NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

34/2004. (X. 1.) rendelete

Nagyatád helyi építési szabályzatáról

(Egységes szerkezetben)^*

Nagyatád Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

1. A rendelet hatálya Nagyatád város közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.⁽⁴⁾⁽⁸⁾

3. A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

4. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

a)   a külterületi és a belterületi határvonal

b)   a szabályozási vonalak

c)   az övezeti és építési övezeti határok, jelek

d)   az övezeti és építési övezeti előírások

e)   az építési határvonalak

f)   a védetté nyilvánított természeti és művi értékek

g)  a sajátos jogintézmények

h)  az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

i)   a kertépítészeti terv készítési kötelezettség⁽⁸⁾  

(1) 19/2006.(III.31.) rendelet                                                                     Hatályos: 2006. április 1.

(2) 9/2008.(II.15.) rendelet                                                                        Hatályos: 2008. február 15.

(3) 26/2009.(IX. 25.) rendelet                                                                   Hatályos: 2009. október 1.

(4) 11/2010. (V.28.) rendelet                                                                     Hatályos: 2010. augusztus 1.

(5) 21/2010.(XI. 26.) rendelet                                                                   Hatályos: 2010. november 26.

(6) 19/2011.(IX. 1.) önkormányzati rendelet                                             Hatályos: 2011. szeptember 2.

(7) 20/2012.(V.21.) önkormányzati rendelet                                             Hatályos: 2012. május 31. 17.00 óra

(8) 16/2014.(VI.18.) önkormányzati rendelet                                            Hatályos: 2014. július 19.

(9) 17/2018.(X. 29.) önkormányzati rendelet                                            Hatályos: 2018.november 1.          

(10) 21/2018.(XII. 14.) önkormányzati rendelet                                        Hatályos: 2018. december 15.

5. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet.⁽⁸⁾

6. ⁽⁸⁾

7. ⁽⁴⁾⁽⁸⁾

8. ⁽⁴⁾

9.  Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A területek kialakítása csak ennek megfelelően történhet.⁽⁴⁾

10. Az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

11. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

12.  A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. ⁽⁴⁾⁽⁸⁾

13. A termőtalaj védelme érdekében az építmények (kül- és belterületen) történő létesítése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.⁽⁸⁾

14. ⁽⁴⁾

(15) A bruttó 400 m²-es épület nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően az építészeti tervek földtani megalapozásához olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. A szakvéleményben kiemelten kell kezelni a természeti adottságokat és folyamatokat, mivel a település igazgatási területén a felszínhez közeli teherviselő kőzettér a földtani konszolidációt nélkülözi, továbbá a mélyfekvésű területrészeken a talajvíz felszínhez közeli.

(16)   ⁽⁴⁾

(17) ⁽⁴⁾

(18) ⁽⁴⁾

(19) ⁽⁴⁾

(20) Az igazgatási területen 4 m² –nél nagyobb felületű reklámtáblák nem helyezhetők el, egyéb hirdető-berendezések csak a vonatkozó önkormányzati rendelettel^[1] összhangban helyezhetők el.^{(8) (9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

(21) Az igazgatási területen

                  a. ,lakókocsi, konténer és sátor közterületen valamint az építési telkek elő- és oldalkertjében nem helyezhető el

                  b. ,árusító pavilon az építési telkek elő- és oldalkertjében nem helyezhető el, közterületen csak igen indokolt   

                  esetben, meghatározott ideig vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig helyezhető el.⁽⁴⁾

(22) ⁽⁴⁾⁽⁸⁾

(23) A „városközpont” területén önálló közmű- és hírközlési létesítmények és berendezések föld felett szabadonállóan nem helyezhetők el. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

(24) Az igazgatási területen a 15 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.^{(4) (9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

25.    Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A kisvárosias lakó-, a vegyes- és az üdülőterületeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény nem létesíthető. A kertvárosias lakó- és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken valamint a belterületi kertterületeken haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem létesíthető.⁽⁸⁾

26. A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

27. Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését.

28. Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építeni csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően szabad. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet.⁽⁴⁾

29. A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.⁽⁴⁾⁽⁸⁾

(30) A telkek beépítése során az elő-, oldal- és hátsókert méretét – a kialakult állapotra is figyelemmel – az alábbiak szerint kell meghatározni:

               a)   az elő- és hátsókertet

                           aa) ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembe vételével

                           ab) ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.

   b) az oldalkertet – a beépítési mód függvényében – az OTÉK 35. és 36.§ előírásai alapján kell biztosítani azzal az   

   eltéréssel, hogy kialakult állapot esetén – meglévő épület bővítésekor – a jogszabályban előírt értéknél kisebb –   

   meglévő – oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók.⁽⁸⁾

Fogalom meghatározások⁽⁶⁾

1/A.§

E rendelet alkalmazásában:

Szintterületi mutató: Az összes bruttó épület-szintterület és a telekterület hányadosa.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület felhasználás

