Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II. 24.) önkormányzati rendelete

a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2020. 03. 01- 2020. 03. 01

NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


2/2020. (II.24.) önkormányzati rendelete


a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló

7/2008. (II.15.) önkormányzati rendelet módosításáról




Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásban résztvevő települési önkormányzatok hozzájárulásával a következőket rendeli el: 


1. §


Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) rendelete 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.


2. §


E rendelet 2020. március 1. napján lép hatályba.



Nagyatád, 2020. február 20.




Ormai István

dr. Kovács Ildikó

polgármester

jegyző




NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


7/2008. (II. 15.) rendelete


a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról


(Egységes szerkezetben)*


Nagyatád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által nyújtott gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról az alábbi rendeletet alkotja:


I. FEJEZET


A rendelet célja


  1. §


E rendelet célja, hogy megállapítsa a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, szolgáltatásokat, azok forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.(8)


A rendelet hatálya


2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed  Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein élő, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre.(8)

* A módosítások dőlt betűvel szedve, számozva kerültek beszerkesztésre az alábbiak szerint:

(1)   23/2008.(V. 15.) rendelet                                                     Hatályba lépés: 2008. május 15.

(2)   33/2008.(IX. 26.) rendelet                                                    Hatályba lépés: 2008. október 1.

(3)   1/2009.(I. 30.) rendelet                                                         Hatályba lépés: 2009. február 1.

(4)   4/2009.(III.4.) rendelet                                                          Hatályba lépés: 2009. március 5.

(5)   10/2009.(IV.30.) rendelet                                                      Hatályba lépés: 2009. május 1.

(6)   28/2009.(X.30.) rendelet                                                       Hatályba lépés: 2009. november 1.

(7)   6/2010.(II.26.) rendelet                                                         Hatályba lépés: 2010. március 1.

(8)   5/2011. (III. 31) rendelet                                                       Hatályba lépés: 2011. március 31-én  14 óra

(9) 12/2011.(VI. 3.) önkormányzati rendelet                                Hatályba lépés: 2011. június 10.

(10) 41/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet                          Hatályba lépés: 2012. január 1.

(11) 5/2012.(II. 17.) önkormányzati rendelet                               Hatályba lépés: 2012. március 1.

(12) 14/2012.(V. 4.) önkormányzati rendelet                               Hatályba lépés: 2012. május 7.

(13) 5/2013.(II. 22.) önkormányzati rendelet                               Hatályba lépés: 2013. március 1.

(14) 13/2013.(IV. 23.) önkormányzati rendelet                            Hatályba lépés: 2013. május 1.

(15) 11/2014.(IV.23.) önkormányzati rendelet                             Hatályba lépés: 2014. május 1.

(16) 29/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet                             Hatályba lépés: 2014. december 5.

(17) 16/2015.(V.4.) önkormányzati rendelet                               Hatályba lépés: 2015. június 1.

(18) 25/2015.(XII.2.) önkormányzati rendelet                             Hatályba lépés: 2015. január 1.

(19) 26/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelet                           Hatályba lépés: 2016. január 1.

(20) 12/2016.(VI.9.) önkormányzati rendelet                              Hatályos: 2016. július 1.

(21) 6/2017.(IV.3.) önkormányzati rendelet                                 Hatályos: 2017. április 5.

(22) 31/2017.(XII. 15.) önkormányzati rendelet                           Hatályos: 2018. január 1.            

(23) 8/2018. (V. 7.) önkormányzati rendelet                                 Hatályos: 2018.május 10.           

(24) 7/2019. (V. 7.) önkormányzati rendelet                                 Hatályos: 2019. május 10.

(25) 24/2019. (XII.17.) önkormányzati rendelet                            Hatályos: 2020.január 1.

(26) 2/2020. (II.24.) önkormányzati rendelet                                Hatályos: 2020. március 1.



(2) A rendelet hatálya Nagyatád Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre, valamint a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás (a továbbiakban:   társulás) által fenntartott Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: szociális szolgáltató központ) szolgáltatatásaira terjed ki.(8)


(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna(8).


