1. § (1) Mátészalka Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) tart fenn az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, zöldhulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és kezelésére.

(2) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja.

2. § (1) A közszolgáltatás ellátására a Társulással kötött közszolgáltatási szerződés alapján az ÉAK Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.

(2) A Közszolgáltató tevékenysége kiterjed a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 42. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feladat ellátására.

(3) A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

3. § A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

4. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére.

(3) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.

5. § (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó a használt gyűjtőedények méretét és darabszámát, valamint a teljesítés helyét egyedi megállapodásban rögzíti (a továbbiakban: igénybevételi szerződés).

(3) Közös gyűjtőedényt használó társasház, valamint lakásszövetkezet a társasházat alkotó lakás megnevezésű albetétek számának alapul vételével köteles igénybevételi szerződést kötni.

(4) A társasház nem lakás megnevezésű albetétének gazdálkodó szervezet ingatlanhasználója köteles az általa használt ingatlanra igénybevételi szerződést kötni.

(5) Az igénybevételi szerződés kötelező tartalmi elemei:

(6) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1)–(5) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

6. § A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét az Önkormányzattal előzetesen egyeztetett módon a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.

7. § (1) A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező.

(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:

(3) A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék tömege:

(4) 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag az egyedülálló és egyedül élő természetes személy jogosult. A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó személy kérésére –a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről rendelkező 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdés szerinti tény igazolására – a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki.

(5) A hatósági bizonyítvány kiadását hatósági tanú nyilatkozata, helyszíni szemle vagy személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv megkeresése alapozhatja meg.

(6) A (5) bekezdésben foglaltakra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § (1) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani.

(2) A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló szabvány gyűjtőedényt a Közszolgáltató elektronikus jeladórendszerrel (RFID) látja el, amely alkalmas a gyűjtőedény azonosítására. Amennyiben az edény egyedi azonosítását elvégezték vagy elvégzését felajánlották, a közszolgáltatás csak a jeladórendszerrel felszerelt gyűjtőedényzettel vehető igénybe.

9. § A települési papír-, műanyag, fém hulladék elkülönített gyűjtéséhez az Társulás vagy a Közszolgáltató 1 db 240 l-es, sárga-kék színű hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába. A gyűjtőedény az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.

10. § A zöldhulladék gyűjtéséhez a Társulás vagy a Közszolgáltató 1 db 120 l-es, hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába.

11. § Alkalmilag keletkező, a 7. § (3) bekezdésében engedélyezett mennyiséget meghaladó többlethulladék gyűjtésére csak a Közszolgáltató azonosító jelével ellátott (emblémás) szürke színű műanyag zsák használható, a Közszolgáltató csak az ilyen módon kihelyezett többlethulladék elszállítására kötelezhető. A zsák a Közszolgáltatótól beszerezhető.

12. § (1) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a Közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, építési-bontási hulladékot vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

13. § Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a használatában lévő gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról.

14. § (1) A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény űrtartalma ingatlanonként minimálisan 80 liter/ingatlan/hét, a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó esetében 60 liter/ingatlan/hét.

(2) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzetet társasház vagy lakásszövetkezet (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) használja, úgy a tulajdonosi közösség a közösen használt edényzet(ek) minimális összűrtartalmát köteles az egyes ingatlanokra meghatározott minimális űrtartalom szorzata és a begyűjtési gyakoriság hányadosaként megállapítani, és az így számított összűrtartalmat a 7. § (2) bekezdésben meghatározott edényzettípusok legcélszerűbb kombinációjával biztosítani.

(3) Azon társasházi lakás megnevezésű albetét esetében, ahol a természetes személy ingatlanhasználó rendelkezik a 7. § (4) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvánnyal, a tulajdonosi közösség a közösen használt gyűjtőedény összűrtartalmának megállapításánál jogosult 60 liter minimális űrtartalmat figyelembe venni.