2. §

1. A település igazgatási területének

          a./ beépítésre szánt területei

              aa/ kisvárosias lakóterület(Lk)

              ab/ kertvárosias lakóterület (Lke)

              ac/ falusias lakóterület (Lf)

              ad/ településközpont vegyes terület (Vt)

              ae/ központi vegyes terület (Vk)

              af/ kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)⁽¹⁰⁾

              ag/ ipari terület, ezen belül: ⁽¹⁰⁾

                  - egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő)

                       (Gip-kv), az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó, gázátadó,                                   transzformátor állomás) (Gip-kg) területe

                 - egyéb ipari terület (Gip-E)⁽¹⁰⁾

                 - jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (Gip)

                 - mező- és erdőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep, fűrészüzem) (Gip-M)

ah/ különleges terület, ezen belül

                     - temető, kegyeleti park (Kü-T)

                     - sportterület (sportpálya) (Kü-S)

                     - termálstrand (Kü-St)

                     - camping (Kü-C)

                     - kórház (Kü-K)

                     - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

                     - kistérségi kommunális hulladékátrakó (Kü-H)

                     - szennyvíztelep (Kü-SZ)

                     - szennyvíziszap ülepítő (Kü-SZI)

                     - homokbánya (Kü-B)

                               - településüzemeltetési telephely (Kü-Tü)⁽⁸⁾

          b./ beépítésre nem szánt területei

              ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

                     - közút (KÖu)

- parkoló (KÖp)

- autóbuszpályaudvar (KÖap)

- kötöttpályás (vasút) (KÖk)

              bb./ zöldterület, ezen belül

                       -közpark (Z)

              bc./ erdőterület, ezen belül

                       - védelmi (Ev)

                     - gazdasági (Eg)

                     - turisztikai (Et)

              bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

       - általános mezőgazdasági terület (Má)

       - általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)

       - kertes mezőgazdasági terület (Mk)

       - kertes mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Mk-0)

              be./ vízgazdálkodási terület

       - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

       -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (V-kv)

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.⁽⁴⁾

III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

Kisvárosias lakóterület

3. §

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 12.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 12.§. (2) bekezdés 3, 4 és 5 pontjában, valamint a (3) bekezdésben felsorolt létesítmények. (A garázsterület kivételével, ahol a meglévő üzemanyagtöltő megmaradhat, de nem bővülhet, valamint nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények (műhely, autómosó, stb.) elhelyezhetők.)

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A lakóterületen (Lk)

              a.,új épületek, építmények nem helyezhetők el

   b.,a kialakult telekállapot nem változtatható meg

   c.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

              d.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata egységes terv szerint, épületenként, utcaképi

              megfelelőséget igazolva történhet

              e.,magastető építése esetén az épületek tetőfedése cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge

              30-45^o közötti lehet

              f.,az építési telken az OTÉK 1.számú melléklet fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények

              helyezhetők el, az i, j, k, l pontokban meghatározottak kivételével

              g.,⁽⁸⁾

(4)   A lakóterületen – a garázsterület (Lk-G) kivételével – nem főrendeltetésű, de azokat kiszolgáló épületek nem helyezhetők el.

(5)   A lakóterületen

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

             biztosítandó.

(6) A saját gépkocsi elhelyezését a garázsterületen és közterületen – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírása szerinti helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával – együttesen kell biztosítani.

(7) A lakóterületen (Lk) a zölddel való fedettség minimum 40 %, a garázs területen (Lk-G) minimum 0 % kell legyen.

(8) A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület

4. §

(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a.,az OTÉK 13§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti                          lehet

            b.,nem helyezhetők el az OTÉK 13.§. (3) bekezdésben felsorolt létesítmények, az 5. pont kivételével.

(2)   A lakóterületen – az Lke4, Lke13 és Lke17 övezeti jelű területek kivételével, ahol maximum 4 lakásos – legfeljebb 2 lakásos lakóépületek helyezhetők el.

(3)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

⁽⁴⁾

       Szabadonálló beépítés csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a

       szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi. Az oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód

       együttes alkalmazása akkor lehetséges, ha a meglévő, megmaradó épület oldalhatáron álló fala – a zártsorú

       csatlakozási felületen – nyílás nélküli „tűzfal.⁽⁸⁾

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy

     azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a

     szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása

     érdekében:

              a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál az

                 átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.Az övezeti előírásban meghatározott minimális

                 telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

              b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

              c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó

                  legyen^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

              d.,Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o

                  közötti lehet^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

              e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el az i, j, k, l

                  pontokban meghatározottak kivételével

              f.,⁽²⁾⁽⁸⁾

(5)  Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek

      megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

(6)   Az Lke4 övezeti jelű területen garázsépület a hátsó telekhatárra építetten helyezhető el.

(7)   Az Lke19, Lke20 és Lke21 övezeti jelű lakóterületeken kiszolgáló funkciók (garázs, műhely, stb.) csak a főépülettel egy

       tömegben létesíthetők.

