1. § E rendelet hatálya kiterjed Mátészalka Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra, helyiségekre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

2. § E rendelet alkalmazása során a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) rendelkezései is irányadóak.

3. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló lakásokkal való eredményes gazdálkodás feltételeit a lakások bérbeadásával kívánja megteremteni.

(2) Az önkormányzat a lakásokat szociális helyzet alapján, vagy piaci alapon vagy költségelven történő bérbeadással hasznosítja.

(3) Az önkormányzati bérlakás legfeljebb 10 évre adható bérbe, mely időtartamba bele tartozik a jogcímmel és a jogcím nélküli használat időtartama is. Az önkormányzati bérlakás első alkalommal legfeljebb egy évre adható bérbe. A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30. napig beadott írásbeli kérelemben kérheti az újabb bérleti szerződés megkötését. Ebben az esetben újra vizsgálni kell a jogosultsági feltételek fennállását. A bérlő köteles csatolni kérelméhez a lakbérfizetési kötelezettség teljesítéséről, és a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat arra vonatkozóan, hogy díjtartozása nincs, valamint a lakás rendeltetésszerű használatára vonatkozó helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv másolatát, arra vonatkozóan, hogy a bérlő, bérlői kötelezettségeinek eleget tett. Ha a bérlőnek díjtartozása van, részére a lakás legfeljebb 6 hónapra adható bérbe, amennyiben a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött. A 6 hónap leteltét követően amennyiben díjtartozását rendezte, úgy részére a lakás ismételten bérbeadható.

(4) A bérlői, bérlőtársi jogviszony kezdetétől, vagy a lakásbérleti jog folytatásának jogosultságától számolt, a (3) bekezdésben foglalt 10 éves időtartamtól eltérni kivételes méltányosságból, egyéni mérlegelés alapján lehet, ha a bérlő, bérlőtárs, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy

(5) A bérlő kijelölésére jogosult a döntéstől számított 8 napon belül köteles a döntés egy példányával értesíteni a kijelölt bérlőt és a bérbeadót. A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a lakásbérleti szerződés megkötését a bérbeadónál kezdeményezni. A bérbeadó a bérleti szerződés és a bérbeadott lakásban készített leltár másolatának megküldésével a döntéshozót 15 napon belül értesíteni.

(6) A bérbeadó a lakás megüresedésétől, vagy új építésű bérlakások esetén az épület használatbavételi engedélyének kiadásától számított 8 napon belül, jegyzőkönyvbe foglalt felújítás szükségessége esetén 45 napon belül köteles a bérlő kijelölésére jogosultat tájékoztatni a lakás bérbeadása céljából és a bérlő kijelölésre jogosult 30 napon belül új bérlőt kijelölni.

(7) Amennyiben a bérbeadó, vagy a bérlő kijelölésre jogosult a (6) bekezdésben foglalt határidőn belül nem intézkedik, úgy a lakás üzemeltetési és fenntartási költségét a mulasztó köteles megtéríteni.

4. § (1) Önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár jogosult, aki a Magyarország területén lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és keresőtevékenységet folytat vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik, továbbá háztartásában – a vele költözni kívánó személyeket tekintve – az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az alábbiakban felsorolt értékhatárokat és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés szerinti vagyonnal nem rendelkezik:

(2) Szociális helyzet fennállása esetén sem jogosult bérlakásra

(3) Szociális helyzet alapján az önkormányzati bérlakások bérbeadása során figyelembe vett szempontok sorrendje:

(4) A bérlakás szociális alapon történő jogosultsági feltételeinek pontrendszerét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Önkormányzati bérlakásra piaci alapon jogosult az a nagykorú magyar állampolgár,

(2) Piaci alapon lakást igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el. A pályázat az erre rendszeresített formanyomtatványon személyesen, vagy postai úton vagy hivatali kapun nyújtható be.

(3) A lakásügyekkel megbízott mindenkori bizottság az üres bérlakásokat pályázat útján hirdeti meg. A pályázat a pályázati kiírásban meghatározott helyen és módon nyújtható be. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és az önkormányzat hirdetőtábláján 10 napra ki kell függeszteni. Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó legfeljebb két lakásra pályázhat, de kizárólag egy lakás pályázatát nyerheti el.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

(5) Piaci alapon önkormányzati bérlakások bérbeadása során figyelembe vett szempontok sorrendje:

(6) A bérlakás piaci alapon történő jogosultsági feltételeinek pontrendszerét a 2. melléklet tartalmazza.