(4) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében a Rinyamenti Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás településein tartózkodó hajléktalan személyekre is.(8)


(5) A rendelet hatálya – a gyermekétkeztetés kivételével - nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai oktatás-nevelés és a kollégiumi nevelés keretében biztosított szolgáltatásokra.(12)



II. FEJEZET


A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások


Általános szabályok


3. §


(1)   A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.


(2) A kérelmező a gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gyermekek átmeneti gondozása esetén a polgármesteri hivatala gyámügyi és gyermekvédelmi feladatokat ellátó irodájához, gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott bölcsődei ellátás és családi napközi esetén a 4. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.(12)


A gyermekjóléti alapellátások

4. §


(1)   A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.


(2)   Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

           

            a.) Gyermekjóléti szolgáltatás

            b.) Gyermekek átmeneti gondozása


                     c) Gyermekek napközbeni ellátása keretében

                              1.) bölcsődei ellátás

                              2.) családi napközi(12)


(3) A (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt gyermekjóléti alapellátásokat a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: Társulás) társulási megállapodás alapján a fenntartásában működtetett Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) intézményegységeinek közreműködésével biztosítja.(12)

        A (2) bekezdés b) pontjába foglalt gyermekjóléti alapellátást a Társulás társulási megállapodás alapján Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött feladat ellátási szerződés útján látja el.(15)



(4) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el(12)


  1. a Nagyatádi Intézményegység ellátja
  • Nagyatádon a lakóhely szintű gyermekjóléti szolgáltatásokat és általános segítő feladatokat,
  • a Nagyatádi Járás településein a hatósági feladatokhoz kapcsolódó és a speciális gyerekjóléti szolgáltatást,(12)(18)


  1. a Lábodi Intézményegység ellátja a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken
  • a lakóhely szintű gyermekjóléti szolgáltatásokat és általános segítő feladatokat, (12)(18)


  1. a Segesdi Intézményegység ellátja a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz, valamint a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken 

- a lakóhely szintű gyermekjóléti szolgáltatásokat és általános segítő feladatokat és

- a családi napközi alapellátást. (12)(18)


d.  A Bölcsőde Intézményegység a kistérség 18 településen ellátja a gyermekek napközbeni  ellátása keretében a bölcsőde alapellátást.(12)


e. A Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete a Családok Átmeneti Otthona       intézmény igénybevételével a kistérség  településein ellátja a gyermekek átmeneti gondozása alapellátást.(15)



Gyermekjóléti szolgáltatás


5. §


(1) A gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szervezeti és szakmai egységben működik. Ellát szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat, és együttműködik a védőnői szolgálattal, a bölcsődével, az óvodákkal, valamint az általános és középfokú oktatási és nevelési intézményekkel. (9)(18)



(2)   (18)



(3)   A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás térítésmentes.


(4)(9)


(6)(15)  


6. §(15)


A gyermekek napközbeni ellátása


7. §(12)


(1) A Társulás településeinek képviselő-testületei a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint bölcsődei ellátás és családi napközi keretében szervezik meg.


(2) A bölcsődei ellátásra és a családi napközire vonatkozóan a Gyvt.-ben foglaltak az irányadóak.


(3) A családi napköziben 1 éves kortól 3 éves korig gondozható gyermek.


(4) A bölcsőde és a családi napközi alapellátáson túli szolgáltatásként speciális szolgáltatásokat - csiribirit, játszóházat és időszakos gyermekfelügyeletet - nyújt, külön díjazásért. A speciális szolgáltatások térítési díjának mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.


Térítési díjak


8. §


(1)  A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért,  térítési díjat kell fizetni.


(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben – ide nem értve a bölcsődét – az alapellátások keretében tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni. A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.(12)


(3) A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A bölcsődében nyújtott étkeztetésre a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag-költségének egy ellátottra jutó napi összege.(12)


(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díját e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (9)(12)


(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg, az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti kedvezmények figyelembevételével. A gyermekek napközbeni ellátásának személyi térítési díját az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a 9. § szerinti normatív kedvezmények figyelembevételével.(12)


(6) A személyi térítési díj – gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.(12)


(7) Ingyenes ellátást kell biztosítani, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.