(8)  ⁽⁴⁾

(9)  A lakóterületen

       a., a teljes közműellátás, és

       b., a burkolt út

      biztosítandó.

 (10) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(11) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(12) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Falusias lakóterület

5. §

(1)  A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

 a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

 b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14.§. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(2)  A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Szabadonálló beépítés csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.⁽⁸⁾

3. A lakóterület építési telkein 1-2 egységes lakóépületek építhetők.⁽⁸⁾

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

              a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál

                  az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.Az övezeti előírásban meghatározott                                minimális 

                 telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

              b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

              c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez                            igazodó legyen^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

              d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-                     45^o közötti lehet. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

              e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a     

                  kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

              f.,⁽⁸⁾

(5)  Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek

       megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

(6)  A lakóterületen

       a./ a központi belterületen a teljes, az egyéb belterületeken legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út biztosítandó.

 (7)  A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

8. A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

9. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.

Településközpont vegyes terület

6. §

(1)  A területre vonatkozóan az OTÉK 16.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16.§. (3) bekezdés szerinti létesítmények.⁽¹⁾⁽⁴⁾

(2)     A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: ^(1)(2)(4)

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. ⁽¹⁾⁽⁴⁾

(3)   A Vt14 övezeti jelű területen – a Somssich Eszter utcai láncházas egységekből álló lakóépület nyugati oldalán – a gépkocsibejárók felett formájában egységes megjelenésű fedett, nyitott gépkocsi-beállók létesíthetők az alábbiak figyelembe vételével:

                  a)   faoszlopokon álló fa szerkezetű, a lakóépületekre merőleges gerincű nyeregtető építhető oly módon, 

                         hogy a tetőszerkezet a terepszinttől 2,5-4,0 m közötti magasságban lehet

                  b)   az építmény hossza a garázsbejárattól a telekhatárig terjedhet, a tető vízszintes vetületi szélessége

                        4,5 m-nél több nem lehet

                  c)   a tetőfedés piros vagy égetett agyagcserép színű, formája pikkelyszerű (cserépfedés vagy formájában

                        arra hasonlító) lehet

                             d)   a nyeregtető utcai lezárása – ha készül – csak deszkázott oromzat lehet.⁽⁸⁾

(4)  A Vt15 övezeti jelű területen magastetős ráépítés csak a mindhárom épületre vonatkozó, egységes terv alapján történhet.⁽⁸⁾

(5) ⁽¹⁽⁴⁾⁾

(6) ⁽¹⁾⁽⁴⁾

(7)   A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése – a 12 m-nél nagyobb fesztávú épületek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 12 m-nél nagyobb fesztávú épületek – tornacsarnok, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

(8) A településközpont vegyes területen:

                        a., a teljes közműellátás és

                        b., a burkolt út

                                biztosítandó.

(9) A területen – az intézményi funkciójú telkeken – beültetési kötelezettségként, a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.⁽⁴⁾

(10) A területen a zölddel való fedettség – a Vt22 övezeti jelű területek kivételével, ahol 0 % – minimum 30 % kell legyen.

(11) A területen – az intézményi funkciójú telkeken – beültetési kötelezettségként, a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(12) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Központi vegyes terület

7. §

(1)  A területre vonatkozóan az OTÉK 17.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 17.§. (2) bekezdés 6, 7 és 9 pontja valamint a (3) bekezdés 2 pontja szerinti létesítmények.

(2)     A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. ⁽⁴⁾

(3)  ⁽⁸⁾                         

(4)   A központi vegyes területen az épületek tetőfedése – a 12 m-nél nagyobb fesztávú épületek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 12 m-nél nagyobb fesztávú épületek – tornacsarnok, bevásárló központ, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

(5) A központi vegyes területen:

                        a., a teljes közműellátás és

                        b., a burkolt út

biztosítandó.

(6) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 20 % kell legyen.

(8) A A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.⁽⁴⁾

(9) A központi vegyes terület lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

8. §

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 2. pont és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2)  A területre vonatkozó előírások az alábbiak⁽⁴⁾⁽⁶⁾

2. Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

3. ⁽⁴⁾

4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 12 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 12 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó.

6. A parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. ⁽⁸⁾

8.  ⁽⁴⁾⁽⁶⁾

9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Ipari terület⁽¹⁰⁾

9. §

1. Az ipari területekre az OTÉK  vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.^(2)(10)

2. Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik: ⁽¹⁰⁾

       -egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az 

         energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó, gázátadó) (Gip-kg) területe

       -egyéb ipari terület (Gip-E), ahol csak nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek   

         helyezhetők el⁽¹⁰⁾

       -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (Gip)

       -mező- és erdőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep, fűrészüzem) (Gip-M).