(7) Piaci alapon bérlakás céljára a mindenkori bérlakás állomány maximum 25 %-a hasznosítható.

6. § (1) Költségalapon működő lakásbérleti jogviszonyon, állami támogatás mellett megvalósuló lakáscélú ingatlanban bérlőként kiutalt jogviszony értendő.

(2) Költségalapon működő bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú magyar pályakezdő, letelepedő szakember jogosult, aki legalább 2 éve Mátészalkán lakcímmel rendelkezik, vagy helyi jelentkezők hiányában az a személy is jogosult, aki nem rendelkezik ugyan mátészalkai lakcímmel, de legalább 5 éve Mátészalkán dolgozik, továbbá beköltözhető lakása Mátészalka Város területén nincs.

(3) Nem pályázhat bérleti jog elnyerésére az a személy, aki az (2) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelel, de 5 éven belül bérlakás bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében lemondott.

(4) A költségalapon működő bérlakásokat a (6) bekezdésben megjelölt szakember elhelyezés kivételével pályáztatási eljárással lehet bérbe adni.

(5) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott pályázati feltételek teljesülésén túlmenően az részesül előnyben, aki a pályázók közül a jelenlegi munkahelyén hosszabb idejű jogviszonnyal rendelkezik.

(6) A költségalapon működő bérlakás állománnyal történő rendelkezési jogot, szükségesség felmerülése és a munkáltató, a kérelmet alátámasztó indokolása esetén, a lakásügyekkel megbízott mindenkori bizottság, pályáztatási eljárás nélkül fenntartja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott jogviszony bérlői jogi személyek is lehetnek.

(8) Költségalapon működő lakásbérlet esetén, amennyiben pályáztatási eljárás lefolytatására kerül sor, a pályáztatási eljárást a lakásügyekkel megbízott mindenkori bizottság folytatja le, a Polgármester előkészítésével.

(9) Költségalapon működő önkormányzati bérlakás esetén is e rendelet szabályait kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a bérleményt a bérlő csak lakás céljára szolgáló helyiségként használhatja, valamint a lakásra tartási szerződést nem köthet, a bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a bérlő pénzbeli térítésre, cserelakásra nem tarthat igényt.

7. § (1) A lakás megsemmisülése, vagy ha az építési hatóság életveszély miatt a lakás kiürítését rendeli el, vagy átmenetileg lakhatatlanná válik és a bérlő (lakáshasználó) saját maga az elhelyezéséről nem tud gondoskodni, úgy a bérbeadó határozott időtartamra önkormányzati bérlakásban elhelyezést biztosíthat.

(2) Az elhelyezés legfeljebb 6 hónapra szól, mely egy alkalommal 3 hónappal hosszabbítható meg, amennyiben a bérlő bérleti-vagy közüzemi díj tartozással nem rendelkezik.

(3) A bérlő az elhelyezést követően komfortfokozattól függetlenül 50 Ft/m²/hó lakbért köteles fizetni.

(4) Önkormányzati bérlakásban így elhelyezett bérlő önkormányzati bérlakásra jogosultságát alátámasztó kérelmet nyújthat be.

8. § (1) A lakás bérlőjeként kijelölt személy/személyek a döntésről szóló értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a bérbeadót felkeresni és a lakásbérleti szerződést megkötni.

(2) A bérleti szerződésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A bérleti szerződésben a bérlőt tájékoztatni kell:

9. § (1) A bérlő a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének mértéke a lakás komfortfokozata alapján a következő:

(3) A költségalapon bérbe adott lakás lakbérének mértéke havi 650 Ft/m²/hó.

(4) A piaci alapon bérbeadott lakás lakbérének mértéke a lakás komfortfokozata alapján a következő:

(5) A Képviselő-testület a lakbér mértékét évenként felülvizsgálja és meghatározza a lakbér mértékének alakulását, esetlegesen az emelésének összegét.

(6) A bérlő a lakbért a bérbeadó részére a meghatározott összegben és időpontban a bérleti szerződésben meghatározottak szerint köteles megfizetni.