15. § (1) A települési zöldhulladék gyűjtését a Közszolgáltató:

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező zöldhulladékot erre a célra biztosított gyűjtőedényben gyűjti.

(3) A zöldhulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény ürítési gyakoriságát a Közszolgáltató határozza meg.

16. § (1) Gyűjtőedénybe kell kerülnie az ingatlanon keletkező összes zöldség- és gyümölcs maradványnak, hervadt virágnak, falevélnek, levágott fűnek, kerti gyomnak, levágott faágaknak (összeaprított formában), faforgácsnak, fűrészpornak.

(2) Tilos a speciális gyűjtőedénybe tenni azokat a hulladékokat, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak közé.

(3) A Közszolgáltató jogosult a zöldhulladék gyűjtésére kihelyezett gyűjtőedény tartalmát ellenőrizni. Amennyiben a gyűjtőedényben nem zöldhulladék került kihelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladék szállítását jogosult megtagadni.

17. § (1) A települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladék gyűjtését a Közszolgáltató:

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot erre a célra biztosított gyűjtőedényben gyűjti.

(3) A Közszolgáltató jogosult az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladék gyűjtése kihelyezett gyűjtőedény tartalmát ellenőrizni. Amennyiben a gyűjtőedényben nem a gyűjtésnek megfelelő hulladék került kihelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladék szállítását jogosult megtagadni.

(4) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot gyűjtésére a Közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigetet is igénybe veheti. A gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.

(5) Az ürítési gyakoriságról és a gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja.

18. § (1) A Közszolgáltató a lomhulladék elszállítását évente egy alkalommal - Ht. 40. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - házhoz menő lomtalanítás keretében biztosítja.

(2) A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.

(3) A lomtalanítás keretében nem adható át:

19. § (1) A lomtalanítás igénybevételére a közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként nyilvántartott természetes személy ingatlanhasználó, a társasház és a lakásszövetkezet jogosult.

(2) A lomtalanítást az ingatlanhasználó a közszolgáltató által meghirdetettek szerint, előzetes időpontfoglalással, annak közszolgáltatói visszaigazolását követően veheti igénybe.

(3) Közös gyűjtőedényt használó társasház és lakásszövetkezet a lomtalanítás időpontját közös képviselője útján egyezteti a közszolgáltatóval.

(4) A lomtalanítás keretében ingatlanonként – a (3) bekezdés szerinti igénybevétel esetén lakásonként - legfeljebb 2 m³ lomhulladék adható át a közszolgáltató részére.

(5) A lomhulladékot az ingatlanhasználó az ingatlan telekhatárán belül gyűjti, és a lomtalanítás időpontjában a közszolgáltató részére átadja, az elvégzett szolgáltatás tényét a közszolgáltató részére aláírásával igazolja.

(6) Amennyiben a házhoz menő lomtalanítást megrendelő ingatlanhasználó a lomtalanítás időpontjában átadási kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, úgy köteles a képviseletéről gondoskodni. Ennek hiányában az átadni kívánt lomhulladék elszállítására, valamint a rendelkezésre állás megismétlésére a Közszolgáltató nem kötelezhető.

20. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, jelenleg a Nagyecsedi Regionális Hulladékkezelő Központban (Nagyecsed 0188/19 hrsz) végezhető.

(2) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladék és a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel.

(3) A természetes személy ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot – külön szolgáltatási díj megfizetése nélkül - a hulladékudvarban elhelyezze.

(4) A Közszolgáltató hulladékudvart üzemeltet: 4700 Mátészalka 0174/12 hrsz

21. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 60 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m³–t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWh-t nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.

22. § (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 21. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

23. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének és ingatlanhasználó általi igénybevételének – igénybevételi szerződésben nem rögzített – feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásokról – a változás hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, vagy az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti.