3. Az ipari területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.⁽¹⁰⁾

4. Az ipari területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:^(4)(10)

5. ⁽⁸⁾

6. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari valamint a mező- és erdőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a 12 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 12 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

7. Az ipari területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó^.(10)

8. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

9. Az ipari területen – az egyéb ipari terület kivételével – a zölddel való fedettség minimum 40%, az egyéb iparterületen minimum 25% kell legyen^.(10)

10. Az ipari területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.^(4)(10)

11. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

10. §

1. A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), a termálstrand (Kü-St), a camping (Kü-C), a kórház (Kü-K), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), a kommunális hulladékátrakó telep (Kü-H), a szennyvíztisztító-telep (Kü-SZ), a szennyvíziszap-ülepítő (Kü-SZI), és a homokbánya (Kü-B) és a településüzemeltetési telephelyek (hulladékudvar, állatmenhely, városgondnokság) (Kü-Tü) területe.⁽⁸⁾

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

3. Az új köztemető területét érintő – előzetesen lehatárolt – hidrogeológiai védőterületen belül koporsós temetés csak a vízügyi felügyelet hozzájárulásával történhet.

4. A többi különleges területen

            a) a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei

           helyezhetők el

            b) lakás – a kommunális hulladékátrakó telepen, a szennyvíztisztító-telepen, a szennyvíziszap-ülepítők, a

            homokbánya és a településüzemeltetési telephelyek területén – még a tulajdonos, a használó és a

            személyzet számára sem létesíthető.⁽⁸⁾

(5)    A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint: ^(2)(4)(8)

A KÜ-Tü építési övezeti jelű terület megközelítése és feltárása magánútról is történhet.⁽⁸⁾

5. Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység a 20/2001.(II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá esik, az elvi építési engedélyhez környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

6. ⁽⁴⁾⁽⁸⁾

7. A különleges területen:

a./ belterületen a teljes közműellátás, külterületen legalább a részleges 

     közműellátás és

b./ a burkolt út biztosítandó.

8. A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

9. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

11. §

(1)   A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát – a közforgalom elöl elzárt magánutak kivételével – biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

12. §

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel,   hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

4. A területen közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

5. A zöldterületeken meglévő – védelem alatt álló – művi értékek (Szent Rókus kápolna, szobrok, keresztek, kivadári Somssich-kápolna) adottságként kezelendők; eredeti formájukban megtartandók, felújíthatók.

6. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

7. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

13. §

1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági (Eg), a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

2. ⁽⁴⁾

3. Az erdőterületen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakóépületek adottságként kezelendők; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, egy alkalommal nettó 25 m² –rel bővíthetők.

4. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

14. §

1. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

2. A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

              -Má általános mezőgazdasági terület

              -Má-0 építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület

              -Má-1 0,6 ha területű, lakásépítési lehetőséggel bíró általános mezőgazdasági terület

     -Má-2 tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű általános mezőgazdasági terület

              -Mk-0 építési lehetőség nélküli belterületi kertterület

              -Mk-1 építési lehetőség nélküli belterületi hobbykertek

              -Mk-2 építési lehetőséggel bíró belterületi kertterület

              -Mk-3 építési lehetőséggel bíró külterületi kertes mezőgazdasági terület

     -Mk-4 tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű külterületi  kertes mezőgazdasági terület

     -Mk-5 lakásépítési lehetőséggel is bíró külterületi kertes mezőgazdasági terület.

3. A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29.§. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.
4. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezőgazdasági terület

15. §

1. Az általános mezőgazadsági területeken e rendelet 14.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

2. Az általános mezőgazdasági területen

                 a.,1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket – az Má-1 övezeti jelű terület kivételével – 

                  kialakítani nem szabad

                 b.,1 ha-nál kisebb területen – az Má-1 övezeti jelű terület kivételével – épület nem helyezhető el

                 c.,1ha-nál nagyobb területen – az Má-0 övezeti jelű területek kivételével – a terület rendeltetésszerű

                  használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át,

                  illetve a 300 m² –t nem haladhatja meg.

3. Az általános mezőgazdasági területen

               a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és

                   a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 500

                   m²-t nem haladhatja meg

               b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő

                   épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m²-t nem haladhatja meg

               c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló,

                   valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve 

                   az 500 m²-t nem haladhatja meg

               d.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást

                   szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át,

                   illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

4. A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 70 %-án meghatározó.

5. Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,0 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.⁽⁸⁾

6. Az általános mezőgazdasági területen

              a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon

                  álló beépítési móddal

              b.,az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép,

                  betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb

                  fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel,

                   illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is

                   építhetők. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

7. Az általános mezőgazdasági területen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthetők.

8. ⁽⁸⁾

9. Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

10. Az Má-1 övezeti jelű területeken minimum 6000 m² telekterület esetén is engedélyezhető a lakásépítés úgy, hogy a maximum 3 %-os beépítettség felét, illetve a 300 m²-t a lakásterület nem haladhatja meg.

11. Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű – területeken

            a)  művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő   termelési

                szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése

                érdekében történhet

            b)  új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel

                 történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen

                 előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.^{(8)  (9)(a}

                     ^{továbbiakban nem alkalmazható)}

Kertes mezőgazdasági terület

16. §

1. A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 14.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

2. A kertes mezőgazdasági területeken

              a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni a

                 belterületen a szabályozási terven jelölt övezeti előírás szerint, a külterületen oldalhatáros beépítési

                 móddal

              b., a tető hajlásszöge 40-45^o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely,

                   nád vagy zsupszalma. (A területen fémlemez, műanyag, azbesztcement (pala) építőanyagok falazati

                   és héjazati anyagként nem alkalmazhatók.)

3. Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a                  nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

4. Az Mk-1 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi hobbykert – területen

               a.,új telekalakítás, illetve új gazdasági épület építése – a szennyvíztelep védőtávolsága miatt – nem

               lehetséges

               b.,a meglévő gazdasági épületek jelenlegi kubatúrájukban felújíthatók, de nem bővíthetők

5. Az Mk-2 övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró belterületi kert – területen

               a.,minimum 350 m² területű, legalább 14 m szélességű telkek alakíthatók ki

               b., a terület műveléséhez szükséges gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a

               telek 5 %-át, illetve a 25 m²-t nem haladhatja meg.

               c., az épület építménymagassága nem lehet több 3,5 m-nél.

(6)  Az Mk-3 övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró külterületi – kertes mezőgazdasági területen

               a.,a kialakítható legkisebb új telekterület 1500 m², úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem

               lehet

               b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60

               m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t

               c.,a 720 m-nél nagyobb, de 1500 m²-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig

               beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladő meglévő beépítettség

                esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de

                nem bővíthetők

               d.,a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más

                intenzív kertészeti kultúra található.

(7)  Az Mk-4 övezeti jelű – tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, építési lehetőséggel bíró külterületi – kertes mezőgazdasági területen

               a.,a kialakítható legkisebb új telekterület 1500 m², úgy hogy a telekszélesség 12 m-nél kevesebb nem

               lehet

               b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60

               m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t

               c.,a 720 m-nél nagyobb, de 1500 m²-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig

               beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség

                esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de

                nem bővíthetők

               d.,a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más

                intenzív kertészeti kultúra található

                 e., a területen művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő

                 termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút

                 építése érdekében történhet. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak

                 terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket

                 veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által

                 meghatározott feltételekkel lehet.⁽⁸⁾

(8)   Az Mk-5 övezeti jelű – lakásépítési lehetőséggel is bíró külterületi – kertes mezőgazdasági területen

               a.,a kialakítható legkisebb új telekterület 1500 m², úgy hogy a telekszélesség 18 m-nél kevesebb nem lehet

               b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél

               nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t

               c.,legalább 2700 m² nagyságú, művelt telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel – ha a helyi vízellátás biztosított,

               illetve a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott –

               lakóépület is elhelyezhető, illetve a meglévő lakóépület felújítható, korszerűsíthető, a 3 %-os beépítettségig

                bővíthető. Az e területen, 2700 m²-nél kisebb ingatlanon meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti –

                lakóépület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, egy alkalommal nettó 25 m²-el bővíthető. A

                területen a lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t.

               d.,a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív

                kertészeti kultúra található.

Vízgazdálkodási terület

17. §

(1)    Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok^[2,3] előírásaira is.⁽⁴⁾⁽⁸⁾

(2)   Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. A tavakon horgászstégek nem helyezhetők el.

(3)   A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4)   A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5)   A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

18. §

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

3. A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

V. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

19. §

(1)     A központi belterületen a terv távlatában – a belterületi kertes mezőgazdasági területek kivételével, ahol nem kell közműellátás – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b./ a a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban ^[4] meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)⁽⁸⁾

 c./ a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés megoldott legyen.

 Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.⁽⁴⁾

(2)     Az egyéb belterületeken (Kivadár, Kispuszta), valamint a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamos - energia szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban ^[4] meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)⁽⁸⁾

c./ az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés

megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.⁽⁴⁾

(3)   Külterületi beépítésre nem szánt területen lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szállásférőhelyet biztosító és gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület fentiek szerinti funkcióváltása csak akkor lehetséges, ha az illetékes közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz-ellátás, a villamosenergia-ellátás biztosítható, valamint a szennyvíz elvezetés-kezelés-elhelyezés környezetszennyezés nélkül megoldható.⁽⁸⁾

(4) Az illetékes vízügyi hatóság által nyilvántartott

        a.)  azon vízbázisok, vízmű kutak, amelyek védelmének biztosítására a vonatkozó jogszabály^[5] szerinti hidrogeológiai

         védőterület kijelölése megtörtént, a hidrogeológiai védőterületen belül előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe

         kell venni.

b.)   azon kutak, amelyek a vonatkozó jogszabály^[5] szerinti hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkeznek, és

       nem sérülékeny vízbázisok, azoknak 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni. Ezekre a védőterületekre a

       belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást kell figyelembe venni.

c.)   mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából

       készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz-réteget, illetve az

       első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben

       az illetékes vízügyi hatóság az engedélyező hatóság.^{(2) (8)}

(5)   A házi kutak (talajvízből történő vízkivételre szolgáló kutak) vízminőség-védelmének biztosítása érdekében a kutakat nyilvántartásba kell venni, illetve vetetni.