(7) A bérbeadói feladatokat ellátó a lakbért, a bérlő kérelmére – jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül – 10%-kal mérsékelheti. A lakbér mérséklésének mértéke a lakbér:

(8) A lakbér mérséklésének érvényesítését a bérbeadó és a bérlő közös vizsgálata, felmérése előzi meg.

(9) A lakbér mérséklése a műszaki állapot fennállásának időszakára, illetve annak helyrehozataláig áll fent.

10. § Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti jogviszonya megszűnt, vagy lakásbérleti szerződést a bérbeadóval nem is kötött – és más jogcíme sincs a lakás használatára – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 12 hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 12 hónap elteltével az alábbi emelt összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni:

11. § (1) Lakbértámogatásra az a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlő jogosult, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkor hatályos garantált bérminimum nettó összegének 120 %-át és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A lakbértámogatás mértéke:

12. § (1) A lakbértámogatási eljárás kérelemre, erre rendszeresített jövedelem- és vagyonnyilatkozat benyújtásával indul. A kérelemhez csatolni kell a bérlő és vele egy háztartásban élő személyek nettó jövedelmére vonatkozó igazolásait. Havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló nettó jövedelméről.

(2) A vagyoni helyzet vizsgálata során mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműről szóló dokumentumot a kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell.

(3) A kérelmező jogosultságáról a döntés határozatban születik, mely döntés megküldésre kerül minden érintettnek.

(4) A megállapított lakbértámogatás az igénybejelentés napjától esedékes. A támogatás egy éves időtartamra jár. Ha a lakbértámogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. A támogatás lejárta esetén annak ismételt megállapítását kérni kell.

(5) A támogatás bérbeadó címére történő folyósításáról a jegyző gondoskodik, minden hónapban, a tárgyhó 25. napjáig.

(6) A támogatásban részesülő köteles a folyósítást érintő minden lényeges körülményt, a lakcímében, a személyi adataiban, a jövedelmi-és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást, a változást követő 15 napon belül a megállapító részére bejelenteni. Ennek elmulasztása, vagy valótlan adatok közlése esetén a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatást a Ptk.-ban meghatározott kamattal megemelt összegben köteles visszafizetni.

(7) Piaci és költségalapon bérbe adott lakások bérlőit lakbértámogatás nem illeti meg.

13. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban adja birtokba. A lakás a bérlő részére történő átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti. A szerződésben, ebben az esetben tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját.

(2) A lakás átadásakor a bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(3) Amennyiben a lakásban észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérlő gondoskodik, úgy a munkák elvégzését követően a bérlőnek a felmerült költségeket számlával kell a bérbeadó felé igazolnia. A szerződésben rögzített elvégzendő munka teljesítését a bérbeadó, a számla beérkezését követő 15 napon belül a helyszínen ellenőrizni köteles. Amennyiben az észlelt hibák, hiányosságok megszüntetése teljesült, úgy a felmerült költség összegének erejéig a bérlő mindaddig nem fizet bérleti díjat, amíg a felmerült költségei meg nem térülnek.

(4) A megüresedett lakás bérbeadása esetén a bérlő köteles a lakás komfortfokozatának figyelembevételével a közüzemi szolgáltatókkal a lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 munkanapon belül szerződést kötni és a közszolgáltatói szerződés fénymásolatát a bérbeadó részére átadni.

(5) A bérlő köteles a lakás komfortfokozatának megfelelő közüzemi szolgáltatói szerződésekben foglalt kötelezettségei teljesítésére és a bérbeadó felé minden év január 31. napjáig - külön felszólítás nélkül - díjfizetési egyenlegéről szóló igazolást becsatolni.

(6) A bérlő köteles a számára bérbeadott lakásban ténylegesen benne lakni. A lakástól történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban, a távollét kezdetétől számított 8 napon belül a bérbeadónak bejelenteni. Ilyen lehet a kórházi kezelés, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó ápolása, gondozása, munkahely-változás, feltéve, ha a munkahellyel azonos településen nincs lakása, tanulmányok folytatása, szabadságvesztés büntetésének töltése. A bejelentés elmulasztása esetén menthető okként fogadható el, a bérlő egészségi állapotában hirtelen bekövetkezett romlás, azonnali munkába állás, tanulmányok megkezdésére, szabadságvesztés büntetésének megkezdésére biztosított rövid időtartam, amennyiben a bérebadót felhívására, a felhívás közlésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatja.

