1. § (1) A rendelet hatálya – a csendesvölgyi termálfürdő és üdülőterületének kivételével – Inke község közigazgatási területére terjed ki.

(2)² Inke Község Külterületi Szabályozási Tervét a 3. melléklet (2.2. jelű Külterületi Szabályozási Terv tartalmazza, Belterületi Szabályozási Tervét a 4. melléklet (2.3. jelű Belterületi Szabályozási Terv) tartalmazza.

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

(5)³

(6)⁴ Hatályon kívül helyezve .

(7) Telekalakítási terv készítése olyan új lakóterület kialakításakor szükséges, ahol egyidejűleg legalább 5 telek kialakítása tervezett.

(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(11) A település igazgatási területén a lejtőket alkotó kőzettér nemcsak erózióra érzékeny, hanem meredek, lejtős területrészeken felszínmozgások kialakulására is hajlamos, ezért a 15 %-nál meredekebb lejtőkön megvalósítandó területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. A tervezés során alkalmazkodni kell a földtani felépítéshez és a morfológiai adottságokhoz, mivel felhagyott bányafal vagy nyitott kőzetfal peremvonalával nem lehet azonos helyzetű az építési vonal.

(12)⁵ Hatályon kívül helyezve

(13)⁶ Hatályon kívül helyezve

(14)⁷ Hatályon kívül helyezve

(15)⁸ Hatályon kívül helyezve

(16)⁹ Hatályon kívül helyezve

(17) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(18)¹⁰ Hatályon kívül helyezve

(19) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

2. § (1) A település – a csendesvölgyi termálfürdő és üdülőterület területe nélküli – igazgatási területének

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv és a Kisdencs szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:Lf1 övezet esetén, Beépítési mód: O (oldalhatáros), Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 600 m2, Lf2 övezet esetén, Beépítési mód: O (oldalhatáros), Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 800 m2,Lf3 övezet esetén, Beépítési mód: O (oldalhatáros), Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 1000 m2,Lf4 övezet esetén, Beépítési mód: O (oldalhatáros), Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 1800 m2,Lf5 övezet esetén, Beépítési mód: O (oldalhatáros), Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 25%, Legkisebb telekméret 2500 m2, Lf6 övezet esetén, Beépítési mód: O (oldalhatáros), Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 25%, Legkisebb telekméret 3000 m2, Lf7 övezet esetén, Beépítési mód: SZ , Építénymagasság maximum 7,5 m, Beépítettség maximum 25%, Legkisebb telekméret 5000 m2, Lf8 övezet esetén, Beépítési mód: IKR, Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret K, Lf9 övezet esetén, Beépítési mód: SZ, Építénymagasság maximum K, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret K, Lf10 övezet esetén, Beépítési mód: OSZ , Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 60%, Legkisebb telekméret K, Lf11 övezet esetén, Beépítési mód: K, Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 100%, Legkisebb telekméret K, Lf12 övezet esetén, Beépítési mód: SZ, Építénymagasság maximum 4,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret K. Az Lf10 övezeti előírásban szereplő 60 %-os beépítettség, valamint az Lf11 övezeti előírásban szereplő 100 %-os beépítettség jóváhagyásához (OTÉK alóli felmentés) minisztériumi hozzájárulás szükséges.

(2a) ^*-A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m² feletti része 50 %-ban számítható be. (pl.: 2500 m²-es telken, 100 m²+(1500 m²/2)=1750 m²

(2b) a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2500 m²-es telek esetén 1750 m².)

(2c) A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (pl. tornacsarnok, mezőgazdasági géptároló), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik. ¹⁴Hatályon kívül helyezve a szövegrész

(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

(5) -a hátsókertet építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

(6) A lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

(7) A lakóterületen

(8) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(9) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

(10) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály¹⁵ hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

(11) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv és a Kisdencs szabályozási terv tartalmazza.

4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények, illetőleg az idősek otthona melletti területeken csak olyan, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, ahol a lakóterületekre vonatkozó környezetvédelmi előírások biztosíthatók.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint: GKSZ övezet esetén, Beépítési mód: SZ, Építénymagasság maximum 7,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 2500 m2. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(4) Igény esetén portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

(7) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(9) A területen – beültetési kötelezettségként –a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzskör- méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(10) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

5. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep))(Gip-M)

(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:Gip-M övezet esetén, Beépítési mód: SZ, Építénymagasság maximum 7,5 m, Beépítettség maximum 30%, Legkisebb telekméret 20000 m2. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.¹⁶Hatályon kívül helyezve a szövegrész

(5) Funkcióváltásnál, új telek kialakításakor, a meglévő épületállomány 50 %-t meghaladó mértékű konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(6) Igény esetén portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető.

(7) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(8) Az ipari gazdasági területen:

(9) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(10) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(11) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(12) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

6. § (1)¹⁷ A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), a golfpálya (Kü-G), a szénhidrogén bányászati célú terület – MOL bányatelek (Kü-B), a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló (K-En) területe.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal zárt kerítésként, vagy kerítésszakaszként alakítható ki.