Normatív kedvezmények


9. §


(1) Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 151. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.(12)


(2)   A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.


10. §


(1) Az intézményvezető az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül – gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően – értesíti a kötelezettet a személyi térítési díj összegéről.(12)


(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítést kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez, bölcsődei ellátás és családi napközi tekintetében a Társuláshoz fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.(12)


(3)   A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.


(4)   A személyi térítési díjat havonta, minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a  jegyzőt.



III. FEJEZET


Szociális szolgáltatások


A személyes gondoskodás formái


11. §


(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a társulás által fenntartott szociális szolgáltató központ intézményben, annak intézményegységeiben.


(2)   A személyes gondoskodás formái:


  1. Alapellátás:
    1. Étkeztetés
    2. Házi segítségnyújtás
    3. Családsegítés
    4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
    5. Idősek Klubja
    6. Közösségi ellátás
    7. Támogató szolgáltatás
  2. Szakosított ellátás:

       Idősek Otthona


(3) A szociális szolgáltató központ feladatait az alábbiak szerint látja el:(18)


  1. a Nagyatádi Intézményegység ellátja


- Háromfa és Nagyatád településéken

- az étkeztetést,

- a házi segítségnyújtást,


                      - a Nagyatádi Járás településein

- a családsegítést,

- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

- a támogató szolgáltatást,

- a közösségi pszichiátriai ellátást,

- az idősek klubja alapszolgáltatást,

- az idősek otthona szakosított ellátást,


2.a Lábodi Intézményegység ellátja


  • Lábod, Rinyabesenyő, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Nagykorpád, Kisbajom és Szabás településeken
  • az étkeztetést,
  • a házi segítségnyújtást,
  • az idősek klubja alapszolgáltatást,
  • a Nagyatádi Járás településein az idősek otthona szakosított ellátást,
  • a Lábodi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken a lakóhely szintű családsegítő szolgáltatást,


3. a Segesdi Intézményegység ellátja


  • Bolhás, Kaszó, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob településeken
    • az étkeztetést,
    • a házi segítségnyújtást,
    • az idősek klubja alapszolgáltatást,


  • a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz, valamint a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeken a lakóhely szintű családsegítő szolgáltatást. 



Az ellátások igénybevétele


12. §


(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a szociális szolgáltató központ vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. A kérelem benyújtható az intézményegységek vezetőinél és a polgármestereknél, akik a kérelmet az intézmény vezetőjéhez továbbítják.(8)


(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.


(3) Külön eljárás keretében akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.(5)


(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.



Étkeztetés


13. §


(1) Szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

  1. 65 év feletti koruk,(9)
  2. egészségi állapotuk,
  3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
  4. szenvedélybetegségük, vagy
  5. hajléktalanságuk miatt. 


(2) (8)


Házi segítségnyújtás


14. §


(1)  Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.


(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.(18)



(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően - az Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet.(9) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási szükségletet.(8)


(4)(9)


(5) A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani (8). Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.


(6)((8)


(7)  Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.


(8)(8)    


(9)(8)


(10)(8)



Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


15. §


(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.


(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:


a)      az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen      történő haladéktalan megjelenést,
b)     a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)      szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.


(3)  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:


a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.


(4) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.


(5 )Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.


(6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:


a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.


(7) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. 


(8)(8)


(9)(8)


Családsegítés


16. §


  1. Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.


(2) (8)(18)


(3)(8) 


(4)(8)



Közösségi ellátások


17. §


Az ellátás szabályozása a Szt. 65/A. § rendelkezéseinek megfelelően.


Támogató szolgáltatás


18. §


(1) Az ellátás szabályozása a Szt. 65/C. § rendelkezéseinek megfelelően.


(2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerinti – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.


(3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot.