(7) A bérlő köteles a szerződés megszűnésekor a bérleményt üres, tiszta állapotban a bérbeadó részére visszaadni.

(8) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, és a bérleti szerződésben foglaltak teljesítését évente legalább egyszer, a bérlővel előre egyeztetett időpontban, ellenőrzi. A lakás rendeltetésszerű használatra ellenőrzés során akkor alkalmas, ha a bérbeadótól átvállalt helyreállítási kötelezettségének eleget tett és úgy költözött be a lakásba, lakáshasználatból adódó szükséges karbantartások elvégzése megtörtént, a közüzemi szolgáltatók felé történő díjfizetési kötelezettségek teljesültek, valamint a lakást a bérlő lakja.

14. § A lakás rendeltetésszerű használatának vonatkozásában

15. § (1) A bérlőnek a munka megkezdése előtt, a bérbeadót írásban a munkálatok megkezdése előtt, legalább 30 nappal tájékoztatni kell.

(2) A bérbeadó köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségéről szóló tervet, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervrajzát.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát a bérbeadóval történő megállapodás, és szüksége esetén hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A bérbeadó – a hozzá benyújtott iratok alapján – 30 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezheti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását a bérbeadótól kérheti.

(6) A lakás

(7) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a költségének megtérítésére.

16. § (1) Bérlőtárssá válhat az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhat, és önálló jövedelemmel rendelkezik, valamint együttköltözéstől vagy a befogadástól számított egy év óta a bérlővel együtt lakik.

(2) A bérlőtársi jogviszony alanyainak bővítésére csak akkor van lehetőség, ha azt a bérlő és a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személy, a jövőbeni bérlőtárs is, írásban kéri a bérbeadótól.

17. § A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha vállalja a megüresedett lakrész – a saját lakrészével azonos – mértékű lakbérének megfizetését.

18. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti jog folytatása ellenében megkötött tartási szerződéshez való hozzájárulását akkor tagadhatja meg, ha

(2) Ha a bérbeadó megtagadta a tartási szerződéshez való hozzájárulást, és a szerződő felek akkor is kötnek tartási szerződést, ebben az esetben azonban a bérleti jogot – a bérlő halála után – folytatni nem lehet. A bérlő az eltartót csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulással fogadhatja be.

19. § (1) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, leltárt kell felvenni.

(2) Jegyzőkönyvben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(3) Ha a volt bérlő a hibák, a hiányosságok megszüntetéséről, illetve ezek ellenértékének megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a volt bérlő kötelezettségének megállapítását.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére, a bérbeadó által meghatározott módon, a bérbeadó végzi el.

(5) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű módon használja:

20. § (1) Az önkormányzati bérlakásra kötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében a bérbeadó a bérlőnek

(2) A fizetendő térítési díj összege az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben azonos a bérlő által fizetett éves bérleti díj tízszeres összegével, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bérlő által fizetett éves bérleti díj háromszoros összegével.

(3) Az önkormányzati bérlakásra határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással történő megszüntetése esetén, ha a bérbeadó a bérlőnek cserelakást nem tud felajánlani, úgy pénzbeli térítést fizet.

(4) A (3) bekezdés esetén fizetendő térítési díj összege azonos a bérlő által fizetett éves bérleti díj tízszeres összegével.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglalt pénzbeli térítés összegét a bérbeadó a lakás üres, tiszta, beköltözhető állapotban történő leadását követő 15 napon belül fizeti meg, a volt bérlő kérésének megfelelően készpénzben, vagy az általa adott számlaszámra történő utalással. Amennyiben a bérlőnek lakbértartozása, közüzemi díjtartozása van, vagy a lakást nem a rendelet szerinti állapotban adja le, úgy a bérbeadó jogosult a lakbér- közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozást, valamint a lakás, tiszta, beköltözhető állapotát biztosító munkálatok ellenértékét a pénzbeli térítés összegéből levonni. A bérbeadó a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozást a levonást követő 5 napon belül köteles kiegyenlíteni.

(6) A rendes felmondással érintett bérlő esetében csak a város szempontjából kiemelt jellegű beruházással érintett területen fekvő lakás esetén biztosítható a meglévő lakásnál magasabb komfortfokozatú lakás.

