Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012.(I.31.) önkormányzati rendelete
Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról
Hatályos: 2012. 01. 31Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012.(I.31.) önkormányzati rendelete
Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról
Szőlősgyörök Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a 69 hrsz-ú volt Jankovich kastély és parkja nevű területet.
2. § (1) A a 69 hrsz-ú volt Jankovich kastély és parkja helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése 17,4735 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma 69.
(2) A terület természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét a rendelet melléklete tartalmazza.
3. § A védetté nyilvánítás indoka és természetvédelmi célja
(1) A kiemelt oltalmat igénylő, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti szempontból vagy más közérdekből védelemre érdemes helyi jelentőségű természeti területek és emlékek körének megállapítása és azok védetté nyilvánítása.
(2) jogi eszközöket biztosítson a természetvédelem helyi szintű szabályainak megállapításával a község területén található volt Jankovich kastély és annak parkja területén található természeti területek és emlékek megőrzéséhez és fenntartható fejlesztéséhez,
(3) elősegítse a helyi jelentőségű természeti területek és emlékek jellegzetességeinek, növényvilágának, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek megőrzését, illetve kutatását, oktatási és ismeretterjesztési célú hasznosítását,
(4) előmozdítsa a lakosság bevonását a helyi jelentőségű természeti területek és emlékek hatékony megőrzésébe és a széleskörű szemléletformálásba.
4. § A 2. § (1) meghatározott helyi jelentőségű védett természeti terület megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, helyreállításáról fő szabályként a terület tulajdonosa gondoskodik.
5. § (1) A rendelet kihirdetéséről és végrehajtásáról, valamint egy példányának a működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatóság részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A helyi védelem alá helyezésről szóló rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni, továbbá írásban kell értesíteni:
a) az ingatlan tulajdonosát, valamint a tulajdoni lapon feltüntetett haszonélvezeti és egyéb jogosultságokkal rendelkezőket,
b) a földhivatalt,
c) az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot,
d) a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget
e) az építésügyi hatóságot.
(3) A védett természeti területté nyilvánítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a védettséget kimondó rendelet hatályba lépése után a helyi jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
6. § Ez a rendelet 2012. január 31. napján lép hatályba.
1. melléklet
1. Természetvédelmi célkitűzések
Az elsődleges természetvédelmi cél a kert növényállományának megőrzése és gazdagítása, illetve a kert fenntartása és fejlesztése, összhangban a műemléki célokkal. Ezen belül:
- az értékes, koros fák egyedi ápolása és védelme,
- a jellegzetes, értékes kertrészek és növénycsoportok fenntartása, sajátosságaik megőrzése,
- a kert stílusának és történeti szerkezetének fenntartása,
- a veszélyes, az értéktelen, a gyomosító, esetenként agresszíven terjeszkedő (invazív fajok) növények eltávolítása, illetve visszaszorítása,
- a fás- és lágyszárú növényállomány gazdagítása.
Járulékos természetvédelmi cél
- a kertben élő, illetve oda betelepülő védett- vagy veszélyeztetett spontán és szubspontán állat-, növény- és gombavilág védelme, kivéve, ha az az elsődleges természetvédelmi céllal ütközik,
- a részvétel minden természetvédelmi programban, amelyhez a kert adottságainál és lehetőségeinél fogva hozzájárulni képes.
2. Természetvédelmi stratégiák
A kert fenntartására és fejlesztésére rövid távú és távlatos tervet kell készíteni, amelyek mindenkor legyenek összhangban a nemzetközi és hazai természetvédelmi, illetve gyűjteményes és történeti kerti normákkal és szakmai elvárásokkal, különösen a
- Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és azon belül különösen a Növényvilág Megőrzésének Világstratégiájával,
- a vonatkozó Európai Uniós Direktívákkal és Stratégiákkal, azon belül különösen az EU Biodiverzitás Stratégiájával,
- a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és azon belül különösen a Biológiai Sokféleség Megőrzésének Stratégiájával
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A kert területén nem végezhető olyan tevékenység, amely azt bármilyen módon érdemben veszélyezteti, kivéve kifejezetten a kert fenntartását és fejlesztését szolgáló olyan, más technológiával nem helyettesíthető beavatkozásokat, amelyek járulékosan hordoznak veszélyt.
A gyűjteményes és történeti értékek megőrzésének biztosítása érdekében tulajdonosnak, illetve kezelőnek mindenkor gondoskodni kell a kert magas színvonalú, szakszerű fenntartásáról.
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
Felszínalaktani természeti értékek
- A tereprendezések során törekedni kell az eredeti, illetve a történeti felszínforma visszaállítására.
Élőhelyek kezelése, fenntartása
- Bármely beavatkozás előtt mérlegelni kell azok hatását a növényállományra, a kert élővilágára és környezeti adottságaira, beleértve a kerten kívüli kapcsolatokat és összefüggéseket is. A kezelések és beavatkozások tervezésénél, ütemezésénél és végrehajtásánál törekedni kell az életfeltételek javítására, illetve az esetleges károk elkerülésére vagy minimalizálására.
Fajok védelme
- A beavatkozások során különös figyelmet kell fordítani a védett, veszélyeztetett, továbbá természetvédelmi szempontból jelentős, ritka, értékes fajok egyedeinek és állományainak védelmére.
Táj- és kultúrtörténeti értékek
- A kezelés során különös figyelmet kell fordítani a történeti értékek megőrzésére és helyreállítására, amely a műemléki védettség okán is alapvető kötelezettség.
Látogatás
- Tulajdonos, illetve kezelő köteles biztosítani a kert látogathatóságát és látogatói szabályzatot készíteni, amely kitér a balesetvédelemre és a kert élővilágának védelmére is. Amennyiben a kert balesetveszély miatt nem látogatható, úgy a tulajdonos, illetve kezelő köteles a veszélyt a lehető leghamarabb elhárítani.
Oktatás és bemutatás
- A gyűjteményes kert a környezeti nevelés egyik alapintézménye. Törekedni kell ezért arra, hogy az élővilág elemeivel és összefüggéseivel, a természettel kapcsolatos ismeretterjesztés és szemléletformálás széleskörű, a bemutatók és programok pedig érdekesek legyenek, és minél több látogató figyelmét felkeltsék. Szolgálja a kert a szervezett oktatás-nevelést az óvodától az egyetemig, de tegye lehetővé az önálló ismeretszerzést is bármely korosztály számára.
Kutatás, vizsgálatok
- Minden lehetséges és elfogadható módon szolgálja a kert a vele összefüggésben álló tudományágak művelését.
Terület- és földhasználat
- A kert területe kizárólag gyűjteményes és történeti kerti, illetve az ilyen intézmények működésére jellemző tevékenységekre használható.
Természetvédelmi infrastruktúra
- A kerti infrastruktúrának a lehető legnagyobb mértékben kell szolgálnia a védett természeti értékek fenntartását és fejlesztését.
A kert területén álló épületek hasznosítása a természetvédelmi érdekekkel nem lehet ellentétes. Új épület, vagy bármely más építmény építése, illetve nem védett, fennálló épület bontása csak a természetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével történhet.
Tulajdonosnak, illetve kezelőnek a kertet bármely módon érintő önkormányzati szabályozás vagy rendelkezés vonatkozásában véleményezési joga van.
(3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet szerint)