, amelyekre a rendelet díjtételt nem tartalmaz és a használati időszak 15 napnál hosszabb, de 5 évnél rövidebb időtartamra szól.
e) A kérelmet – az üzleti előkert céljára igényelt közterület kivételével – minden év május 05-ig lehet benyújtani
f) A reklámcélú közterület-használat tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a mindenkori illetékes Bizottság dönt azokban az esetekben, amelyekben a hirdető berendezés 6 m2-nél nagyobb alapterületű és azokban az esetekben, melyekre jelen rendelet díjtételt nem tartalmaz függetlenül a reklámhordozó méretétől.
1. Humán Bizottság:
Rendkívüli települési támogatások és települési támogatások ügye, kivéve a köztemetést, települési temetési támogatást, az újszülött és felsőfokú oktatási intézményben tanulók támogatása, valamint az elemi kár esetén 200.000,- Ft-ot meghaladó támogatás odaítélése.
1. Polgármester:
a) Temetési segély, köztemetés
b) Felsőoktatásban tanulók támogatása,
c) Újszülöttek támogatása,
d) Házasságkötésnél külső helyszínen történő díjfizetés megfizetése alóli felmentés.
e) A közterület-használathoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról 15 napot meg nem haladó időtartamra vonatkozó esetekben - amennyiben a rendelet díjtételt tartalmaz - a polgármester dönt. A polgármester dönt azon ügyekben is, melyek esetében a kérelem tárgyév május 06-a és augusztus 31-e között érkezett és a tervezett használat időtartama legfeljebb adott év szeptember 15-ig tart.
f) A reklámcélú közterület-használathoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról- minden esetben, amennyiben a rendelet díjtételt tartalmaz, és a hirdető-berendezés 6 m2 alatti alapterületű - a polgármester dönt.
g) A polgármester dönt a 15 napot meghaladó, építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és építésből származó törmelék területhasználati igényéről.
h) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatáskörök.
1. Jegyző:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 29/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, (4) és (6) bekezdésében, 35. § és 36. § (1) bekezdésében, (3) és (4) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörök.
A 2. § (10) bekezdése a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. A 3. melléklet a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.