(6)   A funkciót vesztett kutakat szakszerűen le kell zárni; a lezárás csak vízjogi létesítési engedély alapján történhet.

(7)   Új vízvezetéket építeni, vízvezeték-rekonstrukciót végezni csak egészségre nem ártalmas anyagú csövek használatával lehet, minimum dn 100-as mérettel (azbesztcement cső használata tilos).⁽⁸⁾

(8)   A településen a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés 1 éven belül kötelező.

(9)   A szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkező – külterületi beépítésre nem szánt – területen levő telken:

                   a.,ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t és a közcsatorna hálózathoz

                   csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a     

                   szennyvizeket  szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni

                   b., ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni

                   200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, valamint egyéb előírások nem tiltják,

                  illetve az illetékes közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárul, a keletkező szennyvizek tisztítására

                  alkalmazható helyben létesítendő szennyvízkezelési megoldás (szakszerű szikkasztás), vagy

                  szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőtávolság-igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő

                  telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az

                  illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság meghatároz.⁽⁸⁾

(10) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.⁽⁸⁾

(11) A tervezett új szennyvíztisztító telep körül előzetesen 500 m-es védőtávolságot kell biztosítani. A szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg kell annak a pontos védőtávolság igényét meghatározni. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható. A védőtávolságon belül csak a felsorolt korlátok alá nem tartozó ipari-gazdasági területhasználat engedélyezhető, illetve védőerdő telepíthető. Mezőgazdasági célú területhasznosítás esetén csak ipari célú felhasználásra alkalmas növény termelhető.

 A szennyvízhálózatra telepített átemelők közül a megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igénylik, amelyen belül a szennyvíztisztító telep védőtávolságára vonatkozó területhasznosítási korlátozások vonatkoznak.⁽²⁾

(12)   A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település közigazgatási területére, illetve a vízgyűjtő területre csapadékvíz-elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, amelyben a zárt és nyílt árkos csapadékvíz elvezetési móddal ellátott területet pontosan le kell határolni. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó jogszabály^[6] szerint.⁽⁴⁾⁽⁸⁾

(13) Zárt csapadékvíz elvezetési módra javasolt területen a zárt csapadékvíz-elvezető rendszert a szilárd útburkolat kiépítésekor, illetve a már szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciójakor szükséges megvalósítani.

(14) A központi belterületen új villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. Meglevő föld feletti hálózatot föld alá helyezni a szilárd útburkolat építésekor, vagy a már szilárd burkolattal rendelkező út soron következő rekonstrukciójakor kell.⁽⁸⁾

(15) Az egyéb belterületeken és külterületen – a tájképvédelmi szempontból kiemelt területen lévő Má-2 és Mk-4 övezeti jelű területek kivételével – a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítási és utca-bútorozási lehetőségek biztosítására a villamos energia ellátási, a közvilágítási és a táv- valamint hírközlési szabadvezetéket egyoldali közös oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(16)  A szénhidrogén kutak biztonsági övezetén belül a vonatkozó jogszabály^[7] előírásait kell figyelembe venni. ⁽²⁾⁽⁸⁾

(17)⁽²⁾) Új körzeti nyomáscsökkentőt létesíteni, meglévőt átépíteni csak föld alatti elhelyezéssel szabad. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

(18)⁽²⁾   A belterületeken, a kertes mezőgazdasági területeken, a védelem alatt álló természetvédelmi területeken, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet. ^{(9)(a továbbiakban nem alkalmazható)}

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

20. §

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a nagyatádi kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. A kommunális hulladéklerakó telep átrakó-udvarrá alakulása után a kommunális szilárd hulladékot regionális lerakóhelyre kell szállítani. Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

2. Az esetleges állati tetemeket átmenetileg a hulladéklerakó telepen lévő épületben kell elhelyezni, és onnan feldolgozóhelyre kell szállítani.⁽⁸⁾

VI. FEJEZET

Környezetvédelem

21. §

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

              a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

              b./ megelőzze a környezetszennyezést

              c./ kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

3. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok^[8,9] szerint kell figyelembe venni. A levegő védelme érdekében a vonatkozó önkormányzati rendelet^[10] előírásait kell alkalmazni az avar és kerti hulladék égetése során.⁽⁸⁾

4. A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny területen, valamint nitrátérzékeny területen fekszik, ahol a rendeletben a vonatkozó jogszabályokban^[11,12,13] előírtakat be kell tartani. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető. ⁽⁴⁾⁽⁸⁾

5. A volt laktanyák területén építeni akkor lehet, ha az érintett területen részletes talaj- és talajvíz szennyezettségi vizsgálat történt és az esetleges szennyezés megszűntetéséhez szükséges kárelhárítási munkák elvégzésre kerültek.⁽⁴⁾

6. A település közigazgatási területének keleti fele kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminőség-védelmi terület. A település területén sérülékeny vízbázis található. Az előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőterületet a szabályozási tervek jelölik.

7. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

8. A településen a zajvédelem az országos jogszabályok^[14,15] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.⁽⁸⁾ 

9. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

10. A településen új közforgalmú üzemanyagtöltő állomás külterületi közlekedési területen, illetve a központi vegyes és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken helyezhető el, amennyiben a vonatkozó jogszabályok^[8,16] előírásait kielégíti.⁽⁸⁾

Természet- és tájvédelem

22. §

1. A településen az országos védelemre tervezett és a – külön önkormányzati rendeletben^[17] meghatározott – helyi jelentőségű, természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. függelék tartalmazza.⁽⁸⁾

2. Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály^[18] előírásait kell alkalmazni.⁽⁸⁾

3. ⁽⁴⁾

4. A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.

5. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.

6. A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.⁽⁸⁾

(7) Táj- és településkép-védelmi okokból

          - a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő, hagyományos

            településképhez illeszkedő háromszintes (cserje, bokor, fa) őshonos fafajokkal és cserjékkel.

- A szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettséget még beépítetlen ingatlanok esetén a leendő épület használatbavételéig, míg kialakult beépí­tés esetén az ingatlanra kiadott új építmény, illetve bővítés használatbavéte­li engedélyéig kell teljesíteni.

- útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlést vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.⁽⁶⁾

Művi értékek védelme

23. §

1. ⁽⁸⁾

2. Az országos védelem alatt álló művi értékeket valamint a műemléki környezetet, illetve a – külön önkormányzati rendeletben^[17] meghatározott – helyi védelem alatt álló művi értékeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. függelék tartalmazza.⁽⁸⁾

3. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet^[17] tartalmazza.⁽⁸⁾

4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazzák.⁽²⁾⁽⁸⁾

VII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

24. §

1. ⁽⁸⁾

2. ⁽⁴⁾⁽⁸⁾

3. ⁽⁸⁾

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

5. Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn

                 a.,az útszabályozással érintett ingatlanok esetében a szabályozási vonalak közé eső, vagy a

                 szabályozási vonallal átszelt területen lévő épület szabályozási vonalon kívül eső része is felújítható,

                 de a tervezett közterületi részen nem bővíthető. A közterületté váló területen új épület nem építhető

                 b.,az országos közutak külterületi szakasza és a közforgalmú vasútvonal mentén – a szabályozási

                 terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és

                 hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el

                 c.,a kommunális szilárd hulladék-lerakóhely (annak hulladékudvarrá alakulásáig), a szennyvíztisztító

                 telep, a szennyvíziszap-lerakóhely és a cérnagyári szennyvíz-utókezelő tavak – szabályozási

                 terveken jelölt – védőtávolságán belül új lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi szociális és

                 igazgatási célú épület nem építhető, kivéve a telepítésre kerülő, illetve már működő légszennyező

                 források működésével összefüggő építményeket. A meglévő lakóépületek felújíthatók, bővíthetők⁽²⁾

                 d.,az energia- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt –

                 védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

Záró rendelkezések

25. §

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
2. ⁽⁷⁾  
3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet 2004. október 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nagyatád város általános rendezési terve módosításáról szóló 6/1998. (III. 13.) sz. rendelet, a Nagyatád, Széchenyi tér déli oldalának rendezési terve szabályozási előírásairól szóló 8/1999. (II. 26.) sz. rendelet, a Nagyatád város egyes területeinek helyi építési szabályozásáról szóló 11/2001. (III. 30.) sz. rendelet, a város dél-nyugati területére vonatkozó településszerkezeti terv jóváhagyására és az azzal összefüggő helyi építési szabályzatról szóló 32/2001.(VIII. 31.) sz. rendelet, a Nagyatád, Árpád utcai kereskedelmi tömb helyi építési szabályzatáról szóló 11/2003. (IV. 25.) sz. rendelet, valamint a Nagyatád északi városrész helyi építési szabályozásáról szóló 13/2003. (IV. 25.) sz. rendelet.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.⁽³⁾

Nagyatád, 2004. szeptember 30.

Ormai István s. k.                                               Dr. Horváth Éva s. k.

                                             polgármester                                                                jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Nagyatád, 2018. december 14.