(4)¹⁸ A sportterület (Kü-S), a golfpálya (Kü-G) területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) A szénhidrogén bányászati célú terület-MOL bányatelek (Kü-B) területén csak az üzemtechnológiához szükséges berendezések és épületek helyezhetők el.

(5a)¹⁹ K-En jelű megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen a napelempark (egy telephelyen max. 0,5 MW névleges teljesítőképességű), és annak műtárgyai, a villamosenergia-alállomás létesítményei, ezek kiszolgálóépítményei helyezhetők el.

(5b)²⁰ K-En jelű megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen, annak beépítésével egyidejűleg, a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség helyén zöldfelületet kell kialakítani, tájhonos, háromszintes növényállománnyal, egyszerre gyep, cserje, lombkoronaszinttel fedő növényzettel. A zöldfelületet a már meglévő napelempark esetén is biztosítani kell.

(6)²¹ A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:Kü-T övezet esetén, Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret 20000 m2, Zölddel való fedettség 50%, Kü-S övezet esetén, Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret 15000 m2, Zölddel való fedettség 40%, Kü-G övezet esetén, Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret K, Zölddel való fedettség 40%, Kü-B övezet esetén, Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret K, Zölddel való fedettség 40%. K-En övezet esetén Beépítési mód: SZ (szabadonálló), Építménymagasság maximum 4.5 m, Beépítettség maximum 10 %, Legkisebb telekméret 4000, Zölddel való fedettség 40%. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, sportcsarnok), továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.

(7)²² Hatályon kívül helyezve

(8) A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezedéssel is építhetők.

(9) A 4,5 m maximális építménymagasságú övezetekben az építmények közötti legkisebb tűztávolság 6 m lehet. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a minimum 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni.

(10) A különleges területen:

(11) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(12) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

a) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

b) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületeken föld alatt – elhelyezhető legyen.

c) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

d) Új út kialakítása esetén használatba vételi engedély csak az előírt növényállomány elültetését követően adható ki.

e) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.

f) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b, c pontja szerinti létesítmény.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv és a Kisdencs szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági (Eg), a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(4) Az Eg-1, Ev-1 és Et-1 övezeti jelű erdőterületek tájképvédelmi terület övezet, illetve Natura 2000 terület, ökológiai hálózat által érintett egyéb terület, ökológiai folyosó, valamint ex-lege védett láp (a továbbiakban: természetvédelmi övezet) által érintett területek.

(5) A tájképvédelmi terület övezete által érintett erdőterületen a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni. A területen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül

(6) A természetvédelmi övezet által érintett erdőterületen:

(8) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) A tájképvédelmi, illetve természetvédelmi övezet által érintett mezőgazdasági területen birtokközpontot nem lehet kialakítani, egyéb mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.

(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

11. § (1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 10. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:

(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet. ²⁴Hatályon kívül helyezve a szövegrész

(5) Az általános mezőgazdasági területen

(6) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 500 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(7) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(8)²⁵ Hatályon kívül helyezve

(9)²⁶ Hatályon kívül helyezve

12. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 10. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

(3) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

13. § (1)²⁷ Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásaiban foglaltak, valamint a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2)²⁸ Hatályon kívül helyezve

(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

14. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

15. § (1) A központi belterületen, Kisdencs területén és a belterülethez csatlakozó kereskedlmi, szolgáltató gazdasági területen – a terv távlatában –a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

(2) A külterületi beépítésre szánt területeken – a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kivételével – legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében

(3) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés egy éven belül kötelező.

(4) A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.

(5)³¹ Hatályon kívül helyezve

(6) A belterületeken, a szőlőhegyen, az ex lege védett lápterületen, az ökológiai (zöld) folyosó övezete és az ökológiai hálózat övezete által érintett egyéb területeken, a helyi jelentőségű természetvédelmi területen, a tájképvédelmi terület övezete által érintett területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

16. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív gyűjtőedények kivételével - közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.

(3) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

17. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok³² és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^33,,3435foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék kezelésének szabályaira.

(5) A település a vonatkozó jogszabályok^36,37 alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a gazdasági területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem az országos előírás³⁸ szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területeken helyezhető el.

(10) A falusias lakóterületeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

18. § (1)³⁹ A településen az ex lege védett lápterületeket és forrásokat, a Natura 2000 területeket, az ökológiai (zöld) folyosó övezete által érintett területeket, az ökológiai hálózat övezete által érintett egyéb területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály⁴⁰ előírásait kell alkalmazni.

(3)⁴¹

(4) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(5) Táj- és településkép-védelmi okokból:

(6)⁴² A tájvédelmi területeken, mint országos térségi övezetben a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

19. § Hatályon kívül helyezve a 8/2018. (V.30) rendelettel

20. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A beépítésre szánt területeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

21. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)⁴³ Hatályon kívül helyezve

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2006. április 13-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Iharosberényi Községi Közös Tanács – az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól szóló – 1/1988. számú tanácsrendeletének Inkére vonatkozó része.