(2) A Közszolgáltató jogosult felhívni az ingatlanhasználó figyelmét az igénybevételi kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívása ellenére nem köt igénybevételi szerződést, vagy a közszolgáltatás igénybevételéről nem nyilatkozik, a Közszolgáltató jogosult ingatlanonként 1 db 120 l-es tároló edény heti egyszeri ürítését vélelmezni, vagy a ténylegesen használt gyűjtőedények alapján a számlázáshoz szükséges adatszolgáltatást teljesíteni mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést meg nem köti.

24. § (1) A települési hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

(2) Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(3) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.

(4) A Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha:

(5) A hulladék elszállításának (4) bekezdésben meghatározott bármely ok miatti megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.

(6) Amennyiben az ingatlanról elszállított hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az alkalmazott gyűjtőedény befogadóképességét, a Közszolgáltató jogosult az ingatlanhasználót az edényzet bővítésre felszólítani. A felszólításnak az ingatlanhasználó 30 napon belül köteles eleget tenni.

(7) Az igénybevételi szerződésben meghatározott mennyiséget meghaladó méretű, darabszámú, vagy a nem szabványos gyűjtőedényben, gyűjtőzsákban kihelyezett hulladékot a Közszolgáltató nem szállítja el.

25. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást e rendeletben meghatározott módon igénybe venni.

(2) E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:

(3) Az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni.

26. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(2) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, születési adatait, anyja nevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.

(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.

(6) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.

27. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli a természetes személy ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

(3) A Közszolgáltató köteles:

(4) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

28. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

29. § (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét hatósági adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján állapítja meg.

(4) A Közszolgáltató a gyűjtőedény használatát a 23. § (2) bekezdés szerint vélelmezi.

(5) Amennyiben a lakásszövetkezetek, társasházak képviseletre feljogosított szerve közös edényhasználat esetén a tárgyévet megelőző év december 31-ig a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja a közszolgáltatási díjnak az egyes ingatlanhasználókra történő felosztását tartalmazó határozatot, valamint az egyes ingatlanhasználók Ht. 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatait, a Közszolgáltató köteles a díjszámlázáshoz szükséges adatszolgáltatást a tárgyév január 1-jét követő időszakban az egyes ingatlanhasználók tekintetében teljesíteni. A használt edény mérete, száma és a felosztást tartalmazó határozat a felosztási arányszámok tekintetében tárgyéven belül június 1-ig, vagy december 31-ig módosítható. Ebben az esetben a Közszolgáltató a következő negyedévtől kezdődően teljesít a módosított arányszámoknak megfelelő, díjszámlázáshoz szükséges adatszolgáltatást. Egyéb időszakokban a szerződés csak a személyi adatok tekintetében módosítható. A Közszolgáltató a nem megfelelően előterjesztett bejelentést elutasítja, és a közszolgáltatási díj számlázásához szükséges adatszolgáltatást a 23. § (2) bekezdés szerinti adatokkal teljesíti.

30. § (1) A polgármester a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj (továbbiakban közszolgáltatási díj) megfizetéséhez jövedelmi, vagyoni helyzetétől függetlenül kedvezményt állapít meg annak a személynek, aki

(2) A díjkedvezmény mértéke:

(3) A közszolgáltatási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Mátészalkai Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(4) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság kezdő napja – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - kérelem benyújtásának napja.

(5) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránt új kérelmet kell előterjeszteni.

(6) A közszolgáltatási díjkedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság lejártát követő naptól kell megállapítani.

(7) A közszolgáltatási díjkedvezmény megszüntetése esetén (pl.: illetékességet érintő lakcímváltozás, a háztartás létszámában a jogosultságot érintő változás, elhalálozás), a jogosultságot, a bekövetkezett változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(8) A közszolgáltató a díjkedvezmények pénzegyenértékét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig számlázza le közvetlenül Mátészalka Város Önkormányzatának, csatolva a kedvezményezettek ellenőrizhető adatait tartalmazó kimutatást.

31. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.