1. függelék⁽²⁾⁽⁸⁾

Természet- és tájvédelem

1./ Országos védelemre tervezett természeti terület – a Rinyaszentkirályi Természetvédelmi Terület bővítés – részei az alábbi ingatlanok:

0422/3-4, 0424, 0427, 0428/1-2, 04529/2b

2./ Helyi védelem alatt álló természeti területek és értékek (a 45/2003.(XII. 19.) Ök rendelet alapján

2.1./ Helyi védelem alatt álló területek:

2.2./ Helyi jelentőségű védett természeti értékek:

3./ Helyi jelentőségű természeti területté és értékké nyilvánítandó területek és faegyedek:

3.1./ Helyi jelentőségű természeti területté nyilvánítandó területek:

Külterületen

• Nyugati-felsőúti dűlő vízállásos területei, rétjei és ligetei

078a-h, 078k

• Cseri dűlő természetközeli erdőtársulása

0213

Belterületen

                        Megnevezés                                                    hrsz

• a Kastélykert többi része:             2245/2, 2246, 2248/3-4

3.2./ Helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánítandó faegyedek és fasorok:                

(Az 1., 3., 12., 13., 14., 15. sorszámú faegyedek védelme törlésre került, ezért nem folyamatos a táblázatban a sorszámozás.)

2. függelék⁽²⁾⁽⁸⁾

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

1. Országos védelem alatt álló műemlékek

                                                                                                cím                              hrsz

         1., Római kat. (volt ferences) templom               Széchenyi tér 5.                       10

              MII. TSZ: 4552

         2., Ferences kolostor                                          Széchenyi tér 6.                       9

              MII. TSZ: 4553

         3., Szent Rókus rk kápolna                                 Dózsa Gy. utca                        205

              MIII. TSZ: 8675

2. Műemléki környezetet képező ingatlanok helyrajzi számai:

          1.,Római katolikus (volt ferences templom) és ferences kolostor: 7, 8 egy része, 11, 12/1, 12/2, 13, 1692/1 egy része, 1693, 1695

          3.,Szent Rókus rk kápolna: 113/3 egy része, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201/1, 202, 203, 204, 206, 217/2

3. Helyi védelem alatt álló művi értékek (a 45/2003.(XII. 19.) sz. rendelet alapján):

4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

      (A sorszámozás az örökségvédelmi hatástanulmány térképmellékletei szerinti.)

      1., 07/41-44; 014/1-4; 015; 016/1-4

      2., 0533 Dny-i sarka

      3.,0542/2; 0542/11 Dny-i sarka; 0544/3; 0545/1

      4., 0549/3; 2361-2366; 2370-2372; 2374-2375 K-i fele; 2378-2383 K-i végek;

      5., 0100/1-4

      6., 0118 középső része

      7., 0391/9 Dk-i sarka; 0398/3-7; 0398/12-13; 0398/20; 2041/1-2 egy része

      8., 0377/5 K-i fele

      9., 0374

    10., 093/2-3; 094; 844/11

    11., 3200; 3204-5; 3210-11; 3215; 3216 K-i fele; 3217; 3221-22; 3225; 3232 középső szakasza; 3239-40; 3243-45; 3247-50; 3253-54

5. Régészeti érdekű területek

      (A sorszámozás az örökségvédelmi hatástanulmány térképmellékletei szerinti.)

    12., 0103; 0105; 0107/3; 0110; 0111/2-3; 0114; 0115; 0116/1-2; 0116/5-8; 0117; 0118

    13., 0153

    14., 0333 K-i vége; 0334 Ék-i sarka

    15., 0520 é-i sarka

   .16., 985-996

   .17., 1255; 1256; 1258; 1259; 1260-1270; 1556; 1560/1 egy része; 1562/14-15; 2727/1; 2727/2 É-i része

3. sz. függelék⁽⁸⁾

4. sz. függelék⁽⁸⁾

A  HÉSZ  ELŐÍRÁSOKBAN  MEGHIVATKOZOTT

JELENLEG  HATÁLYOS  JOGSZABÁLYOK

1.      ,,A hirdető- berendezések, hirdetmények elhelyezéséről” szóló 52/2001. (XII.21.) önkormányzati rendelet

2.      „A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet

3.      „A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról” szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet

4.      „Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat” -ról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet

5.      „A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet

6.      „A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet

7.      „A Kőolaj- és Földgázbányászati Biztonsági Szabályzat”-ról szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet, és a „bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Ttörvény végrehajtásá”-ról szóló 203/1998. Kormányrendelet

8.      „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet

9.      „A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet

10.    „Az avar és a kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésről” szóló 34/2006. (IX.1.) önkormányzati rendelet

11.    „A felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet

12.    „A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet

13.    „A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet

14.    „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet

15.    „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet

16.    „Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról” szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet

17.    „Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről” szóló 45/2003. (XII.19.) önkormányzati rendelet

18.    „Az Országos Területrendezési Tervről” szóló 2003. évi XXVI. tv.

2.5.

TERVIRATOK

(10)
(10)

(10)

(10)

(10)

(10)