(7) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésbe be kell számítani.

(8) A bérbeadó a szerződés megszüntetése után a lakásban visszamaradó személy részére – a Lakás tv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásban való elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

21. § Önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

22. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati bérlakás elhagyására, bérlőtársi jogviszony fennállása esetén, az elhelyezésre jogosultat a rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása során komfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakás illeti meg.

(2) A bírósági határozat alapján kiköltözésre kötelezett személyekről a Polgármester nyilvántartást vezet, elhelyezésükről a bérbe adható lakás rendelkezésére állásától függően, a bérbeadó gondoskodik.

23. § Ha a szociális intézményekből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogosultsági feltételek fennállása esetén a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére.

24. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiségek) bérletének létrejöttére, a felek jogaira, kötelezettségeire, – helyiségekre vonatkozó speciális szabályok kivételével – a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni.

25. § (1) Helyiséget – a kötelező elhelyezési feladat, városstratégiai cél, illetve önkormányzati feladatellátás megvalósítása kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni. Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérletére, ha a bérbeadás időtartama a 30 napot nem haladja meg, illetve a bérbeadás nem folyamatos (eseti bérbeadás).

(2) A pályázatot Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 21/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelet 5. mellékletében szabályozattak szerint kell meghirdetni és lebonyolítani.

(3) A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

(4) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra, vagy valamely feltétel megvalósulásáig köthető. Határozatlan idejű bérbeadásról a Képviselő-testület egyedi határozatban dönt.

(5) A versenytárgyalást az nyeri, aki a magasabb összegű havi bérleti díj fizetésére vállal kötelezettséget.

(6) A versenytárgyalást a bérbeadó folytatja le.

(7) Versenytárgyalás útján történő bérbeadás esetén a bérlőnek – a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítására – a bérleti szerződés megkötésekor a helyiség háromhavi bérleti díjával azonos összegű óvadékot kell fizetnie. Az óvadék összegét az Önkormányzat letéti számlájára kell utalni.

(8) A letétbe helyezett pénzösszeg célja a bérlő szerződésszegő magatartása esetén vagy a bérleménynek a szerződés megszűnése esetén nem szerződésszerű visszaadásával kapcsolatosan a bérbeadót ért – máshonnan meg nem térülő – kár részben vagy egészben történő megtérülése. A fel nem használt óvadék összege a helyiség bérbeadó részére történő visszaadását követő 15 napon belül visszajár a bérlőnek.

(9) Ha a bérlő valamennyi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, a szerződés megszűnését követő 15 napon belül részére az óvadék teljes összegét vissza kell fizetni.

26. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségeket akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodnak. Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas és a leendő bérlőtársak a helyiségben az – eredeti szerződésben rögzített – célnak megfelelő tevékenységet folytatnak.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

27. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a helyiségben folytatott tevékenység érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetve cserékről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, valamint az épület, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt válik szükségessé, valamint a tevékenysége során keletkezett kommunális hulladék elszállításáról.

28. § (1) Helyiséget a bérbeadó hozzájárulásával a bérlő írásbeli szerződéssel albérletbe adhatja.

(2) Az albérleti szerződés csak határozott időre szólhat.

(3) A helyiség rendeltetésszerű használatáért a bérlő (főbérlő) tartozik felelősséggel.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek megszegésével létesített albérlet esetén a bérleti jogviszony azonnali hatállyal felmondható.

(5) A helyiségre fennálló bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A bérlő (főbérlő) bérleti jogának megszűnése esetén az albérleti szerződés is megszűnik.

29. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérleti joga átruházható.

(2) Az átruházáshoz a bérbeadó az alábbi feltételekkel járul hozzá, ha:

(3) Amennyiben az üzlethelyiség bérleti jogviszonya határozott időtartamra szól, úgy az új bérlő bérleti jogviszonyának időtartama az eredeti bérleti szerződésben meghatározott időtartamig szól.

(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető.

(5) A cseréhez a bérbeadó akkor járul hozzá, ha a szerződő felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az elcserélni kívánt helyiségekre kötött bérleti szerződésben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek tekintik.

(6) A leendő új bérlő bérleti szerződésének időtartama a cserélni szándékozó fél bérleti szerződésének időtartamára szól.

30. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó, valamint bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről (a továbbiakban: lakásnyilvántartás).

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

31. § (1) Önkormányzati bérlakás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A szociális alapú bérlakás iránti kérelemhez csatolni kell az igénylőnek, és a vele együtt költözni kívánó háztartásának:

(3) A piaci alapú önkormányzati bérlakás iránti kérelemhez csatolni kell a kinevezésről, alkalmazásról szóló okirat másolatát, megléte esetén a munkáltató által adott támogató javaslatot.

(4) Költségalapon működő önkormányzati bérlakás iránti kérelemhez csatolni kell munkáltatói igazolást az 5 éve fennálló Mátészalka közigazgatási területén fennálló munkaviszonyról, valamint az igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vállalja a 9. § (3) bekezdésében meghatározott lakbér megfizetését.

(5) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő adatok.

(6) Az önkormányzati bérlakásra jogosult igénylőkről a Polgármester nyilvántartást vezet. A szociális alapú önkormányzati bérlakást igénylékről vezetett nyilvántartást a Polgármester évente felülvizsgálja.

(7) A nyilvántartás tartalmazza a jogosult igénylő, illetve a vele együtt költözni kívánó háztartás tagjai személyi adatait, a lakó- és tartózkodási helyet, valamint a lakhatására vonatkozó adatokat. A fentieken túl a szociális alapú önkormányzati bérlakást igénylők nyilvántartása, tartalmazza az 1. mellékletben foglalt súlyozott szempontrendszer szerint számított pontok összegét, a piaci alapú önkormányzati bérlakást igénylők nyilvántartása a 2. mellékletben foglalt súlyozott szempontrendszer szerint számított pontok összegét, a költségalapú önkormányzati bérlakást igénylők nyilvántartása, a mátészalkai lakcím bejelentés vagy a Mátészalka közigazgatási területén fennálló munkaviszony időtartamát, és a lakbér megfizetésének vállalásáról szóló nyilatkozat meglétét.

(8) Az igénylő a kérelemben szereplő adatokban bekövetkezett változást, a változást követő 15 napon belül köteles a Polgármester számára bejelenteni, a változásra vonatkozó, rendelkezésére álló igazolásokat, nyilatkozatokat bemutatni.

(9) A szociális alapú önkormányzati bérlakást igénylők nyilvántartásából az arra jogosult közvetlen módon választ igénylőt a megüresedett lakás bérlőjének.

(10) A nyilvántartásból a Polgármester törli az igénylő adatait:

32. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások hasznosítására minden év március 31. napjáig a Polgármester hasznosítási javaslatot köteles készíteni.

(2) A hasznosítási javaslatban meg kell határozni:

33. § A kérelmezőnek, illetve a bérlőnek a személyes adatainak kezeléséhez írásban felhatalmazást kell adni az adatkezelőnek.

34. § (1) Az önkormányzati tulajdonban és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, gazdálkodásával, kezelésével kapcsolatos feladatokat Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a Polgármester, a Mátészalkai Városgazda Nonprofit Kft. látja el.

(2) A Képviselő-testület feladata:

(3) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság feladata:

(4) A Polgármester feladata:

(5) A Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelését, üzemeltetését, a bérbeadói feladatok ellátását a Mátészalkai Városgazda Nonprofit Kft.-re bízza.

35. § Az e rendeletben és a Lakás tv.-ben felsorolt bérbeadói feladatokat, továbbá mindazokat a bérbeadói feladatokat, melyeket e rendelet nem telepít más szervhez, szervezethez, a kezelő szerv jogosult, egyben köteles ellátni a tulajdonos önkormányzattal kötött feladat-ellátási megállapodás alapján.

36. § (1) A bérleti szerződéseket a bizottság döntései alapján a kezelő szerv köti meg a bérlővel, és gyakorolja az e rendelet alapján ráruházott bérbeadói jogosítványokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(2) A bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérleti jogviszony keletkezése, megszűntetése, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

38. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

39. § E rendelet hatálybalépését megelőzően a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2016(XII.1.) önkormányzati rendelet alapján, a város szempontjából fontos, közérdekű feladatokat ellátó személlyel kötött bérleti szerződések tekintetében a bérleti szerződés lejártáig, 2024. július 31. napjáig az e rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározott lakbér mértéket nem kell alkalmazni.