A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

      a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

      b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.


(3)(8).


(4)(8)     .


Nappali ellátás


19. §


  1. A képviselő-testület a nappali ellátást az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.
  2. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3)(8)    


(4)(8).

Idősek Otthona


19/A. §


Az önkormányzat az Szt. 68. §-ban meghatározott személyek tartós bentlakásos ápolását és gondozását a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Naplemente Idősek Otthonában és a Lábodi Intézményegység Idősek Otthonában biztosítja.(5)(18)

 

V. FEJEZET


A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai


20. §.


(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.


(2) A személyi  térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

 

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a)   aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b)   és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.(9)


(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

 

21. §


(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybevevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet (9).

 

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

      a) 30%-át étkeztetés,(9)

      b) 25%-át házi segítségnyújtás,(9)

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

        esetében.

 

(3) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének (9)

a) 15%-át a nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést;

b) 60%-át az átmeneti elhelyezést;

c) 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést;

d) 80%-át, a c) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.


(4)(9)

 

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.


(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.


(7) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.


(8) Az intézményvezető a személyi térítési díj 10 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. A kedvezőtlen változás formái:

- elemi kárt szenvedett,

- bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

- lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

- családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.


(9) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség minimum egy, maximum három hónap időtartamra adható.


22.§


A személyi térítési díjak megfizetése

       

       (1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.


(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.


(3) Az idősek otthona szolgáltatásainak igénybe vétele esetében,

a.) ha az ellátott a hónap minden napján igénybe veszi az ellátást, a megállapodásban foglaltak alapján megállapított havi személyi térítési díjat kell fizetnie.(5)

b.) ha az ellátott a hónap nem minden napján veszi igénybe az ellátást, a fizetendő személyi térítési díjat a napi jövedelme alapján megállapított napi személyi térítési díj és a gondozási napok számának szorzata alapján kell meghatározni és megfizetni.

A személyi térítési díjat a beköltözés napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény számlájára.


(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.



23.§


Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás


(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbiakra is(9)


a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.



24.§


Az intézményi jogviszony megszűnése

  

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az  Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.


(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.)     a térítési díjat három hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást három  hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)     kéri az ellátás megszüntetését.


  1. Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.


(4)(9)


(5)(9)

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal(5)


24/A. §


(1)a képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.


(2)A kerekasztal feladata:

  • részt vesz a szolgáltatás tervezési koncepció kidolgozásában,
  • folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását
  • előzetesen véleményezi az önkormányzat közfoglalkoztatási tervét.


(3) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

​(4)A kerekasztal tagjai:

  • Nagyatád Város Képviselő-testülete Humán Közszolgáltatások Bizottságának Elnöke(16),
  • Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének képviselője,
  • Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének képviselője,
  • Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás szociális Bizottságának Elnöke,
  • Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke,
  • „Fészek” Szociális Szolgáltató Központ és Lakóotthon vezetője,
  • Családok Átmeneti Otthonának vezetője,
  • Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ igazgatója.

​(5)A kerekasztal vezetője: Nagyatád Város Polgármestere(5)



VI. FEJEZET 


Záró rendelkezések


25. §.


(1) E rendelet 2008. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

 A 19/2003. (VI. 27.), és az ezt módosító 49/2003. (XII. 19.), 3/2004. (I. 30.), 52/2004. (XII. 17.), 4/2005. (I. 28.), 40/2005. (XII. 2.), 13/2006. (III. 31.), 25/2006. (VII. 27.), 33/2006. (IX. 1.), 40/2006. (X. 27.), 2/2007. (I. 26.), 27/2007. (IX. 1.), valamint a 3/2008. (I. 25.) önkormányzati rendeletek.


(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.



Nagyatád, 2008. február 14.



Ormai István s.k.

Dr. Kovács Ildikó s.k.

polgármester

jegyző



Egységes szerkezetbe foglalva:


Nagyatád, 2020. február 20.






Ormai István

Dr. Kovács Ildikó

polgármester

jegyző